Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

1990. február 20., kedd SOMOGYI NÉPLAP 3 Személyre szabott támogatási rendszer Nem csőd, „csak" átalakulás A tikett értéke állandó, ára változó A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választási programja Pénz András, a SZOT üdülési és szanatóriumi fő­igazgatóját kérdeztük: — A szakszervezeti üdül­tetés válságba, sőt ha úgy tetszik kátyúba jutott. Mi­ként látja a kivezető utat? — Először is talán a „ká­tyú” természetét kellene tisztáznunk. 1980-ban még az üdültetés teljes költségét az állami támogatásokból és a beutaltak térítéséből fe­dezték. Az összes költség harminc százalékát az ál­lam, húsz százalékát az üdülővendégek adják, a maradék ötven százalékot pedig nekünk kellene kü­lönféle egyéb bevételekből előteremteni. Az alapprob­lémánk az, hogy nem ele­gendőek a . bevételi forrá­saink, valamint nincs annyi helyünk sem, hogy minden­ki üdülhessen, aki szeretne. Hiszen a négy és fél millió szakszervezeti taggal szem­ben összesen 25 ezer üdülő­helyünk van. Ez az ellent­mondás, véleményem sze­rint, úgy oldható 'föl, ha nem az intézmény kapja a támogatást, hanem az em­bereknek teremtenek olyan pénzügyi helyzetet, hogy el­mehessenek nyaralni, pihen­ni. Ugyanakkor az üdülési intézményt ezentúl a piaci elveknek megfelelően kell működtetni. — Mindez azt jelenti, hogy a dolgozókat támogat­ják majd attól függően, hogy mennyire szorulnak rá? — Röviden valóban erről van szó. Azt szeretnénk, ha a piacszerűen működő in­tézmények megtermelt nye­reségét a szakszervezetek rendelkezésére bocsátanák, s ők ezt a nyereséget eloszt­ják dolgozóik között. Ez egy többcsatornás támogatási rendszer, amelyhez hozzá­járulhatnak az ágazati, il­letve a munkahelyi szak- szervezetek is. _ Az üdülők hasznosítá­sával kapcsolatban milyen konkrét elképzeléseik van­nak? — Ha a támogatás való­ban a személyeknek szól majd, akkor az üdülők a piaci elv alapján nem tesz­nek különbséget a vendé­gek között: mindenkinek ugyanannyiba kerül egy-egy hét vagy egy-egy éjszaka, a'kár szakszervezeti tag va­laki, akár nem. A változás annyi, hogy mindenki oda mehet üdülni, ahová akar. Kapható lenne viszont úgy­nevezett üdülési jegy, tikett, amit a szálláshelyeken pénz helyett elfogadnak. Ezeknek a tiketteknek az értéke pél­dául ötezer forint lehet, ezt azonban a dogozó a mun­kahelyén ennél olcsóbban kapja meg. Az ára attól függ. hogy a szakszervezet miként értékeli szociális helyzetét, rászorultságát. Előfordulhat, hogy valaki az ötezer forintos üdülési csek­ket ingyen kapja, míg más — mondjuk — négyezer fo­rintért. Így a nagyobb jö­vedelemmel rendelkezők is kaphatnának valamennyi kedvezményt, de közel sem annyit, mint amennyit az igazán rászorulók. — Ezek szerint nem igaz a hír, ami a Balatón-parton szárnyra kelt, hogy a SZOT- üdülőket nyugati cégeknek eladják vagy kiadják s ez­által a magyar vendégeket kizárják az üdülési lehető­ségekből? — Ebben a megfogalma­zásban semmiképpen sem igaz. Jelenlegi üdülőink részben színvonalukat, rész­Az Ibusz február 19-étől; tegnaptői többségében meg­emelte a lekötött lakossági valutabetétek kamatlábait. Üzletpolitikai megfontolás­ból hajtották végre az in­tézkedést, s valutánként el­térő a kamatváltozás. A 3 hónapra lekötött schilling után az eddigi 6,688 száza­lékos kamat helyett 7,438 százalékot, az NSZK^márka esetében pedig 6,688 helyett ben a szolgáltatásaikat te­kintve nem alkalmasak egy piaci elvű működéshez. A külföldi partnerekre annyi­ban számítunk, hogy a szín­vonaljavításhoz, felújítás­hoz ők hozzák a tőkét. De ők csak akkor hozzák, ha az intézmények nyeresége­sen működnek! A mi 25 ezer helyünkön túl az or­szágban összesen mintegy 150 ezer különféle idegen- forgalmi célú szálláshely létezik, s ezek közül az üdülni szándékozók szaba­don választhatnak. A piac- orientált üdültetési rendszer alapja: a lehetőségek meg­nőnek az üdültetők és az üdülni szándékozók számára egyaránt. — A külföldi tőke beára- moltatását milyen szervezet keretében képzelik el? — Azt tervezzük, hogy a jelenlegi főigazgatóság át­alakul vagyonkezelő szer­vezetté, amelyik a különféle üdülőkre közös vállalkozá­sokat hoz létre, például kft.-t, rt.-t. Miután az itt levő üdülővagyon a szak- szervezeti tagságé, ezt a va­gyonkezelő központot is szakszervezeti részvénytár­sasággá szeretnénk átalakí­tani. így a különféle szak­mai szakszervezetek létszá­muk arányában kapnának részvényt a teljes vagyon­nak megfelelően. A rész­vény tehát a tagság ellen­őrzése alá, de a szakmái központhoz kerül. Vala­mint az osztalék is, így a központ az osztalékon ke­a jövőben 7,813 százalék ka­matot fizetnek. Ezen kívül még számos valutanem ka­mata emelkedik, ugyanak­kor az USA-dollár után 8,375 helyett mositantól 7,625 százalék kamat jár. A vál­tozások a korábban lekötött betétekre csak a lekötési idő lejárta után vonatkoznak. Ugyancsak változás az Ibusz-nál, hogy míg koráb­ban a valutaátváltási műve­resztül tudja támogatni a tagok üdülését. — Mikortól várható, hogy ez az alapvetően új- rend­szer életbe lép? — Nagyon sok dolgot kell ezzel kapcsolatban még tisz­táznunk. Például a tulaj­donviszonyokra vonatkozó jogszabályokban rendet kell tenni, valamint egy adókedvezményes rendszer­re is szükség lenne. Hogy az adókedvezmény összegé visszajuttatható legyen a ta­gok számára. Mindkét eset­ben parlamenti döntésre van szükség. Mi nem azt akarjuk, hogy csak a SZOT- üdülést illesse ilyen adó- kedvezmény. Azt szeret­nénk, ha minden olyan szervezet megkapná ezt, amely üdülőjét hajlandó a piaci elvek alapján működ­tetni. Ha minden sikerül, akkor ezt a rendszert 1991- ben már be lehetne vezetni. — Tehát az idei még amo­lyan felkészülési évnek szá­mít? — Igen, olyasminek. Hi­szen bizonyos elemeket már a piaci igényeknek megfe­lelően az idén szeretnénk bevezetni. Meg akarjuk ala­kítani a nagy részvénytár­saságot, rendezni kell a tu­lajdonviszonyokat is. Ugyan­akkor az idén az üdülési szisztéma még a hagyo­mányos, tehát ugyanolyan beutalókkal jöhetnek üdül­ni a vendégek, mint eddig. Ibusz-nál letek után az 1 százalékos kezelési költséget forintban lehetett fizetni, február 15- étől — pénzügyminiszteri rendeletre — devizában szá­molják fel a konverziós költ­séget. A vállalatnál -egyébként mintegy 4,8 mülliárd forint értékben helyezett el a la­kosság devizaszámlát, főképp NSZK-márkában, schilling- ben és dollárban. Tisztelt választópolgár! Köszöntjük önt és ked­ves családját! A Szociáldemokrata Párt Magyarország legna­gyobb történelmi múltra visszatekintő demokrati­kus pártja. Egy új, de­mokratikus, független jó­léti Magyarország megte­remtését akarja. A Hor- thy-rendszer ellenzéki po­litikai erőként következe­tesen védelmezte a dolgo­zó kisemberek érdekeit, magasba tartotta a de­mokrácia zászlaját. A második világháborút kö­vetően is küzdött, a koa­líciós kormányzás évei­ben, céljainak megvalósí­tásáért. A kommunista párt tudatosan szétrom­bolta és felszámolta a független szociáldemok­rata mozgalmat. Az 1956- os Nagy Imre forradalmi kormányban Kéthly An­na, Kelemen Gyula és Fischer József állammi­niszterek képviselték pár­tunkat. A forradalom le­verése után pártunk is­mét föld alá szorult. A szocialista demokrá­cia pártja vagyunk, és küzdünk a többpártrend­szerű parlamenti demok­ráciáért. A szociális piac- gazdaság révén megvaló­suló, jóléti állam híve va­gyunk. Biztosítani akar­juk az emberek számára a szabadságot, az igazsá­got, a félelem nélküli életet és a nélkülözés­mentes jólétet. A szociál­demokrata párt ma nem világnézeti párt, nem kö­tődik egyetlen filozófiai tanításhoz, ideológiához vagy dogmához. Pártunk történelmi hagyományai­hoz és szerepéhez híven a dolgozó emberek pártja kíván lenni, s mint a kis­emberek és a dolgozó kö­zéprétegek pártja felvál­lalja minden dolgozó em­ber képviseletét. Küzdünk a tisztes megélhetést te­remtő, értékálló és reális összegű fizetésért, illetve nyugdíjért (Somogy me­gyében van a legtöbb időskorú, és legalacso­nyabb a nyugdijösszeg). Küzdünk azért, hogy a női egyenjogúság ne csak papíron, hanem szociáli­san és gazdaságilag is valós legyen (Somogy megyében 18—20".„-kai alacsonyabb a dolgozók havi munkabére). Küz­dünk a családokért, ame­lyek központja és össze­tartó ereje az édesanya (Somogy megyében mint­egy 3000 kiskorú részesül állami gondoskodásban, több mint 4000 kiskorú pedig veszélyeztetett kör­nyezetben él). Az orszá­gos válság egyaránt érin­ti az élet gazdasági, poli­tikai, társadalmi és er­kölcsi szféráját, melynek alapvető és meghatározó oka a gazdaság és a tár­sadalom totális és erősza­kos alávetése a kommu­nista pártállam akaratá­nak. Az ország elszegé­nyedett. 20—22 milliárd dolláros eladósodása már az egyes emberek, a csa­ládok fizikai létét veszé­lyezteti. (Somogy megyé­ben az elszegényedés a lakosság 13— 15('/(rát érin­ti.) A válság a kommu­nista-bolsevik gazdasági, politikai és társadalmi berendezkedés egész rendszerének válsága. Er­ről a mélypontról csak egy radikális rendszervál­tás emelheti fel az orszá­got, s a tulajdonformák változásával, a gazdasági élet újjászervezésével, a kialakult szemlélet sar­kalatos változtatásával érhető el. A szociálde­mokraták az átfogó rend­szerváltás hívei. Olyan hazát szeretnénk, amely­ben mindenki egyenlő jo­gokkal és egyenlő esély- lyel, szabadon dönthet sorsáról, ahol tiszteletben tartják az emberi méltósá­got. Legfőbb célunk Ma­gyarország felzárkóztatá­sa az európai fejlődés fő vonalához, a magyarság visszavezetése az európai szabad nemzetek közösségé­be. A gazdasági átalaku­lás fő terheit nem kíván­juk áthárítani a bérből és fizetésből élő dolgozókra. Küzdünk a tulajdonviszo­nyok radikális reformjá­ért. Az államilag biztosí­tott, újraelosztó szociál­politikát sürgetjük. Pár­tunk a jelenlegi kor­mánypárttal szemben ál­ló ellenzéki párt, mely a politikai centrum balol­dalán elhelyezkedő párt­ként fogalmazza meg ön­magát. Tagjainkat előíté­let mentesen, jövőbeni cselekedeteik alapján kí­vánjuk megítélni. A szo­ciáldemokráciát mindig megkülönböztetett kap­csolat fűzte a szakszerve­zetekhez. Pártunk jelen­leg is arra törekszik, hogy a független, a meg­újuló szakszervezetekkel szoros együttműködést alakítson ki. Meggyőződé­sünk, hogy a szakszerve­zeti pluralizmus körülmé­nyei között is fenntart­ható a szakszervezeti ak­cióegység. Magyarorszá­gon nincs törvény a munkanélküliség kezelé­sére és számos más elemi szociálpolitikai érdek és szükséglet elismerésére sem; erkölcsi lendületet akarunk vinni a világba, hogy meginduljon végre az értelmi, szellemi és erkölcsi tőkék mobilizá­ciója a társadalmi igaz­ságtalanságok megszün­tetésére, az elmaradt munkásnép, az elhanya- golyt rétegek, osztályok és hivatások emelésére, az, ellentétek kiengeszte­lésére. A szociáldemokrácia történelmi feladatot telje­sít. A szociális demokrá­cia útja ugyanis szegény­ségtől, félelemtől és el­nyomástól mentes, em­berhez méltó társadalmat jelent, minden jószándé­kú emberrel közösségben. Erre az útra hívunk mindenkit, aki felelőssé­get érez hazánk sorsa, jö­vője iránt. Magyarországi Szociáldemokrata Párt Somogy megyei szervezete Segélyszállítmány Romániába Ma hajnalban Bellái Zol­tán reformámtus esperes vezetésével 12 fős somogyi küldöttség kelt útra Romá­nia magyarlakta települé­seire. A Kapos Volán ked­vezményesen rendelkezésre bocsájtott autóbuszába ne­hezen fért be az a rengeteg ruhanemű, élelmiszer, több tucat vallásos tárgyú és szépirodalmi kötet, gyer­mekkönyv, amelyeket több­nyire a somogyi hívek ado­mányoztak rászoruló ma­gyar testvéreiknek. Bepakolták a holland re­formátus egyháztól kapott küldeményeket — köztük többszáz doboz konzervet is. A kaposvári küldöttség tagjai református és katoli­kus lelkészeknek adják át a csomagokat, így azok a legjobban rászorulók között kerülnek szétosztásra. Az adományokat szállító autó­busz csütörtökön éjjel ér­kezik vissza a somogyi me­gyeszékhelyre. (Lőrincz) Gyarmati László Valutakamat-emelés az REPÜL A TALCA Sikere van a csurgói műanyag­tálcának, amelyet a Majév rendelt meg az ottani kft.-tői. tárgyalnak a kelet-európai országok légitár­saságaival is arról,, hogy különböző étkészleteket küldenek Csurgóról a repülőgépek fedélzetére, a komfcrt- és a turistaosztály igényeinek ki­elégítésére. Fotó: Gyertyás László

Next

/
Oldalképek
Tartalom