Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-18 / 15. szám
SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 18., csütörtök "V* A Medosz a vidék érdekébon Az áremelkedés nem a mezőgazdaságnak kedvez A múlt hét végén tartotta kongresszusát a Medosz. Az országos fórumon megalakult a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Dr. Gala bár Emillel, a Medosz megyei titkárával :a kongresszus tapasztalatairól beszélgettünk. — E kongresszuson az életszínvonal, az életkörülmények romlásából indultak ki az előterejsztés készítői és a hozzászólók. Amikor tárgyaltak, akkor nagyon rekvéseit, mer.t a terheket kemény szavakkal ítélték el, ostorozták a kormány politikáját, gazdasági tö- egyedül a dolgozókra hárítja. Megfogalmazódott az is, hogy ezeknek a terheknek a viselői ugyan mindenképpen a dolgozók, de nem mindegy, hogy miképp róják rájuk. Van-e esély arra, hogy később majd ezek a terhek csökkennek és a helyzet javul? Azt nem látják, hogy ez a többlette- her-viselés, ez az egyre növekvő áldozat valami eredményt is hoz. — Miképp állt ki a kongresszus a falu fölemelkedése mellett? — Az életkörülmények és az életviszonyok változásához kapcsolódó nagyon fontos dolog, hogy a mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi dolgozók nagy hányada vidéken!, azon belül falun élő ember. Rájuk külön terheket ró a társadalom és azok a többéves mulasztások, amelyeket eddig is el kellett viselni, y Sajnos, ezek mind ■ .nehezebben viselhetők el, ^ ' >m|nd''több gondot okoznak. Az eddigi terhiekhez pedig .újábbak társulnak, köztük például a munkahelyszerzés nehézségei. A gazdaságtalan tevékenységek felszárfi olása elkezdődött, ilyen módon az egyes ipari tevékenységek inkább beszűkülitek. A mezőgazdaság Somogybán is a melléküzemági tevékenységekkel próbált lehetőséget találni az alaptevékenységből megszerezhető, jövedelmek kiegészítésére. Ez most beszűkül', elveszik a munkahely, elveszik ez a jöve- delemkonpenzációs lehetőség. így minden teher többszörösen sújtja a falun élőket. Szakszervezetünk a vidék, a falu embereinek, dolgozóinak, munkavállalóinak az érdekein keresztül akar mindent megközelíteni, hiszen még a bér-jövedelmi viszonyok is szorosan, kapcsolódnak a lakóhelyhez, a régióhoz és ilyen szempontból Somogy hátrányos helyzete egyértelmű. Az infrastruktúra fejletlen, tehát még a jövedelmi lehetőségeket is korlátozza, nem számíthatunk nagy vonzásra, ha ipart telepítenek; a külföldi tőke érdeklődése is csak szerényebb lehet, legföljebb a Balaton-part, az, ámely vonzaná a külföldi tőkét. Más területeink pedig csak az intézkedések jórészt hátrányos következményeit látják. — A kongresszuson résztvevők egyértelműen elítélték azokat a köröket, amelyek az élelmiszer-termelőket marasztalják el a fogyasztói árak emeléséért. — Valóban külön érdekes és izgalmas, hogy az élelmiszerárak szabaddá tétele milyen értékelést kapott a szakszervezetünk, a munka- vállalók szemszögéből. Miközben ugyanis a jövedelempozíciójuk javulási esélyét igyekszik felvillantani a szabad ár és a növekvő élelmiszerár, tehát úgy látszik, hogy növekszik a mezőgazdaság mozgástere, jövedelempozíciója, ugyanakkor a mezőgazdaság érintett vállalatai, az ott dolgozók pontosan tudják, hogy nem így van. Az ipari termékek ára, minden költség — köztük az energiáé —, tehát mindennemű tehernövekedés, az adózás terhei tették szükségessé az árak emelkedését. Hatalmas tétel ágazatunkban a 19 milliárd To- nintos éves 'támogatáscsökkenés, az, amely most a magasabb élelmiszerárak mögött van. Tehát nőm a mezőgazdaság haszna lesz ebből nagyobb, hogy emelkedtek az árak. Ez csak az ágazatra terhelt költségek csökkenő támogatásának kompenzálását szolgálja, így a jövedelempozíció javulását nem biztosítja. Az egyes emberek is — mint a termelők — pontosan érzik, hogy miközben bizonyos termékek ára némileg emelkedik, aközben a költségek nagyobb mentékben növekednek, akkor sajnos, ebből nem lehet meggazdagodni a hobbikért nél nagyobb mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak sem. Hozzá kell! még azt is tenni, hogy az élelmiszer-ipari áraknak az emelkedése piacszűkítő hatású, akár a külső, akár a belső piacokat nézzük, tehát nem javítja az ágazat pozícióit ez az áremelkedés. Visszahatása, az inflációra gyakorolt gerjesztő hatása pedig mindenegyes munkavállalónkat hátrányosan érinti, nagyon 6Újtja. Itt mór nemcsak a hagyományosan emlegetett nehézsorsú rétegekről — a nyugdíjasokról, a nagycsaládosokról; a pályakezdőkről —van szó, hanem itt már a ’középkorosztály lehetetlenül el. Az eltartottak száma még egy nagy jövedelműnél is előidézhet olyat, hogy nem éri el az egy személyre jutó jövedelem a létminimum szintjét. — Milyen feladatot ró a kongresszus állásfoglása a szakszervezetre ? — Szövetségbe tömörült szakszervezetünk azt tűzte célul, hogy saját eszközeivel föllép minden- olyan inflatorikus áremelkedéssel szemben, amit el lehet kerülni. Igyekszik kivédeni a túlzott, nagy áremelkedést, aztán olyan közhangulatot igyekszik teremteni, amely ennek fékezője lehet. Azt is látjuk természetesen, hogy marad az árak emelkedő tendenciája, az infláció megfékezése pedig rövid távon nem lehetséges. A Medosz éppen ezért az áremelkedésekkel szembeni béremelkedéseket követeli, mégpedig olyan módon, hogyha piaci árak alakulnak ki, akkor ehhez piaci bérek is tartozzanak.? A költségvetési kapcsolaté szervezetekben, vállalatoknál, intézményekben meghatározott bérfejlesztést követelünk, a gazdálkodó vállalatoknak, szövetkezeteknek pedig megfelelő pozíciót. A környezeti viszonyok, a szabályozás, az adók, a jövedelemelvonás olyan mértékét tudjuk elfogadni, amely lehetővé teszi, hogy a termelő ember bér- -és jövedelmi viszonyai a csalód megélhetését lehetővé tegyék. Lajos Géza Püspök lesz vagy miniszter Tőkés László? TEMESVÁRI JOGAIBA VISSZAHELYEZTÉK Biztonságát testőrök szavatolják — Mi a helyzet Székelyudvarhelyen ? Legutóbbi erdélyi segélyszállításunk alkalmával, áthaladva Kolozsváron, néhány percre sikerült találkoznunk Tőkés Lászlóval, aki testőrei társaságában éppen átutazóban járt a szülői háznál. Ekkor válaszolt kérdéseinkre. — Ügy hírlik, hogy a bukaresti kormányba kisebbségi ügyekkel foglalkozó miniszternek választották. Elfogadja-e ezt a megtisztelő felkérést? — Én elsősorban lelkész szeretnék maradni; ettől függően vállalok csak politikai szerepet, mert többet ér az egyház mandátuma még politikai szempontból is, mint egy miniszterség, amely mindig ki van téve a változásoknak, politikai szélfúvásnak. — Mindkét (nagyváradi, kolozsvári) egyházkerület püspök nélkül maradt. Mi lenne a véleménye esetleges megválasztásáról? — Mind a két helyre javasoltak engem. Válaszom az volt, hogy ne egy egyén szubjektív döntésén múljék, hogy melyiket vállaljam el. Jelölőimnek azt mondtam: beszéljék meg egymás között, rendezzék törvényesen, hogy melyik egyházkerületben kívánnak indítani. Én nem akarok konjunktúralovag lenni. Ha az egyházi Felmentették a pócspetri ügy hat vádlottját A Fővárosi Bíróság, dr. Strausz János tanácsa szerdán ítéletet hirdetett az 1948. június 3-i pócspetri rendőrgyilkosság körülményeinek tisztázásra folytatott perújítási tárgyalás utolsó napján. Hatályon kívül helyezte a Budapesti Büntetőtörvényszék mint rögtönítélő bíróság 1948. június 11-i ítéletének Asztalos Jánosra és Királyfalvi (Kremper) Miklósra vonatkozó részét, s őket szándékos emberölés bűntette miatt emelt vád alól fölmentette. Ugyancsak hatályon kívül helyezték a Népbíróságok Országos Tanácsa egy évvel későbbi ítéletének Be- licza Gyulára, Kusnyér Jánosra, néhai Konzili Pálra és néhai Szmolinka Jánosra vonatkozó részeit, s fölmentették őket az ellenük társtettesként elkövetett bűnpártolás vétsége miatt emelt vád alól. (Az akkor elítélt 23 személy közül a Legfőbb Ügyészség hét vádlott javára terjesztett elő perújítási indítványt. Egyikük, Orosz János ügyét1 azonban —betegsége miatt — felgyógyulásáig felfüggesztették.) Ismertették Péter Gábornak, a Belügyminisztérium államvédelmi osztálya akkori vezetőjének tárgyaláson kívül megtett tanú- vallomását is. Péter Gábor — egyebek között — kijelentette: „Rákosi, sajnos megveretett embereket, beleavatkozott mindenbe. Ö irányította a pócspetri ügyet is.” Később, a börtönben jöttem rá — mondotta Péter Gábor —, hogy ezzel a perrel az egyházakat akarta „megrendszabályozni”. Székelyudvarhelyi kapu rend és választás úgy hozza, bármelyik kerületben elvállalom a püspökséget. — Bölcs döntés lenne. Addig milyen tervei vannak? — Én temesvári lelkész vagyok és voltam. Jogaimba visszahelyeztek. Visszamegyek tehát oda. A riport készítésekor jelentette a Marosvásárhelyi Magyar Rádió: feliratok jelentek meg a temesvári utcákon: „Tőkés László, visz- szavárunk!” * * * Az MDF debreceni és hajdúhadházi szervezete, valamint a balatonkeresztúr— balatonmáriafürdői és a svájci luzerni kantonban működő magyar egyesület által gyűjtött adományokkal, a pápai református nagykönyvtár és a csetényi református lelkész könyvadományaival Székelyudvarhelyen is jártunk. Találkoztunk a helyi Nemzeti Meg- mentési Front ideiglenes tanácselnökével, Kolumbán Gáborral. Magyarországon és Romániában nyugtalanságot keltettek a közelmúlt e térségből érkező hírei is Mint ismeretes, a román külügyminisztérium jegyzéket juttatott el a magyar tárcához, miszerint Székelyudvarhelyen és Székely- keresztúron magyar állampolgárok által szított nemzetiségi zavargások halálos áldozatokat is követeltek. A front elnöke a következőket mondta ei: a hír nem igaz, december 22-e óta semmiféle zavargásra nem került sor. A kormány tájékoztatását arra a diktatúra idején megszokott stílusú följelentésre alapozta, amelyet három volt párt- és állami aktivista tett a Csíkszeredái románok nevében. (Jelenleg Az út mentén ügyészségi vizsgálat folyik ellenük terrorista cselekmény vádjával.) A följelentés szerint azért ölték meg a székelyudvarhelyi szekuritáté-főnököt, mert román volt. Valójában pedig — bár a biztonságiak közül a vezető mérsékelt volt — a személye jelkép lett, s mikor kilépett a nép közé, bármi lett volna is a nemzetisége, a tömeget nem lehetett fékezni. Udvarhely környékén összesen hat embert öltek meg: három magyart és három románt, ezek mind közismert szadisták voltak, a köznép „verőgépei”. Kolumbán Gábor szerint a külügyminisztérium elhamarkodottan döntött, amikor a hírt nyilvánosságra hozta. A román külügyminisztérium pedig — értesülése szerint — bocsánatot kért a magyar féltől, mert nem ellenőrzött információkra alapozva kérte fel a magyar felet, hogy határolja ■ el magát állampolgárai nemzetiségi ellentéteket szító székelyföldi tevékenységétől. Szabó Lukács — Újhelyi Mária beszámolója és felvételei TÖBBSZÖRÖS A FALUN ÉLŐK TERHE ■ ■■ ■ --------------- ■■■„......— ........... , ■........-k C lub Tihany A CLUB TIHANY RT. — külföldi érdekeltségű vegyes vállalat —1990. III. 1. — V. 1. közötti belépéssel FÖLVESZ szakács éttermi segédmunkás szobalány németül beszélő elektroműszerész (stúdiós) és kertész munkakörű dolgozókat. Nyugdíjasok jelentkezését is várjuk! Magas kereseti lehetőséget és munkásszállást biztosítunk. Cím: Olub Tihany Rt. TIHANY ■ Rév u. 3. 8237 (107659)
