Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

1990. január 18., csütörtök SOMOGYI NÉPLAP 5 Iskola a parton Az iskola; Mathiász János Mezőgazdasági Szakközép­iskola és Szakmunkásképző. A tó: a Balaton. A helyszín: természetesen Boglár. Mintha egy intézmény, egy szervezet lenne: az iskola és a mezőgazdasági kombinát területét csak a Lengyeltóti felé vezető út választja el. Aki ismerős a Balaton-par- ti városban vagi' a legcse­kélyebb köze van a mező- gazdasághoz, tudja: a jó kapcsolat nemcsak a szom­szédságnak köszönhető. Igen, a bogiári iskola va­lóban híressé vált, a dél­dunántúli mezőgazdasági üzemek - szakembereinek jelentős részét képezték itt. Fejér, Zala, Baranya és So­mogy a beiskolázási körzet, és a gyerekek — tanulmá­nyaikat befejezve — vissza is térnek lakóhelyükre. Petrovies Jenő igazgató szerint a nevesebb iskolák körül kialakul egy nimbusz; ez egyben előrevetíti azt is, hogy ide rendkívül nehéz bejutni. — A valóságban nem így van, hiszen a beiskolázás­nál már kiválasztódnak a tanulók. Az természetes, hogy a legjobbak gimnáziu­mokban tanulnak tovább. A szakközépiskolába erős kö­zepes és jó rendű tanulók jelentkeznek. Előny, ha bio­lógiából, matematikából, 6Őt a gépészeknél fizikából is jobbak az átlagosnál. A szakmunkásképzőbe gyen­gébb tanulókat is felve­szünk. Náluk — mivel erős gyakorlati képzést kapnak — fontos, hogy egészsége­sek legyenek, hiszen néhány munkafázist télen kell el­végezni. — Tudomásom szerint új típusú oktatásban vesznek részt a növendékek. Mi a változás a korábbiakhoz ké­pest? — A szőlő- és gyümölcs- termesztésre koncentráltunk eddig; talán egy kicsit túl­specializált is volt ez a for­ma, hasonlóan a kertészeti gépészetéhez. A két új szak — a kertésztechnikus és a mezőgazdasági gépésztech­nikus — már ötéves, és szé­lesebb alapokra építkezik. Az előbbinél megfelelő szin­ten a dísznövény-, a zöld­ség-, a gyümölcs-, a szőlő- termesztés, a borászat, a parképítés gyakorlatát és el­méletét tanulják, a gépészek pedig a mezőgazdasági gé­pek szerkezetét, üzemelteté­st, karbantartását sajátít­ják el. Ők üzem-, műhely-, szervizvezetők, rajzolók és diszpécserek lehetnek, amel­lett, hogy egyéni gazdálko­dásra is megtanítjuk mind­két szak tanulóit. Néhány — mosit érettségiző diák —már döntött: farmerek lesznek. — Mennyiben határozta meg a diákok továbbtanulá­si lehetőségeit az iskola? — Tavaly az érettségizet­tek 16 százalékát vették föl felsőoktatási intézménybe. A pálya elsősorban a ker­tészeti egyetem és a gépész- mérnöki karok felé ad ösz­tönzést, de volt növendé­keink között van színész, jogász, nhénáyan pedig az ELTÉ-n és tanítóképzőkben folytatták tanulmányaikat. Tavaly két diákunk felvételi nélkül jutott be egyetemre: I., illetve III. helyezést ért el az országos tanulmányi versenyen. — Az iskola már az ez­redfordulóra készíti föl a gyerekeket. A tananyagban ez hogyan jelentkezik? — A számítástechnika ná­lunk is előtérbe került. Első osztályban kötelező, a ké­sőbbiekben fakultatív jelle­gű, de vaimennyi diáknak tudni kell programot futtat­ni, a jobbakat pedig prog­ramozásra inspiráljuk. Eh­hez megfelelő gépekkel, többek között IBM-mel is rendelkezünk. A másik fontos képzés: a nyelvoktatás. A techniku­soknak a német, angol, orosz nyelv közül kettőt kell vá­lasztani. Az egyik nyelvet első-másodikban, a másikat harmadik-negyedikben ta­nulják heti öt órában, az ötödik évben pedig amelyi­ket választják. — A regionális beiskolá­zás miatt a diákok 55 szá­zaléka kollégista. Nekik je­lentős szociális kedvezményt ad az iskola vagy állandó lakóhelyük tanácsa támo­gatja a rászorultakat — mondja az igazgató, 6 arról is beszél, milyen kitűnő kapcsolatuk alakult ki a mezőgazdasági kombináttal. A gazdaság szakemberei előadásokat tartanak a diákkörökben, felkészítik a tanulmányi versenyek részt­vevőit, illetve gépeket, pénzt és szaporítóanyagot adnak. — Néhány mezőgazdasági üzem ugyancsak partner a képzésben: a siófoki és az öreglaki Á. G„ a homok- szemtgyörgyi, a kaposfői, a leltei és a siófoki tsz lehe­tőségeihez mérten támogat­ja iskolánkat, illetve segít a gyakorlati oktatásban. Az idén hat tanteremmel fizi­ka- és biológiai előadóval, nyelvi laborral bővült isko­lánk. Ügy gondolom, megfe­lelő az anyagi és szellemi bázis, hogy növendékeink a változó és modernizálódó magyar mezőgazdaságban is megállják a helyüket. Süli Ferenc Kopácsi Sándor: Életfogytiglan Könyvespolc Fiatalodik az Akadémia TAGVÁLASZTÁS ELŐTT Várható, hogy az eddigi­eknél több fiatalabb tudós kap helyet az Akadémia tagjai között. A tudóstársa­ság soraiba fogadnak olyan kiváló szakembereket is, akik az utóbbi években szakmai, politikai diszkri­minációt szenvedtek. Az ez évi tagválasztásra — amely a májusi közgyűlé­sen lesz — levelező tagként 142, rendes tagként 32 tu­dóst jelöltek. A levelező tagjelöltek nevét és tudo­mányos munkásságát a Ma­gyar Tudomány című folyó­irat hamarosan megjelenő számában teszik közzé. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, mi­ként Thész János, a Tudo­mányos Testületi Titkárság vezetője az MTI érdeklődé­sére elmondta, a tudóstár­saság fiatalítását szorgal­mazza. Az Akadémia ren­des és levelező tagjainak választásánál érvényesíten­dő irányelvekben felhívta a figyelmet: a közgyűlés az eddigieknél bátrabban vá­lasszon fiatalabb kutatókat az Akadémia tagjai közé, a kiválóság követelményei­nek mindenképpen megfe­lelő tudósok közül. Vegyék tekintetbe a különböző tu­dományágak fejlődésében, a társadalomban bekövet­kezett változásokat. Hely­telen lenne a régebben ki­alakított szakmai arányok fenntartása. Űgyszintén ve­gyék számításba a politikai okok miatt korábban mél­tánytalanul mellőzött kivá­ló szakembereket is. Az el­sődleges szempont mégis a tudományos kiválóság. Az eddigi gyakorlattól el­térően nemcsak az Akadé­mia lakjai, hanem a tudo­mányok doktorai is kifejt­hették véleményüket: meg­ítélésük szerint kik a leg­méltóbbak az akadémiai tagságra. Szavazni csak azokról az ajánlásokról lehet, amelye­ket a közvéleménnyel is is­mertettek, ezért publikálják a tagjelöltek nevét és legje­lentősebb tudományos ered­ményeiket. Ezekről a tudo­mányos osztályok február­ban szavaznak. Rendes taggá az a leve­lező tag választható, aki le­velező tagságának elnyeré­se óta kiemelkedő tudomá­nyos eredményeket ért el s tudományos közéleti tevé­kenységével is kitűnt. Ha az Akadémia február 6-ára ösz- szehívott rendkívüli közgyű­lése elfogadja az új alap­szabályt, módosul a jelen­leg érvényes előírás: nem a 75, hanem 70 évesnél fiata­labb akadémikusok száma lehet egyidejűleg legfeljebb 200. Ez azt jelenti, hogy több új tagot választhatnak majd a májusi közgyűlésen. Az Akadémia elnöksége egyébként ötévenként két alkalommal tesz előterjesz­tést új levelező és rendes tagok választására. A je­lenlegi — 1985—1990-es évi — ciklusban 1987-ben már volt rendes és levelezőtag­választás. Az ötvenhatos forrada­lomról szóló, immár szép számú mű közül megkülönn böztetett figyelem illeti meg Kopácsi Sándor Életfogy­tiglan című munkáját. Ez a figyelem nemcsak a szerző rokonszenves egyéniségének szól. A drámai hetek, hóna­pok úgy peregnek le előt­tünk, hogy a visszaemlékező sorokban sehol sem talál­tunk, sehol sem érzünk sze­mélyes gyűlöletet, megtorló haragot azok ellen, akik ezt a sokat ígérő életpályát ket­tétörték. Kopácsi Sándor, a forradalmi nemzetőrség helyettes parancsnoka, Bu­dapest rendőrfőkapitánya büszkén, egyenes tartással vállalta azt, ami a meggyő­ződése volt, amiben hitt. És a diktatúra nem késett a válasszal... ‘Életfogytiglan — minden hatalom, minden diktatúra A Balaton-part legfiata­labb városában újjáépítet­ték a Szabó Ferenc Zeneis­kolát. Fent a hegyen, áfák­ká! övezett Bartók Béla ut­cában áll a patinás, fehér­re festett épület. A század­ele ji elegáns nyaralókra em­lékeztet. Maiaovecz Imre tervei alapján készült 3,6 millió forintért a felújítás. A hangulatos tantermek mellett az emeleten kitűnően berendezett kamara-hang­versenyterem van, a tető­térben pedig galéria. Az épület mellett szabadtéri színpadot is építettek a domboldalra. Hangszervésárlásra, a meglevő hangszerek javítá­sára közel félmillió forintot költöttek. Az intézményben 168 növendéket 11 tanár ta­nít. Kováts Antal né két éve igazgatója a zeneiskolának: ítélkezéseinek hű tükre, századoktól függetlenül. Hogy buldózerként tapos­son el mindenkit, aki szól­ni mer vagy cselekszik a jogtalanságok ellen. Ó, nem! A hatalom jó! A hatalom emberséges! Hiszen Kopá­csi Sándor már 1975 tava­szán szabad. De milyen megbélyegzett szabadság ez! Ebből csak egy út ve­zethet ki, a kivándorlás. Az emlékirat 1949-től válik igazán izgalmassá. Kopácsi, a fiatal rendőrtiszt ekkor az Akadémia utcai pártköz­pontban teljesít szolgálatot. A szerző nem vállalkozik ar­ra, hogy elemezze a hatalom mindenre rátapadó tevé­kenységét, „csak” arcokat, eseményeket villant föl — de karcnál élesebben. Az egész visszaemlékezésen vé­gigvonul a Nagy Imre irán­ti határtalan tisztelet. — Célunk a zenei élet fölSendítése. Az épület, a környezet, a Balaton-part lehetőséget ad erre. A kol­légák vállalkozó szelleműek, és manapság ez a legfonto­sabb. Kamarazenei rendez­vényeket szeretnénk tartani új hangversenytermünkben^ kiállításokat szervezni a ga­lériában. A szabadtéri szín­pad a szezonban különleges tehetőség a koncertekre. Terveikben szerepel nyári szakmai továbbképzés és ze­nei tábor is. — Ha a Szabó Ferenc­villa szállodává alakítása befejeződik, akkor a részt­vevőket el is tudjuk helyez­ni — mondja az igazgató.— A városvédő egyesület épít­teti a zenepavilont a tópar­ton. Vissza kell állítani Fo­nyód fürdőváros jellegét! Nem, Kopácsi sem hisz — mint annyian mások sem — Rajk és társai bűnösségében. Parancsnoka búcsúszavai mintha egy életre útmuta­tást adnának számára: „Sándor! Vigyázz, hogy sér­tetlen maradjon a 'hited!" És rövidesen következik a pályafutás csúcsa: a kine­vezés Budapest rendőrfő­kapitányának. De olyan ki­nevezés ez, amit házon kí­vül és belül az ÁVO ellen­őriz. A félelmetesen kiépült gépezet igazi hatalma. 1956 elején már egyre jobban érződik a közelgő vihar moraja. Kopácsi Sándornak alkalma nyílik számos sze­mélyes találkozásán, hogy a hatalom „mindenhatóit" megfigyelje. Igen. Nyílnak a böntönajtók, sokan szaba­dulnak az ártatlanul elítél­tek közül, de a diktatúra vezetői képtelenek az ön­Küszöbön álli első progra­munk: január 26-án rendez­zük meg a megalakuló ze­nebarátok körének első koncertjét. Májusban a me­gye zeneiskoláinak rézfúvós- versenye lesz itt. Ez szép hagyomány; helyi kezdemé­nyezés volt, de az átépítés alatt szünetelt. Most folytatni fogjuk. A múlt nyáron Svédor­szágban vendégszerepeit Fo­nyód ifjúsági zenekara, az idén Bambergbe hivatalosak a vadászünnepség fesztivál­ra. Ezek cserelátogatások. A múlt szezonban' próbakép­pen zenés sétahajózásokat szerveztek a katamaránon Badacsonyba. Az ötlet be­vált: az idén már ez is ál- j landó programjuk lesz a | nyári hónapokban. Kőhalmi Erika ' MUZSIKÁLÓ FONYÓD Az újjáépült Szabó Ferenc Zeneiskola vizsgálatra. Pedig február 24-én elhangzott már Hrus­csov híres beszéde is „a sze­mélyi kultusz borzalmairól'’. Azután az év nyarán Rá­kosinak mégis mennie kel­lett. És jött Gerő. „A fan­táziadús termelési tervek bajnoka ..., aki tíz év alatt tönkretette a magyar né­pet ...’ Az események azonban már feltartóztathatatlanul haladnak a forradalom felé. Milyen kifejezőek lakoni- kusságukban is a most kö­vetkező fejezetcímek: Ok­tóber 23. — A föltámadott tengerben — Nemzetőrök — Ázsiai színjáték — Búcsú álmainktól... Szeröv tábor­nok, a KGB egyik minden­ható vezetője — először még névtelenül és civilben — mindenütt ott van. Ö az, aki durván letorkolja Kopá­csit az október 23-i rend­kívüli tanácskozáson, s ő az, aki letartóztatja — nem­csak őt, hanem a Maiéter vezette katonai delegációt; ő az, aki megtizedelteti a szovjet kiskatonákat a har­ci szellem erősítéséért. Ö az, aki Kopácsinak meg­mondja, amikor megtudja, hogy mennyi ávós tisztet mentett meg a lincseléstől:: „Te marha, miért mentetted meg őket? Terem az ember, mint a dudva ...” A már ismert események drámai leírása mellett a szerző emlékezetes portrékat rajzol a népfelkelés több le­gendás parancsnokáról is. S milyen élesen áll előttünk Király Béla nemzetőrpa- rancsnok. Kopácsi Sándor visszaem­lékezésének minden sora emberi hangú. És átsüt raj­tuk a hit — egy új Magyar- országért. Hogy az alakuló, új Magyarországban az ö tette is benne van. Hogy Illyés Gyula halhatatlan verse, az Egy mondat a zsarnokságról már csak mint múlt éljen bennünk — valamennyiünkben. Dr. Sípos Csaba Képek, kis­plasztikák Putnoki Sándor amatőr képzőművész képeiből és kisplasz­tikáiból nyílt kiállítás a napokban a ka­posvári Villamossági Gyár kultúrtermében. Fotó: Gyertyás László

Next

/
Oldalképek
Tartalom