Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-19 / 16. szám
1990. január 19., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 Megbénult a tömegközlekedés (Folytatás az 1. oldalról.) geken, a kaposvári helyi és helyközi pályaudvarokon, az irodaházban a létesítmény- fenntartásnál mindenki csatlakozott a figyelmeztető sztrájkhoz. Az anyaggazdálkodási osztályon és a darabárunál szolgálatot teljesítőknek csak egy része szüntette be a munkát. Az a mintegy 1000 ember, aki a felsoroltak között nem szerepel, írásban közölte: szolidaritást vállal a sztrájkotokkal. Többségük már kft.-ben dolgozik, vagy — mint a Tefunál is — nincs munkája. > Nyolc óra körül már nagy volt a sürgés-forgás az autóbusz-pályaudvar pihenőjében, szinte zsúíalásig megtelt gépkocsivezetőkkel a helyiség. Az utóbbiak kihasználva. hogy az igazgatóhelyettes „kéznél van", fölvetettek néhány olyan helyi — főként szervezési, munkaügyi — gondot is, amelynek megoldását a vállalatvezetéstől várják. Ezek a villanások is jelezték, hogy a sztrájkolok a senkinek sem előnyös munkabeszüntetést (a sztrájk idejére nem jár munkabér), akkoi tartják eredményesnek, ha követeléseiket teljesítik is. — Mennyiben függ ez az országos és mennyiben a helyi szervektől? — kérdeztem. — A követelések teljesítése túlnyomórészt az or szagos szervektől függ. \ bérfejlesztésben lehetne talán valamelyest helyileg is .előrelépni ám ;ly nagy az elmaradás, hogy a vállalat az áremelés felét sem tudná ellensúlyozni mondta Kerekes Imre. Hogy valóban van különbség megyénként is a bérezésben, ezt Balogh János igazgatóhelyettes is elismerte. Oka úz, hogy eltérőek a körülmények. Somogybán kevés a nagy tömegeket igénylő ipari üzem és sok a központoktól távoli kis település, azaz igen gazdaságtalan a szállítás. A vállalat — mondta — próbálja kft.-k stb. létesítésével kihasználni belső tartalékait, de a jelenlegi szabályzók miatt így sem tudja megoldani azokat a problémákat, amelyeknek következménye e munkabeszüntetés. Alapvetően csak a központi intézkedések hozhatnak változást. Ezt támasztotta alá Svajda Józsefnek, a SZOT megyei képviselete vezetőhelyettesének nyilatkozata is, aki a korai'óráktól figyelemmel kísérte az eseményeket. — IVJi nem. akarunk sztrájkot. A közlekedési dolgozóknak azonban nemigen maradt más választásuk, hiszen minden utat bejártak, hogy teljesítsék követeléseiket. Sajnos, érdemben szóra sem méltatták őket. így nagy az elkeseredés. Különösebb baj nélkül telt el a sztrájkra szánt idő. Ezt erősítették meg a pályaudvar melletti csomópontban szolgálatot teljesítő rendőrök is: — Semmi rendkívüli nem történt. Valamelyest nőtt ugyan a személygépkocsik száma, torlódás azonban nem keletkezett. Több olyan vállalati autóbuszt láttunk, amely a pályaudyar közelében fölvette az üzemek dolgozóit — mondta Kummer István közlekedési alosztályvezető-helyettes, aki két társával ügyelt a rendre és biztonságra. (Szegedi) Csendes sztrájk a nagyatádi buszállomáson Néhány perccel hét óra után Nagyatádon egyetlen autóbusz sem volt az utakon. Az indítóállomáson csend honolt, utas még a büfében sem igen akadt. Közben az állomás hangszórója közölte, hogy a Zalaegerszegtől Pécsig közlekedő járat Nagykanizsán várakozik, és 9 órakor indul. Horvátii József gépkocsi- vezető: — Havonta 240—250 órát dolgozom — mondta —, a fizetésem meg 6700—-7000 forint körül van. A pihenőben mintegy 15 gépkocsivezető várakozott, s közben elfogyasztottak egy feketét. Időközben megérkezett a központi telephelyről Spirk lemos. az üzemi szakszervezeti bizottság titkára, a sztrájk szóvivője. Vele beszélgettem az atádi helyzetről. — Széles körben és kellő időben figyelmeztettük az utazóközönséget elhatározásunkról — mondta. — A sztrájk fegyelmezetten kezdődött el, a reggeli utolsó járat (amelyik Barcsról Ba- latonmáriára közlekedik) 7 óra 20-kor elindult, és öt- vöskónyiban állt le. Nálunk 25 gépkocsivezető vesz részt a sztrájkban, s mintegy 1000 utast érint a leállás.. Az atádi autóbuszparkra jellemző,, hogy körülbelül a fele .,0 százalékos" műszaki állapotú. 0 órakor a hangosbemondó ismét megszólalt, s közölte. hogy a különböző járatok indulásra készen állna k. Nem volt feszült a hangulat Siófokon — A rossz munkakörülmények nemcsak a napi színvonalasabb szolgáltatás hátráltatói, hanem azt is okozzák, hogy a fiatalok számára egyre kevésbé vonzó ez a pálya — mondotta többek között tegnap reggel a siófoki buszpályaudvaron Dobi István-, a Kapos Volán helyi üzemvezetősége szakszervezeti bizottságának titkára. A buszok rendben felsorakoztak egymás mellett, a sofőrök és forgalomirányítók a helyükön voltak, a szokásos reggeli nyüzsgés azonban hiányzott tegnap a siófoki buszpályaudvaron. Nem okozott észlelhető feszültséget az előre bejelentett sztrájk. Voltak, akik az utolsó hét óra előtti járattal Átszervezett műszakok A Sütév éjszakás dolgozói reggel 6 órakor fejezték be, a nappalosok akkor kezdték a műszakot. Az éjszakások is még elérték a helyi járatokat, s haza tudtak menni. A 8 órai kezdésre a többi dolgozót a vállalat Barkas gépkocsijai és személyautói hozták be; a saját gépkocsi igénybevételét erre a napra kifizetik. — 8 óra 10 perckor minden dolgozó a helyén volt — mondta Bánkuti Béla igazgató. A beosztott dolgozói létszám 3 százaléka sem hiányzott, tehát átvészelték a kritikus órákat. A Tungsram Rt. Elektronikai Gyára saját sportkörének autóbuszát állította be a dolgozók szállítására A villamossági gyár igazgatója, Varga József elmondta, hogy felkészültek: Tegnap a reggel 6-tól délután 2-ig terjedő időszakra tették át a nappali műszakot. s beállították a vállalat autóbuszát a dolgozók szállítására. A I^asterfil Pamutfonóipari Vallalat Kaposvári Gyárában a termelő műszakot nem érintette a helyi közlekedés kimaradása. fölkerekedtek, mások (még a kilenc kilométerre fekvő Balatonszabadiból is) gyalog vágtak neki az útnak. Egyeseknek kellemes napot szer-, zett a szakszervezet: az ádándi mezőgazdasági szakiskola Nagyberényből bejáró öt diákja például reggel 7-kor már a hazafelé tartó buszra várakozott. Az iskolában azt mondták: ha lekésik a csatlakozást, nem kell már bemenniük. A kaposvár—budapesti távolsági járaton csak egy utasnak okozott gondot a munkabeszüntetés: Lepsénybe igyekezett, s rajta kívül mindenki leszállt Siófokon. A két órát a váróteremben töltötte. Nem messze tőle ült a siófoki Kovács Sándor- né, aki Tamási felé akart menetjegyet váltani. Nem tudott a sztrájkról .. . * * * Tegnap délben felhívtuk a Kapos Volán igazgatóját, dr. De Sorgo Tibort. Közölte: a sztrájk mindenütt fegyelmezetten zajlott le, s az autóbuszok 9 óra után a menetrend szerint elindultak útjukra. KÖSZÖNET A Kapos Volán szakszervezeti bizottsága köszönetét mond utazóközönségének a figyelmeztető sztrájk kapcsán tanúsított megértő magatartásáért. Nem kis részük volt kedves utasainknak abban, hogy ez a legkisebb fennakadás, incidens nélkül zajlott le. Még egyszer szíves elnézésüket kérjük az okozott kényelmetlenségekért. Szeretnénk megköszönni mindazok cselekvő együttérzését is, akik távirat, telex, levél útján fejezték ki szolid i vitásukat. Kaposvár. 1990. január 18. Tisztelettel: Kerekes Imre VSZB-titkán. Kapos Volán Finom pékáruból 20 százalékkal kevesebb Mindennapi kenyerünk További áremelkedés egyelőre nem várható Tíz nap telt el a beharangozott, de megjelenése napján sokkolóan ható sütőipari termék-áremelkedés óta. Milyen tapasztalatokat gyűjtött erről az időszakról az. érintett vállalat? A Sütév igazgatója. Bánkú*i Béla: — A vállalatunk által gyártott termékekhez felhasznált nyersanyagok, energiahordozók és egyéb szolgáltatások területén bekövetkezett költségnövekedések miatt kényszerült emelni a vállalat a január 8-ától a termelői és fogyasztói árait. Az eltelt időszakot vizsgálva a vállalat vezetése megállapította, hogy a kenyérféléknél mintegy 5—6 százalékos, a finom pékáruknál pedig 20 százalékos kereslet-vissszaesés tapasztalható. Ilyen csökkenés minden áremelkedést követni szokott, 2—3 hónap elteltével visszaáll a fogyasztás, sőt továbbra is legolcsóbb energiaforrás jellege miatt az év utolsó időszakára növekedéssel számolnak. Az utóbbi években a kereslet eltolódott a kézi for- mázású kenyérfélék felé, ezáltal a gépi gyártósoron készített fehérkenyér a naponta gyártott mennyiség? nek csak mintegy a 20 százaléka volt. Ez az arány az áremelkedések hatására változhat, erre fel is készültek. Táplálkozáskultúránk szokásai szerint a friss, meleg kenyér az igazi. Mit tesz a vállalat a magasabb minőségi követelmények érdekében? — Tény, hogy a meleg kenyér varázsa utolérhetetlen. A nagyüzemi technológia, az intenzív dagasztógép, az általunk alkalmazott adalékanyagok viszont garantálják termékeink eltarthatóságát, így a kenyér huzamosabb ideig élvezhető marad. Választékbővítési terveikről az igazgató elmondta: 5 új kenyérrel jelentkeznek, emellett megkezdik a kisebb egységtömegű termékek gyártását. Máris nagy sikere van a 70 dekás „zselici rozsosának. Péksüteményből évente 100—110 millió darabot stílnek, Kaposvár után Siófok térségében is áttérnek majd a vizeszsemlére. S hamarosan műanyag hálóba csomagolva is forgalmazzák majd a zsemlét, 4 darabot 9 forintért. — A nagyarányú * visszaesés ellenére finom pékáruból 75 féle terméket gyártunk, új szolgáltatásként jelentkezünk a francia termékekkel. A Budapestről szállított alapanyagból készítik majd a rongyos kiflit is, ezek a termékek alapanyag-összetételük alapján laza bélszerkezetű, nagy térfogatú pékáruk lesznek. Cukrászati termékeiket átlag 45 százalékai emelték. Előre ugyan nem jelezték, de hétfőtől bekövetkezett a száraztészták áremelkedése is. Ez vállalatonként különböző mértékű volt, a Sütév évi 500 tonnányi készítményénél 27,8 százalékos. Ennyivel vehetjük drágábban a házi jellegű tarhonyát, a különféle leves- és csuszatésztákat, — Március elsejétől emelkedik az édesipari termékek ára is mintegy harminc százalékai. Jelentős visszaesésre számítunk a babapiskótánál és egyéb linzerkészítményeknél. Ekkora áremelkedésnél óhatatlanul felmerül a kérdés: mennyit jelent ez a vállalatnak ? — A január 8-i és 15-i áremelkedések nem jelentkeznek nyereségnövelő tényezőként a vállalatnál. Sőt, a forgalomkiesés miatt inkább veszteségeink lesznek. Ami pedig az energiahordozók áremelkedését illeti, azok már most beépültek a fogyasztói árakba, így nem kell változástól tartani. A Sütév a hallottak alapján mindent megtesz, hogy mindennapi kenyerünkről gondoskodjon. Most már aligha dobnak nagy darab kenyereket a kukákba. Pénztárcánk sem enged ilyen könnyelműséget. Aki viszont meleg, puha kenyérre vágyik, továbbra is sorbaállhat, igaz, a már átlag 30 százalékkal magasabb ár ismeretében. M. T. Vállalkozásélénkítés, piacgazdaság A Kékszalag Bizottság elemzése a magyar gazdaságról Miként lehet . hazánkban megteremteni a működőképes piacgazdaságot, erről tanácskozott a mintegy száz magyar és külföldi szakértő az egyesült államokbeli In- dianapolisban, a Hudson Irastitute-on. Milyen ajánlásokat fogalmaztak meg, és hogyan látják a magyar gazdaság átalakításának lehetőségeit a neves külföldi szakemberek? — erről érdeklődött az MTI munkatársa Varga Györgytől, a Kékszalag Bizottság magyar szóvivőjétől. A magyar privatizációról az volt a többség véleménye, hogy ez nálunk nem a gazdaságpolitika technikai kérdése, hanem egy, a rendszerváltásba ágyazott folyamatnak tekinthető. Margaret Thatcher privatizációs szakértője külön felhívta magyar kollégái figyelmét arra, hogy az államnak rendet kell teremtenie azokban a szektorokban, amelyeket magánkézbe szeretne adni, vagyis nem célszerű úgy végrehajtani ezt a programot, hogy a magánvállalkozók „csődtömeget" kapnak az államtól, mert akkor a vállalkozás hatékonysága és nyereségessége nem garantálható. A brit szakember azt is hangsúlyozta, hogy érdemes megfontoltan <- kiválasztani azokat a vállalatokat és gazdasági ágakat, amelyeket a kormány magánkézbe kíván adni, mivel csak így kerülhetők el az átmenet nehézségei. Véleménye szerint ilyen szektorok lehetnek: a ruházati ipar, a kereskedelem, a szolgáltatás, valamint a./, infrastruktúra egyes területei, amelyek viszonylag könnyen privatizálhatok. A jövendő magyar kormány másik nagy feladata lesz, a megállapítások szerint, az átmeneti időszak feszültségeinek áthidalása. Hiszen a gazdaság új pályára való állítása .együtt járhat a viszafejlesztendő ágazatok okozta gazdasági teljesítményvisszaeséssel, s ezzel egyidőben számolni kell az adósságszolgálati terhek növekedésével is. Ez a két tényező azonban az élet- színvonal jelentős csökkenését idézhetné elő, az pedig a reformfolyamat ellehetetlenüléséhez vezethetne. Ezért a magyar szakértők azt kérték a bizottság külföldi tagjaitól: ebben az áttámotörekmeneti időszakban gássák azt a magyar vést, hogy az adósságszolgálati terhekből fakadó társadalmi kötségek megoszthatók legyenek a hitelező külföldiekkel. Az akcióprogram harmadik alappillére: a társadalmi feltételek megteremtése a szükséges átalakuláshoz. Talán e területen lesz legnehezebb az előrelépés — mondta a Kékszalag Bizottság magyar szakértője —, ugyanis az emberi fejekben kell elérni a változásokat, vagyis tudatosítani a piac- gazdaság új követelmény- rendszerét. Meg kell tanulnunk újra vállalkozói módon gondolkodni, hozzá kell szoknunk a nagyobb társadalmi különbségek elviseléséhez.
