Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-24 / 20. szám

XLVI. évfolyam, 20. szám i ÍA&2ILWP 1990. január 24., szerda <MJA Kaposvár új díszpolgárai (3. oldal) \ Nehéz helyzetben volt a zsűri (3. oldal) 5 Zsűfoli az Országgyűlés tárgysorozata A kormány felelős a békés átmenetért LEMONDOTT Á BELÜGYMINISZTER I „Hosszú menetelésre" készültek föl a honatyák, mert még az is előfordulhat, hogy szombaton is tanácskozik, a tegnap összeült Országgyűlés. Nemzetközi érdeklő­dést váltott ki Németh Miklós miniszter­ei nők nagy hatású, szenvedélyes belpoliti­kai értékelése. Felelőtlennek nevezte azt a törekvést, hogy bizonyos körök a tömegek indulatának felszitásával akarják rohanóvá tenni az eseményeket. A kormány hivatá­sának tekinti, hogy a nép eljusson a sza­bad választásokig, ahol majd új parlamen­L tet választ, új kormányt nevez ki. A kor­mányfő bejelentette, hogy már a közeli napokban megkezdődnek a szakértői tár­gyalások a szovjet csapatok kivonásáról. A I)una-gate botrány hullámai elérték a Parlamentbe is. A honatyák tudomásul vették a belügyminiszter lemondását, s azt is, hogy a miniszterelnök is egyetért egy országgyűlési különbizottság megala­kításával. Az igazságügy-miniszter előterjesztette a lelkiismereti és vallásszabadságról, vala­mint az egyházakról szóló alkotmány erejű törvényjavaslatot. Tegnap délelőtt, néhány perccel 10 óra után meg­kezdte munkáját az Ország- gyűlés januári ülésszakai. A plénum határozathozatal nélkül tudomásul vette Bognár Rezsőnek, Hajdú- Bi'har megye 6. választóke­rülete országgyűlési kép­viselőjének lemondását. Tudomásul vette, hogy Borsod- Abaúj-Zem plén me­gye 6. választókerületének törvényesen megválasztott képviselője Hegedűsné Har­gitai Ágnes — akiit 1985- ben választottak pótképvi­selővé —; és Budapest 14. választókerületének törvé­nyesen megválasztott kép­viselője Tamás Gáspár Mik­lós. Ezután Horváth István so­ron kívül kér,t szót. Mint mondotta: funkciójából és politikai meggyőződéséből íredő kötelességének érzi, iogy a hangulatkeltéssel, a félremagyarázással, a köz­vélemény sokkolásával, és hovatovább az egész állam- apparátust is egyre inkább szétziláló fenyegettetés ára­dásával szemben józanság­ra, megfontoltságra, reali­tásra intsen. Felidézte a Belügyminisztérium, az ál­ambiztonsági szolgálat és a izemélye ellen indított kam- jányt, amelynek során a feabad Demokraták Szö­vetsége, valamint a Fiatal Demokraták Szövetsége tői - ,’énysértéssel vádolta meg , BM belső biztonsági szol­gálatát, és följelentését el- uttatta az ügyészséghez. Czzel összefüggésben kifej- ette: a Belügyminisztérium illambiztonsági szolgálatá­lak belső elhárító részlege rétségtelenül a pártállam tgyik terméke, és egyben artóoszlopa volt. Horváth István röviden smertette az állambizton- ági munka átalakításának olyamatát, amely 1939 ele- én kezdődött meg, s — a loli.tikai egyeztető tárgya- ások, megállapodása alap­én — a biztonsági terület itszervezésével, a nemzet úztonsági törvény megal utasával zárult volna, már íz új parlament plénumán. V miniszter sajnálattal al­apította meg, hogy elfo- adta ezt a helyzetet, é> aját mulasztásként csupán zt rótta fel, hogy nem kö- etelte meg erőteljesebben e .törvény mielőbbi megal­kotását, és nem ellenőriz­te kellőképpen a pártállam idejéből eredő szabályok hatályon kívül helyezését. Az általános anarchia _ jelei Véleménye szerint az egész ügy politikai kérdés­sé vált, a gondosan meg­komponált támadások ar­ra irányulnak, hogy egyes politikai erők még a vá­lasztások előtt döntésre vi­gyék a hatalom kérdését. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kor­mány egy es tagjainak lejá­ratása és lehetetlen hely­zetbe hozása az égész kor­mányzati és államigazgatá­si tevékenység megbénítását célozza. Horváth István szerint ahelyett, hogy a békés át­menet az európai normák szerint, toleranciával, bosz- szúállás és leszámolás nél­kül folytatódna, az általá­nos anarchia veszedelmes jelei láthatók, amikor a nemzet újabb balsorsa fe­nyeget, s választási prog­rammá válik milliók bo­szorkányüldözése. Ahogyan fogalmazott: lassan itt ál­lunk egy olyan áttekinthe­tetlen helyzetben, amiben már nem pillanatnyi drá­ma, hanem egy nagy törté­nelmi veszedelem fenyeget: a nemzet — „mint oldott kéve" —. szétesik. Az igazi kérdés tehát az — hangsú­lyozta —, hogy értelmetlen • pártharcok áldozata lesz-e Magyarország, vagy azok, akik csakugyan békésen akarják az átmenetet, ké­pesek-e ezt megvalósítani? Horváth István annak a félelmének adott hangot, hogy a jelenlegi kampány újabb „inkvizíció” nyitánya. Végezetül — saját sze­repéről is szólva — han­goztatta: akik a távozását követelik, nyíltan kimond­ják: zavarja őket, hogy az egykori MSZMP tagjai, ve­zetői, akik a fordulatot Ma­gyarországon elindították és ma a Szocialista Pártban vagy a kormányban tevé­kenykednek, éppen koráb­bi teljesítményük és a jö­vőre vonatkozó terveik ré­vén az új magyar demok­ráciának is hiteles sze­replői lehetnek. S mindegy. hogy milyen eszközzel, mi­lyen áron, de ezt akarják megakadályozni. Horváth István — mérlegelve eddigi tevékenysége és „a most ki­erőszakolt botrány" súlyá­nak arányát —, arra az el­határozásra jutott, hogy le­mond miniszteri megbíza­tásáról, mert egy jogállam­ban, egy demokráciában ez így szokás. Horváth István leköszönő beszédét követően Fodor István arra- kérte az Or­szággyűlést: a belügymi­niszter lemondását azzal vegye tudomásul, hogy az üggyel összefüggő hozzászó­lásokra e napirend tárgya­lásakor kerül sor. 23 napirend Az Országgyűlés előbb képviselői önálló indítvá­nyok megtárgyalásáról, majd az ülésszak tárgyso­rozatáról döntött. Tizenhat törvényjavaslatot, három országgyűlési határozatter­vezetet, két népi kezdemé­nyezés megtárgyalását, sze­mélyi javaslatokat, valamint interpellációkat és kérdése­ket tűzött napirendjére. 1. A lelkiismereti és val­lásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkot­mányerejű törvényjavaslat. 2. A nemzet biztonsága érdekében alkalmazható kü­lönleges titkosszolgálati eszközök és módszerek en­gedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló tör­vényjavaslat 3. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat. 4. Az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló törvényjavaslat. 5. A Nemzeti Vagyonügy­nökségről és a hozzá tarto­zó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló tör­vényjavaslat megtárgyalá­sa. 6. A földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelő- szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes ren­delkezéseinek módosításá­ról szóló törvényjavaslat. 7. Az egyéni vállalkozás­ról szóló törvényjavaslat. (Folytatás a 2. oldalon.) Választási kampány AJÁNLÓSZELVÉNYT VÁRNAK Ma kezdődik a választá­si kampány. A pártokkal, politikai, társadalmi szer­vezetekkel kötött megálla­podásunk alapján mai la­punk 4. oldalán közöljük azoknak az egyéni ország­gyűlési képviselőjelöltek­nek az adatait, akikét meg­kaptuk. Olvasóink dolgát szeret­nénk megkönnyíteni most, amikor el kell dönteniük, kit ajánljanak képviselőjelölt­nek, éppen ezért közöljük az egyéni választókerületek területi beosztásának tér­képét és leírását. 1. számú országgyűlési választókerület Területe: Kaposvár város I— 10, 14—21, 23—32, 37—43. számú szavazókörök terüle­te. Székhelye: Kaposvár. 2. számú országgyűlési vá­lasztókerület Területe: Kaposvár város II— 13, 22, 33—36, 44—46. számú szavazókor területe, Csököly és társközségei, Gölle és társközségei? He­tes és társközségei, Kadar­kút és társközségei, Ka­posfő és társközségei, Ka- posmérő és társközségei, Mernye és társközségei. Nagyberki és társközségei, Simonfa és társközségei, Somogyaszaló és társközsé­gei, Somogyjád és társköz­ségei, Somogysárd és társ­községei, Szenna és társköz- községei, Szenfcbalázs és társ­községei, Tasz ár és társköz­ségei, Zi.mány és társköz­ségéi. Székhelye: Kaposvár. 3. számú országgyűlési vá­lasztókerület Területe: Andocs, Ádánd, Balatonszabadi és társköz­sége, Igái és társközségei, Karád, Kisbárapáti és társ­községei, Nagyberény, Ná- gocs és társközségei, Ság- vár és társközségei, Siófok Tab és társközségei, Tö- rökkoppány és társközségei, Zamárdi és társközségei. Székhelye: Siófok. 4. számú országgyűlési vá­lasztókerület Területe: Balatonberény, Balatonkeresztúr és társ­községei, Balatonföldvár és társközségei, Balatonszár­szó és társközségei, Bala- tonszemes, Ba'latonszent- györgy és társközségei, Bog- lárlelle, Buzsák, Fonyód és társközsége, Gamás, Lát- rány és társközségei, Len­gyeltóti és társközségei, Öreglak, Somogy vár és társ­községei. Székhelye: Boglárlelle. 5. számú országgyűlési vá­lasztókerület Területe: Berzence, Bö- hönye, Csurgó és társköz­ségei, Kéthely és társ- ségei, Iharosberény és társ­községe, Marcali, Meszteg- nyő és társközségei, Nagy­bajom és társközsége, Ne- mesvid és társközsége, Nik- la és társközségei, Puszta- kovácsi és társközségei, Sá­voly és. társközségei, So- mogysámson és társközsé­gei, Somogyudvarhely, Tap- sony és társközségei, Vése és társközségei, Zákány és társközségei. Székhelye: Marcali. 6. számú országgyűlési vá­lasztókerület Területe: Babócsa és társközségei, Barcs, Csoko- nyavísonta és társközsége, Darány és társközségei, Görgeteg és társközsége, Háromfa és társközségei, Homokszentgyörgy és társ­községei, Kutas és társköz­ségei, Lakócsa és társiköz­ségei, Lábod és társközsé­gei, Nagyatád, Segesd, So- mogyszob és társközsége, Vízvár és társközségei. Székhelye: Nagyatád. SOMOGY EGYÉNI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÓKERÜLETI VÁLASZTÁSI TÉRKÉPE

Next

/
Oldalképek
Tartalom