Somogyi Néplap, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-13 / 37. szám
4 SOMOGYI NÉPLAP 1990. február 13., kedd VISSZHANG Krokodilkönnyek Kaposváron Ez év február elsején ezzel a címmel írt Varga Ottó kicsit személyeskedő, bár ügyes cikket, melyben megírja, milyen jó is lenne nekünk, kaposváriaknak egy terrárium. Ezzel a gondolattal nem vitatkozunk, de hogy egy lakóház pincéjében, ahol élelmiszert tárolnak a lakók? Nekünk, lakóknak az a véleményünk, hogy ez ellen tiltakozzunk... Engedje meg tisztelt Varga Ottó, hogy idézzek Pénzes Bethen Terrárium című könyvéből. „A kígyók, teknősök gyomrában, beleiben gyulladásos formában felléphet salmonellás fertőzöttség. A hüllők tbc- eredetű megbetegdését elsősorban a Mycobacterium tham- nopheos és a M. poikilothermoram okozzák. Ilyenkor nemcsak az állatok tüdeje károsodik, hanem a bőréin is megjelennek különféle gyulladásos kelések, daganatok...... gyógykezelésre nincs lehetőség. Különösen kígyókon tapasztalható gyakran a belek amőbás fertőzöttség®. A mételyek közül a Polystomoides, a Neopolystoma és a Polystomoidella-nem- zetséghez tartozó fajok károsítják leginkább a hüllőket. Hathatós ellenszerük ez ideig nem ismeretes. Hasonló módon tehetetlenek vagyunk a galandférgekkel szemben is. A fonalférgek igen gyakran megtalálhatók a hüllők bélcsatornájában és tüdejében. Az atkák közül eddig mintegy 250 fajt találtak a hüllőkön. A kullancsfélék... különösen a kígyókon, teknősökön és varánuszgyíkféléken gyakoriak. A jó- és rosszindulatú szövetburjánzások, különösen a gyíkok bőrén, végtagjain.” Nem folytatjuk, de azt hisszük, ennyi elég, hogy mi, lakók, szomszédok és a házban levő üzlet dolgozói, akikkel egybefüggő udvarunk van, miért tiltakozunk az állatok elhelyezése ellen az épület pincéjében. Ügyesek a terrárium ügyében írt sorok, csak tájékozatlanságról árulkodnak. Varga úr biztos nem olvasta a „Lemondási nyilatkozatot”, ugyanis a pincét bérelni szándékozó Pécsi Tibor nem terrárium céljára kérte a lakóktól a lemondó nyilatkozatot. Nem fedi a valóságot az sem, hogy Gáspár András aláírta a beleegyező nyilatkozatot. Nem fedi a valóságot az sem, hogy mindenki aláírta ezt. Gáspár Andrásné pedig ráírta erre, hogy nem mond le a jelenleg is használatában levő tárolórészről. Több bérlőtársunk nem írta alá. Szerintünk jobb lett volna mindent közösen megbeszélni velünk. Így úgy érezzük, hogy a fejünk felett döntöttek, akkor, amikor Pécsi Tibornak kiutalták a pincehelyiséget. Miért nem akarják a Május 1. u. 29-es és 31-es ház lakói együttesen a terráriumot? A hüllők takarmányának tárolásakor a patkányok, csótányok elterjedhetnek. Nem tisztázott, hogy hova kerül a hüllők ürüléke. (Egy nejlonzacskóba és a kukába kerül, amit naponta kiforgatnak fürge kezek?) Mivel a Írét ház pincéje ős padlása összefügg, a rágcsálók és egyéb állatok elterjedése mindkét házban és üzlethelyiségben lehetséges. A két ház kapu alatti és udvari forgalma megnő, növekszik a szemetelők száma és azoké is, akik ezeket a helyeket WC-ként használják. Belátható, hogy sok kellemetlenséget okoz ez mindkét ház lakóinak. Ezek miatt tiltakozunk és vontuk vissza beleegyezésünket. Szeretjük az állatokat a maguk élőhelyén vagy alkalmas kialakított térben, örülünk annak, hogy „a (másfél méteres indiai varánuszgyík, a kubai rombuszkrokodil, a közel kétméteres királypilton pár, a kétméteres boa constrictor pár, az anakondák, a viperák, teknősök és egyéb állatkülönlegességek jól érzik magukat", de az sem mellékes, "hogy mi, emberek jól érezzük magunkat! Szeretjük az állatokat, de kérjük az illetékeseket, hogy mutassák meg: az embert is lehet szeretni; nem kell, de békén hagyni az is nagy dolog. Gáspár András és 20 aláíró Kaposvár, Május li. u. 31. Ez a tiltakozó levél eeakúgy, mint az eddigiek — amint azt a cikkben is leírtam — érthető. Érthető az aggodalom, különösen azután, hogy szakkönyvekben is utánanéztek a lehetséges betegségeknek, veszélyeknek. Ügy vélem, nem az én dolgom az önök meggyőzése, ment bár állattenyésztő üzemmérnök vagyok, a hüllőkhöz vajmi keveset értek. Ugyanakkor annyit hozzá kell fűznöm, hogy nemcsak a hüllőknek, hanem minden állatnak — a kutyának, macskának, veréb- ' nek és a galambnak is — vannak betegségei, amelyek tartási, takarmányozási gondok esetén felléphetnek és veszélyesek lehetnek az emberre is. Az ember, aki tartja az állatokat, arra törekszik, hogy megelőzze ezeket a betegségeket, különösen ha ez a megélhetési forrása. Javaslom, ne vegyenek a kezükbe ezek után humánorvosi könyvet sem, mert az ember is számtalan betegséget megkaphat, s ha mindig erre a lehetőségire gondolna, bizony, az megkeserítené az életét. Biztos vagyok benne, hogy a működési engedélyt csak azok után adják ki a hatóságok, miután meggyőződtek arról, hogy a terrárium semmiféle veszélyt nem jelent sem a ház lakóira, sem pedig a látogatókra. Ami pedig a pincét illeti: jogilag kellene tisztázni, kit illet, dönthet-e a tanács arról a lakók beleegyezése nélkül. Ügy tudom, Gáspár András és a lakók a terrárium mellett megtarthatják saját pincerészüket a határozat szerint. Mindezek ellenére remélem, hogy olyan végső megoldás születik, amely mindenki megelégedésére szolgál niajd. Cikkemmel elősorban ezt szerettem volna elérni. Varga Ottó Tájékoztatással, előzetes ellenőrzéssel segíti a Somogy Megyei Adó- felügyelőség az adóbevallások elkészítését Közős érdek, hogy a bevallások hibátlanok legyenek, mert ez biztosítéka .a számítógépes feldolgozás gyorsaságának. Előbb kapják kézhez az adóvisszatérítést is, akik nem az utolsó pillanatban, hanem már most — akár az ügyfélszolgálati iroda munkatársainak a segítségével — elkészítik és helyben leadják a kérdőíveket. Biztonság mindenek fölött Együtt kell élnünk az atomenergiával John Jennekens, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgató-helyettese nyilatkozott lapunknak Megalakult a Magyar Mérnök cy-*w——w—w Akadémia Megalakult a Magyar Mérnök Akadémia. Az új szervezetről Ginsztler János, a mérnökakadémia főtitkára, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora elmondta: az MM A céljai között szerepel mindenekelőtt egy szakmailag jól képzett hazai műszaki elit létrehozása. Az MMA-tagság feltételei igen szigorúak; így a kreativitás, a jártasság több tudományágban, s a szakmai vélemény vállalá- lása bármely körülmények között. Hasonlóan a külföldi mérnökakadémiákhoz — a Magyar Mérnök Akadémia is korlátozta a felvehető tagok számát,, ez 300 főt jelent. Az alapítók jogán jelenleg 42-en vehetnek részi a társaság munkájában. A világot még ma is sokkolja a’csernobili katasztrófa. Azóta megtanultunk félni. De jogos-e ez a félelmünk az energiatermelő atomerőművektől, így a paksitól Is? Félelmeink oldására az egyik legilletékesebb szakembert kértük meg. Kérdéseinkre készséggel válaszolt Jón Jennekens. a Nemzetközi Atomenergia- ügynökség főigazgató-helyettese, egyben a szervezet biztonságtechnikai részlegének vezetője, (ö maga harmincegy éve foglalkozik a nukleáris energiával, pontosabban annak békés felhasználásával. Négy évet töltött reaktorüzemeltető mérnökként, huszonöt esztendőt az atomenergia felügyeletével foglalkozó munkaterületeken és az utóbbi két esztendőben dolgozik a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségen.! — A nukleáris biztonság kérdése nagyon fontos — kezdi válaszát. — Figyelembe kell vennünk a különböző konstrukciójú, alaptervezésű erőműveiket és azt, hogy milyenek az üzemeltetési sajátosságaik. A paksi típusú atomerőművek konstrukciója régóta ismert, nem volt velük semmi gond. Hozzáteszem; a magyar hatóságok és az üzemeltető lényeges pontokban az eredeti tervhez képest tovább javították a biztonságot. Viszont a csernobili RBMK típusú reaktor a konstrukciójánál és üzemeltetési sajátosságánál fogva olyan jellegű, hogy bizonyos körülmények között eleve nem biztonságos. A tervezők ezt tudva beépítettek biztonsági intézkedéseket és berendezéseket, de sajnos, az üzemeltetők ezeknek egy nagy részét k ikapcsották és nagyon nem biztonságos módon üzemeltették akkor az erőművet... Vannak más atomerőművi konstrukciók is, amelyekben nagyon magas szintű biztonsági berendezés van. eleve beépítve, ilyenek a nyomottvizes rendszerűek (a paksi is), de ilyenek a francia, a nyugatnémet és a japán, valamint a kanadaiak is. Egy kicsit problematikusabbak a mag- nox típusű gázhűtésű atomreaktorok, s ezek továbbfejlesztett változatai. Ezek bizonyos értelemben hasonlítanak az RBMK reaktorokhoz, amelyek Angliában jellemzőek, de van belőlük Japánban is. — Mennyiben részese a mindennapi életünknek az atomenergia? — Egyre több ország függ ma a nukleáris energiától, s ez az egyik oka, hogy miért tervezik és építik ezeket az erőműveket különös gondossággal. A villamos energiának Franciaországban több mint 70 és Japánban több mint 35 százaléka jelenleg már atomerőművekből származik... Megbízható módon és elfogadható áron állítják elő a villamos energiát az atomerőművek, amelyekből a nagyvilágban jelenleg 350 van és újabb 100 építése folyik... Alaperőműnek kiváló az atomerőmű, ráadásul környezet, kímélöbb és az üzemanyaga is lényegesen olcsóbb, mint a szenes vagy más erőműveké. — De mi legyen a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékkal, amely az atomerőmüvekben keletkezik? itt van például a paksi atomerőmű ilyen irányú, egyre nyomasztóbb gondtömege. — Az ilyen nukleáris hulladék mennyisége lényegesen kevesebb, mint momd- juik a szenes erőműveké. Vannak nagyon megbízható, kipróbált eljárások a nukleáris hulladékok kompak- tálására (tömítésére), mint például Belgiumban. Az Ilyen hulladékot, ha arra alkalmas, még el is égetik és kellő szűréssel felfogják az égési termékből a radioaktív anyagot. Az ilyen hulladékok térfogatát á már kidolgozott és biztonságos eljárások szerint 98—99 százalékkal is lehet már csökkenteni, és a ténylegesen megmaradó hulladékot olyan salakba lehet beolvasztani, amely tulajdonképpen már kőzet... — Milyen teljesítményű atomerőmüvek a gazdaságosabbak? — Az adott ország energiaigényétől és elosztóhálózatától, valamint a helyi igényektől függően, van ahol a kisebb, van, ahol a nagyobb teljesítményűek a kifizetődőbbek, helyesebben a gazdaságosabbak. A nagyobb teljesítményű atomerőművek egységnyi beruházási költségei alacsonyabbak... — A világban felgyülem- lett atomarzenál jeleimet kelt, viszont megnyugtató, hogy a két szuperhatalom hajlik az atomfegyverek leszerelésére is. Az ilyen leszerelt tömegpusztító eszközök robbanófejeit fel lehet használni békés célra? Hatalmas készletek halmozódtak fel hasadóanyagokból egyébként is szerte a világban. Emiatt is nagyot esett az urán világpiaci ára, s nagyon sok gazdaságtalan uránbányát bezártak, Így ez a sors vár a pécsire is. — Az atomfegyverek csak akkor tartoznak a hatáskörünkbe. ha már leszerelték őket, és utána nemzetközi ellenőrzés alá helyezik a belőlük kimentett magasan dúsított uránt. Ez háromnégyféleképpen használható fel, de semmiképp sem jelent összességében akkora mennyiséget, hogy nélkülöz- hetővé tenné a bányákból kitermelt uránércet, valamint a már felhalmozott készleteket. Nagyok a készletok a világban, alacsony az ára, és ráadásul a korábban előrejelzőit igényfelfutás még legalább fél évtizedet késik, így valóban sorra zárják be a kevésbé gazdaságos uránbányákat, és ez. érthető is. — ön szerint mi szól az atomenergia békés felhasználása mellett? — A nagyfokú biztonság, a kömyezetkímélés, az olcsón előállított villamos energia. Az emberiség túlnyomó része ma még — épp, mert keveset tud az atomenergiáról — joggal tart tőle. Pedig hozsá kell szoknunk a kockázathoz, együtt kell élnünk vele. Természetesen a biztonság szem előtt tartásával — fejezte be nyilatkozatát Jón Jennekens. B. Murányi László A mérnökakadémia szeretné előmozdítani a magyar részvételt a nemzetközi információcserében, továbbá segíteni a technika és a technológia hazai fejlődését úgy, hogy az közvetlenül összekapcsolható legyen a természettudománnyal foglalkozó kutatók, munka- csoportok tevékenységével. A szervezet kezdeményezi a hazai és az országhatárokon túl működő, hasonló feladatkörű műszaki szervezetek — például a nemzeti mérnökakadémiák, tudományos egyesületek, felső- oktatási és kutatóintézmények — együttműködését. Tanácsaival segíteni kívánja a hivatalos irányító szerveket a műszaki és a természettudományit, továbbá a műszaki felsőoktatást érintő döntések meghozatalában. A Magyar Mérnök Akadémia közgyűlése Rubik Ernőt választotta elnökévé. A Gáz- és Olajszállító Vállalat Személyzeti és Szociális Főosztálya a Nemzetközi Kapcsolatok Csoportjához felvételre keres — felsőfokú végzettségű, felsőfokú állami nyelvvizsgával rendelkező (lehetőleg pedagógus), — angol-német, vagy angol-orosz nyelvet beszélő, — gyakorlattal rendelkező, i> — alkalmanként bel- és külföldi utazásokat vállalni tudó &lyan. munkatársa aki képesnek érzi magát tolmácsolási, fordítói föladatok ellátására, valamint dolgozóink részére, saját audiovizuális stúdiónkban nyelvtanfolyamok szervezéséire, megtartására. Bérezés: megegyezés szerint. A több nyelven beszélők közül előnyben részesülnek azok a házaspárok, ahol' a házastárs műszaki, vagy közgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkezik és a vállalatnál hajlandó munkát vállalni. Lakásmegoldás lehetséges. Érdeklődés és jelentkezés: Gáz- és Olajszállító Vállalat Személyzeti és Szociális Főosztály Szabó Lajos főosztályvezető, 8600 Siófok, Tanácsház u. 5. Tel.: (84) 12-3X1/5650 ^ <107875)
