Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 19., hétfő A KSH Somogy Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1989. évi társadalmi-gazdasági helyzetéről A termelőágak tevékenysége Ipar, építőipar, mezőgazdaság 1989-ben a megyénkbe te­lepült ipari szervezetek 8%- kal termeltek kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Az éves termelés volumene szinte valamennyi ágazat­ban visszaesést jelez. A gépipar egészének teljesít­ménye 6%-kal csökkent 1988-hoz képest. Alágazatai közül csak a villamosgép- és -készülékiparban történt növekedés (4%), a gép- és gépi berendezésipar pedig ugyanannyit teljesített, mint 1988-ban. Legnagyobb mér­tékű visszaesés a műszer­iparban következett be (27%), míg a fémtömegcikk- iparban 15%-os, a híradás - és vákuumtechnikai ipar­ban 11%-os, a közlekedési- eszköz-iparban pedig 8%-os volt a csökkenés. Az építő­anyag-ipar 18%-kal teljesí­tett kevesebbet, mint egy évvel korábban; ezzel egy­idejűleg a vegyipar terüle­tén 5%-os bővülés mutat­kozott. A könnyűipar 1989. évi termelése 5%-kal ma­radt el az egy évvel koráb­bitól. Ezen belül 9—9%-os növekedést csak a nyomda­iparban, valamint a textil­iparban értek el. Számotte­vően visszaesett a bőr-, Szőrme- és cipőiparé (35%- kal), ugyanakkor a textilru­házati iparé 18%-kal, a fa­feldolgozóiparé 11%-kal, a kézmű- és háziiparé 6%-kal volt alacsonyabb, mint 1988- ban. Az élelmiszer termelé­se a II. félévben tulajdon­képpen stagnált, így az 1989. évben 8%-ikal kisebb telje­sítményt produkált, mint egy évvel azelőtt. Szakága­zatai közül csak a cukoripar és a malomipar fokozta ter­melését (9, illetve 5%-kal). A tartósítóiparé 24%-kal, a húsiparé 13%-kal, a sütő- és tósztaiparé 7%-kal, a tej­iparé 6%-kal rosszabb volt, mint 1988-ban. A megyei és más székhe­lyű iparvállalatok és ■ ipari Szövetkezetek Somogy me­gyei telepeinek külkereske­delmi célú értékesítése 1989- ben 5,8 milliárd forint volt, ez folyó áron 18, összeha­sonlítható áron 9%-kal meg­haladta az 1988. évit. A kül­kereskedelmi értékesítésen belül a rubelelszámolású ex­pest. Az ágazatok közül az élelmiszeripar 29%-kal, a könnyűipar 21%-kal, a gép­ipar 18%-kal növelte tőkés exportját. A megyében települt ipari szervezetek 1989. év átlagé-» ban 27,2 ezer munkaválla­lót foglalkoztattak, 2%-kal (533 fővel) kevesebbet, mint 1988—ban. Az ágazatok kö­zül az átlagot meghaladóan fogyott az élelmiszeripar­ban (3%-kal), valamint az egyéb iparban (6%-kal) dol­gozók száma. A fizikai mun­kavállalók számában ugyan­olyan mértékű csökkenés következett be, mint az összfoglalkoztatotti létszám­ban. 1989-ben az élőmunka termelékenysége 6%-kal volt rosszabb, mint egy évvel azelőtt. 1989-ben a megyei szék­helyű kivitelező építőipari szervezetek 3,8 milliárd fo­rint értékű saját építési­szerelési tevékenységet vé­geztek. Ez folyó áron 6%- kal volt több az egy évvel azelőttinél, volumenét te­kintve viszont 2%-kal el­maradt tőle. Az év egészé­ben a magasépítőipar telje­sítménye volt a Legrosszabb; építési-szerelési munkáik volumene 11%-kal maradi el az 1988. évitől. A megyei székhelyű épí­tőipari szervezetek 1989-ben átlagosan 6326 munkaválla­lót foglalkoztattak, 8%-kal (557 fővel) kevesebbet, mint egy évvel korábban. Legtöb­ben a magasépítő-iparból távoztak, így ott éves szin­ten 18%-kal (549-cel) dol­goztak kevesebben, mint 1988-ban, ezzel egyidejűleg a mélyépítőiparban 2%-os (73 fős) létszámfogyás mu­tatkozott. Somogy megye mezőgaz­dasági területe 1989. május 31-én 362,4 ezer hektár volt; 1.7 ezer hektárral kevesebb, mint 1988-ban. Ezen belül nőtt a szántó területe 899 és a gyümölcsösöké 138 hek­tárral; ugyanakkor csökkent a gyepművelési ágé 2491 és a szőlőé 210 hektárral. A szántóföldi növények vetésterülete 1989 május vé­gén 261,4 ezer hektár volt; 629 hektárral kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A gabonafélék közül kukoricát 1.8 ezer hektárral kisebb területen vetettek, míg a csökkent a napraforgó ve­tésterülete 931, a burgonyáé 701 hektárral. Kalászos gabonákból ta­valy 419,8 ezer tonnányi ter­mett, az 1988. évinél 5%-kal kevesebb. Ezen belül a búza az előző évinek 90%-a, vi­szont őszi árpából 7, rozs­ból 9, tavaszi árpából pedig 18%-kal többet takarítottak be az egy évvel azelőttinél. Kukoricából 446,1 ezer, cu­korrépából 176,6 ezer, nap­raforgóból 26,5 ezer tonna termett, meghaladva az 1988. évi hozamokat, viszont az 56,3 ezer tonna burgonya- termés 15%-kal visszaesett. 1989 végén Somogy me­gyében a szarvasmarha-ál­Foglalkoztatottság, jövedelmek Somogy megyében a t anyagi ágakban foglalkozta­tottak száma az 1989. év át­lagában 87,3 ezer volt; 4%- kal (3,3 ezer fővel) keve­sebb, mint egy évvel ko­rábban. Tulajdonképpen a népgazdasági ágak mind­egyikében fogyott a munka- vállalók száma, kivéve a vízgazdálkodás területét, ahol 1%-os létszámnöveke­dés mutatkozott. Az átlagos­nál jobban csökkent az épí­tőiparban (7%-kal), vala­mint a mezőgazdaság és er­dőgazdálkodás népgazdasági építőipar éves szinten csak ágban dolgozók száma (5%- kal). Ez utóbbiban a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek 7%-os létszámvissza­esése volt a meghatározó. Az anyagi ágak egészében a fizikai foglalkozásúak szá­ma ugyanolyan mértékben csökkent, mint az összes foglalkoztatottaké. 1989-ben a megye lakos­ságának központi forrásból származó pénzbevétele 23%- kal emelkedett az előző évi­hez képest, reálértéke (a fo­gyasztói árszínvonal-emel­kedést figyelembe véve) 4%- kal nőtt. A pénzbevételeken belül a munka-(tagsági) viszony­nyal kapcsolatos bevételek 18%-kal, a társadalombizto­sítási kifizetések 28%-kal nőttek. A munkások és al­kalmazottak bevétele (me­zőgazdasági szövetkezetek nélkül) 20%-kal emelkedett: ezen belül adóköteles sze­mélyi jövedelmek 17, sze­mélyi jövedelemadó alá nem eső jövedelmekre 55%-kal többet fizettek ki. mint 1988- ban. A mezőgazdasági szö­vetkezeti dolgozók részére 14%-kal több kifizetés tör­tént, mint egy évvel koráb­ban. Ezen belül az adókö­teles személyi jövedelmekre 10%-kaI fizettek ki többet, a személyi jövedelemadó alá nem eső kifizetések pe­dig 47%-kal emelkedtek. lomány 65,5 ezer darab volt; ez 5%-kal kevesebb, mint 1988. december 31-én. A te­hénállomány kisebb mérték­ben csökkent; a 26,1 ezer darab 99%-a a múlt évinek. Sertésből 174,2 ezret tartot­tak a nagyüzemi gazdasá­gok december 31-én, 7%- kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az anya­kocák száma 5%-kal csök­kent. Az állatok és állati ter­mékek felvásárlása me­gyénkben a sertés kivételé­vel 1988-hoz képest vissza­esett: vágómarhából 2, ba­romfiból 37, tehéntejből pe­dig 1%-kal értékesítettek kevesebbet. A mezőgazdasági termé­kek értékesítéséből 3%-kal kevesebb, kis- és magán­vállalkozásból 25%-kal több bevételre tett szert a lakos­ság, mint az előző évben, a szociális célokra kifizetett összeg pedig több mint öt­szöröse volt az 1988. évi­nek. 1989. december 31-én a lakosság betétállománya 8,3 milliárd forint volt, 2%-kal kevesebb az egy évvel ko­rábbinál. A lakossági hitel­állomány 10,1 milliárd fo­rintot tett ki — ez 4%-kal több az 1988. évinél. Kereskedelem, közlekedés 1989-ben Somogy megye kiskereskedelmi forgalma 27,1 milliárd forint volt; 17%-kal emelkedett az elő­ző évihez képest, összeha­sonlítható árakon számolva viszont 1%-kal elmaradt tő­le. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi forgalmat 1593 bolt és 781 vendéglátó- egység bonyolította le. A boltok száma 33-mal, a ven­déglátó-üzleteké 69-cel csök­kent. Az együttes alapterü­let — az év végén — 353 ezer m2 volt, 2%-kal lett kevesebb. Ezen belül a bol­tok alapterülete 2415 m2-rel emelkedett, a vendéglátó- helyeké 8618 m2-rel csök­kent. A boltok 7, a vendég­látóhelyek 54%-a szerződé­ses rendszerben üzemel, jö- vedelemérdekeltségű — az előző sorrendben — 6, illet­ve 4%-uk. A magánkeres­kedői engedélyek száma az év végére meghaladta a 2100-at. A kiskereskedelmi forgal­mon belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalmá­nak volumene 2%-kal emel­kedett. A vendéglátás for­galma — a több éve tartó visszaesés folytatásaként — 1989-ben is csökkent, össze­hasonlító áron 8%-kal. A Kapos Volán Vállalat 1989-ben autóbuszjáratain 65.4 millió utast szállított, 5%-kal kevesebbet, mint az előző évben; az utaskilomé­ter-teljesítmény szintén 5%- kal csökkent. Lakásépítés, egészségügy, oktatás 1989-ben megyénkben ősz" szességében 1681 lakásra ad­tak ki használatbavételi en­gedélyt, s ez 268-cal több la­kásátadást jelentett az egy évvel korábbinál. Az éves szintű lakásépítés erőforrás szerinti összetétele a követ­kezőképpen alakult: állami erőforrásból — az előző évi 113-mal szemben — 177 la­kás épült, a magánerős ki­vitelezésben készült 1504 lakásszám is több volt (204- gyel) az 1988. évinél. 1989- ben az újonnan használat­ba vett lakásokkal egyide­jűleg — az egy évvel ko­rábbi 376-tal szemben — 333 lakást bontottak le, il­letve szüntettek meg, ezek mintegy háromnegyedét a községekben. Az egészségügyi intéz­ményhálózat orvosi körzetei­nek száma 1989-ben nem változott, továbbra is 154 általános orvosi és 39 gyer- mekgyógyászi körzet várja a betegeket. A körzetek or­vosellátottsága kedvezőbb lett; 1988-ban 10 orvosi kör­zet állt üresen, 1989-ben 3 körzet volt betöltetlen. A megyében működő ren­delőintézetek, illetve szakor­vosi rendelések 1989-ben 224,8 ezer órában fogadták a betegeket; ez 8,7 ezer órával volt több, mint az előző év­ben. A gyógykezelési esetek száma (2241,7 ezer) egy év alatt 3,5 ezer esettel csök­kent. 1989 végén a megye 5 fek­vőbeteg-ellátó intézményében 3246 kórházi ágy állt a be­tegek rendelkezésére, 140- nel több az egy évvel ko­rábbinál. A működő kórházi ágyak száma ugyanakkor — a rekonstrukciós munkák miatt — 3065-renőtt. Tavaly 67.4 ezer beteget ápoltak a ' kórházakban: 2%-kal többet, mint egy évvel korábban. A szociális otthoni helyek száma 1276-ra emelkedett. Az idősek klubja 3 intéz­ménnyel 62-re gyarapodott, s ez ékben 1610 helyen biz­Somogy megye kereskedel­mi szálláshelyein 1989. júli­us 31-én 72 ezer hely állt a vendégek rendelkezésére, ez 5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A ma­gánszálláshelyek száma a jelzett időpontban 151 ezer volt, ez 8%-kal volt több, mint 1988 júliusának végén Ezen belül tovább csökkent viszont a szervezett szállás­helyek aránya. t ősi tana k ellátást a rászoru­ló időskorúaknak. A bölcsődei helyek száma 92-vel csökkent, így 1989 vé­gén 1212 hely szolgálta a bölcsődéskorúak elhelye­zését. Az 1989/90. tanév elején az óvodába járó gyermekek száma (13125 fő) 19-cel volt kevesebb az előző tanévinél, az óvodai helyszóm' (13 698) 82-vel fogyott, az óvodape­dagógusok száma (1171 fő) pedig 2-vel nőtt. Megyei szinten 100 helyre 96, egy csoportra 24, egy óvodape­dagógusra 11 óvodás gyer­mek jut átlagosan, csaknem megegyezően az egy évvel korábbival. Az 1989/90. tanév elején 38,6 ezer volt az általános iskolai tanulók száma: 2,5 ezerrel kevesebb, mlint egy évvel korábban. Az első osz­tályba beírtak száma' to­vább csökkent, jelenleg 4127. A nyolcadik osztályosoké is kev^ebb lett (358-cal), az idei tanévben számuk 5325. Az oktatáshoz a múlt tan­évinél 5-,tel kevesebb, 1591 osztályterem áll rendelke­zésre, a pedagógusok száma pedig 3185. A legnagyobb létszámú korosztályok első csoportja az idei tanévben kezdte meg középfokú tanulmányait. A megye középiskoláinak az 1989/90. tanév eleji tanuló- létszáma (7775) 813-mal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a gimnáziumi ok­tatásban részt vevő diákok (3137) szám 226 fővel, a szakközépiskolába járóké (4638) 587-tel nőtt. A összes középiskolai létszámból 2418-at tett ki az első évfo­lyamokra beírtaknak száma, s így 430 fővel haladta meg az előző tanévit. Jelenleg a középiskolai oktatás 242 osz­tályteremben folyik, így egy osztályteremre átlagosan 32 tanuló jut. A középiskolák 614 pedagógust foglalkoztat­nak, 61-gyel többet, mint egy évvel korábban. Az 1989/90-es tanévben 6916-an tanulnak a megye szakmunkásképző iskolái­ban, számuk 437-tel emel­kedett az előző tanévihez képest. Közülük az I. évfo­lyamosok száma (2889) a múlt tanévihez viszonyítva 11%-kal több. 1989-ben megyénk keres­kedelmi szálláshelyein 490 ezer vendég 4,3 millió ven­dégéjszakát töltött el. Ez az előző évhez viszonyítva 2%- os csökkenést mutat mind a vendégek, mind a vendég- éjszakák számában. Ezen belül a nem szocialista or­szágokból 17%-kal emelke­dett a vendégek száma. 24%-kal pedig a vendégéj­szakáké, viszont a többi re­lációban csökkent a keres­kedelmi szálláshelyek ven­dégforgalma. Az átlagos tar­tózkodási idő is csak a nem szocialista országból érkezett vendégeknél hosszabbodott, 1989-ben 8,6 éjszaka volt. A legtöbb vendég — 126 ezer — az NSZK-ból érkezett; ők 1,2 millió vendégéjszakát töltöttek megyénkben. A kereskedelmi szálláshe­lyek vendégforgalmából a Balaton közvetlen part men­ti településeinek részesedé­se a vendégek számából 89, a vendégéjszakákéból 94%- os volt. Itt a kereskedelmi szálláshelyeket 438 ezer ven­dég vette igénybe, 4,1 mil­lió vendégéjszakára. A ven­dégek száma 6, a vendég- éjszakáké 4%-kal volt ke­vesebb, mint 1988-íban. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGA port volumene 18%-kal visz- szaesett (ez az ágazatok mindegyikére jellemző). A nem rubelviszonylátú keres­kedelmi célú átadások 23%- kal- bővültek 1988-hoz ké­kalászos gabonák vetésterü­lete 1,1 ezer hektárral nőtt. Cukorrépát 233 hektárral nagyobb területen termesz­tettek a megyében, mint egy évvel korábban, viszont ILYEN MÉG NEM VOLT! * ILYEN MÉG NEM VOLT! Első alkalommal ipari kiállítás és vásár ZALAEGERSZEGEN 1990. április 5-8. között a SPORTCSARNOKBAN és az előtte levő szabad területen külföldi és magyar résztvevőkkel, i Az EGERSZEGI VÁSÁR -ra 1990. február 25-ig lehet jelentkezni az ÁGENS Kft-nél: a vásár szervezőjénél, ZALAEGERSZEG Ady E. u. 31. Pf.: 316 ® 92/14-134 KIVÁLÓ LEHETŐSÉG ÜZLETI KAPCSOLATAI BŐVÍTÉSÉRE! Kisiparosok! KiskoroskodSk! Cukrászok! Fagylaltporfolhasználók figyelméből MOST RENDELJE MEG A PRIM’ FAGYLALTPORT, amely stabilizáló és emulgáló anyagokkal van dúsítva, ezért a LEGJOBB MINŐSÉGET és KIHOZA­TALT BIZTOSÍTJA. Ha most rendeli meg, egész évben, a jelenlegi legolcsóbb áron forgalmazzuk az ön részére! Megrendelhető: Tejipari Áruelosztó BALATONSZÁRSZÓ, Szemesi u. 7. Nagy Gábor Telefon: 84/40-355 Valamint: Veszprém Megyei Tejipari Vállalat jégkrém ü zeme VESZPRÉM, Vörös Október u. 93. Telefon: (80) 26-233 S3 (1Q7967) Á lakosság életkörülményei Idegenforgalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom