Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-03 / 29. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 3., szombat DÉL-DUNÁNTŰLI TÜKÖR Több információ, kevesebb gond Tudnivalók az egyéni vállalkozók adóbevallásához Az egyéni vállalkozók leg­fontosabb tudnivalóinak köz­readásával folytatjuk az adóbevallást megkönnyítő sorozatunkat, amelyet az APEH megyei igazgatóságá­val és az adófelügyelőség­gel indítottunk útjára. A kérdésekre ezúttal Vajda József, az adófelügyelőség osztályvezetője válaszol. — Ki számít egyéni vál­lalkozónak? — Egyéni vállalkozó a kisiparos, a magánkereske­dő, a „jogi személy” részle­gét szerződéses rendszerben üzemeltető, a gazdálkodó- szervezet részlegét átalány­elszámolásos rendszerben üzemeltető magánszemély és az a mezőgazdasági kister­melő, akinek bevétele az évi 2 millió forintot megha­ladta, továbbá az a magán- személy, aki az adóhatóság­nál vállalkozóként bejelent­kezett. Azok az állampolgá­rok, akik csak a vállalko­zókra vonatkozó költségel­számolást alkalmazták 1989- ben és ezt az adóhatóságnak jelezték, nem egyéni vállal­kozók. — Kinek kell adóbeval­lást tennie az egyéni vállal­kozók közül? — Adóbevallást minden egyéni vállalkozónak kell készítenie, függetlenül az elért jövedelem nagyságától és a tevékenység jellegétől. Akkor is kell bevallást ad­ni, ha a vállalkozás veszte­séges volt. A vállalkozók saját sze­mélyi jövedelemadójukat az 53. sz. — általános — sze­mélyi jövedelemadó-beval­lásban, egyéb kötelezettsé­geiket és juttatásaikat a 7. számú adóbevallásban tün­tetik föl. Mindkét adóbeval­lás benyújtásának a határ­ideje 1990. február 28. Azok, akik alkalmazottjuk szemé­lyi jövedelmadóját február 28-a után számolják el, az egységcsomagban levő 10. sz. adóbevallást 1990. április 20-ig juttathatják el az adó­hatósághoz. Mindez azokra az egyéni vállalkozókra vo­natkozik, akik a múlt évben vállalkozási nyereségadót nem fizettek. — Melyek a jelentősebb eltérések az 1988. évi adó­bevalláshoz viszonyítva? — Az előző évben a vál­lalkozás jövedelmének leve­zetése a bevallási nyomtat­ványokon történt. Az 1989. évi öszevonás alá eső adó­köteles jövedelmet külön munkalapon kell kiszámíta­ni. Ezt a munkalapot az adóhatósághoz nem kell be­küldeni, azonban 5 évig (1994. december 31-ig) meg kell őrizni. A vállalkozási adó megszűnése következté­ben eredménykimutatást nem kell készíteni, a vállal­kozásból származó nyereség csekély korrekcióval szemé­lyi jövedelemnek minősül. — Mit kell a vállalkozók­nál összevonás alá eső jö- vedelmnek tekinteni? — Az egyéni vállalkozók összevont adóalapba számító jövedelem-megállapításánál a bevételt és a felmerült költségek különbözeiét csök­kenteni kell a saját talál­mány hasznosításából elért jövedelemrész 50 százaléká­val, valamint azzal a jöve­delemrésszel, amely után 20 százalékos, ún. forrásadót kell fizetni. A vállalkozó bevételei kö­zött kell figyelembe venni az 1988. évi adózott ered­ménytől tartalékképzés cél­jára bankszámlán elhelye­zett pénzösszeget. Meghatá­rozott feltételek t mellett azonban ennek az összeg­nek csak az 1/2, illetőleg 1'3 része az 1989. évi bevétel. — Mit jelent a forrásadó­zási lehetőség? — Az 1989. évi jövedelem egy része után a személyi jövedelemadó az értékpapí­rokra vonatkozó szabályok szerint, egységesen 20 szá­zalékos mértékben fizethe­tő. Ez a kedvezmény lehe­tővé teszi, hogy a vállalko­zók jövedelmét teljes egé­szében ne vonják össze egyéb jövedelmeikkel, tehát az adó progresszivitása a forrásadó alapját képező jö­vedelemrésznél nem érvé­nyesül. A forrásadó alapja az 1988. évben a vállalko­zásba bevitt vagyoni érték átlagának — legföljebb az 1988. december 31-i vagyoni értéknek — az 1989-ben be­szerzett állóeszköz és az 5000 forintot meghaladó egyedi értékű fogyóeszköz­beszerzési árának 20 száza­léka. A forrásadó alapja azonban nem haladhatja meg a jövedelem 20 száza­lékát. — Milyen kedvezmények illetik meg az egyéni vállal­kozókat? — A korábbi szabályozás­tól eltérően a kedvezmények nem az adót, hanem az ösz- szevont jövedelmet csökken­tik. Havi 1000 forint ked­vezmény illeti meg a vállal­kozót minden szakmunkás- tanuló, 50 százaléknál na­gyobb mértékben csökkent munkaképességű, továbbá minden olyan alkalmazott foglalkoztatása esetén, aki közvetlenül előzőleg 6 hó­napig közhasznú munkát végzett. A felsoroltakon kívül az egyéni vállalkozót is megil­letik a magánszemélyekre általában vonatkozó jöve­delemcsökkentő és adóked­vezmények, ha annak felté­telei fennállnak. — Vonatkoznak-e speciális szabályok azokra, akik vál­lalkozásukat 1989-ben meg­szüntették? — Az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1989-ben megszüntette, személyi jö­vedelemadó-bevallását már­cius 20-ig nyújthatja be, mivel a tárgyévben már nem minősül vállalkozónak. A 7. számú bevallást (ha a tevékenység megszüntetését követő 30 napon belül be­vallást nem adott) február 28-ig kell az adóhatósághoz eljuttatnia. Az utóbbin fel kell tüntetni a vállalkozói adószámot (függetlenül at­tól, hogy időközben az adó­hatóság esetleg visszavonta), és jelezni kell, hogy vállal­kozás már megszűnt. A meg­szűnés évében a tényleges bevételeken túl bevételnek kell tekinteni a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglevő kész­letek értékét, a 2000 forint­nál magasabb beszerzési árú fogyóeszközök leltári ér­tékét, valamint a vevők tar­tozásait. A vevők tartozásá­ra eső adót csak akkor kejl megfizetni, ha a tartozást az adóbevallás benyújtásáig kiegyenlítették. Ellenkező esetben az erre jutó adó­összeg befizetése elhalaszt­ható a tartozás rendezéséig. — Elszámohatja-e a vál­lalkozó alkalmazottjának a személyi jövedelemadóját? — A gazdálkodó egység­hez hasonlóan a magán- munkáltató is elszámolhatja főfoglalkozású alkalmazottja személyi jövedelemadóját, ha az alkalmazottnak más forrásból adóköteles jöve­delme nem volt, és a mun­kaviszony 1989. december 31-én fennállt. Nyugdíjas alkalmazott foglalkoztatása esetén az elszámolásnak nem akadálya a nyugdíjfo­lyósítás. Az elszámolt adókülönbö­zetet a 7. számú vagy a 10. sz. bevallásnyomtatványon kell feltüntetni, attól füg­gően, hogy az elszámolásra február 28-ig vagy azt kö­vetően került-e sor. Az el­számolás végső határideje: 1990. április 20-a. — Terheli-e a vállalkozót a gazdálkodó szervekhez ha­sonló adatszolgáltató köte­lezettség? — Igen, 1990. március 3-ig adatot kell szolgáltat­nia az adóhatóság részére minden 1989. évi jövedelem­kifizetésről, amelyből adó­előleget vont le a vállalko­zó. Az adatszolgáltatás kú terjed az alkalmazottak, a segítő családtagok és min­den egyéb közreműködő (pl. könyvelő) részére kifizetett jövedelemre s az abból le­vont adóelőlegre. Nem kell adatot szolgáltatni a 2000 forintot meg nem haladó eseti kifizetésekről, ha azok­ból nem adóelőleget, hanem ún. forrásadót vontak le. Az adatszolgáltatáshoz szükséges nyomtatványok a nyomtatványboltokban sze­rezhetőek be. — Hol kaphatnak részle­tes tájékoztatást a bevallás­sal kapcsolatban? — A Kiosz és a Kisosz Somogy meggyei szervezetei januárban, februárban tájé­koztató fórumokat szervez­nek; ott munkatársaink részletesen ismertetik a be­vallásnyomtatványok kitöl­tési szabályait, eligazítást nyújtanak a felmerülő — akár speciálisan a vállalko­zókat érintő, akár egyéb jel­legű — adózási gondok meg­oldásához. A fórumok idejéről és he­lyéről az érdekképviseleti szervek értesítik a vállalko­zókat. Ezenkívül a vállalkozók rendelkezésére állnak a So­mogy Megyei Adófelügyelő­ség ügyfélszolgálati irodái és kirendeltségei is. Sz. N. Bekapcsolom a rádiót, zú­dul rám a pártpropaganda. Bekapcsolom a tévét, lehe­tetlennél lehetetlenebb párt­hirdetések. Kinyitom az új­ságot, szinte kizárólag fize­tett párthirdetésből áll. Be­kapcsolom a porszívót... No, végre ez a port szívja. Nem törődik sem a nemi, sem a vallási hovatartozással. És ez jó érzéssel tölt el. Lám, amíg hozzájuthatunk némi áramhoz, amíg a géptestben ép a gépiélek, addig a por­szívó szívja a port. És ma már ennyivel be is éri az ember. Persze évezredek óta mindig többet és többet akart. Haladt is szépen a több ezer éves kultúra nyo­maival ma is találkozunk. Kérdés, hogy mikorra tün­tetjük el végleg. Tűnjön el 2000 év Pécsett a Rákóczi út alatt építkezés zajlik. Hajdan, kétezer éve is zajlott. Akkor a római rabszolgák hordták a követ, rakták az évezre­dekig élő falakat — igaz, ők nem építettek 25 emeletes toronyházat —, ma pedig markőlógépek, cölöpverők igyekeznek eltüntetni a ró­mai kori falmaradványokat, a hajdani padlófűtés nyo­mait. Mindent, ami So­pianae egykori lakóiról, éle­tükről, hétköznapjairól me­sél. A hajdani város keleti fala húzódik ott, ki tudja meddig, hiszen oda egy új Centrum-áruház és kereske­dőház épül majd. Évtizedek óta tudja mindenki, hogy ott a föld alatt értékek vannak, de manapság az érték szó egészen más fogalmat takar. Lassan, szisztematikusan megsemmisítenek mindent. Kezdődött ez a század ele­jén, amikor a postapalota épült. Akkor semmisült meg egy nagy területű római ko­ri épület. A 30-as években folytatták az építkezést, és a kétezer éves emlékek meg­semmisítését... Minderről tud a közvélemény. Hogy ezen­kívül még mi mindent sem­misítettek meg, arról nem. így azt hiszem, nemcsak én értek egyet a DN újságíró­jával, aki kétségbeesetten vallja, ha így folytatjuk, bi­zonyíthatatlanná válik a kétezer éves múlt. Pedig arra a múltra érdemes em­lékezni! Akkor történt va­lami évezredekre szóló. Ha belegondolok, hogy mennyit költöttünk arra az alig múltra, ahol mindent elkö­vettek azért, hogy semmi ne történjen ... Virágzó szakma a betörőké Ez is egyfajta bűncselek­mény, ha nem is jár érte büntetés. Ám nézzük a szó szoros értelemben vett bűn- cselekményeket! A minap sajtótájékoztató volt a Ba­ranya Megyei Rendőr-főka­pitányságon, ahol a főkapi­tány, dr. Gyöngyösi János ezredes nem éppen szívderí­tő adatokat sorolt. Ezek egy­értelműen alátámasztják azt az általa is megfogalmazott tényt, miszerint megjelentek Baranyában is a közbizton­ság felbomlásának első je­lei. Több mint 33 százalék­kal nőtt tavaly a bűncselek­mények száma. Figyelve a nálunk lezajló dolgokat, nincs ebben semmi megle­pő. Mint ahogy abban sem, hogy az úgynevezett felderí­tési eredményesség alig 55 százalékos, vagyis minden második esetben derül ki, ki volt a tettes: Siklóson és Szigetváron még ennél is rosszabb a helyzet. A vagyonbiztonság ugyan­csak meggyengült, az illegá­lis valutakereskedelem min­dennapos. Ami pedig külö­nösen aggasztó, hogy az élet és a testi épség elleni bűncse­lekmények a rablások, ki­fosztások száma egyre nő, s az elkövetési módok egyre durvábbak — fokozódik az agresszivitás. És a helyzet nem javul. Ezt mutatják a legfrisebb adatok. Január­ban egyetlen hét végén 42 hétvégi ház-, lakás- és. bolti betörés volt Baranyában, és 19 gépkocsit törtek fel. Ez a statisztika. S még csak annyit, hogy ma már nyugodtan randalírozhat bár ki Pécs belvárosában. Ki meri szóvátenni? Hiszen ki tudja, hová tartozik. És azt is tegyük hozzá; meglehető­sen vegyes összetételű ez a város, megye. Egyetemek, szellemileg jól karbantartott ifjak és felnőttek. S egy en­nél nagyobb réteg, az átla­got éppen elérő vagy annál alacsonyabb inteligencia- hányadossal. És máris látjuk a mindenfajta normális szü­lői gondoskodás nélkül fel­növő tizenéveseket, s tudjuk, ez egyre inkább így lesz, ezért egyáltalán nem is cso­dálkozunk. Persze a rendőrségnek is tennie kell. Tény. hogy pró­bálkozik. Szervezeti átalakí­tásokkal létrehozták a rend­őrállomásokat, a korábbinál picivel több járőr van az ut­cákon de ez szinte semmi Lassan már azzal sem di­csekedhetünk hogy: de leg­alább nyugodtan végigme­hetsz az utcán. Dolgozik a lézerkés S hogy valami jót, vala­mi igazán nagyszabásút is írhassak: a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem ortopé­diai klinikáján hazánkban elsőként — sőt, külföldi vi­szonylatban is az elsők kö­zött — kipróbálják és al­kalmazzák a lézerkést. Más területeken már régóta hasz­nálják. Az orvostudomány más területein is. Hiszen öt éve létezik egy pécsi lézer­kutató team az egyetemen. Munkáját több, nemzetközi jelentőségű műszer, kutatási eredmény jelzi. Az orvos- tudománynak szinte minden területén alkalmazzák, a lé­zert, s most olyan speciális területre is betört, mint az ortopédia. A lézerkés csodálatos. Hi­szen például nemcsak egy síkban dolgozhat a sebész, hanem kör alakú részt is kivághat a csontokból. Arról nem is beszélve, hogy éget, s így lezárja az átvágott ere­ket, és mondjuk egy rákos betegség esetében a rákos sejtek nem kerülhetnek a Véráramba. Egyszóval sok mindent tud a lézen. Olya­nokat, amelyeket talán ma még nem is sejtünk. Talán az élet más területein is jól jönne egy ilyen lézerkés... Dán Tibor TISZTELT ÜGYFELEINK! Értesítjük Önöket, hogy a takarékszövetkezetek 1989. évi betétgyűjtési akciójának nyereménysorsolását 1990. FEBRUÁR 7-ÉN 18 ÓRAKOR NAGYATÁDON a Gábor Andor Művelődési Házban (Április 4. u. 2.) tartjuk. A sorsolás előtt — a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési Ház gyer- méktáncosai, — a Böhönye és Vidéke Áfész, valamint a takarék- szövetkezet tapsonyi asszonykórusa, — a nagyatádi zeneiskola növendékei adnak műsort. A BELÉPÉS DÍJTALAN! Szeretettel várjuk tisztelt ügyfeleinket! SOMOGY MEGYE TAKARÉKSZÖVETKEZETEI Útba esik jövet, menet a takarékszövetkezet! (107859) Csúcsteljesítmény Műszaki rekonstrukciót valósítottak meg 50 millió forintért a Mátra-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság petőfibányai telepén. Üzembe állították a francia MÉM cég lézerbemé- réses, programvezérlésű, páros szalagfűrészét, amellyel egy műszak alatt — minimális hulladékkal — 50 köbméter rönkfát lehet feldolgozni. A gazdaság így növelheti nyu­gat-európai exportját (MTI-fotó — H. Szabó Sándor felv.) Á múlté a múlt, I I ■ B ■ ■■ » de kié a /ovo?

Next

/
Oldalképek
Tartalom