Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-16 / 13. szám
Csúszkáltunk, bosszankodtunk Jégpályává vált utak — Megnőtt a menetidő Csúszkáltunk — ezúttal nem banánhéjon, hanem útón-útfélen... A „kiszámíthatatlan” időjárás miatt, amely sokszor meglepi az embert. Főleg ilyentájt, télvíz idején. Hiába volt január közepéig a hófelhők ígérete, a tartós hideg ellenére sem következett be. amit annyiszor megjósoltak: bármely pillanatban jégpályává válhatnak az utak. Ám úgy tetszik, korai volt az öröm, mert megtörtént. És1 monhatnánk, Kaposváron mégis szinte mindenkit váratlanul ért. A tejesautó vezetője az elsők között tapasztalhatta tegnap a Füredi úti csomópontban, hogy bizony ennek a fele sem tréfa. A helyi járatú autóbuszokat is óvatosságra intette a jeges út — s megnövekedett a menetidő. A koccanásos balesetek számát csak jósolni lehet, ám az tény: nem unatkozott hétfőn a biztosító gépjárműkár-rendező részlege. S kit vigasztal, hogy a gyalogosoknak sem volt több szerencséjük a járdákkal, minit a járműveknek a közutakkal? A hét első munkanapja tehát ezt a meglepetést is tartogatta. A sűrűn fölemlegetett nevek között előkelő helyen szerepelt a Városgazdálkodási Vállalat és a Közúti Igazgatóság is. Megkérdeztük az illetékeséket. A Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat kép- viiseletébtn Jurmán Jánosné elmondta: tegnap hajnali öt órakor indították el a szórókocsikat, miután az ügyeletes jelezte a jegesedést. A megyeszékhelyen először a mentők és a helyi járatú buszok útvonalaira szórták le a fűrészporos sókeveréket. S ígérték: minden rendelkezésükre álló eszközzel folytatják az utak jégmentesítését. Hász Rudolf, a Közúti Igazgatóság ügyeletese elmondta: hajnalban, 4 óra körül észlelték az utak síkosságát, s azonnal intézkedtek. Értesítették a városgazdálkodási vállalatot is. Az őrjáratos állami főútvonalakon kezdték meg a szórást, majd ezt követően a mellékútvonalakon. A fűrészporral kevert só mínusz 4—5 fok hidegben feloldja a jegesedést, s az utak járhatóvá válnak. Mindezek ellenére tegnap reggel szükségünk volt korcsolyázótudásunkra. S még ahhoz sem tarthattuk magukat, hogy „peches ember ne menjen a jégre”. (Lengyel) Árokba sodródott gépkocsik Két halálos baleset Halálos baleset történt szombaton délben Fonyód külterületén. Személygépkocsiját figyelmetlenül vezette Vékási László 42 éves budapesti targoncaszerelő; egy balra ívelő kanyarban letért a jobb oldali útpadkára, s a vizesárokba hajtott. Sérüléseibe a helyszínen belehalt. Ugancsak az árokba sodródott személygépkocsijával egy útkanyarban, majd egy fának ütközött szombaton este Görgeteg előtt Horváth István 40 éves fakitermelő, íábodi lakos. A kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. Somogybükkösd és Por- rogszentpál között figyelmetlen vezetés következtében az árokba hajtott személy- gépkocsijával Csonka Zoltán 28 éves fakitermelő. Súlyosan megsérült. Nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel' vezette személygépkocsiját vasárnap reggel dr. Szél Beatrix Éva egészségügyi szolgálati főnök, pécsi lakos; áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára, s ott összeütközött egy szabályosan közlekedő személygépkocsival. A vétlen autó egyik utasa könnyebben megsérült. Dr. Szél Beatrix Éva gépkocsijában 200 000, a vétlen autós járművében 90 000 forint a kár. MÉRFÖLDKŐ ORSZÁGAINK KAPCSOLATÁBAN Új világrend van kialakulóban Kaifu Tosiki japán miniszterélnök hétfőn délután népes küldöttség élén hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A miniszterelnököt felesége és leánya is elkísérte Magyarországra. Nakajama Taro külügyminiszter is tagja a több mint 50 fős küldöttségnek. A kormányfő gépe nem sokkal hat óra előtt szállt le Ferihegyen. A japán kormányfőt és feleségét Németh Miklós miniszterelnök és felesége fogadta. Németh Miklós miniszter- elnök és felesége este nyolc órakor a Parlament vadász- termében díszvacsorát adott Kaifu Tosiki japán miniszterelnök és felesége tiszteletére. Ebből az alkalomból a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Elsőnek Németh Miklós kért szót. Németh Miklós elöljáróban tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntötte Kaifu Tosikit, feleségét és kíséretének tagjait. Példát jelent számunkra a legendás japán szorgalom és szervezettség, amely — alkotó tehetséggel párosulva — Japánt néhány évtized alatt a világ vezető hatalmai közé emelte. Az ön látogatására, tisztelt miniszterelnök úr, olyan időszakban kerül sor, amikor Közép- és Kelet-Európábán történelmi léptékű változások mennek végbe. A megújulás immár a térség minden országára kiterjed, mindenütt teret nyer a szabadság, a demokrácia. Az itt élő népek hozzákezdenek új életük formálásához. Meggyőződésem, hogy Közép- és Kelet-Európa változásainak eredményeként képesek leszünk előrelépni a békés, feszültségektől, katonai blokkok szembenállásától mentes Európa megteremtése, egyben a minden nép számára biztonságosabb világ kiépítése felé. Tudjuk, hogy Japánt is ez a cél vezérli. — Az elmúlt esztendő sorsdöntő változásokat hozott Magyarország számára: a nemzeti egyetértésen alapuló békés fejlődés eredményeként október 23-án, 1956 évfordulóján, kikiáltottuk a Magyar Köztársaságot. A köztársaság alkotmánya és törvényei maradéktalanul biztosítják az állampolgárok számára az emberi jogokat. Az ország politikai berendezkedése a többpártrendszerre és a parlamenti demokráciára- épül. Tulajdonreformot és széles körű privatizációt valósítunk meg, ami a rendszerváltás egyik sarkköve. Elismerjük és támogatjuk a vállalkozói szabadságot, mint emberi jogot. Eltökélt szándékunk, hogy rendszerváltásunk politikai és gazdasági eredményeire támaszkodva visszatérjünk a demokratikus nemzetek közösségébe es gyümölcsöző, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat építsünk ki az együttműködésben. érdekelt országokkal. • — Nem kívánom elhallgatni, hogy az örvendetes belpolitikai fejlődés mellett a magyar gazdaság nehéz helyzetben van. Gazdasági, pénzügyi gondjaink megoldása nagy próbatételt jelent a fiatal magyar demokrácia számára és állampolgárainktól áldozatkészséget követel. — Szeretnénk, ha Japán nemzetközi politikai, gazdasági és pénzügyi súlyával arányosan szerepet vállalna Magyarországon, aktívan támogatná törekvéseink megvalósítását; olyan segítséget várunk, amely közöttünk valóságos, igényes együttműködést teremt történelmünk e bonyolult, ám igen ígéretes szakaszában. Ezek után Kaifu Tosiki emelkedett szólásra. Kaifu Tosiki pohárköszöntője bevezetőjében hangoztatta : — Nagy örömmel tölt el, hogy első japán miniszter- elnökként látogathatok Önökhöz olyan időszakban, amikor történelmi jelentőségű változások vannak folyamatban országukban. — A kelet-európai változások, amelyek a múlt év második felében drámai for(Folytatás a 2. oldalon.) Könyvek ponyván Emberség a fagyban Vasárnap délután valamivel öt óra előtt három ember toporgott Kaposúj- lakon a vasútállomási autóbusz-megállóban. A hideg bekúszott a kabátjuk alti. csontos, fagyos ujjai- nak érintését a meleg kabátok sem tudták kivédeni. Anya és két lánya várta a buszt. Hiába. Kettő is érkezeit ugyan, ám egyikük sem vette föl őket. 4: idő csigalassúsággal haladt, a nyirkos hideg egyre áthatóbb lett. Aztán a forgalmat sorompó zárta el. s a hosszan kígyózó kocsisor vége felé egy taxi is megállásra kényszerült. A fogvacog- tató ..mínusztól" leányait féltve az asszony elindult a megmentöjének vélt taxi felé: kerül, amibe kerül, nem várhat tovább. Jóleső érzéssel fészkelték be magukat a kocsi simogató melegébe, s bemond- tak a kaposvári címet. Lakásuk előtt pedig természetesen fizetni akartak, ám ez nem „sikerült". Asszonyom, úgyis a városba igyekeztem. nem tartozik semmivel — zárta le a vitát a taxis. S hogy ki volt ez az úriember? Fógel József, a Karaván Taxi sofőrje. E rövid kis írást ajánljuk figyelmébe a két zsúfolt busz vezetőjének. T. R. Valaha hetivásárokon jó kötésű üszők, választási malacok, mézeskalácsos-sátrak között árulták „ponyván” a detektívregá- nyek ősét, a véget nem érő újabb és újabb füzetben továbbgombolyított betyártörténeteket. Ám ezeken a ponyvákon az akkori „ponyvairodalom” termékei mellett legalább két gyöngyszem föllelhető volt: a Biblia, teszem azt Károli Gáspár vagy Káldi György fordításában, és Petőfi Sándor gyűjteményes verseskötete. Soha nem láttam ennyi könyvsátrat, mint manapság (az ünnepek előtt például a budapesti Déli pályaudvar környékén szinte méternyi távolságra álltak egymástól), és soha ennyi értéktelen holmit jó papíron, igényes kivitelben, elképesztő áron! A nagy ismert kiadók (Szépirodalmi, Magvető, Móra stb.) csupán elvétve képviseltetik magukat ezeken az árusítóhelyeken (tíz alkalommal kérdeztem meg, hogy a Magvetőnél megjelent, kortárs írókat bemutató lexikon megvan-e s kaptam ugyanannyiszor értetlenkedő. elutasító választ); szinte csak a nemrég alakult, ismeretlen nevű cégek termékei uralják a mezőnyt. Tobzódik a giccs, a krimi és a pornóirodalom. Anélkül, hogy valamiféle szellemi kézivezérlést óhajtanék vagy sírnék vissza, megdöbbent a szennyirodalom e hivalkodó diktatúrája, az érték- pocsékolás (anyagi és szellemi értelemben egyaránt), s képtelen vagyok megérteni, mi ebben az áldásos, az előremutató. Egyelőre csak azt látom, hogy az igazi irodalmat máris elborította a silány, kérészéletű nyomtat- ványzuhatag, s vélem, hogy a leggyakrabban megjelenő regény iparosok kvalitásairól meggyőződve — tisztelet a kivételnek és .tisztesség ne essék — régebben gyakran le- csepült hagyományos lektűrszerzők akár klasszikusnak, „nagy öregnek” érezhetik most magukat. Persze, fogalmam sincs, mi a teendő — talán meg kellett volna kérdezni Cserépfalvi Imrét, hogyan lehet gazdaságosan, jó Irodalmat kiadni, terjeszteni —, szakértelem híján nincs is esélyem arra, hogy némi töprengés után valami hasznos ötlettel álljak elő. És tudom, lehangoltsá- gom szavai is afféle literátornyavalygásnak tetszhetnek, s ez mostanában nem igazán időszerű. Azért mégis hadd jegyezzem, meg szerényen., két krimivel és szexhistóriával megrakott könyvsátor között, hogy a közvéleményt izgató barguzini csontok „krimije” engem hidegen hagy. Annál inkább foglalkoztat az a kérdés, hogy ezután is lesz-e kiadója, terjesztője Petőfi, Arany, Vajda János, Kormos István költészetének, Mikes Kelemen, Kemény Zsigmond, Hunyadi Sándor, Szabó István prózájának — a mi csodálatos, nagyságához képest soha eléggé nem méltatott és terjesztett magyar irodalmunknak. (Szapudi) Konferencia a magyar gazdaság fejlődéséről Kétnapos konferenciát szervez a Magyar Gazdasági Kamara Oktatási. Központ Kft. NSZK—magyar együttműködés keretében január 24—25-én — „Ungarn heute —Ungarn in Europe nach 1992” címmel — vállalatok és intézmények vezetői, munkatársai részére. A tanácskozáson az NSZK-ból több vállalati és pénzügyi szakember ves4 részt. A konferencia helye: Budapest I. kér., Villányi u. 11—13., a tanácskozás nyelve német. A konferencián nemzetközileg ismert vállalati, pénzügyi és bankszakemberek előadásában a magyar gazdaság fejlődését meghatározó kérdésekről lesz szó. A konferenciával kapcsolatban további információkat a 16-66-588-as budapesti és a 11-917-es pécsi telefonon szerezhetik be az érdeklődők.
