Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 10., szombat Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke február 9-én hi­vatalában fogadta Agostino Casaroli bíborost, államtitkárt, aki magas rangú vatikáni delegáció élén tartózkodik ha­zánkban (Folytatás az 1. oldalról) gadta Casaroli bíborost. A megbeszélésen megállapítot­ták: a nemzetközi helyzet megítélésének minden fon­tos kérdésében azonos, vagy közeli a két állam állás­pontja. A magyar miniszter- elnök kiemelte: II. János Pál pápa legutóbbi újévi üzenetei — 1989-ben a nem­zeti kisebbségek és 1990- ben a környezetvédelem ügyében — teljes egyetérté­sünkkel találkoznak, majd arról szólt, hogy a magyar külpolitika prioritásai közé tartozik a határainkon túl élő magyar nemzeti kisebb­ségek ügye. Megköszönte a Szentszék eddigi megértését és segítő szándékát, s kér­te, hogy a jövőben is visel­jék szívükön a magyar ka­tolikusok ügyét a környező országokban. Ügy vélte, hogy a romániai demokratikus átalakulás utat nyit az ot­tani szabad vallásgyakorlat­hoz is. Örömmel vennénk tudomásul — mondotta —, ha Gyulafehérvárott magyar érseket nevezhetnének ki. Szó esett arról az elkép­zelésről is, hogy a magyar egyetemeken teológiai karok indulnának. Ehhez a Szent­szék segítségét kéri a kor­mány, s együttműködést ja­I vasol a Pápai Tudományos Akadémia és a Magyar Tu­dományos Akadémia között. Szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő február 9-én a Kremlben fogadta James Baker amerikai külügy­minisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a szovjet fővárosban dásról lehet beszélni a tár­gyalásokon. Ma folytatjuk a megbeszélést, s estére már részletesebb tájékoztatással szolgálhatunk.” Mindkét fél új javaslato­kat terjesztett elő az euró­pai haderőcsökkentés te­kintetében, a légierő és a hadseregek létszámának to­vábbi korlátozása érdeké­ben. Szóba kerültek más leszerelési, továbbá regio­nális kérdések is. Moszkvában pénteken folytatódtak a szovjet—ame­rikai külügyminiszteri tár­gyalások Eduard Sevardnad- ze és James Baker között. Bakert fogadta Mihail Gorbacsov, majd az esti órákban a két nagyhatalom külügyminisztere közös saj­tóértekezletet tartott. A tárgyalások újabb for­dulójának kezdete előtt Eduard Sevardnadze újság­íróknak a következőket nyi­latkozta: „Ügy vélem, hala­Egyetértettek abban, hogy meg kell vizsgálni a konk­rét pénzügyi, gazdasági együttműködés lehetőségeit: Magyarország élelmiszer- szállításokkal szívesen be­kapcsolódna a Szentszék se­gélyprogramjába. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnö­ke ugyancsak hivatalában fogadta Casaroli bíborost. A szívélyes légkörű meg­beszéléseken jelen volt Ko­vács László külügyminiszté- riumi államtitkár, Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyet­tes, a Minisztertanács egy­házpolitikai titkárságának vezetője, valamint Paskai László bíboros prímás, esz­tergomi érsek, továbbá Francesco Colasuonno ér­sek, apostoli nuncius és Ka- da Lajos érsek, a Szent­széki Kongregáció titkára. Román televízió Munteanu lemondott Távozott a román televí­zió éléről pénteken Drogos Munteanu, aki a népi for­radalom győzelme után vette át az intézmény ve­zetését, s később kormány- szóvivővé is előlépett. Ami­kor a Nemzeti Megmentési Front politikai alakulattá szerveződött, Munteanu ösz- szeférhetetlennek tartotta a kettősséget, és előbb le­mondott a NMF front ta­nácsában viselt tagságáról, majd szóvivői tisztéről is. Később, amikor a televízió­ban megalakult a szabad szakszervezet, támadások kereszttűzébe került. Ülést tartott a belső biztonsági szolgálat munkáját vizsgáló parlamenti bizottság Ülést tartott pénteken a belső biztonsági szolgálat munkáját vizsgáló parla­menti bizottság. A testület eddigi tevékenysége során — az alkotmány 21. parag­rafusa (3) bekezdésének ér­telmében — iratokat vizs­gált, illetve meghallgatta már Diczig István vezérőr­nagyot, a belügyminisztériu­mi vizsgálat vezetőjét, Kó­mán József katonai fő­ügyészt, Ilcsik Sándor mi­niszterhelyettest, Horváth Józsefet, a belső biztonsági szolgálat felmentett főcso­portfőnökét, Pallagi Ferenc volt miniszterhelyettest és Sarlós Zoltán főhadnagyot. A bizottság meghívására — jogi képviselőinek társasá­gában — meghallgatásra megjelent Végvári József, a Belügyminisztérium nyugal­mazott őrnagya is. A bizottság pénteki ülé­sén úgy foglalt állást: szük­ségesnek tartja a nyilvános­ság előtt is leszögezni, hogy semmiféle előítélet nem be­folyásolja tevékenységét a meghívottak meghallgatása­kor. Munkáját — a parla­menti felhatalmazás és az alkotmány rendelkezései szerint — elfogulatlanul végzi, és minden külső be­folyástól mentesen kívánja továbbra is folytatni. Szán­déka az, hogy az Országgyű­lés februári ülésszakán a vizsgálat eredményéről jer leütést tehessen a parla­mentnek. A vizsgálóbizottság visz- szautasítj-a a Fidesz egyik választmányi tagjának azon nyilatkozatát, amely szerint bármiféle „gyanúval” illet­ték volna Végvári Józsefet, ez ugyanis nem felel meg a valóságnak. A bizottság egy­ben kijelenti: Lovas Zoltán újságírót nem hívta meg­hallgatásra, ennek megfele­lően nem is minősíthette semmilyen formában. HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: — Vita az Afrikai Nemzeti Kongresz- szusban F. W. de Klerk dél-afrikai javaslatairól. — And­rej Lukanov az új bolgár kormányfő. — Arab országok, szervezetek tiltakoznak a szovjet zsidók izraeli kiván­dorlása miatt. — Kohl és Modrow tárgyal Davosban a német egységről. — A Világbank és az ÍME felveszi a kapcsolatot Romániával. — Kibővítik a román nem­zeti megmentési frontot: megalakul az Ideiglenes Nem­zeti Egységtanács. — Kína tiltakozik a Dalai Láma prágai látogatása miatt. VASÁRNAP: — A Krasznaja Zvezda szerint a né­met kérdés miatt ragaszkodni kell a jaltai és potsdami megállapodásokhoz. — A Szlovén KP kiválik a jugo­szláv pártból. — Sliviu Brucan lemond vezetői tiszté­ről. óriási tüntetés Moszkvában a peresztrojka mel­lett. — Megszűnik a Trybuna Ludu. — Georges Mar­chais, az PKP főtitkára a 40 év „vívmányait” félti a kelet-európai fejleményektől. — Napirenden a német pénzügyi-gazdasági unió. — Merénylet Egyiptomban izraeli turisták ellen. HÉTFŐ: — Óvatos albár reformok. — Feszültség Romániában a nemzetiségek között. — Megkezdődik az SZKP KB ülése. — Rafael Angel Calderón az új Costa Rica-i elnök. — Az Európai Közösség külügyminiszterei lefektetik a kelet-európai országokkal való jövőbeni kapcsolatok elveit. KEDD: — Baker amerikai külügyminiszter kétna­pos tárgyalást kezd Prágában. — Tüntetések szovjet- Kirgiziában is. — Lengyel—nyugatnémet külügyminisz­teri tárgyalások Bonnban. — Hurd brit külügyminiszter is Bonnba érkezik. — Prágában tömegtüntetésen köve­telik a szovjet csapatok kivonását. SZERDA: Történelmi döntés: az SZKP gyakor­latilag lemond vezető szerepéről. — Baker Moszkvában tárgyal a júniusra tervezett szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó előkészítéséről. — Casaroli vatikáni államtitkár Budapestre érkezik a diplomáciai kapcsolatok helyre- állítása céljából. — NSZK-kormánybizottság :a német egység ügyeinek kezelésére. — Bejelentik, hogy Kohl és Genscher szombaton Moszkvába utazik. — A német egység az európai politika fókuszában. CSÜTÖRTÖK: — Arensz izraeli külügyminiszter Prágában tárgyal. — Tüntetések Bukarestben, Maros- vásárhelyen. — Batmönh mongol vezető is párbeszédet ajánl az ellenzéknek. — Nyugati vezetők a német egy­ségről nyilatkoznak. — Haladás Baker és Sevardnadze tárgyalásain és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. PÉNTEK: — Gorbacsov fogadja az amerikai kül­ügyminisztert. — Első ülését tartja az ideiglenes román nemzeti egységtanács. — Kínai—szovjet tárgyalások a határ menti haderőkről. idején jelzés lehet: válság- helyzetekben e pártok sok­kal inkább képviselik a sa­játos helyi érdekeket, mint a Szovjetunió nagyon is ne­hezen körvonalazható „kö­zös” céljait és érdekeit. Most a többpártrendszer révén ez a sokszínűség még asak fokozódik az amúgy is ezerarcú országban. De hát miért ne lenne érvényes odahaza is az, amiről Se­vardnadze külügyminiszter a kelet-európai változások kapcsán beszéLt a plénu- mon; a bajokat nem a pe­resztrojka szülte, s nem az volt a természetes állapot, amikor Moszkva nyíltan vagy aHg leplezetten be­avatkozott partnerei bel- ügyeibe, távirányítással ve­zérelve az ottani történése­ket. E beismerés mögött ott a felismerés: meg kell tanul­ni másként bánni a szövet­ségesekkel és másként ke­zelni a tagköztársaságokat. A februári plénum előes­téjén Moszkvában tartott több százezeres nagygyűlés amelyen már hallatták hangjukat a majdani pártok és tömörülések — 73 év óta példátlan módon jelezte: a többpártrendszer korszaka beköszöntött: akár elismeri ezt hivatalosan az SZKP, akár nem. A hét kérdé— Valamennyire is „fajsú­lyos” nyugati Kreml-szakér- tő aligha hihette — legaláb­bis ez alkalommal nem —, hogy Mihail Gorbacsov po­zíciói veszélyben vannak. Mégis, január utolsó nap­jaitól sokasodni kezdtek a pártfőtitkár-államfő jövőjé­re vonatkozó találgatások. Gorbacsov is szükségesnek látta, hogy. személyesen cá­folja a CNN amerikai tévé- társaság moszkvai tudósító­jának világgá röppentett értesüléseit, miszerint a szovjet vezetés első embe­re rövidesen megválik fő-- titkári tisztségétől és az ál­lamfőit tartja meg. Cáfolat cáfolatot ért — majd a világ szerdán este meggkönnyebbüléssel nyug­tázta, hogy a peresztrojka építőmestere a szokatlanul hosszúra nyúlt februári plé- numon tovább erősítette hadállásait. Nem történt le­számolás a pártvezetés kon­zervatív szárnyával — hol­ott valami ilyesmit lehetett sejteni a plénum előestéjén Ligacsovot ért szokatlanul éles sajtótámadásból. A re- formvonal azonban csatát nyert. Ama akár fél évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett vol­na, most megtörtént: az SZKP, a hatalom fő letéte­ményese, maga nyitotta ki a kaput a többpártrendszer kezdeményezői előtt. Más szavakkal: Moszkva, erede­tileg a kelet-európai válto­zások ihletője, most maga is rálépett arra az útra, amelyet egyesek a „bolse- vizmus eltemetésének”, má­sok a szociáldemokrácia diadalának minősítenek. Ha egy pillanatra vissza­kanyarodunk a CNN tévé­társaság tíz nappal ezelőtti értesüléseihez, a háromna­pos KB-ülés tapasztalatai alapján azt kell mondanunk: van benne valami! A szov­jet alkotmány sokak által immár nyíltan támadott — az SZKP vezető szerepét rögzítő — 6. cikkelyének várható hatálytalanítása nemcsak a többpártrendszer gyakorlatának elfogadásá­val egyértelmű. Logikusan következik belőle a politi­kai intézményrendszer gyö­keres átalakítása is. Egy ilyen hatalmas, nagy nem­zetközi felelősséget hordozó országban kézenfekvő a szé­les körű alkotmányos hata­lommal felruházott elnök intézményének megteremté­se (amerikai, francia vagy akár a finn minta alapján.) A Szovjetunió kivételes szerencséje: e rendszer ki­építésének göröngyös útjára úgy lép rá, hogy az állam kormánykerekénél Gorba­csov személyében nagy nem­zetközi tekintélyű politikus áll. Olyan államférfi, aki­nek tekintélyét odahaza — ahol mindig nehezebb bizo­nyítani — a súlyosbodó nemzetiségi konfliktusok, az ellátási gondok, a gazdaság és infrastruktúra szétziláló­dása sem kérdőjelezte meg alapvetően. Legalábbis eddig nem. Gorbacsov államférfiúi nagysága azonban főként abban rejlik, hogy megvan benne a kellő veszélyérzet, s vezetőtársainál jobban ér­zékeli az ország valós szük­ségleteit és lehetőségeit. Cse­lekvési programját — a sa­játját és az országét — ezek­re építi. A novemberi pártplénum óta azonban (amikor nem­csak a botladozó peresztroj­kát, de őt magát is támad­ták) nem maradhatott két­Bukarestben teherautókon érkezett sorkatonák tüntetnek a Victoria téren fehruár 8-án, jobb életkörülményeket köve­telve és tiltakozva a katonaitól eltérő feladatok végrehaj­tása ellen. A felirat szövege: „Nem akarjuk, hogy leszerelés után ismét behívjanak.” Az eddigi állampárt szá­mára pedig nem marad más, mint visszavonulni az ideológia, a politikaformálás és a politikai csatározások régióiba; hasonlóan ahhoz, ahogyan a Szovjetunió ke- let-enrópai szövetségeseinél megtörtént — vagy legaláb­bis megkezdődött. Más kér­dés, miként fogadja ezt és viszi véghez a gyakorlatban az apparátcsíkok sokmilliós serege. A Szovjetunióban gyak­ran emlegették — félig ko­molyan, félig tréfásan —, hogy az SZKP a többpárt­rendszer pártja, utalással a szövetségi köztársaságok sa­ját pártjaira. A Litván KP kiválási szándéka, az azer- bajdzsáni pártvezetés levál­tása a bakui zavargások séges Gorbacsov számára Eljött az idő, amikor vála­szolni kell a vagy-vagy kér­désre! Vagy tovább viszi a pe­resztrojkát, kelet-európaihoí hasonló megoldásokkal — vagy bekövetkezik egy kínai típusú visszarendeződés.. és nélküle. A mostani plénum heves vitái sok minden melleti azt is jelezték: nem lehe kizárni az utóbbi lehetősé­get. Gorbacsovnak tehát — hí menteni akarja élete főmű­vét, a peresztrojkát — gyor­sítania kell az előrehala­dást. Még akkor is, ha elő­re menekül, vagy ezt a be­nyomást kelti. Szászi Józse! Casaroli bíboros programja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom