Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-16 / 13. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 16., kedd Hazánk vendége a japán miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról.) rulatot vettek, nem csak. regionális jelentőségű események, hanem kihatnak a/, egész kelet—nyugati viszonyra is. Tavaly novem: berben leomlott a hidegháborút szimbolizáló Berlini Fal, majd egy hónapra rá Romániában — óriási áldozatokkal, a szabadságot követelő nép bátor fellépésének eredményeként — megdőlt Ceausescu diktatúrája is. — Ügy vélem, hogy a nép hatalmas ereje idézte elő és vitte tovább ezeket a drámai . változásokat. A nép követelte a demokráciát, s ezzel a szabad emberként való cselekvést. Ügy tekintek Magyarország vezetőire és a magyar népre, mint hősökre, akik felszabadították az energiákat. Pontosan egy esztendővel ezelőtt ebben a Parlamentben szavazták meg. az „egyesülés szabadságáról” és a „gyülekezés jogáról” szóló törvényeket. Majd tavaly februárban megtörtént az 1956-os események újraértékelése. A Lengyelországéhoz hasonló reformok útján járó Magyarországra ekkor a szomszédos országokból hűvös pillantásokat vetettek, helyzete olyan volt, mint magányos bárkáé a háborgó tengeren. Történelmileg maradandó az a bátor elhatározásuk, amellyel megszüntették a szomszédos Ausztria határán lévő drótkerítést, majd országuk mélységes humanizmusáról tett tanúbizonyságot az a döntés, amelyet az NSZK- ba távozni kívánókkal kapcsolatban hoztak. Hogy ezek a döntések mennyi bátorságot öntöttek a keletnémet, csehszlovák és bolgár reformerek szívébe, világossá vált a későbbi fejlemények tükrében. Az önök országa a szó szoros értelmében a reformok úttörője. A kelet-európai változások következtében új világrend van kialakulóban. Ügy tűnik, hogy a kelet-európai tendenciák a kelet—nyugati kapcsolatokat elmozdítják a szembenállás alapjairól a párbeszéd irányába. Európában felerősödtek a megosztottság felszámolására, az egység elérésére irányuló áramlatok. Ez új és történelmi jelentőségű folyamat, ami hazánkban is óriási érdeklődést váltott ki. A Berlini Fal drámai leomlására, a szabadságért harcoló román nép áldozataira figyelve szívében sok japán azonosult a demokráciát követelő, kelet-európai népekkel. Ugyanakkor az átmeneti időszák, amikor egy régi rend összeomlik és egy új kialakulása veszi kezdetét, mint mindig, ezúttal is destabilizációval ás sok bizonytalansággal jár. Kaifu Tosiki életrajza Kaifii Tosiki 1931. január 3-án Aichi prefektúrában születőit city fotóstúdió tu- tulajdonosának elsősziiloti fiaként. Felsőfokú tanulmányai! 1948-ban a Chuti Egyetemen kezdte, majd négy év- yel később átiratkozott a Waseda Egyetem jot;i kardia, ahol 1955-ben szerzett diplomát. Ezt követően az intézmény politikatudományi karán folytatott posztgraduális tanulmányokat. A japán parlament alsóházi képviselőjének 1980-ban választották meit, majd kilenc alkalommal választották újjá. Számos fontos párt-, illetve kormány tisztséget töltött be. Politikusi pályafutásának legjelentősebb állomásai: munkaügyi államtitkár 198*—88-ban; a kabinet főtitkár-helyettese 1955—írben; művelődési miniszter 1911—18-ban; a Liberális IJe- mokrata Párt (I.OP) főtitkárhelyettest- 1919—80-ban, majd 1985-től 198C-i.tr ismét e funkciót tölti be; ezt követően pedig 1981-ig művelődési miniszter. Az ország miniszterelnökének 58 éves korában választották 1989. augusztus 9-én. Tanaka Kakttei után japán második legfiatalabb miniszterelnöke. Kaifu Tosikinek egy fiú- és egy leánygyermeke van. Azonban a kelet-európai országok reformfolyamata — amelynek önök élharcosai — visszafordíthatatlan, mivel a demokráciát és a szabadabb gazdasági tevékenységet követelő nép erős akaratán alapszik, s ezt az akaratot immár nem lehet elnyomni. Másrészt viszont nem is szabad megengedni, hogy a kelet-európai reformfolyamat visszafordít- hatóvá váljon akkor, amikor párbeszéden és együttműködésen alapuló új világrend van kialakulóban. A történelem kerekét nem lehet megállítani. Hazánk ennek alapján aktívan részt vesz az országuk támogatását célzó, nemzetközileg egyeztetett segélyakcióban. — A japán nép mély tisztelettel gondol a magyar népre, amely Európában megőrizte sajátos nyelvét és kultúráját. Népüket és kultúrájukat hozzánk igen közelinek is érezzük. A japánokra nagy hatással van Liszt, Bartók, Kodály zenéje. — Meggyőződésem, hogy napjainkban, amikor a magyar kormány és a magyar nép reformjaival irányt vett a demokrácia és a piacgazdaság felé, hazám és Magyarország államközi kapcsolatai előtt — a hagyományos baráti kapcsolatok talajáról elindulva — új távlatok nyílnak meg. Ezért remélem, hogy mostani látogatásom mérföldkővé válik országaink kapcsolatának további bővítésében. ÜLÉST TARTOTT A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ FEL Ü GYELŐBIZOTTSÁGA A választási nyilvánossággal, a politikai műsorokbe- li esélyegyenlőség kérdéseivel foglalkozott hétfői ülésén a Rádió és Televízió Felügyelőbizottsága. Az ülést követően Szilvásy György, a bizottság titkára az MTI tájékoztatására elmondta:-a két nemzeti média műsoridejének felosztásáról továbbra sincs konkrét döntés. A hétfői ülésen a rádió és a televízió képviselői fejtették ki a műsoridő felosztásával kapcsolatos véleményüket, s várhatóan a keddi pártközi egyeztetőbizottsági konzultáción határoznak arról: miként teremthető esély- egyenlőség a választási kampány idején a két nagy tömegkommunikációs esziköz műsorában. A választási törvény értelmében egyébként a . választásokat megelőző harminc napban a jelöltállítás arányában kaphatnak teret a pártok a tömegtájékoztatásban, tehát márciusbn a pártok már várható választási esélyeik mértékében szerepelnek a nyilvánosság előtt. Azerbajdzsán blokád alá helyezte Örményországot Rendkívüli állapot Karabahban Erősödő kapcsolatok Franciaországgal Az azerbajdzsán fővárosban hétfőn is folytatódtak az örményei lenes pogromok, az örmény nemzetiségű lakosok elleni támadások, s a hét végén kezdődött zavargások halálos áldozatainak száma 33-ra emelkedett, de még ez az adat sem tekinthető véglegesnek — jelentette az Izvesztyija bakui tudósítója. A szovjet lap helyszíni beszámolója szerint Bakuból kompokkal menekítettek át a Kaszpi-tenger túlsó partjára 660 örmény nemzetiségű lakost, főként nőket és gyermekeket. Az Azerbajdzsánhoz tartozó, de főként örmények lakta Karabah-hegyvidékkel határos azeri területeken valóságos csatákat vívnak a két szembenálló fél fegyveresei. Az összetűzésekben helikoptereken kívül már zsákmányolt páncélozott szállító- és harcjárműveket is bevetnek a nacionalisták. Az azerbajdzsán városokban, így Szumgaitban, Ma- szalliban, Ahszuban Divicsi- ben, Belokaniban; Zakatali- ban, Szabirábádban. Puski- nóban. Mingecsaurbnn. Kuszariban több ezres örményellenes nagygyűlésekre került sor. Gjandzsacsaj városban egy ilyen megmozdulást követően jelentős mennyiségű fegyvert zsákmányoltak szélsőséges elemek. Az Izvesztyija beszámolója szerint a K ara b a h - hegy vi - déket és Örményországot teljes blokád alá helyezték Azerbajdzsánban, sem közúti, sem pedig vasúti szállítmányokat nem engednek át. Így jelenleg több mint kétszáz vasúti szerelvény vesztegel mozdony nélkül azerbajdzsáni területen.. Az Azerbajdzsánban kialakult helyzet rendkívül’ feszült, néhol pedig teljesen ellenőrizhetetlenné vált — írja végezetül belügyi források értékelését idézve, s egyben a keményebb fellépés szükségességét sugallva a polgárháború megakadályozása érdekében hétfői számában az Izvesztyija. * * * Akár katonai erő alkalmazásával is meg kell akadályozni, hogy polgárháborúvá szélesedjék az azerik és az örmények konfliktusa — jelentette ki hétfőn Nyi- kolaj Rizskov szovjet miniszterelnök, a norvég állami rádiónak adott interjújában'. Rizskov szerint nehéz lesz megoldást találni, de a hatóságok nem fogják engedni a polgárháborút. A szovjet tévé hétfőn azt közölte, hogy 34-en haltak meg a hét végén az azer- bajdzsáni fővárosban kirobbant örményellenes pogrom során. * * * Rendkívüli állapotot hirdettek hétfőn Karabah-hegy- vidéken és a környező területeken a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A rendkívüli elnökségi ülésen felszólalt a belügyminiszter, a főügyész, a KGB elnöke, örmény és azerbajdzsán vezetők, s a szovjet államfői testület a’ vitát követően döntött a további vérontás megakadályozását szolgáló, s már korábban is sürgetett rendkívüli intézkedések bevezetése mellett, amelyek korlátozzák az állampolgári jogokat, s nagyobb hatáskörrel ruházzák fel a rendfenntartó erőket. Párizsban az elmúlt fél év esetnénydúsabb volt, mint korábban akár egy teljes év. Valószínű, hogy ez más országokban is így van, de Franciaország esetében mégis megkülönböztetett figyelmet érdemel. Hiszen jól ismert, hogy Budapestről mindig is sokan vetették „vigyázó szemüket” Párizsra, de az érdeklődés, a szerelem bizony sokszor nagyonis egyoldalúnak tűnt. Most viszont kézzel fogható a változás. — Tapasztalataink szerint is alighanem soha nem tapasztalt az érdeklődés, de ezen túlmenően az: együttműködési készség is — mondja dr, Nagy Gábor,’ a Magyar Köztársaság párizsi nagykövete. — Kétségtelen, hogy ennek alapvető oka a Magyarországon végbemenő változás. Franciaország vezetői nagyra értékelik a magyar átalakulás úttörő jellegét, s egyúttal elismerik a jelenlegi magyar politikát, az ország vezetésének tevékenységét. Ennek az elismerésnek jele az is, hogy a Francia Köztársaság elnöke, Francois Mitterrand ismét ellátogat hazánkba. A látogatás előtt érdemes áttekinteni az elmúlt hónapok mérlegét. Az első és rendkívül szembeötlő tétel: a politikai kapcsolatok megélénkülése, mégpedig nem csupán kormányzati szinten. Tény, hogy a magyar kormányzat felelős vezetői közül mostanság szinte hetenként tárgyal valaki Párizsban, főként gazdasági természetű ügyekben, hiszen a nyitottabbá váió magyar gazdaság igényli :t francia közreműködést, a tapasztalatot —, de francia miniszterek is jártak az elmúlt hónapokban Budapesten: Pierre Joxe belügyminiszter, Jean-Marie Rausch külkereskedelmi, és Michel Delebarre felszerelési és lakásügyi miniszter. Megélénkültek a törvényhozói kapcsolatok is: Laurent Fabius, a nemzetgyűlés elnökének tavaly kora nyári látogatása óta már járt Budapesten mind a nemzet- gyűlés, mind a szenátus egy- egy küldöttségé, több francia képviselő és szenátor, s mind a kormányon levő Szocialista Párt, mind a legnagyobb ellenzéki párt, az RPR delegációja. A magyar pártok képviselői közül is sokan találkoztak Párizsban azoknak a francia pártoknak képviselőivel, amelyekkel most ki akarják építeni az együttműködést. Látványos változást hoztak az elmúlt hónapok a gazdasági kapcsolatokban is. Bár a francia tőke óvatos, nehezen mozdul, mára már ’— az egy évvel ezelőttihez képest — mintegy háromszor több, együttesen 22 francia—magyar vegyes vállalat működik, s a folyamatban levő tárgyalások új komoly lehetőségeket kínálnak a magyar ipar számára. Az pedig közismert, hogy Franciaország az elsők között adta meg Magyarországnak a támogatást a különböző nemzetközi szervezetekben: az Európai Közösségekben, az Európa Tanácsban: A magyar—francia kulturális kapcsolatok korántsem újkeletűek, de ezen a téren is van számos érdekes és kedvező fejlemény. Magyar szemmel nézve persze változatlanul fájó, milyen kevéssé van jeton az ország a rendkívül színes, sokrétű, a világ minden országából sok értékei importáló francia szellemi életben, s hogy változatlanul milyen kevés magyar irodalmi alkotás, értékes film jut el a francia közönséghez, de az utóbbi időben itt is megnőtt az érdeklődés, vannak jelei a változásnak. Már jobban — bár még mindig nem eléggé — képviselt Magyarország a francia zenei és képzőművészeti életben. A párizsi Magyar Intézet önmagában véve tiszteletre méltó kezdeményezései: kiállításai, koncertjei, filmbemutatói csak cseppet jelenlenek a tengerben. Van viszont egy kulturális terület, ahol jelentős a fordulat: a magyar nyelv és irodalom oktatásában. Ma már a magyar szakon teljes értékű diplomát lehet szerezni, új magyar lektorátus kezdte meg munkáját a bor- deauxi egyetemen, megjelent egy új, kitűnő olvasókönyv, és a párizsi Hungarológiai Intézet tevékenysége is egyre kiterjedtebbé válik, legújabban — a Magyar Intézettel együtt — már tudományos folyóiratot is megjelentet. Ez a téma átvezet a tudományos-műszaki együttműködés mérlegéhez: itt is nőtt az érdeklődés, az együttműködési készség. Nemrég helyezték üzembe például az egyik francia nukleáris kutatóintézetben a, budapesti Központi Fizikai' Kutató Intézet által kifejlesztett új neutron-ápektrométert. Vagy félszáz közös témában működnek együtt a két ország tudósai, és gyorsan fejlődnek az egyetemközi kapcsolatok is. Kis Csaba Moszkva: A bakui örményellenes pogromok miatt tiltakozó örmények tüntetése Mi lesz Ceausescu vagyonával? A Romania Libera című román napilap pályázatot hirdetett annak eldöntésére, hogy mit lehetne kezdeni a Nicolae Ceausescu egykori diktátor által Bukarest- szerte emeltetett grandiózus épületekkel. A lap szerint a köztársasági palota — amelynek a kedvéért lerombolták Bukarest történelmi központját — 6,2 milliárd leibe került, kétmilliárd leit költöttek a hatalmas Nemzeti Történelmi Múzeumra, másfél milliárdot a cotroceni palotára, az egykori királyi rezidenciára, amelyben Ceausescu lakni kívánt. A Romania Libera vasárnapi számában ötleteket kért az olvasóktól pályázat formájában, bár díjakról nem tett említést. Egy korábbi könyvkiadói szerkesztő azt javasolta, hogy a köz- társasági palotából csináljanak óriási játékkaszinót. * * * „Ha igazolni lehet, hogy a Ceausescu-klánnak vagyona van Svájcban, akkor a pénzt vissza kell adni Romániának” — mondta egy svájci törvényhozó, aki magánküldöttséggel kétnapos látogatáson volt Romániában. Heinrich Ott képviselő szerint a svájci kormány komolyan veszi azokat a híreszteléseket, hogy Nico. lae Ceausescu egykori román diktátor akár 1 milliárd dollár értékű aranyat és más értékeket is elhelyezett titokban svájci bankokban, és máris megkezdte a kincsek utáni nyomozást. A svájci küldöttséggel román bankszemélyiségek közölték, hogy Ceausescu valószínűleg' nagy mennyiségű aranyat csempészett ki az országból; és azt Svájcban vagy másutt helyezte el bankszámlákon. A feltételezett titkos számlák ösz- szegét 400 millió és 1 milliárd dollár közötti összegre becsülik. A román kormánv felkérte Svájc és néhány más ország központi bankjait, hogy segítsenek nyomára jutni a pénzeknek. A svájci hatóságok olyan alapon fogják kezdeményezni a pénz visszaadását, hogy Ceausescu bűnös volt, akit katonai bíróság halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélt. Ttikcs László, aki a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének alakuló ülésére érkezett Marosvásárhelyre, január 14-én délelőtt istentiszteletet tartott a vártemplomban több ezer hívő és érdeklődő előtt.
