Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-20 / 17. szám

1990. januór-20., szombat SOMOGYI NÉPLAP 5 Pedagógiai módszervásár Kaposváron Alkotás és együttműködés Ne legyen Somogy a tehetségtelenség parkolóhelye Beszélgetés dr. Kanyar József történésszel Az újságolvasóknak nem kell bemutatni Kanyar József történészt, tudományos és közéleti munkáját a megyében és az országban is elismerik. Alapítómunkát végzett a népfőiskolái mozgalomban, a Somogy Megyei Népi Együttes szárnyra bocsátásában, a várostörténeti alkotóműhely szervezésében. Vérbeli alkotó ember, azon kevesek közül, akik nem hagyták el Somogy me­gyét még az oxigéntelen időkben sem. Pár hete jelent meg új könyve, a „Népoktatás a Dél-Dunántúlon a fe­udalizmusba való átmenet időszakában”. Erről beszél­gettünk. Szép példáját adta a ka­posvári Csokonai Vitéz Mi­hály Tanítóképző Főiskola annak, ahogy az országos pedagógiai módszervásár­nak otthont biztosított. A gyakorló pedagógusok a képletes kirakodóvásárt elő. szór rendezhették mégolyán intézményben, ahol a taní­tónevelés és -oktatás hasz­nosítani kívánja « tantestü­letekben folyó munka gyü­mölcsöző tapasztalatait. A Magyar Drámapedagógiai Társaság egy évvel ezelőtt kezdeményezett ehhez. ha­sonlót, mint amire most Kaposváron sor kerülhetett A gödöllői találkozót Békés­csabán követte egy — a közművelődés berkeiben. Alkotás és együttműködés a nevelésben címmel tegnap délután háromnapos peda­gógiai módszervásár kezdő­dött Kaposváron a tanító­képzőben, hetven résztvevő, vei. Leitner Sándor, a ven­déglátó intézet főigazgatója megnyitójában felelősséggel szőtt a pedagógusképzés re- formszellemű megújításának szükségességéről. Nemcsak illusztrációnak szánták a rendezők az ENSZ gyerek­jogi nyilatkozatának ismer­tetését. a háromnapos prog­ram bevezetéséül, s úgyszin­tén pedagógiai üzenetet hor­dozott. a kaposvári Bárcz.i Gusztáv Általános Iskola tanulóinak látványos elő­adása. Vásári kikiáltóként fogta csokorba mondandóját Tre- csényi László kandidátus, az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa. aki a hely szellemét fölismerve méltat­ta Csokonai Vitéz Mihály pedagógiai törekvéseit az al­kotás és együttműködés te­rén. A magyarországi reform- pedagógiai országos mód­szertani vásárról megje­gyezte: a kaposvári találko­zón különösképpen kifejező- dik annak az igénye, hogy fölzárkózzunk Európához. Hozzáfűzte: a keleti hami­sítatlan pedagógiai törekvé­sek szintén fontosak lehet­nek számunkra. Trecsényi László azt sem, udvariasság­ból mondta a vendéglátók és a hallgatóság színe előtt, hogy a kaposvári találkozó kivételnek számít, hiszen — mint megállapította — a pedagógusképzés Magyar- országon még nem szövetsé­ge a gyakorlati pedagógia újító törekvéseinek. A jogos önbizalmat táplálta, mikor arról beszélt, hogy nemcsak külföldi példák állnak előt­tünk, hanem jócskán merít­hetünk hazaiakból is. Itt saólt Szabó Gyulárré kapos­vári óvónő bábszakreíerens munkásságáról, aki sajnos nem lehetett jelen tegnap a bemutató foglalkozáson. Mintegy húsz előadás, il­letve bemutató követi va­sárnap délig a kaposvári pedagógiai módszervásár tegnapi megnyitóját. Teg­nap az óvodapedagógia ke­rült reflektorfénybe, ám a kaposvári főiskola docense. dr. Walter Károly hangula­tos bemutatóval érzékeltet­te azt is, hogy a testnevelés miként lehet gyerekközpon­tú. Előadásában kifejtette: nem a képességfejlesztést tartja a fő feladatnak, ha­nem a teljes személyiség formálását; hatására nő a gyerekek teljesítőképessé­ge. és lehetőség nyílik a te­hetséggondozásra is. A kaposvári pedagógiai módszervásár ma és holnap folytatja munkáját. (Horányi) — Könyvem négy du­nántúli megye népoktatás­történetéről szól — mondta a történész. — Tízéves „gályarabi" munka előzte meg: 1984-re készült el. Akkor ezzel a témával véd­tem meg akadémiai dokto­ri disszertációmat. A nyom­dai átfutás négy év volt. — Kutatómunkája során sokat kellett foglalkoznia a Dél-Dunántúllal. Hogyan ítéli meg: mit jelent ma So­mogy megyeinek lenni? — Elsősorban a szülőföl­det a vidéki Magyarorszá­gon. Tudja, az egyetem fo­lyosóin néha látom a vizs­gázó fiatalokat. A vidéki, izzadó kezüket tördelő gye­rekeken látszik a bizonyta­lanság, ezzel szemben a pes­ti gyerekek magabiztosab­bak. Persze ez így általáno­sítás, de az igaz, hogy a vidékiség egyben hátrányos helyzetet is jelent. A fővá­ros .intézményei az ország költségvetéséből kedvezőb­ben részesülnek, mint a vidékiek. Végre kellene már hajtani az országban a szel­lemi földosztást. A szá­zadfordulón a megyében a lakosságnak közel a negy­ven százaléka volt analfa­béta. Sekély, gyér volt az értelmiségi réteg. Nemcsak politikailag, de művelődés tekintetében sem lehet át­ugrani évtizedeket. A vi­déki Magyarországot ki­fosztották. Hibás volt hósz- szú időn át olyan politikát folytatni, amely kizárólag csak ingázó munkaerőnek tekintette e szerepkör nél­külivé lefokozott falvak la­kóit. Tétlenül néztük, ho­gyan lehet elvinni a kétke­zi dolgozókat ^ jövendő if­i jósággal együtt, miközben öregeit a temetők felé ve­zető útra irányították. — Milyen lehetőséget lát a hátrányos helyzet felszá­molására? — Az iskola legfőbb fak­tora nem a diák, hanem az okos tanár. Nagyon fontos, hogy a gyerekek kinek a kezébe kerülnek. Pár éve készült egy felmérés az or­szág diplomásairól^ és eb­ben Somogy a 16. helyre kerüjt. Ez megalázó és én szégyellem magam miatta. És képzelje, hogy ennek a kevés számú diplomásnak a nagyobbik fele még csak nem is alkotó értelmiségi. Diplomájuk ugyan van, de inaktívak és nem a szürke- állományt, hanem a Szürke­séget növelik. Velük mi­lyen eredményt lehet elér­ni, kérdezem én. Még min­dig sok a képesítés nélkül dolgozó pedagógus; milyen felelőtlen megyebéli diszcip­lína ez? Mire nézzük a felnövekvő gyerekeket ? 1 Csokonai verse a „Jövendö­lés az első oskoláról a So­mogybán" nekem még min­dig stigma a homlokomon: „Kanász marad, akinek a nevelője kanász.’' Ha ezen változtatni akarunk, jó és okos tanárok kellenek. Ok­tatási modelleket is kellene kialakítani a megyében. Az államigazgatás közép- és alsó szintjén pedig új ön- kormányzati rendszert kell kidolgozni tehetséges igaz­gatási szakemberekkel. Hi­ányzik a megyéből a für­dőkultúra szolgálatában egy idegenforgalmi szakközép- iskola is, majd a környe­zetvédelmi oktatás. Polgá­rosodni kívánó mezőgazda­ságunkból is modellértékű agrárágazatot képezhet­nénk, mert vannak azért okos emberek a megyében, csak szóhoz kell engedni őket. — önnek személy szerint mit jelent Somogy? — A szülőföldemet, az el nem hagyott szülőföldet. Ady egyik kortársától származik a mondás, hogy vidéken kétféle tehetség él: az egyik, miután megmele­gedett, elmegy, kereket old, a másik fajta gyökeret eresztvén nem tud elmoz­dulni. Én is ez utóbbihoz vagyok hasonló. Ide kötnek az érzelmeim és az elmúlt évek. Gőgös, beképzelt me­gye volt Somogy. Az itt élő feudális arisztokrácia és dzsentri réteg között is nagy volt az egymás lené­zése, a féltékeny irigység. A vadászat, a kártya, az ivászat, a besúgás nagy di­vat volt mindig a megyé­ben. Sok a felelőtlen kibi- cek száma a mai napig is. Sportnyelven szólva: jó lenne végre, ha nem jut­nának szóhoz és vezető ál­láshoz azok, akik csak fél métert ugranak a magasba. Ne legyen már Somogy megye parkolóhelye a te- hetségtelenségnek! — -Kitekintve a megyé­ből, a nemzet, az ország fe­lé: milyen gondolatok fog­lalkoztatják mostanában? — Üj levegő érkezett végre Közép-Európába. .Nagyszerű az, hogy Cseh­szlovákiában 'egy. író lehet az állam vezetője.. Remé­lem, hogy a mi nemzetünk s meg tudja találni majd önmagát. Én a magyar sors­kérdések közül a vidéki Magyarország mérhetetlen hátrányos helyzetét és an­nak megoldását tartom a legfontosabbnak. Nemzeti identitástudatunk terén pe­dig azt, hogy 15—16 milliói Magyarországban kell gon­dolkodnunk és beszélnünk, amibe beletartozik a világ minden táján élő magyar. Veszteségtörténelmű ma­gyarságunk soraiban a nem­zet legfőbb kincse mindig csak a történelme lehet. Ezt vekből és jó tanárokkal le­het csak tanítani és művel­ni. Hunyadkürti Ilona NEM KELLETT A GYÓGYSZER A segélyezési akció nem volt zökkenőmentes FELLINI HETVENÉVES A romániai sebesültek megsegítésére december vé­gén levélben kérte fel a tabi Polgári Védelmi pa­rancsnokság a város üze­meinek polgári védelmi pa­rancsnokait, hogy az önvé­delmi szervezetek készleté­ből adjanak át bizonyos gyógyszereket a Vörös- keresztnek. A segélyezési akció nem volt zökkenő­mentes. Erről a tabi Videoton pol­gári védelmi raktárosa, Seibin Lászlóné beszélt: — Január 11-én a gyár­egység polgári védelmi törzsparancsnoka szólt, hogy az egészségügyi egy-' ségcsomagokból a megadott típusú gyógyszereket gyűjt­sem össze, és adjam át a. Vö­röskereszt helyi . szervezeté­nek. Erre sajnos, . nem ke­rült sor, mert a helyi tit­kár nem tartotta jelentős mennyiségnek, és szállítási gondokra js hivatkozott. Az ötfajta_ gyógyszerből ugyan­is összesen 600 darabot tud­tunk volna átadni. Beszél­getésünkkor viszont felhív­ta a figyelmet arra, hogy pénzt továbbra is szívesen fogadnak. JVÍoós Károlyné, a Vörös- kereszt helyi szervezetének titkára: — Január 9-én a megyei titkári értekezleten az hang­zott el. hogy az eddig ösz- szegyűjtött gyógyszerekkel a városi polgári védelmi pa­rancsnokok rendelkeznek, mert megváltozott a helyzet és nem életmentő gyógysze­rekről -van szó. Január 10- én a tabi polgári védelmi parancsnokkal abban álla­podtunk meg, hogy a hoz­zánk leadott gyógyszereket — mivel azokat tárolni nem tudju-k — ők elszállítják. Ez a mai napig nem történt meg ... Mivel a Videoton január 11-én vagy 12-én te­lefonon kípálta fel a gyógy­szersegélyt, nem vettem át, és a polgári védelmi pa­rancsnokhoz irányítottam a telefonálót... Ügy látszik a szervezésen is sóidat kell még javítani. K. J. ,,Én csupán egy mesélő vagyok. A filmkészítés a hivatásom” — mondta ön­magáról a filmművészet nagy öregjeinek egyike, Fe­derico Fellini. Ma 70 éves. S_ ebből a hét évtizedből ölöt a stúdiók világában töltött, örökbecsű alkotások­kal gazdagítva az egyetemes film művészetet. Riminiben született. kö­zépiskoláit befejezve — rö­vid kitérővel a cirkusz vi­lágába — Firenzében és Ró­mában karikát úr istaként kezdte a pályáját. Aztán hangjátéksorozatot int a rá­dió számára, Cico és Palli- na címmel. A sorozat fősze­repét Giulietta Masina ifjú színésznő alakította. Fellini meglátta a lány fényképét. Felhívta telefonon. „Jónapot Pal'lina, itt Fellini beszél.” „Miféle Fellini?" ,,A soro­zat szerzője, amelynek a fő­szerepét játssza”. Néhány héttel később Masina és Fellini összeházasodott. Fellni a filmnél kezdett dolgozni; gagmanként, az­tán forgatókönyveket írt, ’asszisztenskedett. Első önál­ló rendezése 1951-ben A fehér sejk volt; első igazi reméke, az Országúton 1954- ben készült. A neorealista filmiskola szentimentális optimizmusá­ra adott válaszok voltak az Országúton és a Gabinn éj­szakái, filmek magányos hő­sökről, akikből kiégett min­den remény.­Hamarosan kialakult a barokkos, túláradó, félreis­merhetetlenül „fellinis” kép- gazdagság. Elkészült Az édes élet, amely hőseinek ürességével riasztott, és amelyben remekelt Fellini számos filmjének sztárja, a kedvenc férfiszínész. Mar­cello Mastroianni. Kibonta­kozott a rendező vonzódása a szimbolikushoz, főleg „ön­arcképében”,' a 8 és féVben, majd a Júlia és a szellemek­ben. A mester ezekről az alkotásairól azt mondta, 'hogy „az én munkám nem Fellini-arcok más, mint vallomások kí­vánságaimról, vágyaimról, ‘félelmeimről.” A Róma és Amarcord című filmben az­tán visszatért gyermekkorá­nak:, kora ifjúságának szí- 'nes világához. Bármelyik filmjére gon­dolunk, félreismerhetetlenül 'meg'ta látjuk mű vés zeté n e k 'legjellemzőbb jegyeit; a Boccaccio ’70, Satyricon, Ca­sanova, A nők városa, Ze­nekari próba, Ginger és Fred ... Felidézhetjük Ca- biro gj'engéd mosolyát, Zampanót, amikor ráébred, Végtelen magányára, Guido- Fellinit, ahogyan vigaszt ta­lál barátainak bohóckodásá­ban, a 80 és fél befejező ré­szében. jai, nökolosszusai, hústor- 'nyai, idiótái, lárvaarcú Ca­sanovája, pederasztái, pros­tituáltjai ... megannyi go­noszkodó — vagy szeretet­teljes? — fintor. Egy fotó­album előszavában írta: „Jön a pillanat, amikor a forgatókönyv már nem ele­gendő. Emberek jönnek, ar­cok százai vonulnak el előt­tem ... Arcokat akarok ta­lálni, amelyektől a filmnek éllnie kell... Planétánk minden arcát látni szeret­ném: sohasem vagyok elé­gedett, minden egyáltalán létező arcot szeretnék ösz- szehasonlítani... Federico Fellini 70 éves. Hogy eltfáradit-e, megörege­dett-e, nem tudom. De hi­szem és remélem, hogy ta­lálkozunk még új alkotásá­val, hiszen ezek a találko­zások mindig maradandó él­ményt jelentenek nézőinek. Erdős Márta S a figurái! Törpéi, gnóm-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom