Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám

1990. február 10., szombat SOMOGYI NÉPLAP 3 Gyenesei István a vádakról Győzni akar a tanácselnök Mikor elnök és mikor jelölt? — Tisztességes elszámolást ígér Betéti társaság a tabi áfésznál Az ellátás érdekében Tegnap tájékoztatót tar­tott Gyenesei István, a So­mogy Megyei Tanács elnö­ke, a 4-es számú választó­kerület független képvise­lőjelöltje a sajtó és a pár­tok képviselőinek. A tájé­koztatóra szóló meghívóban fontos választási bejelenté­seket ígért. A találgatásokra is okot adó — fontos beje­lentések elmaradtak, így aztán több újságíró magya­rázkodásnak minősítette a tájékoztatót. Ezt Gyenesei István cáfolta és hangsú­lyozta: — tekintettel a fon­tos hivatali beosztására —, szükségesnek tartja, hogy válaszoljon az őt ért meg­alapozatlan vádakra, azok­ra, amelyek a rádió egyik választással kapcsolatos műsorában elhangzottak. Nem ez volt azonban az el­ső eset, hogy támadták azért, mert állítólag hivata­li hatalmát és tekintélyét felhasználva igyekszik elő­nyöket, választókat szerez­ni magának.. Azt mondta, hogy minden területen tisz­tességes eszközöket használt és használ, ám vannak fő­ként „megyén kívüli erők”, akik ennek elleníkezőjót ál­lítják. Kifejtette: Természetesen győzni akar, de nem min­denáron, mert nem hata­lomra, hanem szolgálatra készül. Leveleket, magnó­szalagokat mutatott, ame­lyek azt igazolják, hogy hi­vatali tevékenységét szigo­rúan elkülöníti a képviselő­jelöltséggel kapcsolatostól. Közvetlen munkatársai csak — úgymond — önkéntes alapon és munkaidőn kívül segíthetik kampányát. Az Szülök, a 900 lelket szám­láló nemzetiségi falu alig tíz kilométerre fekszik Barcstól. Ez a rövidke út­szakasz 1979 óta kövezett: addig aki Barcsra akart „bemenni” hatvan kilomé­teres kitérővel, Szigetváron keresztül tehette meg az utat. Nem is csoda, hogy az útátadás után lakosság szá­ma hirtelen csökkenni kez­dett. Az 1975-ben bekövet­kezett körzetesítés tovább rontotta a falu fejlődési esé­lyeit. Az itt élők elődeit gróf Széchenyi telepítette be 1715—1757 között Würrtem- bergből. Később a falu or­szágos vásárok tartására is ezzel kapcsolatos költségeit az utolsó fillérig befizette és befizeti a pénztárba. A képviselőjelölt sajtótájékoz­tatójára szóló meghívón, is a megyei tanácselnök pe­csétje állt. Azt mondta er­re, hogy jelenlegi választott funkciójára utaló jelzések csak távollétében és fi­gyelmetlenségből kerülhet­tek a képviselőjelöltségggel kapcsolatos iratokra. ígérte: a választások után pénz­ügyeiről tisztességesen el­számol. Bejelentette, hogy pénzügyi alapjának növelé­se érdekében szerződést kö­tött a Somogyország Kft.- vel, szponzorok megszerzé­sére. A kft. az így előterem­tett pénznek 10 százalékát megtarthatja magának. Ti­los azonban támogatókat verbuválni a választókörze­tében. Másodszor jelentette már be, hogy az adomá­nyokból — az adományozók egyetértésével — segíti a kisnyugdíjasokat. A pénz elosztását az egyházakra bízza, de csak a választások után hozhatják nyilvános­ságra, mikor és mely terü­leten osztják szét a fejen­ként 500 forintot jelentő összeget. A tájékoztatón az újság­írók és a pártok képviselői időnként nem is a kérde­zők, hanem inkább a jó­szándékú tanácsadók szere­pét vállalták. A vita főként akörül forgott, hogy a köz­vélemény (a pártok) számá­ra elég meggyőző-e, ha a megyei tanácselnök kijelen­ti : nem mosódik össze a kelleténél jobban az appa­rátus hivatali munkája a választási kampánnyal. Szó­jogot kapott, és dinamikus volt e német nyelvet beszé­lő település fejlődése. Szü­lök lakói most ismét önál­lók akarnak lenni: a falu össze akar fogni, megvéde­ni hagyományait. Ma a la­kosság 60 százaléka német nemzetiségű, a megyén be­lül szinte az egyetlen olyan település, amely megőrizte nemzetiségi kultúráját. La­kói önálló tanácsot szeret­nének. Huber József szerint a tíz év alatt egyszer sem sikerült elérni, hogy a közös tanács a nemzetiségiek hely­zetéről tárgyaljon. — A gyerekek heti egy­két alkalommal tanulnak németet — mondta. — Ezt ba került: jó-e, ha az a kft. szervezi a szponzoro­kat, amelyik alapítását a tanács anyagilag is támo­gatta? Megkérdezték: nem lett volna-e célszerűbb csak a választások után bejelen­teni a kisnyugdíjasok támo­gatását, s azt is, hogy a szponzorok nem nyújtják-e be a számlát a választás után. Gyenesei István a kérdé­sek, vélemények hatására még a sajtótájékoztatón úgy döntött, hogy a válasz­tási munkára létrehoz egy, a tanácsi apparátustól füg­getlen stábot és ennek költ­ségeit a támogatók pénzéből fedezi. Azt viszont állítot­ta, hogy célszerű a szponzo­rokra ilyen mértékben tá­maszkodni. — Biztos vagyok abban —- mondta —, hogy a pártok a központi támogatáson kí­vüli adományokból is ki­egészítik anyagi alapjukat. Ez tehát nem törvénytelen, nem etikátlan. Nagyon va­lószínű, hogy azon a jelöl­tön (párton), aki anyagi támogatást kapott a kam­pány során, a választás után „behajtják a tartozást”. Tu­dom, hogy mire vagyok hajlandó és kapható, azt is, hogy meddig megyek el a kérések teljesítésében. Gyenesei István szerint a választásra szánt rövid idő és a tapasztalatlanság az oka, hogy túl sok a feszült­ség és az indulat az embe­rekben. Döntse el az olvasó, hogy ezekből a tegnapi tájékoz­tató után mennyi oldódott. Szegedi Nándor nem lehet nemzetiségi is­kolának nevezni. A felnö­vekvő nemzedék már nem is beszéli, vagy nagyon tö­ri ősei anyanyelvét. Meg­őrizte viszont hagyományait, nemzetiség kultúráját a fa­lu. A nagy házak zárt keríté­sei zárkózottságról árulkod­nak. Wirth József erre azt válaszolta, hogy egy kisebb­ségnek önvédelemből kell zártabbnak lennie, mert ha felhígul, elveszti összetartó erejét. Az összetartozást iga­zolja az is, hogy a lakók társadalmi munkában kibő­vítették a kultúrházat egy kisteremmel és két öltöző­vel. Hunyadikürti Ilona Tabon és vonzáskörzeté­ben mintegy 15 ezer ember él. A helyi áfész ellátásuk­ról és terményeik felvásár­lásáról is gondoskodik, nem mindig zökkenőmentesen. — Különösen nagy gond­jaink voltak a múlt évben a felvásárlással — mondta Ratalics Árpád, az alig egy éve alakult tabi áfész — Somogy Megyei Zöldért Be­téti Társaság vezetője. — A cigánymeggy szinte elad­hatatlan volt; még így is sikerült 11 vagont felvásá­rolnunk a megtermett 40 vagonból és az NSZK-ba exportálni. A korábbi évek­ben mindenféle meggyet át­vettünk, hiszen meggylének megfelelt. Csakhogy tavaly a feldolgozóknak értékesíté­si nehézségei voltak, s az új meggyet sem igen vették át. Hasonló volt a helyzet a málnával is: nagyobb gon­dot kellett fordítanunk a minőségre. A kistermelők viszont még minőségi fel­árért sem adták, csak a termés javát. Tavaly a mintegy másfél vagon fel­vásárlásával csupán a meg­termett áru felét sikerült átvennünk. Mást nem te­hettünk, hiszen tőlünk sem vett meg többet a feldolgo­zó-, illetve a hűtőipar. — Miként próbál változ­tatni a tabi áfész? — „Újításunk” már a múlt évben megkezdődött. Május óta él a betéti tár­saság. Ez az önálló gazda­sági forma rugalmasabb, másoktól kevésbé függő vállalkozás szeretne lenni. Igyekszünk összefogni, irá­nyítani a kistermelést kör­nyékünkön. Javaslatokat adunk és szerződéseket kö­tünk a termelőkkel. Már decemberben megkezdtük a piacfelmérést. A kister­melőknek javasoltuk, hogy mit termeljenek, s azt mi garantáltan átvesszük, öt­évnyi szünet után ismét kapcsolatot kerestünk a Herbária és a Vetőmag-ter- meltető Vállalattal, s a kis­termelőkön kívül a környék nagyüzemeinek is adtunk termeltetési ajánlatot. Mag­tisztító üzemünk kapacitá­sát Somogy minden terme­lőszövetkezetének felaján­lottuk. A méhészeknek új­ra biztosítjuk a korábbi ked­vezményeket: nagyabb mennyiségű méz beszállítá­sát például ingyen vállaljuk. Folyamatos a piackutatás is. Először a régi partnerein­ket kerestük meg, ajánlato­kat adtunk és kértünk. (Gyarmati) Szülök önálló akar lenni Szerelik a telefonközpontot A terveknek megfelelően hálád a marcali telefon- központ szerelése. A BHG dolgozói a vezérlőáramkörök egységeinek összekapcsolását végzik a kábelekkel. Az új i telefonközpontot várhatóan az év ; végén helyezik üzembe A Magyar Szocialista Párt Somogy megyei választási céljai Somogyi Honfitársaink! A Magyar Szocialista Párt új baloldali demok­ratikus erőként a nem­zeti haladást, az emberi szabadságjogokat, a társa­dalmi szolidaritást, az igazságosságot és esély- egyenlőséget hirdeti. Küz­dünk a. hatalom társadal­mi ellenőrzéséért — a politikai, gazdasági és kulturális monopóliumok felszámolását akarjuk! Társadalmi törekvése­ink, humánus elveink valóra váltásához erős, működőképes gazdaságot kell teremtenünk, amely­ben a közösségi, önkor­mányzati és magántulaj­don egyenlő gazdasági feltételekkel és törvényes garanciákkal működhet. Ahol a vállalkozói és a munkavállalói érdekelt­ség az értékteremtéshez, a piaci versenyben meg­mért valós teljesítmé­nyekhez kötődik. Ellenezzük a nemzeti vagyon kiárusítását, de támogatjuk a versenytár­gyaláson alapuló privati­zálást. Kiállunk a vállalkozási szabadságért, a termelés bővítéséért, a termelő alapok gyarapítását ösz­tönző adórendszerért. Síkreszállunk a vidéki ipar gyarmati helyzeté­nek felszámolásáért; tá­mogatjuk a gyáregységek önállósulását. A mezőgazdaságban is a tulajdonformák sok­színűségének és esély- egyenlőségének hívei va­gyunk. A föld legyen azé, aki megműveli! — e jel­szó szellemében kaphas­sák vissza földjüket mindazok, akik egyéni gazdálkodással kívánják hasznosítani, ellenezzük viszont, hogy a földtulaj­don bármiféle spekulá­ció tárgyává válhasson. A termelőszövetkezetek sorsáról csak a tagság dönthet! E jogukat és az ország élelmiszerellátásá­nak érdekeit védve fellé­pünk mindenfajta „kény­szerföldosztás” ellen. E gazdasági törekvésekre alapozva az MSZP tisztes megélhetést és szociális biztonságot követel münden ember számára. Átfogó bér­reformot akarunk, amely teljesítmény- és árará­nyos jövedelmet garantál minden dolgozónak. A pályakezdők munkahely­hez, a családalapítók la­káshoz jutását belátható időn belül biztosítani kell. A társadalom lelki- ismereti kérdésévé akar­juk tenni az idős embe­rek létbiztonságát, az egyedülállók, önhibáju­kon kívül gondoskodásra szorulók, a nagycsaládo­sok közösségi támogatá­sát. Küzdünk azért, hogy a nők a megélhetés kény­szerétől mentesen vá­laszthassanak a család­anyai hivatás, vagy a ke­reső foglalkozás között. Az aprófalvas Somogy megyében a Szocialista Párt minden eszközzel küzd a községek életké­pességéért! Az Országgyűlés által garantált falumegújítási programot követelünk. Ennek során közműves ivóvízellátást, jó közle­kedési és hírközlési fel­tételeket, színvonalas egészségügyi ellátást kell biztosítani minden tele­pülésen. A falvaknak, ha igény van rá, vissza kell kapniuk iskoláikat. E felzárkóztató programmal egyidőben meg kell te­remteni a helyi önkor­mányzatok gazdasági és társadalmi alapjait, hogy a falusi és városi közös­ségek reális lehetőségek birtokában maguk dönt­hessenek az életüket, sor­sukat befolyásoló ügyek­ben. Szorgalmazzuk a községek és városok együttműködését. A helyi közösségek és a megye határozottabb ér­dekeltsége mellett szór-, galmazzuk az idegenfor­galom fejlesztését! A balatoni vendégfoga­dás színvonalának javí­tásában, gyógyvizeink hasznosításában nagyobb szerepet kell kapniuk a külföldi és hazai magán- befektetőknek, valamint az önkormányzati kezde­ményezéseknek. A sza­badidő- és falusi turiz­mus fellendítéséhez állami ösztönzést, kedvező hite­leket követelünk. Alapvető létfeltételnek tekintjük környezetkultú­ránk általános javítását. Természeti és épített környezetünk védelmére összefogást hirdetünk. Követeljük az erdőink­ben folyó rablógazdálko­dás és termőföldjeink ki­zsarolásának haladékta­lan beszüntetését. Állami ösztönzéssel segíteni kell a környezetbarát terme­lési folyamatok megho­nosítását. Kiemelt prog­ramot a veszélyes és szennyező hulladékok ár­talmatlanítására ! Harcot hirdetünk a szellemi környezetszeny- nyezés, az erőszak, a por­nográfia, a trágárság megnyilvánulásai ellen! Síkraszállunk a lelkiis­mereti és vallásszabad­ságért, a hazánkban élő nemzetiségek és a kül­földi magyarság jogai­nak teljes körű érvénye­süléséért. A nemzeti és egyéni felemelkedés jegyében megbecsülést a tudás­nak és alkotókészségnek! Az emberi képességek ki- teljesítését jövőnk zálo­gának, a színvonalas és hatékony oktatási rend­szert a legfontosabb ér­tékteremtő szférának te­kintjük. Reális értékren­det kell kialakítanunk a szellemi teljesítmények elismerésére; megyénk­ben is alapvetően javíta­ni kell az értelmiségi lét, az alkotó közösségek és egyének érvényesülésé­nek feltételeit. Mi, a Magyar Szocialis­ta Párt tagjai és leendő képviselői ezekért a cé­lokért küzdünk. A nem­zet, a megye és települé­seink fejlődésének új út­jait építjük. Tartson ve­lünk, szavazzon jelöltje­inkre ! Magyar Szocialista Párt Japán hitel hazánknak A japán export—import bank 5 milliárd jen (kb. 34 millió dollár) bankközi hi­telt nyújt a Magyar Nem­zeti Banknak. Az erről szó­ló megállapodást aláírták — jelentette pénteken a KYO- DO. Az Exímbank és japán kereskedelmi bankok által nyújtott hitei annak a 400 millió dolláros kereskede­lembiztosítási keretösszeg­nek a része, amelyet Kaifu Tosiki miniszterelnök je­lentett be, január közepén tett magyarországi látogatá­sa alkalmával. Az új hitelt az MNB japán beruházási javak vásárlására fordítja majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom