Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-20 / 17. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 20., szombat KÖZELKÉPEK — Valószínűleg azért, mert nem üres zsákokat, hanem 85 kiló terménnyel teli zsákokat cipeltem naphosszat. Farkas Ferenc Kaposfőről szintén köszönő szavakkal kezdte hozzászólását; jólesően nyugtázta azt az érdeklődést, mellyel a vezetés az alapítók véleményét igényli. Sokan elhullottak a munka csatájában már ezekben a községekben is, de akik itt maradtak, a földhöz és a néphez való hűségüket bizonyították. — Megnyugtató érzés látni — mondta —, hogy van jó koncepciója a vezetésnek, csak a következetes lépéseket végig kell csinálni. Egyezkedni csak addig szabad, amíg a holnap biztonsága megvan. Nem volt hiábavaló az akkori belépésünk: ma már látszik, jó kezekbe került a közös vagyon. Jól sáfárkodnak vele, megilleti őket a további bizalom. A kellemes hangulatú beszélgetésbe itt-ott bezavart néhány olyan kérdés, amely a korábbi időszakok tüskéjeként maradt meg néhányukban, de a szakvezetők által adott válaszok, valamint az eltelt idő gyógyírként hatott az egykori vélt vagy jogos sérelmekre. Az ismételt egymásra találás öröme mellett a termelőszövetkezet vezetésének is volt mit tanulnia az eseményekből. Az alapító tagok a mai napig figyelemmel kísérik hasznosítását, hasznosulását. Számukra a legnagyobb elégtétel, ha azzal jól gazdálkodnak, értéket teremtenek. Kaposfőn az értékteremtő munka eredményeként meleg, baráti kézszorítással búcsúztak vendéglátóiktól a nagy idők tanúi. Mészáros Tamás tottak a vízműtársulás létrehozására. Eddig is gondjuk volt a háztáji gazdálkodás segítésére, az átalakulóban lévő újabb gazdálkodási formák sem kívánnak ennek gátat szabni. 150 hektár földet már bérbe adtak az igénylőknek, és a délelőtti példára utalva említette az istállók bérbe adását is. Korábbi tapasztalataik alapján érdemesnek tartják a kistermelés versenyeztetését, az idén pedig a háztáji sertésállományát legnagyobb mértékben növelő gazdának jutalomként egy kocasüldőt ajándékoznak féltve őrzött tenyészállomá- nyukból. Egyéb elképzeléseikről szólva kijelentette: csak addig szabad nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. ígéreteiket eddig betudták tartani, ez legyen a továbbiakban is a fokmérő. Az elnöki beszámoló után az alapító tagok formáltak véleményt. Nehezen indult a beszélgetés; nagy volt a megille- tődöttség. Jólesően nyugtázták a vezetésnek azt az igényét, miszerint ha nem is a vének tanácsára”, de a nagy tapasztalaté emberekből álló testület kontrolljára szükség van. Kücsön József rokkantnyugdíjas, aki 1964 óta tagja a termelőszövetkezetnek, elismerő szavakkal méltatta a napközben látottakat. Kiemelte, hogy a múlt és jövő hibáiból tanulni kell, s a megkezdett úton tovább kell menni. Zsobrák József 76 éves kis- asszondi volt tsz-elnök meleg szavakkal köszönte meg a meghívást. Torma Sándor ka- posfői nyugdíjas emlékeztetett azokra az időkre, amikor 35 napi teljesítményért miniszteri kitüntetést kapott. A kaposföi Kossuth Termelőszövetkezet vezetőségének hamarosan lejár a mandátuma. Eddig is igénybe vették a tagság lehetséges kontrollját szakmai tevékenységükről, de elérkezett az az idő, amikor tételesen el kell számolniuk. Évente szokásos rendezvénye a termelőszövetkezetnek az öregek, nyugdíjasok napjának megszervezése. Ezt megelőzően, figyelembe véve az időszerű politikai kérdéseket is, az alapító tagok részvéteiével beszámoló, bemutatkozónapot tartott a vezetőség. 25 nyugdíjast hívtak meg erre a rendezvényre; bemutatták az utóbbi öt év fejlesztéseit, beruházásait, beszámoltak eredményeikről. A kaposföi irodán összejött 19 nyugdíjast Sárdi Lajos elnök köszöntötte, majd röviden ismertette a programot. Először a hajdani kaposföi szarvasmarhatelepre vezetett útjuk. Néhány évvel ezelőtt még tehénistálló volt az épület, most csak külseje alapján ismertek rá az egykpri tehenészek. Itt működik a téesz gépi forgácsoló- és lakatos-melléküzemága. Bóna István agazatvezető- helyettes végigkalauzolta a látogatókat a műhelycsarnokokon. Részletesen ismertette tevékenységüket, a megrendeléseket, aggodalmát sem hallgatta el, amikor a lakatosműhely gondjairól szólt. — Hét évig dolgoztunk a nemesgulácsi termelőszövetkezet megbízásából NDK- és csehszlovák megrendelésre. Ezek a munkák most január 1- jével megszűntek; jelenleg nincs semmi munkánk. Az alapítókat megillető tisztelettel köszöntötte a látogatókat Krasznai Vilmos ágazatvezető, és röviden jelentette a termelőszövetkezet elnökének: sikeres tárgyalásokat folytatott a barcsi Unitech vállalat szakembereivel, és sikerült a műhely egész évi kapacitását lekötni. A szabadba kiérve sok idős tsz-tag szemében megcsillantak az emlékezés fakasztotta könnyek. Halkan kérdezték a többi istálló sorsát. Az elnök elmondása szerint az egyik száz férőhelyes valamikori tehénistállóban egy vállalkozó pulykát tart. — Használaton kívüli épületeinket most olyan szerződéssel adjuk hasznosításba, hogy kötelezzük a bérlőt az állag- megóvásra. Ha tehát a szövetkezet elképzelései szerinti hasznosítás eredményesen megoldható, akkor ismétterme- lő istállókká válnak ezek az épületek— mondta Sárdi Lajos. A látogatókörút következő állomása a kaposföi malomépület volt. Itt varrodát létesítettek, hogy a szövetkezet lányai, asz- szonyai helyben megfelelő munkához jussanak. Szalai László üzemvezető kalauzolta végig a látogatókat az épületben. Régi emlékek buggyantak föl, amikor a harminc évvel ezelőtti zsákolások inat remegtető pillanatait idézték föl a hajdani legények. Az ugratások majdnem heves vitává fajultak, az asszonyok és lányok jelenléte azonban a emlegette, de Zsunics László műszaki vezető visszarendezte az elkóborló gondolatokat. A téli nagyjavítások ütemezéséből megtudhatták az alapítók: a tavaszi kezdésre minden gép készen áll az új feladatok végzésére. Kaposfőről Kiskorpádra vezetett az út, a nyáron kellemes környezetű Kahyb-sertéstelep- re. Szó nélkül vette tudomásul mindenki, hogy a rendkívül nagy értékű állományt zavarni nem szabad; a telep megtekintése is csak a szigorú állategészségügyi rendszabályok betartásával lehetséges. Nehezen hajló derékkal húzták föl a műanyagcsizmákat. Fülöp János főállattenyésztő tartott nekik részletes ismertetőt az állományról. Elkerekedő szemmel hallgatók, mekkora a termelőszövetkezet bevétele a tenyészállatok értékesítése révén, s a jó gazda elégedettségével mustrálták a bemutatott állatokat. Hiszen ilyenkor, diszbölcs mérsékletre intette őket, s a virtus az érdeklődő évődésbe váltott. Szerszámnyéltől kérges ujjakkal, óvatosan megtapogatták az exportra készülő kelméket. A szomszédos műhelyudvaron csodálkozva szemlélték a termelőszövetkezetek gépállományát. Az egyenként már jól ismert gépmonstrumok sora lenyűgözte a látogatókat. Egyikmásikuk a rég Zetor pöfögését hetetlen terheket róna a népgazdaságra. A falu elnéptelenedését az elnök abban látja, hogy harminc évig nem voltak képesek a tüskét kihúzni az emberekből. Mára elérkezett az idő—mondta —, hogy az újra fölértékelődő paraszti munkáról is szót ejtsenóölés idején, van bőven ösz- szehasonlítási alap. Az egykori munkatársak, mára öreg barátok egymás között kezdték megfogalmazni kérdéseiket. Egyöntetű volt a véleményük: a hatalmas előrelépésnek ők már korábban megadták az árát; a jelenlegi út nem olyan göröngyös mint amelyen a kezdeti lépéseket megtették. A sertéstelep után a termelőszövetkezetoktatási központjába, a volt kiskorpádi általános iskolába buszozott a gazdaságirányítókkal kibővült társaság. A nagyteremben Sárdi Lajos átfogó ismertetést adott a szövetkezet gazdálkodásáról, eredményeikről. Külön hangsúlyozta: —Ami érték megteremtődött, az azoknak köszönhető, akik 1959—60-ban hagyták magukat bepofozni a szövetkezetbe.. Igenis sürgető feladat a tulajdonviszonyok mielőbbi rendezése; erkölcsileg rehabilitálni kell az alapítókat. Az anyagi rehabilitációról szólva a termelőszövetkezet elnöke kijelentette: ez elviselnek. Aki kéri, annak ki kell adni a földjét. Az elnöki felszólításra az alapítók egyhangúlag válaszoltak: nem szabad engedni a közös vagyon szétherdálását. A szövetkezet életéről szóló ismertetőjében Sárdi Lajos kitért arra a munkára, amelyet a munkaerő megtartása érdekében kifejtettek. Az 1988 novemberében végrehajtott 15 százalékos bérfejlesztés eredményeként 1989-re az egy főre jutó jövedelem elérte a bruttó 76 ezer forintot. A 82 millió forintos vagyonról szólva elmondta, hogy 53 millió forint értékű az állóeszköz. Az elmúlt öt évben 54 millió forintot költöttek beruházásokra; ezeket'tekinthették meg a látogatás során.. Tájékoztatójában külön kitért az elnök népességmegtartó törekvéseikre is. Ezeket a feladatokat nem tudták szétválasztani a lakosság körében, az eljárókra és a szövetkezetben dolgozókra, de egyértelműen a társközségek életét könnyítő munkának tekintették. Kaposfőn sikerrel oldották meg a gázprogramot, Kiskorpádon és Kisasz- szondon 7,5 millió forintot fordíKaposföi kontroll NEM A VÉNEK TANÁCSA, DE...
