Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
1990. január 25., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 3 TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Sportlapot indítanak Csíkszeredán Hargita megye követe Somogybán (Folytatás a 2. oldalról.) Vita Hámori Csabával Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) személyeskedésektől szintén nem mentes felszólalásában kijelentette, hogy Tamás Gáspár Miklós mondanivalóját sokkal inkább felelősségteljesnek érezte, mint Hámori Csabáét. A Tisztelt Ház felzúdulását hallván hozzáfűzte: ennek a parlamentnek a nemtetszése valójában kedvezőnek ítélhető. Véleménye szerint Hámori Csaba több állítása nem felel meg a valóságnak. így például nem igaz, hogy a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete kezdeményezte volna a tanácselnök visszahívását. Erre csak akkor került sor, amikor a tanácselnök határozatlan magatartásával, bizonytalan helyzetet idézett elő a városban. A belügyminiszter lemondásával a Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja egyetért — mondotta Roszik Gábor. A képviselő szükségesnek tartotta megerősíteni • bizalommal van a miniszterelnök iránt, és nem kívánja, hogy ő vagy a kormány lemondjon, sőt kéri és támogatja, hogy a következő kormány létrejöttéig az ország vezetését vállalják. Végül IRoszik Gábor az MDF parlamenti csoportja nevében újfent hangoztatta: továbbra sem szándékuk aláásni a kormányt, ám ennek nem mond ellent, hogy a belügyminisztériumi botrány fölfedezéséhez hasonló módon járnának el, ha esetleg tudomásukra jutna, hogy egy miniszter korrupcióval vádolható. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) a helyenként indulatos felszólalásokra utalva annak a véleményéne'k adott hangot, hogy a Tisztelt Ház falain belül megindult a választási propaganda. A vita hangnemével — sem az SZDSZ, sem az MSZP részéről — nem tudott egyetérteni, mert érzékelhető volt, hogy egyes személyek lejáratására, sárba tiprására törekedtek a képviselők. Ezzel összefüggésben leszögezte: olyan Országgyűlésnek nem kíván tagja lenni, ahol ilyesmi előfordulhat. A tisztességes parlamentarizmushoz az is hozzátartozik, hogy a képviselők fegyelmezetten végighallgassák egymást, ne „ordítsanak”, ha nem értenek egyet egyes megfogalmazásokkal. A képviselő elmondta: a Magyar Demokrata Fórum nem törekszik az államapparátus szétverésére, csupán másikat, jobbat akar állítani. Békés körülmények között. Az MDF egyébiránt fenntartja azt a javaslatát, hogy a lehallgatási botrány kivizsgálására parlamenti bizottság jöjjön létre, s e bizottság a parlamentben képviselt pártok egy-egy képviselőjéből alakuljon meg. Végezetül arról tudakozódott, hogy a belső elhárítás milyen kapcsolatban áll a szovjet belügyi szervekkel. Szükség van a titkos mószerekre A szünet után Gál Zoltán röviden válaszolt a törvény- javaslat vitájában elhangzott észrevételekre. A vélemények tanúsága szerint nem folyik támadás az államapparátus ellen, nincsenek próbálkozások annak szétzilálására — összegezte a felszólalásokat az államtitkára, hangoztatván, hogy saját tapasztalatai szerint ennek éppen az ellenkezője az igaz. Hangoztatta: az államapparátus fél, s emiatt nem képes tisztességesen elvégezni feladatait, ami a választások szempontjából rendkívül kedvezőtlen. Gál Zoltán kifogásolta a Duna-gate botránynak azt a momentumát, hogy az Or- szágyűlés egyik — Gál Zoltán felszólalásában meg nem nevezett — képviselője, miután tudomást szerzett az ügyről, nem a parlament elé hozta a problémát, hanem a Fekete doboz munkatársait kereste meg. Gál Zoltán mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az állami intézmények normális működése sokak számára ma már nem érdek. Márpedig a nemzetnek az lenne az érdeke, hogy ezek az intézmények rendeltetésszerűen működjenek. Gál Zoltán arra kért mindenkit, hogy az ártatlanság vélelmét — amely minden magyar állampolgárt megillet — adják meg az állam- apparátusban dolgozók számára is. Az elhangzott konkrét módosító javaslatokra reflektálva Gál Zoltán ismételten hangoztatta azt a meggyőződését: a bűnözés jelenlegi helyzetéből adódóan feltétlenül szükség van arra, hogy a rendőrség is alkalmazhasson bizonyos titkos módszereket. Két bizottság véleményét Kereszti Csaba (Hajdú-Bi- har m., 4. vk.) terjesztette elő. Ezután következett a határozathozatal. Az Ország- gyűlés Tamás Gáspár Miklós mindkét javaslatát elvetette. Ezt követően kellett volna dönteni a harmadik paragrafusról, ugyanis a törvényjavaslat „A” és „B” változatot • tartalmazott. (Eszerint az egyes különleges eszközök alkalmazását a legfőbb ügyész, illetve egy országgyűlési biztos engedélyezheti.) Miután egyik változat sem kapta meg az alkotmányerejű törvény elfogadásához szükséges minősített többséget, 252 igenlő szavazatot, az elnöklő Horváth Lajos ismét szünetet rendelt el. A két illetékes bizottság — háromnegyed órás szünet után — úgy foglalt állást, hogy a döntéshozatalra csütörtökön reggel kerüljön sor. Ezért Horváth Lajos a törvényjavaslat tárgyalását elnapolta. Az ülésszak ezután az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló, illetve a Nemzeti Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatódott. Elsőként Mar- tonyi János kormánybiztos előterjesztése hangzott el. Az Országgyűlés második munkanapján az elnöklő Horváth Lajos nem sokkal 6 óra után berekesztette az ülést. A képviselők ma az Állam'i Vagyonügynökségről és az. állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok vitájával folytatják a munkát. Három napot fölt megyénkben Székely Csaba István, a Hargita megyei kereskedelmi igazgatóság helyettes igazgatója, a megyei Nemzetmegmentési Tanács képviselője a Somogy Megyei Tanács vendégeként. A két megye között most formálódó testvéri kapcsolat hírnöke kereskedelmi, ipari vállalatoknál, Idegenforgalmi szervezeteknél tájékozódik, milyen kapcsolatokat lehetne kiépíteni Csíkszereda és Kaposvár, Hargita és Somogy megye között. Székely Csaba István tegnap ellátogatott a Somogyi Néplap szerkesztőségébe is. Tröszt Tibor fő- szerkesztő szeretettel köszöntötte a romániai testvérmegye első küldöttét, s tájékoztatta a lap tevékeny ségéről. A Csíkszeredái vendég elmondta, hogy Üj Sport néven regionális sportlapot szeretnének kiadni, olyat, amelyet Bukarestben is terjesztenének. Technikai, szakmai segítséget kért a Somogyi Néplap szerkesztőségétől. Lapunk ígérete: hogy tőlünk telhetőén segítjük a lapszerkesztést, sőt háromtagú újságírói küldöttség Csíkszeredán ad majd tanácsokat az Új Sport készítőinek. Ezenkívül riportsorozatot is készít kint. A megyéről, a városról szóló könyveket, kiadványokat, magnó- videókazettákat is visznek magukkal, hogy minél jobban megismerjék Kaposvárt, Somo- gyot a Hargita megyében élők. A Csíkszeredái vendég szerint az is segíthet a1 családok barátkozásában, ha sikerül különféle sportágakban találkozókat szervezni. Székely Csaba István tegnap délután a pártok és társadalmi szervezetek képviselőivel • találkozott a megyei tanácson. (A vele két szített interjút később közöljük.) HA NEM TÜNTETI FEL AZ ÁRAKAT Helyben bírságolhatják a kereskedőt Az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség és a vidéki felügyelőségek a fogyasztók érdekeinek védelmében a közeli hetekben országszerte több ezer helyen ellenőrzik, hogy az árakat kellően feltüntették-e. A szokásostól eltérően ezúttal a helyszínen bírságolják meg — háromezer forintig — azokat a kereskedőket, akik elmulasztották az árakról való tájékoztatást. Általános tapasztalat, hogy azokon a helyeken, ahol például a húsárukat még a régi áron kínálják, feltűnően reklámozzák a kedvező vásárlási lehetőségeket, ahol viszont éltek az áremelés lehetőségével, sőt az ajánlott árakra még rá is tettek — hiszen ez módjukban áll —, a vásárló sokszor csak a pénztárnál tudja meg, mennyit fizet. így jogosan érzi becsapva magát, hiszen úgy látja, hogy a pénztáros saját belátása szerint, annyit üt be a gépbe, amennyit akar. Márpedig a<z árak feltüntetése változatlanul az egyik legszigorúbb követelmény a kereskedelemben, s a rendelet többféle módszert is megenged. Akár gyűjtőcsomagoláson, akár az árukon darabonként, akár táblázatokon írják ki az árakat, minden megoldás elfogadható a lényeg az hogy a vevő egyértelműen tájékozódni tudjon. Nem megengedett, hogy egy bolton belül ugyanazon az árun többféle ár szerepeljen. Arra azonban a felügyelőségek munkatársainak nincsen felhatalmazása, hogy azt is ellenőrizzék: vajon helyesen kalkulálták-e az árat, s nem tesznek-e szert egyes üzletekben jogtalan haszonra. Erre ugyanis az utóbbi időben egyre több a példa, s a vásárlók joggal kifogások ják, hogy egy árucikk gzi egyik üzletben akár kétszer annyiba is kerülhet, mint a másikban; noha a vásárlási körülmények nem jobbak, a csomagolás nem szgbb, a kiszolgálás nem udvariasabb, tehát semmi sem indokolja az óriási árkülönbözetet. Több vita kell és kevesebb kiabálás (Parlamenti tudósítónk jelenti) Mindenkit izgat, milyen lesz a jövő parlamentje, amelyben majd egymással versengő pártok képviselői ülnek. Születhet-e majd konszenzus bármely kérdésben? Lesz-e a megválasztásuk helyességét föltehetően demonstrálni kívánó új képviselőkben kompromisszumos készség, tolerancia? A demokrácia kiteljesedése valóban az ország kibontakozását szolgálja-e, vagy megreked a meddő szócsatáknál? Aligha csupán az újonnan megválasztott képviselőnek szánt gesztus volt, hogy az újságírók sorra kérték beszélgetésre Tamás Gáspár Miklóst, az SZDSZ január 13-án megválasztott képviselőjét, aki most először foglalt helyet az ülésteremben. Valószínűbb, hogy kollégáim a jövőt próbálták fürkészni. Az új képviselő első nyilatkozatában kifejtette, hogy a parlamentben a valódi ellenzék szerepét kívánja betölteni, „megakadályozva, hogy a jelenlegi kormányzat olyan intézkedéseket hozzon, melyek kész helyzet elé állítanák a szabad választások után megalakuló demokratikus kormányt”. Magam sem állhattam meg, hogy ne készítsek afféle politikai gyorsportrét az új képviselőről, aki vádaskodásoktól sem mentes, kemény felszólalásával tette le szerdán névjegyét. — Az el-elfajuló politikai csatározások láttán egyre többen érzik úgy, hogy a választások tétje a pártoknak nagyobb, mint az általuk sokat emlegetett, s túlnyomórészt párton kívüli népnek. Az emberek többsége egyszerűen csak terhei enyhítését, életfeltételei javítását szeretné. Nem lát-e olyan veszélyt, hogy a sok pártérdek között elvész a nemzeti érdek? — Ezt hallom mindennap, hiszen a kormányzót vezetői és az általuk alkalmazott sajtó ezt nap mint nap mondja. Ám ez az egyik legkártékonyabb hazugság, ami ma áthatja a közéletet. A pártok nem érdekeket képviselnek. Az az érdek- képviseleti szervezetek dolga. A pártok politikai eszmerendszereket képviselnek, politikai stílust. Versengésük eredményeképpen a nép fogja eldönteni, hogy milyen országot kíván. Ha valaki azt gondolja, hogy ez ellentétes a nemzeti érdekkel, akkor javasolja, hogy térjünk vissza a diktatúrához. Ez esetben biztosan nem lesznek pártküzdelmek. — A gond nem a pártok versengésével, hanem a helyenként alkalmazott harcmodorral van. Németh Miklós tegnapi szavai az oktalan sárdobálásról, az indulatok elszabadulásáról, vagy a gyanakvás mesterségesen szított légköréről korántsem voltak alaptalanok. — Németh Miklós szavait teljes mértékben visszautasítom. Pánikkeltő beszédét kártékonynak tartom. Mindez engem Grósz Károly sportcsarnokbeli beszédére emlékeztetett. — Mégis, ön szerint hol van a határ a még éles, ám indokolt politikai harc és a békés átmenetet fenyegető inkorrektség és indulatoskodás között? — Lehet, hogy a válaszaim keménynek tűnnek, nem tudom azonban, hol van itt éles politikai harc? Az, hogy kétezres tüntetések vannak? Ezt máshol meg sem írja az újság. Az, hogy az ellenzék bírálja a kormányt? Az ellenzék mindenhol bírálja a kormányt. Az, hogy lehallgatási botrányokat az ellenzék hangosan szóvá tesz ? Ez természetes minden demokráciában. Ha valaki azt gondolja, hogy az a politikai küzdelmek módja, hogy hallgat, mosolyog és megszavazza a kormány minden intézkedését, annak nincs fogalma a demokráciáról. Éles politikai harcról szó sincs, hanem mint célzott rá, egy politizáló kisebbség között folynak viták. Hogy ebben ma, Magyarországon civilizálatlan és durva megnyilvánulások is elhangzanak, azt mindenki fájlalja, jóllehet úgy gondolom, ez a demokratikus szituáció újdonsága miatt elkerülhetetlen. Ebből én hisztériát nem csinálnék. Hiszen engem is értek olyan gyalázatos támadások, hogy már azt mondtam, leteszem a lantot. Szóval ez nem kellemes, ami azonban a lényeget illeti, Magyarországon a demokratikus vita még be sem indult. Igazából tehát több vitáía van szükség. — Jó, kevesebb buta kiabálásra. Azt gondolom, hogy a pártok és politikai nézet- eltérések elleni- általános hangulatkeltés semmi mást nem szolgál, minthogy ne legyen ebben az országban demokrácia — fejeződött be a . hamisítatlan SZDSZ-es nyilatkozat. A sajtótörvények főként a lapengedélyezés könnyítését és a személyiségi jogok fokozottabb védelmét segítő módosítása csak 9. napirendként kerül majd az Ország- gyűlés elé. Tegnap azonban valamennyi képviselő kézbe kapta a Szolnok Megyei Néplap közösségének a megyei lapok és kiadók önállóságának jogi elismerését sürgető nyílt levelét. Horn Péter akadémikus, a parlament kulturális bizotságá- nak elnöke közben átadta lapunk hasonló tartalmú álíásfoglalását Fodor Istvánnak, az Országgyűlés elnökének. A kérdés az volt, lesz-e állásfoglalás ebben az ügyben a törvénymódosítás kapcsán. — A Somogyi Néplap törekvéseivel teljesen egyetértünk, s amiként a kulturális bizottságnak a házelnökhöz eljuttatott állásfoglalásában szerepel: a megyei lapoknak pártsemlegessé kell válnia, a helyi testületek közmegegyezésén alapuló döntés alapján. A parlament a több lap által is megfogalmazott szándékot támogatja, ám kérdéses, hogy ez jogilag miként rendezhető. Bizottságunk egyik jogi szakértője szerint a kulturális bizottság csupán elvi állásfoglalást adhat, támogatva a lapok és kiadók önállóságát. A bizottság nemcsak azzal értett egyet, hogy egyetlen párt se avatkozhasson be a szerkesztőségek munkájába, hanem azzal is, hogy egy esetleges hatalomra jutó pártkoalíciótól is független legyen a lap. Erre utal a pártsemleges kifejezés. A jövőben sem várható, hogy egy megyének egynél több nagy lapja legyen. Ha pedig így van, ennek az egynek az egész megyét kell objektiven tájékoztatni. Horn Péter a továbbiakban egy somogyi szempontból különösen jelentős hírrel is szolgált. Glatz Ferenc miniszter javaslatára a bizottság egyöntetű helyeslésével a kaposvári egyetemen tartja majd kétnapos cikluszáró ülését a parlament kulturális bizottsága. Itt tárgyalják meg egyebek közt az oktatási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A titkosszolgálat működésére vonatkozó törvényjavaslat elfajuló vitájában spontán kért szót Reidl János somogyi képviselő, s a parlamenthez méltatlannak nevezte az ott tapasztalható személyeskedést. Egyben fölkérte a pártok képviselőit, hogy a választási kampányt a továbbiakban ne a ház falai között folytassák. Bíró Ferenc
