Somogyi Néplap, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-16 / 13. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1990. január 16., kedd Hazánk vendége a japán miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról.) rulatot vettek, nem csak. re­gionális jelentőségű esemé­nyek, hanem kihatnak a/, egész kelet—nyugati vi­szonyra is. Tavaly novem: berben leomlott a hideg­háborút szimbolizáló Berli­ni Fal, majd egy hónapra rá Romániában — óriási ál­dozatokkal, a szabadságot követelő nép bátor fellépé­sének eredményeként — megdőlt Ceausescu diktatú­rája is. — Ügy vélem, hogy a nép hatalmas ereje idézte elő és vitte tovább ezeket a drá­mai . változásokat. A nép követelte a demokráciát, s ezzel a szabad emberként való cselekvést. Ügy tekin­tek Magyarország vezetői­re és a magyar népre, mint hősökre, akik felszabadítot­ták az energiákat. Pontosan egy esztendővel ezelőtt eb­ben a Parlamentben szavaz­ták meg. az „egyesülés sza­badságáról” és a „gyüleke­zés jogáról” szóló törvénye­ket. Majd tavaly február­ban megtörtént az 1956-os események újraértékelése. A Lengyelországéhoz ha­sonló reformok útján járó Magyarországra ekkor a szomszédos országokból hűvös pillantásokat vetet­tek, helyzete olyan volt, mint magányos bárkáé a háborgó tengeren. Történel­mileg maradandó az a bá­tor elhatározásuk, amellyel megszüntették a szomszé­dos Ausztria határán lévő drótkerítést, majd országuk mélységes humanizmusáról tett tanúbizonyságot az a döntés, amelyet az NSZK- ba távozni kívánókkal kap­csolatban hoztak. Hogy ezek a döntések mennyi bátorsá­got öntöttek a keletnémet, csehszlovák és bolgár refor­merek szívébe, világossá vált a későbbi fejlemények tükrében. Az önök országa a szó szoros értelmében a reformok úttörője. A kelet-európai változá­sok következtében új világ­rend van kialakulóban. Ügy tűnik, hogy a kelet-európai tendenciák a kelet—nyuga­ti kapcsolatokat elmozdít­ják a szembenállás alapjai­ról a párbeszéd irányába. Európában felerősödtek a megosztottság felszámolásá­ra, az egység elérésére irá­nyuló áramlatok. Ez új és történelmi jelentőségű fo­lyamat, ami hazánkban is óriási érdeklődést váltott ki. A Berlini Fal drámai le­omlására, a szabadságért harcoló román nép áldoza­taira figyelve szívében sok japán azonosult a demokrá­ciát követelő, kelet-európai népekkel. Ugyanakkor az átmeneti időszák, amikor egy régi rend összeomlik és egy új kialakulása veszi kezdetét, mint mindig, ez­úttal is destabilizációval ás sok bizonytalansággal jár. Kaifu Tosiki életrajza Kaifii Tosiki 1931. január 3-án Aichi prefektúrában születőit city fotóstúdió tu- tulajdonosának elsősziiloti fiaként. Felsőfokú tanulmá­nyai! 1948-ban a Chuti Egye­temen kezdte, majd négy év- yel később átiratkozott a Waseda Egyetem jot;i kard­ia, ahol 1955-ben szerzett diplomát. Ezt követően az intézmény politikatudományi karán folytatott posztgra­duális tanulmányokat. A japán parlament alsóhá­zi képviselőjének 1980-ban választották meit, majd ki­lenc alkalommal választották újjá. Számos fontos párt-, illetve kormány tisztséget töl­tött be. Politikusi pályafutá­sának legjelentősebb állomá­sai: munkaügyi államtitkár 198*—88-ban; a kabinet fő­titkár-helyettese 1955—ír­ben; művelődési miniszter 1911—18-ban; a Liberális IJe- mokrata Párt (I.OP) főtit­kárhelyettest- 1919—80-ban, majd 1985-től 198C-i.tr ismét e funkciót tölti be; ezt köve­tően pedig 1981-ig művelődé­si miniszter. Az ország miniszterelnöké­nek 58 éves korában válasz­tották 1989. augusztus 9-én. Tanaka Kakttei után japán második legfiatalabb minisz­terelnöke. Kaifu Tosikinek egy fiú- és egy leánygyermeke van. Azonban a kelet-európai or­szágok reformfolyamata — amelynek önök élharcosai — visszafordíthatatlan, mivel a demokráciát és a szaba­dabb gazdasági tevékenysé­get követelő nép erős aka­ratán alapszik, s ezt az aka­ratot immár nem lehet el­nyomni. Másrészt viszont nem is szabad megengedni, hogy a kelet-európai re­formfolyamat visszafordít- hatóvá váljon akkor, ami­kor párbeszéden és együtt­működésen alapuló új vi­lágrend van kialakulóban. A történelem kerekét nem le­het megállítani. Hazánk en­nek alapján aktívan részt vesz az országuk támoga­tását célzó, nemzetközileg egyeztetett segélyakcióban. — A japán nép mély tisz­telettel gondol a magyar népre, amely Európában megőrizte sajátos nyelvét és kultúráját. Népüket és kul­túrájukat hozzánk igen közelinek is érezzük. A ja­pánokra nagy hatással van Liszt, Bartók, Kodály ze­néje. — Meggyőződésem, hogy napjainkban, amikor a ma­gyar kormány és a magyar nép reformjaival irányt vett a demokrácia és a piacgaz­daság felé, hazám és Ma­gyarország államközi kap­csolatai előtt — a hagyomá­nyos baráti kapcsolatok ta­lajáról elindulva — új táv­latok nyílnak meg. Ezért remélem, hogy mostani lá­togatásom mérföldkővé vá­lik országaink kapcsolatá­nak további bővítésében. ÜLÉST TARTOTT A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ FEL Ü GYELŐBIZOTTSÁGA A választási nyilvánosság­gal, a politikai műsorokbe- li esélyegyenlőség kérdései­vel foglalkozott hétfői ülé­sén a Rádió és Televízió Felügyelőbizottsága. Az ülést követően Szilvásy György, a bizottság titkára az MTI tájékoztatására el­mondta:-a két nemzeti mé­dia műsoridejének felosz­tásáról továbbra sincs konk­rét döntés. A hétfői ülésen a rádió és a televízió kép­viselői fejtették ki a mű­soridő felosztásával kapcso­latos véleményüket, s vár­hatóan a keddi pártközi egyeztetőbizottsági konzul­táción határoznak arról: miként teremthető esély- egyenlőség a választási kam­pány idején a két nagy tö­megkommunikációs esziköz műsorában. A választási törvény ér­telmében egyébként a . vá­lasztásokat megelőző har­minc napban a jelöltállítás arányában kaphatnak teret a pártok a tömegtájékozta­tásban, tehát márciusbn a pártok már várható válasz­tási esélyeik mértékében szerepelnek a nyilvánosság előtt. Azerbajdzsán blokád alá helyezte Örményországot Rendkívüli állapot Karabahban Erősödő kapcsolatok Franciaországgal Az azerbajdzsán főváros­ban hétfőn is folytatódtak az örményei lenes pogro­mok, az örmény nemzetisé­gű lakosok elleni támadá­sok, s a hét végén kezdő­dött zavargások halálos ál­dozatainak száma 33-ra emelkedett, de még ez az adat sem tekinthető végle­gesnek — jelentette az Iz­vesztyija bakui tudósítója. A szovjet lap helyszíni beszámolója szerint Bakuból kompokkal menekítettek át a Kaszpi-tenger túlsó part­jára 660 örmény nemzetisé­gű lakost, főként nőket és gyermekeket. Az Azerbajdzsánhoz tar­tozó, de főként örmények lakta Karabah-hegyvidékkel határos azeri területeken valóságos csatákat vívnak a két szembenálló fél fegyve­resei. Az összetűzésekben helikoptereken kívül már zsákmányolt páncélozott szál­lító- és harcjárműveket is bevetnek a nacionalisták. Az azerbajdzsán városok­ban, így Szumgaitban, Ma- szalliban, Ahszuban Divicsi- ben, Belokaniban; Zakatali- ban, Szabirábádban. Puski- nóban. Mingecsaurbnn. Kuszariban több ezres ör­ményellenes nagygyűlésekre került sor. Gjandzsacsaj vá­rosban egy ilyen megmoz­dulást követően jelentős mennyiségű fegyvert zsák­mányoltak szélsőséges ele­mek. Az Izvesztyija beszámolója szerint a K ara b a h - hegy vi - déket és Örményországot teljes blokád alá helyezték Azerbajdzsánban, sem köz­úti, sem pedig vasúti szál­lítmányokat nem engednek át. Így jelenleg több mint kétszáz vasúti szerelvény vesztegel mozdony nélkül azerbajdzsáni területen.. Az Azerbajdzsánban kialakult helyzet rendkívül’ feszült, néhol pedig teljesen ellen­őrizhetetlenné vált — írja végezetül belügyi források értékelését idézve, s egyben a keményebb fellépés szük­ségességét sugallva a pol­gárháború megakadályozása érdekében hétfői számában az Izvesztyija. * * * Akár katonai erő alkal­mazásával is meg kell aka­dályozni, hogy polgárhábo­rúvá szélesedjék az azerik és az örmények konfliktusa — jelentette ki hétfőn Nyi- kolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnök, a norvég álla­mi rádiónak adott interjú­jában'. Rizskov szerint nehéz lesz megoldást találni, de a hatóságok nem fogják en­gedni a polgárháborút. A szovjet tévé hétfőn azt kö­zölte, hogy 34-en haltak meg a hét végén az azer- bajdzsáni fővárosban kirob­bant örményellenes pogrom során. * * * Rendkívüli állapotot hir­dettek hétfőn Karabah-hegy- vidéken és a környező te­rületeken a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége. A rendkívüli elnökségi ülésen felszólalt a belügy­miniszter, a főügyész, a KGB elnöke, örmény és azerbajdzsán vezetők, s a szovjet államfői testület a’ vitát követően döntött a további vérontás megaka­dályozását szolgáló, s már korábban is sürgetett rend­kívüli intézkedések beveze­tése mellett, amelyek korlá­tozzák az állampolgári jo­gokat, s nagyobb hatáskör­rel ruházzák fel a rend­fenntartó erőket. Párizsban az elmúlt fél év esetnénydúsabb volt, mint korábban akár egy teljes év. Valószínű, hogy ez más országokban is így van, de Franciaország esetében mégis megkülönböztetett figyelmet érdemel. Hiszen jól ismert, hogy Budapest­ről mindig is sokan vetet­ték „vigyázó szemüket” Pá­rizsra, de az érdeklődés, a szerelem bizony sokszor nagyonis egyoldalúnak tűnt. Most viszont kézzel fogha­tó a változás. — Tapasztalataink sze­rint is alighanem soha nem tapasztalt az érdeklődés, de ezen túlmenően az: együtt­működési készség is — mondja dr, Nagy Gábor,’ a Magyar Köztársaság párizsi nagykövete. — Kétségtelen, hogy ennek alapvető oka a Magyarországon végbe­menő változás. Franciaor­szág vezetői nagyra értéke­lik a magyar átalakulás úttörő jellegét, s egyúttal elismerik a jelenlegi ma­gyar politikát, az ország vezetésének tevékenységét. Ennek az elismerésnek jele az is, hogy a Francia Köz­társaság elnöke, Francois Mitterrand ismét ellátogat hazánkba. A látogatás előtt érdemes áttekinteni az elmúlt hóna­pok mérlegét. Az első és rendkívül szembeötlő tétel: a politikai kapcsolatok meg­élénkülése, mégpedig nem csupán kormányzati szin­ten. Tény, hogy a magyar kormányzat felelős vezetői közül mostanság szinte he­tenként tárgyal valaki Pá­rizsban, főként gazdasági természetű ügyekben, hi­szen a nyitottabbá váió magyar gazdaság igényli :t francia közreműködést, a tapasztalatot —, de francia miniszterek is jártak az el­múlt hónapokban Budapes­ten: Pierre Joxe belügymi­niszter, Jean-Marie Rausch külkereskedelmi, és Michel Delebarre felszerelési és la­kásügyi miniszter. Megélénkültek a törvény­hozói kapcsolatok is: Lau­rent Fabius, a nemzetgyűlés elnökének tavaly kora nyá­ri látogatása óta már járt Budapesten mind a nemzet- gyűlés, mind a szenátus egy- egy küldöttségé, több fran­cia képviselő és szenátor, s mind a kormányon levő Szocialista Párt, mind a legnagyobb ellenzéki párt, az RPR delegációja. A ma­gyar pártok képviselői kö­zül is sokan találkoztak Pá­rizsban azoknak a francia pártoknak képviselőivel, amelyekkel most ki akar­ják építeni az együttműkö­dést. Látványos változást hoz­tak az elmúlt hónapok a gazdasági kapcsolatokban is. Bár a francia tőke óva­tos, nehezen mozdul, mára már ’— az egy évvel ezelőt­tihez képest — mintegy háromszor több, együttesen 22 francia—magyar vegyes vállalat működik, s a folya­matban levő tárgyalások új komoly lehetőségeket kínál­nak a magyar ipar számá­ra. Az pedig közismert, hogy Franciaország az el­sők között adta meg Ma­gyarországnak a támogatást a különböző nemzetközi szervezetekben: az Európai Közösségekben, az Európa Tanácsban: A magyar—francia kul­turális kapcsolatok koránt­sem újkeletűek, de ezen a téren is van számos érde­kes és kedvező fejlemény. Magyar szemmel nézve persze változatlanul fájó, milyen kevéssé van jeton az ország a rendkívül szí­nes, sokrétű, a világ min­den országából sok értékei importáló francia szellemi életben, s hogy változatla­nul milyen kevés magyar irodalmi alkotás, értékes film jut el a francia kö­zönséghez, de az utóbbi időben itt is megnőtt az ér­deklődés, vannak jelei a változásnak. Már jobban — bár még mindig nem elég­gé — képviselt Magyaror­szág a francia zenei és kép­zőművészeti életben. A pá­rizsi Magyar Intézet önma­gában véve tiszteletre mél­tó kezdeményezései: kiállí­tásai, koncertjei, filmbemu­tatói csak cseppet jelenle­nek a tengerben. Van viszont egy kulturális terület, ahol jelentős a for­dulat: a magyar nyelv és irodalom oktatásában. Ma már a magyar szakon teljes értékű diplomát lehet sze­rezni, új magyar lektorátus kezdte meg munkáját a bor- deauxi egyetemen, megje­lent egy új, kitűnő olvasó­könyv, és a párizsi Hunga­rológiai Intézet tevékenysé­ge is egyre kiterjedtebbé válik, legújabban — a Ma­gyar Intézettel együtt — már tudományos folyóiratot is megjelentet. Ez a téma átvezet a tudományos-mű­szaki együttműködés mérle­géhez: itt is nőtt az érdek­lődés, az együttműködési készség. Nemrég helyezték üzembe például az egyik francia nukleáris kutatóin­tézetben a, budapesti Köz­ponti Fizikai' Kutató Inté­zet által kifejlesztett új neutron-ápektrométert. Vagy félszáz közös témában mű­ködnek együtt a két ország tudósai, és gyorsan fejlőd­nek az egyetemközi kapcso­latok is. Kis Csaba Moszkva: A bakui örményellenes pogromok miatt tiltakozó örmények tüntetése Mi lesz Ceausescu vagyonával? A Romania Libera című román napilap pályázatot hirdetett annak eldöntésé­re, hogy mit lehetne kezde­ni a Nicolae Ceausescu egy­kori diktátor által Bukarest- szerte emeltetett grandiózus épületekkel. A lap szerint a köztársa­sági palota — amelynek a kedvéért lerombolták Buka­rest történelmi központját — 6,2 milliárd leibe került, kétmilliárd leit költöttek a hatalmas Nemzeti Törté­nelmi Múzeumra, másfél milliárdot a cotroceni palo­tára, az egykori királyi re­zidenciára, amelyben Ceau­sescu lakni kívánt. A Romania Libera va­sárnapi számában ötleteket kért az olvasóktól pályázat formájában, bár díjakról nem tett említést. Egy ko­rábbi könyvkiadói szerkesz­tő azt javasolta, hogy a köz- társasági palotából csinálja­nak óriási játékkaszinót. * * * „Ha igazolni lehet, hogy a Ceausescu-klánnak va­gyona van Svájcban, akkor a pénzt vissza kell adni Ro­mániának” — mondta egy svájci törvényhozó, aki ma­gánküldöttséggel kétnapos látogatáson volt Romániá­ban. Heinrich Ott képviselő szerint a svájci kormány komolyan veszi azokat a híreszteléseket, hogy Nico. lae Ceausescu egykori ro­mán diktátor akár 1 milli­árd dollár értékű aranyat és más értékeket is elhelyezett titokban svájci bankokban, és máris megkezdte a kin­csek utáni nyomozást. A svájci küldöttséggel ro­mán bankszemélyiségek közölték, hogy Ceausescu valószínűleg' nagy mennyi­ségű aranyat csempészett ki az országból; és azt Svájc­ban vagy másutt helyezte el bankszámlákon. A felté­telezett titkos számlák ösz- szegét 400 millió és 1 milli­árd dollár közötti összegre becsülik. A román kormánv felkérte Svájc és néhány más ország központi bank­jait, hogy segítsenek nyo­mára jutni a pénzeknek. A svájci hatóságok olyan alapon fogják kezdeményez­ni a pénz visszaadását, hogy Ceausescu bűnös volt, akit katonai bíróság halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélt. Ttikcs László, aki a Romániai Magyarok Demokratikus Szö­vetségének alakuló ülésére érkezett Marosvásárhelyre, ja­nuár 14-én délelőtt istentiszteletet tartott a vártemplom­ban több ezer hívő és érdeklődő előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom