Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-17 / 41. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 17., szombat Nemzetközi választási megfigyelőcsoport alakult (Folytatás az 1. oldalról) hogy vállalják e sajátos om- buchmani szerepet. Feladatuknak tekintik, hogy az állampolgárok vagy a pártok valamennyi, a választások tisztaságát érintő panaszával vagy jelzésével foglalkozzanak, és továbbítsák azokat az illetékes szerveknek. Mint mondta, jogi vagy politikai hatalmuk nincs, csupán erkölcsi. Ez főként a helsinki záróokmány nemzetközi rangjából fakad. Heinrich Henckel ügyvéd, a szövetség svájci képviselője eddigi tapasztalataik alapján az ajánlószelvények gyűjtésével kapcsolatos gondokat emelte ki, így azt a főként ~a kis pártok által hozzájuk eljuttatott panaszt, hogy a személyi szám feltüntetése sérti a választások titkosságának elvét. A megfigyelő továbbiakban több, már föltárt visz- szaélésről konkrétan is szólt. Így arról, hogy például Érden kopogtatócédulák ezrei nem jutottak el a választópolgárokhoz. Több bejelentést kaptak arról, hogy egyesek pénzt ajánlottak föl a kopogtatócéduláért és arról is, hogy munkahelyi vezetők nyomást gyakoroltak beosztottjaikra ... Két fővárosi kerületi tanácsnál kitöltetlen ajánlási szelvényeket gyűjtöttek. Bár a választópolgárok nagy része máris úgy érzi, hogy a vízcsapból is választási jelszavak folynak, a bizottság úgy ítélte meg: kevés műsoridő áll a pártok rendelkezésére a tv és a rádió műsoraiban. Gerald Nagler szerint az állampolgárok nagy része elemi fokon sem érti a választási törvény működését, s ezért több felvilágosításra volna szükség. Mint elmondta, szóvá tette ezt a Belügyminisztériumban is, ahol dr. Gál Zoltán megbízott miniszter azt válaszolta, hogy mivel a közvélemény bizalmatlan a kormányzati szervekkel szemben, ezt a fel- világosító munkát a pártoknak kellene végezniük. A Folytatódik a „törvénygyártós (Folytatás az 1. oldalról.) A törvényalkotásai akadályok mellett a gyakorlati jogalkalmazásban js nagy kérdés, honnan tudnak a bíróságok kellő számú, köz- igazgatásban jártas szakembert előteremteni. Ennyi kétség után a képviselők egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy támogatják a törvényjavaslat levételét a parlament napirendjéről. Elhatározásukat csak erősítette az ezután tárgyalt téma: egyes törvények, törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról. Szaknyelven deregulációnak — Lendvai Aladár belügyminisztériumi szakértő közérthetőbb kifejezése szerint „jogszabálv- gyomlálásnak” — nevezik azt a folyamatot, amely a gazdasági területek után most a közigazgatást is elérte. A túlszabályozottságot megszüntetni szándékozó törekvés arra kötelezi a minisztériumokat, hogy vizsgálják felül az általuk kiadott. rendelkezéseket. s csak azok maradhatnak érvényben. amelyéket nyomós érvekkel meg tudnak védeni. Félőr viszont, hogy a túl gyors gyomlálás következtében foghíjak — azaz joghézagok — keletkeznek a paragrafusok soraiban. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium indítványára törvényben kívánja rögzíteni a parlament a családi pótlék teljes körűvé tételét. E kétségtelenül népszerű döntés kapcsán több képviselő abbeli aggályának adott hangot, hogy bizonyos lumpen családokban nem a gyermekek nevelésére és ellátására, hanem egyéb célra fordítják az állami támogatást. Az oktatási törvény módosítására vonatkozó javaslatot szakmai szempontból dr. Riez Ferenc, a megyei tanács megbízott irodavezetője elemezte. A társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről, önkormányzati működésének feltételeiről szóló törvényjavaslat ugyancsak sürgős döntést igényel az Országgyűléstől. Az állami költségvetésről leválasztott társadalombiztosítás — évi 300 milliárd forintnyi pénzösszeggel — jelenleg egy szűk szakértői apparátus felügyelete alatt működik. Mint az intézmény megyei igazgatóságának vezetője. Sárdi Gyula elmondta, feltétlenül indokolt, hogy a munkavállalóik és a munkáltatók képviselőik útján beleszólhassanak a döntésekbe. Végül a honvédelmi törvény több fokozatban végrehajtandó módosításának időszerű részleteiről, ezen belül a Honvédelmi Minisztérium és a hadsereg-irányítás szétválasztásáról, a parlament és a köztársasági elnök e téren betöltendő új szerepéről is tájékozódtak a képviselők. Berkics János Szabad Európa Rádió munkatársa ennek kapcsán megjegyezte, hogy a bizottság talán nem értesült arról a felvilágosító kampányról, amelyet egyebek közt a pártsemleges Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája folytat. Egy kérdésre válaszolva elmondták, hagy a korábbi évek diktatórikus rendszerében szerzett tapasztalatok okozzák a félelmet azokban az állampolgárokban, akik nem merik kitölteni ajánlócédulájukat. Elhangzott: nem kívánják minősíteni a ko- pogtatócédulás módszert, tény azonban, hogy a visz- szaélések nehezen zárhatók ki teljesen. A Magyar Rádió munkatársa vitatta azt a véleményt, mely szerint a pártok nem kapnak egyformán lehetőséget programjuk közreadására. A bizottság vezetője ez esetben szavait úgy pontosította: általában nem kapnak elegendő műsoridőt. Az elmondottakból érezhető volt a megfigyelőcso- port szándékainak korrektsége, ám áz is: komoly felelősséget ró rájuk, hogy egy panasz esetén kellően sokoldalúan tájékozódnak-e. Annál is inkább, mert a nemzetközi közvélemény jó része abból a jelentésből alkot képet a magyar választásokról, amelyben a bizottság összegzi majd tapasztalatait. Bíró Ferenc Szűrös Mátyás Lengyelországba látogat Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Köztársaság elnökének meghívására február 22-én hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. Gázszerződés Vlagyimir Mihajlov, a Szojuzgazexport vezérigazgatója és Tóth József, a Mi- neralimpex vezérigazgatója pénteken aláírta a 6290 miliő köbméter szovjet földgáz szállítására vonatkozó 1990. évi magánjogi szerződést. A megállapodás, amely a múlt évhez képest 355 millió köbméterrel nagyobb földgáz- mennyiségre szól, magában foglalja az orenburgi, valamint a jamburgi egyezményekben ez évre előirányzott 2800, illetve 1000 millió köbmétert is. Jaime Paz Zamora bolíviai, Virgilio Barco kolumbiai, George Bush amerikai és Alan Garda perui elnök (balról jobbra) megállapodást ír alá a kábítószer-kereskedelem elleni harc folytatásáról. A február 15-én tartott csúcstalálkozón az illegális kábítószer-kereskedelem elleni közös fellépés lehetőségeiről tárgyaltaik. ítélet a Tisza-gate-ben Pénzbüntetés az elkövetőknek Pénteken ítéletet hozott a Szolnoki Városi Bíróság a Magyar Szocialista Párt szolnoki irodájába történt behatolás elkövetői — Gyarmati Csaba és Patvaros Attila — ügyében. Mint ismeretes, a Tisza- gate néven ismertté vált és nagy belpolitikai vihart kavart eset február 2-án éjjel történt, az MSZP Tófenék utcai párthelyiségéből a két férfi különböző iratokat, pénzügyi nyilvántartásokat választási röpcédulákat és magnókazettákat vitt magával. A két SZDSZ-tag — akiket azóta kizártak a pártból — az eltulajdonított anyagokat a Szabad Demokraták országos központjába akarta eljuttatni, ám tervük végül is meghiúsult. Ebben elsősorban az játszott szerepet, hogy időközben felismerték tettük politikai súlyát és várható következményeit. Az SZDSZ szolnoki szervezete a történtekről tudomást szerezve végig partnerként segített a rendőrségnek az ügy felderítésében. A két elkövető a nyomozás során beismerte cselekményét, az iratok nagyrésze a magnókazetták kiBemutatkoztak az SZDSZ képviselőjelöltjei (Folytatás az 1. oldalról.) tömörít, mit tenne kormányzópártként a gazdasági összeomlás megelőzéséért a választásokig, illetve azok után? — Óriási sorbanállás van ma a vállalatoknál. Ez fékezi a normális pénzforgalmat. Egyes vállalatok valósággal „eldugják” pénzüket, hogy ne kelljen fizetniük. Meg kellene vizsgálni, mi a helyzet a bankoknál és köz- gazdasági szabályzókkal kellene javítani a jelenlegi helyzeten — mondotta dr. Páris András. Ehhez Vermes Péter még hozzáfűzte: — Az SZDSZ a választások előtt nem kíván kormányt buktatni. A jelenlegi kabinet bizonyára érez magában annyi tálentumot, hogy a lehetőségekhez mérten megfelelően kezeli a válságot. Az új hatalmi felállás ezt nyilván másképp fogja csinálni. A két képviselőjelölt válaszából kiderült: a válaszadás utáni időszakra elsősorban az SZDSZ programját tartják mérvadónak. A több óra hosszat tartó sajtótájékoztató végül — vitákkal is tarkított — beszélgetéssel ért véget. Lengyel—Szegedi HONECKER BEISMERŐ NYILATKOZATA Az NDK egykori első számú párt- és állami vezetője elismerte felelősségét az országban kialakult válságos állapotokért és beismerte azt is, hogy meghamisították a múlt év májusában tartott választások eredményeit. Az NDK televíziójában csütörtökön este felolvasták Erich Honecker nyilatkozatát, amelyben az ország volt vezetője kijelentette: „Az egykori Német Szocialista Egységpárttal kapcsolatban tett korábbi nyilatkozatommal összhangban elismerem politikai felelősségemet azért a válságért, amibe az állam és az NDK lakossága került. Ez vonatkozik azokra a körülményekre is, amelyek elvezettek a múlt év május 7-én megtartott választások eredményeinek meghamisításához. Egyidejűleg szeretném hangsúlyozni, hogy életem folyamán önző motívumok alapján soha nem hoztam politikai döntést, és büntetőjogi értelemben nem tartom magam bűnösnek”. vételével megkerült. A iopás miatt az MSZP szolnoki irodáját megközelítőleg négyezernyolcszáz forint anyagi kár érte. A Szolnoki Városi Bíróság az ügyészség indítványát elfogadva tárgyalás mellőzésével hozta meg döntését. Eszerint Gyarmati Csabát, elsőrendű vádlottat egy rendbeli társtettesi vétségért hétezer forint pénzbüntetéssel sújtotta. Patvaros Attila, másodrendű vádlott ugyanezen vétségekért hatezerháromszáz forint pénz- büntetést kapott. Mindkettőjükre vonatkozó megállapítás, hogy a pénzbüntetés ki nem fizetése esetén meghatározott időtartamú fogházbüntetés vár rájuk. A bírósági határozat szerint fellebbezésnek helye nincs, de — szintén jogi előírás — az érintettek az ítélet kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás megtartását kérhetik. (MTI) Súlyos vasúti baleset történt február 16-án a dél-svájci Saxon közelében: egy szerelővonatba rohant és kisiklott a Párizs—Milánó között közlekedő expressz. A mozdony- vezető és ikét svájci utas életét vesztette, egy személy pedig eltűnt. Kilencen megsérültek. Végvári őrnagy átadta a dokumentumokat a parlamenti vizsgálóbizottságnak A Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság ezen a héten tovább folytatta a Belső Biztonsági Szolgálat iratainak és a belső szabályzatoknak a vizsgálatát, valamint a személyes meghallgatásokat. A helyszíneken — köztük a Katonai Főügyészségen — tanulmányozta az iratokat, a tanú- meghallgatási jegyzőkönyveket, valamint egyéb, az üggyel kapcsolatos feljegyzéseket. Helyszíni szemlét tartott a Belügyminisztérium hivatalos helyiségeiben. Tájékoztatást kért a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokától és vizsgálta a Posta levélbontásának gyakorlatát. Meghallgatta Horváth István volt belügyminisztert, Baj- csi István volt rendőrfőhadnagyot, Ilcsik Sándor miniszterhelyettest, valamint Kékesdi L. Gyula őrnagyot. Pénteken a bizottság átvette Végvári József nyugalmazott őrnagytól és jogi képviselőjétől azokat az iratokat, amelyeket december végén az SZDSZ képviselőjének az ügy nyilvánosságra hozatala érdekében átadott. Megállapította, hogy az iratokon lévő és Végvári József által használt pecsét sértetlen, azokról iratjegyzéket készített és megőrzésükről a továbbiakban gondoskodik. MSZMP vagyonátmentés Az Állami Számvevőszék elé kerül a Komfort Plussz Kft. ügye Befejeződött a törvényességi vizsgálat Székesfehérvárott az MSZMP vagyonának „átmentésére” alapított Komfort Plussz Kft. cégbírósági és földhivatali bejegyzésével kapcsolatban. A vizsgálatot kezdeményező pártok — az SZDSZ, az MDF, a Fidesz, az SZDP és a Független Kisgazdapárt — székesfehérvári szervezetei képviselőinek bevonásával működő bizottság megálla— A lapunk csütörtöki számának 2. oldalán megjelent MDF-közleményben szereplő Gumhert Károly név sajnálatos félreértésekre adott okot. A párt hozzájárulásával közöljük, hogy a kizárt Gumhert Károly 40 éves, Kaposvár, Dózsa Gy. u. 2. sz. alatti lakos. pította, hogy a cégbírósági bejegyzések alapját képező iratok nem feleltek meg mindenben a jogszabályban előírtaknak, ezért a Fejér Megyei Főügyészség törvényességi óvás emelésére tett előterjesztést a Legfelsőbb Ügyészségnél A székesfehérvári volt MSZM'P-székház és a párt agárdi üdülője földhivatali bejegyzésénél elkövetett jogszabálysértést saját hatáskörében orvosolta a székesfehérvári földhivatal, s az ingatlanok tulajdonjogát visz- szajegyezte a magyar állam javára. A határozatot a Fejér Megyei Földhivatal jóváhagyta. A még működő kft. teljes vagyoni elszámoltatására a Legfelsőbb Bíróság döntését követően kerülhet majd sor, arra az Állami Számvevőszék lesz az illetékes.
