Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

1990. február 19., hétfő SOMOGYI NÉPLAP 3 Űj érdek- védelmi szervezet Több mint 200 virág- és dísznövénytermesztéssel fog­lalkozó kertészeti vállalat, szövetkezet, kutatóközpont és kistermelő írt alá belé­pési szándéknyilatkozatot az alakuló Dísznövénytermesz­tőik Szövetségébe. Horváth Gyula, a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének főtanácsosa elmon­dotta: a leendő szakmai szö­vetségbe a virág-, díszfa- és díszcserje-termesztéssel, a szakterület kutatómunkájá­val foglalkozó csaknem va­lamennyi szövetkezet, válla­lat, kutatóhely jelezte belé­pési szándékát. Elsősorban azért határoztak így, mert bíznak abban, hogy érde­keikért egységesen tudnak majd föllépni. A szervezet alapszabály-tervezete elké­szült, ebben — egyebek közt — leszögezik: a szövetség foglalkozni akar a virágter­melést nehezítő gondok megszüntetésével, továbbá piackutatással, a szaporító­anyagok, készáruk, valamint a termeléshez szükséges külföldi gépek, eszközök be­szerzésével. A hazai termelők érdeké­ben föllépnek a fölösleges­nek ítélt termékimport el­len. A szövetség jogi segít­séget nyújt majd a terme­lőknek az értékesítési szer­ződések megkötésénél. A tapasztalatok szerint a virágtermelők érdekképvise­letére nagy szüksége van a hazai virágtermesztőknek: bár nehézségeik az elmúlt időszakban is ismertek vol­tak, ám nem volt érdekük­ben eljáró szervezet. Sokat -bosszankodtak amiatt, hogy Uz illetékesek olyan virágo­kat, szaporítóanyagokat is importáltak, amelyekből ha­zánkban is bőven terem. Tu­lipánhagymát, rózsát, szeg­fűt, fréziát hozattak be kül­földről; ez ugyan a külföldi versenytársak miatt bizo­nyos mértékig ösztönző, ám amikor nálunk szezonja van e dísznövényeknek, az im­portáruval a hazai termesz­tők jövedelmét rontották. Piacgazdálkodás és konvertibilitás SZERKEZETÁTALAKÍTÁS AMERIKÁI SZEMMEL Világbanki támogatással vizsgálják a szakemberek a gazdasági szerkezet átalakí­tásának lehetőségét. A fel­használható hárommillió dolláros összegből négy program vizsgálatát végzik azok az amerikai gazdasá­gi szakértők és műhelyek, akiket, illetve amelyeket ta­valy nyugati tanulmányút- juk során választottak ki az ÁBMH delegátusai. A tanul­mányúton részt vett Rózsa­völgyi István, a Somogy Megyei Tanács munkaügyi irodájának a vezetője. So­mogy a világbanki pályá­zatból a Ioglalkoztatáspoliti- kai alap költséghatékony felhasználását célzó prog­ramban érdekelt. E témakör ideális kidol­gozására érkezett hazánkba és Somogyba Cristopher J. O’Realy közgazdász, munka­ügyi szakértő. Látogatásá­nak befejeztével kérdeztük tapasztalatairól. — Mi a véleménye a ma­gyarországi munkanélküli­ségről? Milyennek tartja a foglalkoztatáspolitikánkat? — A magyarországi mun­kanélküliség elsősorban a gazdaság rossz szerkezetéből adódik. Túl élesen különül­nek el egymástól a munka- területek, nincs átfedés a rokon szakmák között. Át­képzéssel a strukturális munkanélküliség rövid időn belül felszámolható. Önöknél sajátos helyzet alakult ki. Magyarországon ugyanis úgynevezett súrlódásos mun - kanélküliség van. Aki mun­kahely nélkül marad, annak lehet, hogy a Lakóhelyétől távolabb volna megfelelő alkalmazási lehetősége, de inkább a segélyezést választ­ja. — Lehet, hogy az infor­mációs rendszer sem műkö­dik megfelelően? — Információs rendsze­rünk alapjában véve meg­felelő, természetesen figye­lembe kell venni a hírköz­lés mai állapotát. Nem ki­VISSZHANG Egyenesen, őszintén Nem vitatva senki jogát ahhoz, hogy a nemzetet szol­gálja, szeretnék néhány gondolat erejéig vitatkozni Gyene- sei István független képviselőjelölttel. Vitára késztet a Somogyi Néplapban megjelent írása a személyét ért nyílt és burkolt támadásokra. Hallgattam a rádió választási műsorát, melyben elhang­zottak azok a szerinte igaztalan vádak. A.z elmúlt események tükrében úgy gondolom, hogv tényszerű bírálatot hallottuk és nem vádaskodást. SZDS-szimpatizánsként jártam a faltokat, „kopogtató- cédulákat” gyűjtöttem. Sok helyen mondták azt, hogy „már voltak itt a tanácstól”. Jogilag nem kifogásolható, tudom, etikailag annál inkább, hogy tanácsi dolgozók végezték e munkát, még ha munkaidőn kívül is. Igaza van Gyenesei Istvánnak abban, hogy nem lehet jelenlegi funkcióját teljes mértékben elválasztani jelöltsé­gétől. Ezt azonban továbbgondolva halkan kérdezem meg: — Vajon tanácselnöki funkcióját el lehetettbe választani az MSZMP-ben töltött 11 évétől és az ott viselt tisztségek­től? Vajon nem a ha/talomátmenlés tipikus példáját mutatja ez a folyamat, ami Gyenesei István pályafutását jellemzi? Volt ákálmam megkérdezni tőle, hogy miképpen vélekedik a politikai hovatartozásáról. Egyenes kérdésre egyenes választ kaptam. A kérdésem így szólt: Kommunistának érzi magát? A válasz igenlő volt. Ezért még tisztelet is járhatna, feltéve, ha a választási plakátokon megtalálnám a politikai szimpátia irányát. Persze, úgy nehezebb lenne ... 'Mégis azt hiszem: szolgálni csak úgy lehet, ha nem adunk oköt gyanakvásra, és vállalva múltunkat, félreért­hetetlenül közüljük választópolgárainkkal politikai hova­tartozásunkat. 'Ne helyzeti előnyeikkel, kisstílű kortes 500 forintokkal próbáljuk meglevő pozíciónkat átmenteni a jövőbe! Akkor talán könnyebb lesz hivatkozni a jóra, az erkölcsi tiszta­ságra, és megpróbálhatjuk a nem is annyira „elferdült társadalmunkat” egyenessé tenni. Bossing György Ba'latonszentgyörgy elégítő hírközlési rendszer­ben ugyanis az információs örökös késésben van. A fog­lalkoztatási adatok pontos­sága emiatt nem kielégítő, és így a hivatal munkája sem az. — Az ÁBMH már koráb­ban kifejtette nézetét a munkaerő-átképzésre for­dítható pénzek decentrali­zálásáról. Hogyan. lehetne ezeket az összegeket ön szerint hatékonyabban fel­használni? — Véleményem szerint az ÁBMH jelenleg nem képes felmérni a hatékony fel- használás lehetőségeit. Ter­mészetesen jobban el kell mélyülnöm a körülmények tanulmányozásában, de ja­vaslataim arra irányulnak, hogy helyi döntéssel hasz­nálják fel az anyagi lehető­ségeket, hiszen ők ismerik legjobban a problémát. — Mit tanácsol a vállal­kozói szférának? — Ki kell választani a legmegfelelőbb formációt, azt a magyar sajátosságok­nak megfelelően kell alkal­mazni, de egyúttal el kell vetni az életképtelen gya­korlatot. — Gyorsított talpraállá- sunkhoz tudna-e tanácsot adni? Van-e kész recept? — Magyarországi tanács­kozásaim, otthoni tanulmá­nyaim alapján két dolog végrehajtását tartom elsőd­legesnek. Először is a lehe­tő legrövidebb időn belül konvertibilissé keld tenni a forintot, felszámolva min­den hozzá fűződő korláto­zást. Utána pedig meg kell szüntetni minden olyan kor­látozást, amely a gazdasági élet és alanyai közt ma fennáll. — Mikor láthatjuk mun­kája eredményét? — Májusban már lehető­leg a kidolgozott program­mal térek vissza, természe­tesen lesznek még finomíta­ni valók is. Persze addig sok minden változhat, s ha jó irányba változik, mun­kám is sikeresebb lesz. — Köszönöm a beszélge­tést. Mészáros Tamás Mérnök — technikus fórum Országos reálértelmiségi találkozót szervezett szom­baton Budapesten a Műsza­ki Egyetemen a Magyar De­mokrata Fórum elnöksége. Tette ezt azért, mert meg­különböztetett fontosságú­nak tartják a magyar reál- értelmiség bekapcsolását a hazai társadalmi és gazda­sági átalakulás folyamatába. A fórumon — amelyen mintegy nyolcszázan vettek részt — Szűcs István, az MDF országos választmá­nyának tagja, petrolkémiai mérnök bevezetőben el­mérnék bevezetőben el- felértékelődtek korunkban, s a technikai és társadalmi haladást összhangba kell hozni egymással. Ebben a munkában pedig számíta­nak minden tenni akaró magyar reálértelmiségre. Ezt követően Antall Jó­zsef, az MDF elnöke ismer­tette a szervezet általános politikai és választási prog­ramját. Hangsúlyozta: Ma­gyarország jelenleg folyó általános újjáépítési prog­ramjában részt kell vennie az ország valamennyi polgá­rának. Az elnöki tájékoztató után négy vitaindító előadás hangzott el. Ezek: a kör­nyezetvédelem és a techni­kai fejlődés összefüggései­vel, a műszaki fejlesztés kérdéseivel, a reálértelmiség szerepével foglalkoztak. A hozzászólók sok témát érin­tettek: a mémökkamara ügye ugyanúgy napirendre került, mint a független mérnök- és technikusszak- szer.vezet kérdése. Ez utóbbi a tervek szerint február 24-én alakul meg a Műsza­ki Egyetemen, Mérnökök és Technikusok Szabad Szak- szervezete néven. Jól halad az Ikea-aruház építése Budapesten. A 11 000 négy­zetméter alapterületű áruházat .március végén nyitják meg (MTI-fató — Krista Gábor felv.) A Szent Korona Társaság mint o Somogyi Keresztény Koalíció tagja választási programja Az egészségesen működő társadalmakat az alkotó­töltetű vezérlő eszme irá­nyítja. A magyarságnak most nincs alkotótöltetű nemzeti vezérlő eszméje. A magyarság eredettuda­tát — a „tudomány” ne­vében — az elmúlt idő­szakban nagyon összeku­szálták, Amennyiben bol­dogabb jövőt ákar építe­ni magának, akkor .ki kell művelnie egy olyan nem­zeti önismeretet, amely­nek következtében önbe­csülő lesz és képes lesz vállalni a közös sorsot. Ennek hiányában a nyu­gati kölcsönök és befek­tetések legföljebb csak anyagi területen hoznak javulást pusztuló népünk­nek. Elérkezett tehát az idő, hogy visszatérjünk ezeréves jelképeinkhez. A Szent Koronás ősi címe­rünk 800 éves múltra te­kint vissza. A kettős ke­resztet, Krisztus kereszt­jét, III. Béla 1190-ben tűzte ki. Ezt támasztja alá a hármas halom és tartja egy nyitott korona. A vö­rös-ezüst vágások az Ár­pád-ház színeit jelképezik. A Szent Koronát 1385-ben tették rá ősi címerünkre mint az ország jelképét. Ezt követően, az 1849. évi rövid megszakításig, min­den zászlón és címeren rajta volt a Szent Koro­na, A Szent Koronás cí­mert használták 1848-ban, egészen 1849-ig, a Habs- burg-ház trónfosztásáig. A Korona levétele csak né­hány hónapig tartott, mi­vel Kossuth Lajos ismét a koronás címert használ­ta, Azért, mert a Szent Korona sohasem állam­formát (királyságot, köz­társaságot), hanem a szu­verén Magyarországot, a haza testét, földjét és lakóit jelentette. Törvényeinket ennek a nevében hirdet­ték ki. 1918— 19-ben nem tartották alkalmas szim- bólfumnak a Szent Koro­nát, ezért a megcsonkított címert használták. A két világháború között a ko­ronás, angyalos címer volt államunk jelképe. 1946— 49 között a koronátlan cí­mert használták, majd 1949-ben vezették be a a Rákasi-címert. 1956-os forradalom idején a tör­ténél«™ címer követke­zett, majd 1957-ben a mai címer, 40 évi tévelygés után a magyar nép vissza akar térni ősi nemzeti jelképeihez, a kettős ke­reszthez, az Árpád-ház színeihez és a Szent Ko­ronához, amelyet első ki­rályunk, Szent István Szűz Máriának ajánlott fel mint az ország jelképét. Mindez az egész nemzetet, Szent István országát je­lenti! Rövid választási programunkban a követke­zők szerepelnek: 1. Nemzeti, független, semleges, demokrati­kus Magyarország és jogállamot a jogálla­miság jelképével: ko­ronás címerrel, vala­mint az idegen kato­naság kivonását és az egyéni, félelemmentes életet. 2. Tiszta és új erkölcsi alapokra helyezett, a tudományos eredmé­nyeket jobban követő nevelést-oktatást, min­den falunak,- telepü­lésnek iskolát! 3. A gazdasági felemel­kedés biztosítékát; a felelős tulajdonjogot, valamint az ország gazdasági kiszolgál­tatottságának meg­szüntetését, új gaz­dasági szerkezetet. 4. Keresztény szellemi­séggel, magántulaj­donnal és a szabad­vállalkozással vissza­térni Ny-Európába. 5. A jógazda, a kisgazda szemlélet kialakítását. 6. A termelésben a gaz­daságosság elsőrendű- ségét, a jó munka ér­tékének megfizetését. 7. Valódi népképvisele­tet az Országgyűlés­ben, új, az ezeréves történelmünkre épülő alkotmányt és tiszta közéletet hiteles sze­mélyekkel, nemzeti értékeink jobb védel­mével. 8. A helyi önkormány­zatok demokratikus kialakítását. 9. A közösségi erőt elő­segítő kulturális, szo­ciális egészségügyi, gazdasági egyesületek megteremtését. Új kulturális- és egész­ségügyet ! 10. Kárpótlást a politikai üldözötteknek, teljes rehabilitációt jogi úton is! 11. Üj szociálpolitikát! Biztos jelent és jövőt a fiataloknak a gaz­dasági és a szociális helyzet javításával, a népességcsökkenés megállításával, külön a nyugdíjasok és a rokkantak helyzetének a javításával, külön a környezetvédelemmel. 12. A Dunatáj-népek ál­lamszövetségét, a le­hetőségig föderatív Erdélyt. A Kereszténydemokrata Szövetséggel, a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt­tal és a Politikai Foglyok Szövetségével kívánjuk a keresztényi erkölcsi ala­pokon nyugvó államot, a keresztényi etikát valló társadalmat felépíteni. Azokkal, akik az elmúlt negyven évben meghur­coltatásuk ellenére — már akartak egy olyan demok­ratikus államot, amely az igazságos társadalomra, vagyis az alkotó munka, a család örömére épít a ma­gyar nemzet érdekei alap­ján. Közösen azt képvi­seljük, hogy legyen egy megbocsájtó emberi szere­tet, amely azonban min­dig az igazságot, a tisz­tességes meggyőződést szolgálja. Azzal, hogy egy magasszintű jogállamban megvalósulhasson a leg­alább európai (nyugat­európai!) szintű tudomá­nyos, oktatási általános szellemi fejlődés a külön­böző létbizonytalanságok megszüntetésére, a szilárd magyar gazdaság megte­remtésére. Szent Korona Társaság Kaposvár Nyílt nap — szovjet laktanyákban Szombaton nyílt napot tartottak Veszprémben a Ju­tás városrészben a szovjet laktanyában. A parancsnok hangoztatta: nem telik el hosszú idő a kivonulásig, és a település lakóinak átad­ják az objektumot, az itt lévő lakásokkal és művelő­dési házzal együtt. Eszter­gom kertvárosában a Buda­pest nevű páncélos hadosz­tály látta vendégül a város több száz érdeklődőjét. A szovjet katonák bemutatták a harci egység fegyverzetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom