Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 4., csütörtök Soron kívüli tanácsülésen (Folytatás az 1. ódáiról.) arra a községre terjed ki, ahol kiválasztották őket, ha­nem az egész választóke­rületre. Ebből adódóan a megyei tanács jogosult a személyi döntések megho­zatalára. Tájékoztatta a tanácsülést arról, hogy a hat egyéni választókerület beosztását, székhelyét a Miniszterta­nács állapítja meg. A me­gye a döntéshez javaslata­it még decemberben elő­terjesztette. Azok egyetér­tésre találtak a döntéselő­készítőknél. Ez azzal az előnnyel járt, hogy a sze­mélyek kiválasztásakor már tudták, hogy előrelát­hatólag az egyéni választó- kerületek területi beosztá­sára vonatkozóan a Minisz­tertanács milyen döntést fog hozni. Utalt dr. Iharos Csaba egy-két olyan nehéz- \ ségre is, amely gondot okoz a választásokra való felké­szülés során. — A választójogi törvény értelmében a pártok javaslatait figyelembe véve kell a személyi javaslatokat megtenni. Nyilvánvaló, hogy itt pártokon a javasolt személy állandó lakhelye szerint működő pártszer­vezeteket kell érteni. Saj­nos, az a tapasztalatunk, hogy a pártok legtöbbje még sehova sem jelentette be, hogy megfelel-e a párt- törvénynek, megtörtént-e a párt bírósági bejegyzése, így aztán a helyi tanácsok sokszor nem tudják, hogy társadalmi szervezetként működnek-e, vagy pedig már a bíróság által bejegy­zett pártról van-e szó. Kér­te a pártok jelen levő kép­viselőit, hogy a bírósági be­jegyzés tényét közöljék. A tisztánlátás más okokból — így például a jelöltállítás­hoz — is szükséges, hiszen nem jöhet szóba választóke­rületi bizottsági tagként az, aki képviselőjelöltet állító párthoz tartozik. A kiegészítés után egyen­ként bemutatták a tanács­ülésnek a jelölteket, majd az ülés nyílt szavazással, egyhangúlag a bizottság tagjaivá választotta őket. Az egyéni országgyűlési választókerületi bizottsá­gokba a következőket vá­lasztották meg: 1. számú egyéni ország- gyűlési választókerületi vá­lasztási bizottság titkára: (Kaposvár, Kossuth tér 1.): dr. Vukovics Ibolya vezető jogtanácsos. Tagjai: dr. Kis- csordás István, főiskolai do­cens, Berényi András, föld­mérő mérnök. A 2. számú országgyűlési választókerületi választási bizottság (Kaposvár, Cso­konai u. 3.) titkára: dr. Mátrai Márta jogtanácsos, tagjai: Tálasné Pandur Ró­zsa ált. isk. igazgatóhelyet­tes, Mercz Tibor szerszám- készítő. A 3. számú egyéni ország- gyűlési választókerületi vá­lasztási bizottság (Siófok, Fő tér 1.) titkára: dr. Sipos Béla ügyvéd, tagjai: Varga János raktáros, Puber Fe­renc műszaki vezető. A 4. számú egyéni, or­szággyűlési választókerüle­ti választási bizottság (Bog- lárlelle, Erzsébet u. 11.) tit­kára: dr. Bánfi Mihály közjegyző, tagjai: dr. Ber- dán László nyugdíjas, Dan- kó József kertészmérnök. Az 5. számú egyéni or­szággyűlési választókerületi választási bizottság (Marca­li, Rákóczi u. 11.) titkára: dr. Horváth Ernő ügyvédi munkaközösség-vezető, tag­jai: Udvari János állatte­nyésztési főágazatvezetó, dr. Jezierski István fog- szakorvos. A 6. számú egyéni or­szággyűlési választókerüle­ti választási bizottság (Nagyatád, Április 4. u. 9.) titkára: dr. Dezső László jogtanácsos. Tagjai:' Tálos József irodagépműszerész- kisiparos, Böröcz József ki­rendel tség vezető. A tanácsülés póttagokat is választott arra az esetre, ha valamilyen ok miatt a rendes tagokat pótolni kel­lene. (Szegedi) Normalizálódik a helyzet a magyar—román határszakaszon A magyar—román határ- szakaszon kedden megszün­tették a megerősített szol­gálatot. Ezt Zubek János al­ezredes, a BM Határőrség csoportfőnök-helyetese, szó­vivő közölte az MTI mun­katársának kérdésére. El­mondta, hogy a napokban 38 román állampolgár jött át a „zöld határon”, közü­lük kilencet — saját kévé­sükre — visszaengedtek, huszonkilencen pedig tar­tózkodási engedélyt kap­tak. Szólt arról is, hogy de­cember 29. és január 2. kö­zött 22 753-an lépték át a magyar—román határt, kö­zülük 11 063-an utaztak ki, és 11 690-en érkeztek. Út­levél nélkül, tartózkodási engedéllyel 227-en utaztak Romániába, s közülük öten jöttek vissza. A szóvivő hangsúlyozta: soha nem ta­pasztalt együttműködés ala­kult ki a magyar és a ro­mán határőrök között, szin­te várakozás nélkül lehet közlekedni ezen a határ- szakaszon. Elmondta azt is, hogy az említett időszakban 1950 segélyszállítmányt in­dítottak el, ezek közül 1057- et személygépkocsival, 747- et teherautóval, valamint 146-ot' vasúton. Folytatják a visszaélések vizsgálatát Ülést tartott a honvédelmi vizsgálóbizottság Folytatódik a Magyar Néphadseregben feltétele­zett visszaélések vizsgálata, amelyet Bokor Imre: Kis­királyok mundérban című könyve nyomán a honvédel­mi vizsgálóbizottság végez az Országgyűlés megbízá­sából. A bizottság szerdán a Parlamentben ezúttal Ko­rom Mihályt és Biszku Bé­lát, a Magyar Néphadsereg felett egykor politikai fel­ügyeletet gyakorló MSZMP központi bizottsági titkáro­kat, valamint Kárpáti Fe­renc honvédelmi minisztert és Mórocz Lajos vezérezre­dest, honvédelmi miniszté­riumi államtitkárt hallgatta meg. Korom Mihály 1963 őszé- -V tői 1966-ig, majd.,. 1978-tól. ' ' " 1985-ig tevékenykedett az MSZMP KB titkáraként, s e minőségében hatásköré­be tartozott a Magyar Nép­hadsereg pártirányítása, el- . lenőrzése is. » A bizottság tagjai — kó­V" *f' zöttük is elsősorban Raffáy Ernő Csongrád megyei, Tal- lósy Frigyes budapesti, Var^ ga Lajos Pest megyei, Reidl János Somogy megyei es ; y- Sebők János Veszpfény. «P •■■‘gyei képviselők a'pártiíá- nyitási mechanizmus mű* ködését, a felügyeletet gya­korló KB-titkár kompeten­ciáját firtatták. Arra is kí­váncsiak voltak, hogy Czi- nege Lajosnak a könyvben is említett konkrét ügyeiről tudtak-e a pártvezetésben és milyen intézkedéseket hoz­tak. Korom Mihály válaszaiból az tűnt ki: a honvédelmi tárca és az illetékes KB- titkár közötti kapcsolatokat semmiféle jogszabály nem rögzítette. Azt állította: a felügyelet lényegében politi­kai irányítást jelentett, az anyagi kérdésekben a Mi­nisztertanács mellett mű­ködő, valamint az ország- gyűlési honvédelmi bizott­ság volt illetékes. Czinege Lajos konkrét, a Bokor-könyvben is említett ügyeiről — lakásépítésről és cserélgetésről, a kaszópusz­tai „vadászparadicsom”-ról, Az Országgyűlé^ honvédelmi vizsgáló bizottsága Raffai Ernő vezetésével’ január 3-án, a Parlamentben megkezdte a „Bokor könyv” ügyében Korom Mihály volt Igazságügy- miniszter, MSZMP KB-tak meghallgatását a nyilvánosság számára ké­szült, azt Katonadolgok cí­men az MSZMP-központnak szánta a szerző; szerette volna, ha Grósz Károly és a Központi Bizottság megis­meri a hadseregen belül ta­pasztalható anomáliákat. Mi­vel a beadvánnyal nem fog­lalkoztak, így a szerző kis­sé átdolgozva, könyv alak­ban tárta a nyilvánosság elé az adatokat, tényeket. E meghallgatás során is szóba került, hogy — 1969- ben — Kárpáti Ferenc kér­te: engedjék el a hadsereg­ből, és minden- fegyveres testületből; indoklásként le­vélben foglalta össze a Hon­védelmi Minisztériumban tapasztalt "visszásságokat. Ezt követően - személyesen Kádár -János mondta azt neki, hogy bár igaza van, mégis maradjon a hadsereg­a nagystílű vendéglátások­ról — Korom Mihály úgy vélekedett: a volt honvédel­mi miniszter nagyon sze­rette a reprezentációt, de szerinte nem ítélhető el. Kaszópusztán ő maga soha­sem járt, de volt igazság­ügy-miniszterként sem tud- # bűncselekménynek, csak hibának minősíteni. Ez a beruházás honvédelmi mun­ka címén zajlott. Viszont szinte nem telt el úgy év, hogy Czinege Lajos lakás­ügyeivel ne kellett volna foglalkozni — mondta egyebek között Korom Mi- ■ hály. A vizsgálóbizottság min­den erőfeszítése ellenére sem tudta kideríteni: végül is mi volt az a lakásügy, ami állandó „gondot oko­zott” a felügyelő KB-tit- kárnak. Korom Mihály hangsú­lyozta: Czinege Lajosnak ezek az ügyei eltörpültek a hadsereg fejlesztésében szerzett érdemei mellett. Biszku Béla, aki 1962 és 1978 között volt KB-titkár, rendkívül szűkszavúan vá­laszolt a kérdésekre, arra hivatkozva, hogy nem is­meri a bizottság rendel­kezésére álló anyagot, és szüksége lenne a korabeli dokumentumokra ahhoz, hogy pontosan és felelősség- teljesen válaszolhasson. Konkrétumként annyid mondott el: a nyilvánossá­got rosszul tájékoztatták Kárpáti Ferenc . jelenlegi honvédelmi miniszter ko­rábban hozzá intézett leve­léről, amelyben Czine^. La­jos hibáira, ügyeire hívja fel a figyelmet. A másik konkrét válasz az 1968-as csehszlovákiai bevonulással függött össze. Biszku Béla tájékoztatásá­ból kiderült: a bevonulásra a magyar honvédelmi mi­niszternek mindén bizony - nyal a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői­nek főparancsnoka adott parancsot. A meghallgatás befejezté­vel végül is abban állapod­tak meg: ha az egykori KB- titkár rendelkezésére bo­csátják a bizottság anyagait és kérdéseit, akkor Biszku Béla hajlandó írásban vála­szolni. Ezt követően Kárpáti Fe­renc honvédelmi minisztert hallgatta meg a honvédelmi vizsgálóbizottság. A minisz­ter elöljáróban elmondta, hogy ismeretei szerint a könyv eredeti kézirata nem inéi. Arra nem tudott a mi­niszter válaszolni, hogy mi lehetett az oka annak, hogy bár sokan tudtak Czinege Lajos visszaéléseiről, még. sem mozdították el hivata­lából, sőt miniszterelnök- helyettessé nevezték ki. V Utolsóként Móijocz Lájos vezérezredest, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárát hallgatta meg a bizottság, Mórocz Lajos a bizottság előtt károsnak tartotta a könyvet, mondván, hogy az összemos időt, teret, szemé­lyeket, eleveneket és holta­kat, valóságot és adomát, s ez árt a hadsereg tekinté­lyének. Mint mondottá, megbántva érzi magát amiatt, hogy a könyv leszól­ja tudományos munkássá­gát. A Czinege-jelenséggel kap­csolatban az államtitkár ki­fejtette, hogy a hadseregben uralkodó fegyelem okán el­viselte, bár elítélte Czinege tevékenységét, s nem fog­lalkozott a jelenség hátte­rével. Különben sem volt szoros kapcsolata a minisz­terrel, az alatt a 12 év alatt, amíg seregtestparancsnok volt, mindössze hat alka­lommal találkoztt személye­sen Czinege Lajossal. Kísértet járja be Kínát Kísértet járja be Kínát, Lej Feng, a néhai kiskato- na kísértete. S akár csak életében, most is arra ösztö­kéli a kínaikat, hogy sze­ressék a pártot, a hadsere­get és dolgozzanak kemé­nyen, éljenek szerényen. Hozzanak minél több áldo­zatot azért a szocializmu­sért, amelyet Lej Feng szá­mára először, másodszor és harmadszor is Mao Cetung, a Vörös Nap, a Nagy Kor­mányos jelképezett. Talán a magyar olvasó is emlékszik arra az időszakra, amikor Lej Feng első ízben tűnt fel a kínai propaganda színpadán. Érdemes felidéz­ni, hogy erre a látványos feltűnésre csak Lej Feng hirtelen halála után került sor. A kiskatona, aki 1960- ban került a hadseregbe, szerénységével, áldozatkész­ségével, takarékos természe­tével és — ez csak utóbb derült ki — naplójával vív­ta ki környezete elismeré­sét. Ki tudja, talán még tá­bornok is lett volna belőle, ha megéri. 1962-ben azon­ban, máig is tisztázatlan kö­rülmények között, életét vesztette. A haláláról szóló egyes beszámolók szerint Lej Feng, a kiváló gránát­dobó katona véletlenül ön­magát robbantotta fel. Má­sok úgy tudják, hogy egy teherautó által kidöntött vil­lanyoszlop oltotta ki életét. Naplóját, amelyet gondos precizitással vezetett, eljut­tatták Mao Cetunghoz, aki pillanatok alatt felismerte Lej Feng propagandaérté­két és a szó átvitt értelmé­ben feltámasztotta, s a kí­nai 'hadsereg és az ifjúság nemzeti példaképévé léptet­te elő a kiskatonát.' Olyany- nyira, hogy a Mao Cetung által elindított és a tragikus végkimenetelig vezetett „kulturális forradalom” évei­ben kínai fiatalok százmil­liói zengték Lej Feng nevét. Lej Feng azonban a „kul­turális forradalom” bukását és Mao Cetung halálát kö­vetően afféle antihőssé, va­lósággal köznevetség tár­gyává vált. A gazdasági re­formok évtizedében pedig tökéletesen elfeledkeztek róla. Most azonban új szakasz köszöntött be Kínában. A pekingi diákok demokrati­kus mozgalmának kegyetlen katonai leverése óta alapo­san megváltozott a politikai légkör A . reformok háttér­be szérűitek és,"felváltotta azokat a rendcsinálás és a kiigazítás. Gazdasági és ideológiai-politikai értelem­ben egyaránt. A kínai ve­zetés arra hívja fel a la­Januát •8-tóÍ’* átlagosan 32 .százalékkal drágulnak a húsipari termékek — kö­zölte az MTI érdeklődésére Mike Imre, a Húsipari Egyesülés igazgatója. El­mondta, hogy a húsipari vállalatok lényegében sza­badon határozhatják meg áraikat. , Az- ágazat' esetében az történt, hogy több héten át árbizottság elemezte_ az állattenyésztés és a húsfel­dolgozás költségeit és sze­rény jövedelem „beépítésé­vel” alakítota ki ajánlatát a fogyasztói árakra, ame­lyeket a Húsipari Egyesülés ajánlottként tesz közzé. (Et­től a kereskedelem eltérhet.) Eszerint a rövidkaraj szűz- pecsenyével 250, a sertés­comb 250, a lapocka 210, az oldalas 130 forintba kerül majd. A marhahúsok közül a Stefánia 220, a lábszár 180, a szegy, az oldalas, a csontos - leveshúsok ajánlott kosságot, hogy húzza meg a nadráglszíjat, dolgozzon ke­ményen és éljen takaréko­san. Az új kínai vezetés' ál­tal elítélt anyagi ösztönzés helyett az ideológiai és a szellemi ösztönzés került előtérbe. Ezzeli magyarázha­tó a mác-már tökéletesen elfelejtett kínai kiskatona újbóli feltámasztása és szel­lemének körülhordozása a nagy Kínában, A kínai úttörők Lej Feng nevével az ajkukon segítik át a zebrán az időseket, s az egyetemisták Lej Feng- rőli énekelve söprik szabad­idejükben a kínai városok utcáit. Jang Paj-pivg tábornok, a hadsereg főcsoportfőnöke — mellesleg Jang Sang-kun ál­lamelnök féltestvére — sze­mélyesen kereste fel azt az ezredet, amelyben annak­idején Lej Feng szolgált és osztogatta ki Lej Feng: nap­lóidézeteinek első példá­nyait a katonáknak. Ez al­kalommal félreérthetetlenül leszögezte: Lej Feng szelle­me hasznos nemcsak a had­sereg, hanem áz egész ország számára. Mert Lej Fengtől a takarékoskodás és az áldozatkészség mellett olyasmiket lehet tanulni, mint a kommunista párt és annak vezetője iránti feltét­len hűség' és odaadás, az osztályharc alapján való gondolkodás, valamint a megingathatatlan bizalom Mao Cetung eszméiben és természetesen a. szocializ­musban. Minderre nagy szükség van napjaink Kíná­jában, amely számos bukta­tó, kitérő és megrázkódta­tás után továbbra is keresi a világszerte válságban levő szocializmus sajátosan kínai útját. Ebben az útkeresés­ben a kínai párt és a had­sereg propagandagépezete jelentős szerepet szán Lej Fengnek és feltámasztott szellemének. Lej Feng egyebek között azt hirdeti naplójában, hogy a kisember csupán egy csa­var a szocializmus és ter­mészetesen a párt hatalmas gépezetében. S ennek meg­felelően gondolkodás és ha­bozás nélkül alá kell ren­delnie magát, lényét és sze­mélyiségét a kommunista párt és a pártvezetés dönté­seinek. A mindenkori igaz­ság az, amit a párt hirdet. Talán ezzel a gondolattal lehelte ki lelkét Lej Feng, a. kisf^topa — s eri;e igyek­szik ráébreszteni a hitük­ben ■ alaposan megingatott kínaiak százmillióit a hiva­talos pekingi propaganda. Éliás Béla ára 1 ÍO'-'Üorinj, Á felvágot­tak közül a párizsi kilója 130, az olasz 170, a Zala felvágott 190, a gépsonka 360, a Pick szalámi pedig várhatóan 460 forintba ke­rül majd. A füstölt kenyér- szalonna ajánlott ára 60, a disznósajté 80, a füstölt ko­lozsvári szalonnáé pedig 160 forint. Az igazgató elmondta, hogy az év során már csak kisebb mértékű árnövekedés várható, ha a termelők ár­emelést hajtanak végre. Je­lenleg a sertés felvásárlási kilónkénti ára 66 forint, szemben az elmúlt évi átlag 56-tal, ám a termelők már most 70 forintot szeretné­nek kapni. Több helyen visszatartják az árut, hogy ily módon érjék el a felvá­sárlási ár további emelését. Ezért nem zárható ki a ké­sőbbiekben egy újabb, mint­egy 5 százalékos fogyasztói áremelés. Január 8-tól: új húsárak

Next

/
Oldalképek
Tartalom