Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 16. szám

1990. január 19., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 Megbénult a tömegközlekedés (Folytatás az 1. oldalról.) geken, a kaposvári helyi és helyközi pályaudvarokon, az irodaházban a létesítmény- fenntartásnál mindenki csatlakozott a figyelmeztető sztrájkhoz. Az anyaggaz­dálkodási osztályon és a darabárunál szolgálatot teljesítőknek csak egy ré­sze szüntette be a munkát. Az a mintegy 1000 ember, aki a felsoroltak között nem szerepel, írásban közölte: szolidaritást vállal a sztráj­kotokkal. Többségük már kft.-ben dolgozik, vagy — mint a Tefunál is — nincs munkája. > Nyolc óra körül már nagy volt a sürgés-forgás az autóbusz-pályaudvar pi­henőjében, szinte zsúíalásig megtelt gépkocsivezetőkkel a helyiség. Az utóbbiak ki­használva. hogy az igazga­tóhelyettes „kéznél van", fölvetettek néhány olyan he­lyi — főként szervezési, munkaügyi — gondot is, amelynek megoldását a vál­lalatvezetéstől várják. Ezek a villanások is jelezték, hogy a sztrájkolok a senki­nek sem előnyös munkabe­szüntetést (a sztrájk idejére nem jár munkabér), akkoi tartják eredményesnek, ha követeléseiket teljesítik is. — Mennyiben függ ez az országos és mennyiben a helyi szervektől? — kér­deztem. — A követelések teljesí­tése túlnyomórészt az or szagos szervektől függ. \ bérfejlesztésben lehetne talán valamelyest helyileg is .előrelépni ám ;ly nagy az elmaradás, hogy a vál­lalat az áremelés felét sem tudná ellensúlyozni mondta Kerekes Imre. Hogy valóban van kü­lönbség megyénként is a bérezésben, ezt Balogh Já­nos igazgatóhelyettes is el­ismerte. Oka úz, hogy elté­rőek a körülmények. So­mogybán kevés a nagy tö­megeket igénylő ipari üzem és sok a központoktól távo­li kis település, azaz igen gazdaságtalan a szállítás. A vállalat — mondta — pró­bálja kft.-k stb. létesítésé­vel kihasználni belső tarta­lékait, de a jelenlegi sza­bályzók miatt így sem tud­ja megoldani azokat a problémákat, amelyeknek következménye e munkabe­szüntetés. Alapvetően csak a központi intézkedések hozhatnak változást. Ezt támasztotta alá Svajda Jó­zsefnek, a SZOT megyei képviselete vezetőhelyette­sének nyilatkozata is, aki a korai'óráktól figyelemmel kísérte az eseményeket. — IVJi nem. akarunk sztráj­kot. A közlekedési dolgo­zóknak azonban nemigen maradt más választásuk, hi­szen minden utat bejártak, hogy teljesítsék követelései­ket. Sajnos, érdemben szó­ra sem méltatták őket. így nagy az elkeseredés. Különösebb baj nélkül telt el a sztrájkra szánt idő. Ezt erősítették meg a pályaudvar melletti csomó­pontban szolgálatot teljesí­tő rendőrök is: — Semmi rendkívüli nem történt. Valamelyest nőtt ugyan a személygépkocsik száma, torlódás azonban nem keletkezett. Több olyan vállalati autóbuszt láttunk, amely a pályaudyar közelé­ben fölvette az üzemek dol­gozóit — mondta Kummer István közlekedési alosztály­vezető-helyettes, aki két társával ügyelt a rendre és biztonságra. (Szegedi) Csendes sztrájk a nagyatádi buszállomáson Néhány perccel hét óra után Nagyatádon egyetlen autóbusz sem volt az uta­kon. Az indítóállomáson csend honolt, utas még a büfében sem igen akadt. Közben az állomás hangszó­rója közölte, hogy a Zala­egerszegtől Pécsig közleke­dő járat Nagykanizsán vá­rakozik, és 9 órakor indul. Horvátii József gépkocsi- vezető: — Havonta 240—250 órát dolgozom — mondta —, a fizetésem meg 6700—-7000 forint körül van. A pihenőben mintegy 15 gépkocsivezető várakozott, s közben elfogyasztottak egy feketét. Időközben megérkezett a központi telephelyről Spirk lemos. az üzemi szakszerve­zeti bizottság titkára, a sztrájk szóvivője. Vele be­szélgettem az atádi helyzet­ről. — Széles körben és kellő időben figyelmeztettük az utazóközönséget elhatározá­sunkról — mondta. — A sztrájk fegyelmezetten kez­dődött el, a reggeli utolsó járat (amelyik Barcsról Ba- latonmáriára közlekedik) 7 óra 20-kor elindult, és öt- vöskónyiban állt le. Nálunk 25 gépkocsivezető vesz részt a sztrájkban, s mintegy 1000 utast érint a leállás.. Az atá­di autóbuszparkra jellemző,, hogy körülbelül a fele .,0 százalékos" műszaki állapo­tú. 0 órakor a hangosbemon­dó ismét megszólalt, s kö­zölte. hogy a különböző já­ratok indulásra készen áll­na k. Nem volt feszült a hangulat Siófokon — A rossz munkakörül­mények nemcsak a napi színvonalasabb szolgáltatás hátráltatói, hanem azt is okozzák, hogy a fiatalok számára egyre kevésbé von­zó ez a pálya — mondotta többek között tegnap reggel a siófoki buszpályaudvaron Dobi István-, a Kapos Vo­lán helyi üzemvezetősége szakszervezeti bizottságának titkára. A buszok rendben felso­rakoztak egymás mellett, a sofőrök és forgalomirányí­tók a helyükön voltak, a szokásos reggeli nyüzsgés azonban hiányzott tegnap a siófoki buszpályaudvaron. Nem okozott észlelhető fe­szültséget az előre bejelen­tett sztrájk. Voltak, akik az utolsó hét óra előtti járattal Átszervezett műszakok A Sütév éjszakás dolgozói reggel 6 órakor fejezték be, a nappalosok akkor kezdték a műszakot. Az éjszakások is még elérték a helyi já­ratokat, s haza tudtak men­ni. A 8 órai kezdésre a töb­bi dolgozót a vállalat Bar­kas gépkocsijai és személy­autói hozták be; a saját gépkocsi igénybevételét er­re a napra kifizetik. — 8 óra 10 perckor min­den dolgozó a helyén volt — mondta Bánkuti Béla igaz­gató. A beosztott dolgozói létszám 3 százaléka sem hiányzott, tehát átvészelték a kritikus órákat. A Tungsram Rt. Elektro­nikai Gyára saját sportkö­rének autóbuszát állította be a dolgozók szállítására A villamossági gyár igaz­gatója, Varga József el­mondta, hogy felkészültek: Tegnap a reggel 6-tól dél­után 2-ig terjedő időszakra tették át a nappali műsza­kot. s beállították a válla­lat autóbuszát a dolgozók szállítására. A I^asterfil Pamutfonó­ipari Vallalat Kaposvári Gyá­rában a termelő műszakot nem érintette a helyi közle­kedés kimaradása. fölkerekedtek, mások (még a kilenc kilométerre fekvő Balatonszabadiból is) gyalog vágtak neki az útnak. Egye­seknek kellemes napot szer-, zett a szakszervezet: az ádándi mezőgazdasági szak­iskola Nagyberényből bejá­ró öt diákja például reggel 7-kor már a hazafelé tar­tó buszra várakozott. Az is­kolában azt mondták: ha lekésik a csatlakozást, nem kell már bemenniük. A kaposvár—budapesti tá­volsági járaton csak egy utasnak okozott gondot a munkabeszüntetés: Lepsény­be igyekezett, s rajta kívül mindenki leszállt Siófokon. A két órát a váróteremben töltötte. Nem messze tőle ült a siófoki Kovács Sándor- né, aki Tamási felé akart menetjegyet váltani. Nem tudott a sztrájkról .. . * * * Tegnap délben felhívtuk a Kapos Volán igazgatóját, dr. De Sorgo Tibort. Közölte: a sztrájk mindenütt fegyelme­zetten zajlott le, s az autó­buszok 9 óra után a menet­rend szerint elindultak út­jukra. KÖSZÖNET A Kapos Volán szakszervezeti bizottsága köszönetét mond utazóközönségének a figyelmeztető sztrájk kap­csán tanúsított megértő magatartásáért. Nem kis ré­szük volt kedves utasainknak abban, hogy ez a legki­sebb fennakadás, incidens nélkül zajlott le. Még egy­szer szíves elnézésüket kérjük az okozott kényelmet­lenségekért. Szeretnénk megköszönni mindazok cselekvő együtt­érzését is, akik távirat, telex, levél útján fejezték ki szolid i vitásukat. Kaposvár. 1990. január 18. Tisztelettel: Kerekes Imre VSZB-titkán. Kapos Volán Finom pékáruból 20 százalékkal kevesebb Mindennapi kenyerünk További áremelkedés egyelőre nem várható Tíz nap telt el a beha­rangozott, de megjelenése napján sokkolóan ható sütő­ipari termék-áremelkedés óta. Milyen tapasztalatokat gyűjtött erről az időszak­ról az. érintett vállalat? A Sütév igazgatója. Bánkú*i Béla: — A vállalatunk által gyártott termékekhez fel­használt nyersanyagok, energiahordozók és egyéb szolgáltatások területén be­következett költségnöveke­dések miatt kényszerült emelni a vállalat a január 8-ától a termelői és fogyasz­tói árait. Az eltelt időszakot vizs­gálva a vállalat vezetése megállapította, hogy a ke­nyérféléknél mintegy 5—6 százalékos, a finom pék­áruknál pedig 20 százalékos kereslet-vissszaesés tapasz­talható. Ilyen csökkenés minden áremelkedést kö­vetni szokott, 2—3 hónap elteltével visszaáll a fo­gyasztás, sőt továbbra is legolcsóbb energiaforrás jellege miatt az év utolsó időszakára növekedéssel számolnak. Az utóbbi években a ke­reslet eltolódott a kézi for- mázású kenyérfélék felé, ezáltal a gépi gyártósoron készített fehérkenyér a na­ponta gyártott mennyiség? nek csak mintegy a 20 szá­zaléka volt. Ez az arány az áremelkedések hatására változhat, erre fel is készül­tek. Táplálkozáskultúránk szokásai szerint a friss, me­leg kenyér az igazi. Mit tesz a vállalat a magasabb minőségi követelmények érdekében? — Tény, hogy a meleg kenyér varázsa utolérhetet­len. A nagyüzemi techno­lógia, az intenzív dagasz­tógép, az általunk alkal­mazott adalékanyagok vi­szont garantálják terméke­ink eltarthatóságát, így a kenyér huzamosabb ideig élvezhető marad. Választékbővítési terve­ikről az igazgató elmondta: 5 új kenyérrel jelentkeznek, emellett megkezdik a ki­sebb egységtömegű termé­kek gyártását. Máris nagy sikere van a 70 dekás „zse­lici rozsosának. Péksüteményből évente 100—110 millió darabot stíl­nek, Kaposvár után Sió­fok térségében is áttérnek majd a vizeszsemlére. S ha­marosan műanyag hálóba csomagolva is forgalmazzák majd a zsemlét, 4 darabot 9 forintért. — A nagyarányú * vissza­esés ellenére finom pék­áruból 75 féle terméket gyártunk, új szolgáltatásként jelentkezünk a francia ter­mékekkel. A Budapestről szállított alapanyagból készítik majd a rongyos kiflit is, ezek a termékek alapanyag-össze­tételük alapján laza bélszer­kezetű, nagy térfogatú pék­áruk lesznek. Cukrászati termékeiket átlag 45 százalékai emel­ték. Előre ugyan nem jelez­ték, de hétfőtől bekövetke­zett a száraztészták áremel­kedése is. Ez vállalatonként különböző mértékű volt, a Sütév évi 500 tonnányi ké­szítményénél 27,8 százalé­kos. Ennyivel vehetjük drágábban a házi jellegű tarhonyát, a különféle le­ves- és csuszatésztákat, — Március elsejétől emelkedik az édesipari ter­mékek ára is mintegy har­minc százalékai. Jelentős visszaesésre számítunk a babapiskótánál és egyéb linzerkészítményeknél. Ekkora áremelkedésnél óhatatlanul felmerül a kér­dés: mennyit jelent ez a vállalatnak ? — A január 8-i és 15-i áremelkedések nem jelent­keznek nyereségnövelő té­nyezőként a vállalatnál. Sőt, a forgalomkiesés miatt in­kább veszteségeink lesznek. Ami pedig az energiahordo­zók áremelkedését illeti, azok már most beépültek a fogyasztói árakba, így nem kell változástól tartani. A Sütév a hallottak alap­ján mindent megtesz, hogy mindennapi kenyerünkről gondoskodjon. Most már aligha dobnak nagy darab kenyereket a kukákba. Pénztárcánk sem enged ilyen könnyelműséget. Aki viszont meleg, puha ke­nyérre vágyik, továbbra is sorbaállhat, igaz, a már át­lag 30 százalékkal maga­sabb ár ismeretében. M. T. Vállalkozásélénkítés, piacgazdaság A Kékszalag Bizottság elemzése a magyar gazdaságról Miként lehet . hazánkban megteremteni a működőké­pes piacgazdaságot, erről tanácskozott a mintegy száz magyar és külföldi szakértő az egyesült államokbeli In- dianapolisban, a Hudson Irastitute-on. Milyen ajánlá­sokat fogalmaztak meg, és hogyan látják a magyar gazdaság átalakításának le­hetőségeit a neves külföldi szakemberek? — erről ér­deklődött az MTI munkatár­sa Varga Györgytől, a Kék­szalag Bizottság magyar szó­vivőjétől. A magyar privatizációról az volt a többség vélemé­nye, hogy ez nálunk nem a gazdaságpolitika technikai kérdése, hanem egy, a rend­szerváltásba ágyazott folya­matnak tekinthető. Margaret Thatcher priva­tizációs szakértője külön felhívta magyar kollégái fi­gyelmét arra, hogy az ál­lamnak rendet kell terem­tenie azokban a szektorok­ban, amelyeket magánkézbe szeretne adni, vagyis nem célszerű úgy végrehajtani ezt a programot, hogy a magánvállalkozók „csődtö­meget" kapnak az államtól, mert akkor a vállalkozás hatékonysága és nyereséges­sége nem garantálható. A brit szakember azt is hangsúlyozta, hogy érdemes megfontoltan <- kiválasztani azokat a vállalatokat és gaz­dasági ágakat, amelyeket a kormány magánkézbe kíván adni, mivel csak így kerül­hetők el az átmenet nehéz­ségei. Véleménye szerint ilyen szektorok lehetnek: a ruházati ipar, a kereskede­lem, a szolgáltatás, valamint a./, infrastruktúra egyes te­rületei, amelyek viszonylag könnyen privatizálhatok. A jövendő magyar kor­mány másik nagy feladata lesz, a megállapítások sze­rint, az átmeneti időszak feszültségeinek áthidalása. Hiszen a gazdaság új pályá­ra való állítása .együtt jár­hat a viszafejlesztendő ága­zatok okozta gazdasági tel­jesítményvisszaeséssel, s ez­zel egyidőben számolni kell az adósságszolgálati terhek növekedésével is. Ez a két tényező azonban az élet- színvonal jelentős csökkené­sét idézhetné elő, az pedig a reformfolyamat ellehetet­lenüléséhez vezethetne. Ezért a magyar szakértők azt kérték a bizottság kül­földi tagjaitól: ebben az át­támo­törek­meneti időszakban gássák azt a magyar vést, hogy az adósságszolgá­lati terhekből fakadó társa­dalmi kötségek megosztha­tók legyenek a hitelező kül­földiekkel. Az akcióprogram harma­dik alappillére: a társadal­mi feltételek megteremtése a szükséges átalakuláshoz. Talán e területen lesz leg­nehezebb az előrelépés — mondta a Kékszalag Bizott­ság magyar szakértője —, ugyanis az emberi fejekben kell elérni a változásokat, vagyis tudatosítani a piac- gazdaság új követelmény- rendszerét. Meg kell tanul­nunk újra vállalkozói módon gondolkodni, hozzá kell szoknunk a nagyobb társa­dalmi különbségek elviselé­séhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom