Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-11 / 293. szám
1989. december 11., hétfő Somogyi Néplap 3 Önkormányzat és a helyi jogalkotás Patex Color Rt. néven működik ősz óta a székesfehérvári pamutlextilművck. Évi árbevétele — amelynek 40 százaléka exportból származik — meghaladja az egymilliárd forintot. Varrodai termékeinek — ágyneműk, törölközők, asztalterítők stb. — a 90 százalékát amerikai, kanadai, NSZK-beli, francia és ausztriai megrendelőknek szállítják. Képünkön: csomagolásra készítik elő a késztermékeket Tarany szabad utat akar A jogállamiság tartópillérei a területi önkormányzatok lesznek. Az önkormányzatok egyik legmarkánsabb cselekvési területe és eszköze a tanácsrendeletalkotás. Magyarországon a polgári önkormányzatok nagyon későn bontogatták szárnyaikat lényegében a XIX. század utolsó negyedében a kiegyezés hatásaként. Az önkormányzati fejlődés nem biztosította a burzsoá önkormányzatok teljes körű kiteljesedését. Az e területeket szabályozó 1886. évi törvények — az akkori jogalkotási felfogást tekintve — hatalmas változásokat jelentettek, és alapozó jellegűek, haladók voltak. Keményt adtak arra, hogy folyamatosan fejlődő, haladó és egészséges önkormányzati rendszer honosodik meg Magyarországon. A községi önkormányzatoknak az 1886. évi XXII. törvény által körvonalazott keretei még lehetővé tették a helyi hatalom legalábbis nehézkes érvényesülését. De már a kezdet kezdetén is különböző módon, erősen kötődtek a központi szervekhez, különösképp a belügyi kormányzathoz és a megyei önkormányzatokhoz. 1950 után az önkormányzatiság területén drasztikus visszalépés következett be. Az állami élet területén kiépült a túlzott centralizáció: a központi irányítás nem támogatta a helyi jogalkotást, ehhez segítséget sem adott. Általánosan érvényesült a tanácsi demokráciát sértő adminisztratív szemlélet. Az 1954. évi X. törvény (második tanácstörvény) viszont a demokrácia kialakításának jegyében született. A társadalom megújításának szele, hatása kimutatható. Előtérbe kerültek a demokratikus módszerek és eszközök vizsgálata a helyi önállóság és a jogalkotás szükségszerűsége. Érezni lehetett, hogy valami elindult, de az új közigazgatási konstrukciók útját nem tudta végigjárni. A tanácsok sajnos ebben az időszakban is kellő felkészítés és segítségadás híján a legteljesebb szakmai tájékozatlanságban maradtak a rendeletalkotási jogok felől. Az 1971. I. törvény (harmadik tanácstörvény) végig nem vitt reform következménye. A törvény értelmében tanácsaink népképviseleti önkormányzati és államigazgatási szervek lettek. Először fogalmazza meg törvény az önkormányzati jelleget. Az önkormányzatiság kialakulása viszont több feltétel egyidejű megvalósulásától függött. A gazdasági önállóságtól a helyi jogalkotási feltételekig terjedt. A tanácsok gazdasági önállósága mellett valójában a helyi jogalkotás nevezhető az önkormányzati hatáskör egyik lényeges biztosítékának és megnyilvánulási formájának. A tanács rendeletalkotásával az állampolgárokra jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg. A tanácstörvény értelmében a helyi rendeletalkotásra két területen,. a központi jogszabályok végrehajtásaként és a helyi rendezést kívánó társadalmi viszonyok tekintetében saját eredeti jogon kerülhet sor. Felmerül a kérdés, ha a jogi garanciák és feltételek biztosítottak voltak, akkor a helyi jogalkotás miért nem szélesedett ki? Szinte felsorolhatatlan akadálya volt és van ma is. A legfőbb az uralkodó társadalmi szemlélet. A központi VITA irányítás a helyi öntevékenységet a központi akarat végrehajtása eszközének tartotta. Szakmai érveit, módszereit, értékeléseit a helyi jogalkotásról ennek megfelelően alakította ki. Ez a gondolkodást, a sajátos utak a helyi önálló szabályozás keresésének ambícióját ölte meg. Nem az öntevékenységet fejlesztette, hanem a kijárási képességet, hajlamot. A központi jogalkotás irányában nem volt természetes fék, hogy a központi szabályozást csökkentse. Lényegében nem működött a tanácsok érdekvédelmi rendszere. Az aktuális végrehajtás jellegű feladat- megoldás lett az elsődleges, nem pedig a szabályozottságot felhasználó előrelátás. önkéntelenül is adódik a kérdés, mi indokolja ma azt, hogy nagyobb figyelmet és jelentőséget fordítsunk helyi jogalkotásunknak? A kérdés megválaszolására több indok is felhozható. Az alapvető és kiinduló ok az a felfogásváltozás, amely társadalmunkban az államhatalmat, benne a közigazgatást is érinti. A felfogásváltozás következménye a jogállamiság megteremtése, a központi és a helyi hatalom közti feladatmegosztás, az önkormányzatiság megteremtése. A helyi ön- kormányzattal párhuzamosan elkezdődik a szakmai .önkormányzatok — helyi autonómiák kialakulása is. A. helyi jogalkotásnak a közélet egyéb szereplőinek önállóságára is tekintettel kell lennie. Ki kell munkálni azt, hogy hogyan kövesse a helyi jogalkotás az összetettebb, de eredményesebb társadalmi viszony- rendszert. A központi szabályozás jól láthatóan és érzékelhetően növeli a helyi szervezetek természetes mozgásterét. A társadalmi rendszerváltás többpártrendszer következtében a településeken kemény politikai csatározásokra lehet számítani, világosan látható érdekkülönbségek alakulnak ki. Fel kell készülni arra, hogy a testületekre és az apparátusokra erős, nem mindig kiszámítható közéleti nyomás hat. A helyi jogalkotásnak, az életszerű, színvonalas közérdeket kifejező tanácsrendeleteknek stabilizáló szerepe van. A közigazgatás változását figyelemmel kísérők egy részének véleménye szerint. növekedni fog az állam- polgári kötelezettségeket előíró jogok mellett a jogokat keletkeztető tanácsrendeletek száma. Egyenjogúságot kap a település működését, egészséges közéletét szolgáló felfogás szabályozása. Régi vágya tanácsainknak a gazdasági önállóság megteremtése. Az önállósággal rendelkező önkormányzati gazdálkodást még nem várja megfelelő jogalkotási tapasztalat. Pedig a színvonalas jogalkotó munkának demokratikus biztosítékként, garanciaként kell szolgálnia a gazdálkodási feltételrendszer számára. Védeni kell a lakosságot, a vállalkozót, a privát szférát is a jövő ön- kormányzatának egyoldalúságot kialakítható normatív szabályozásaitól. Az önkormányzati törvény hatálybalépése után valamennyi településnek joga lesz önkormányzati testületet alakítani. Ma még nem lehet pontosan tudni, hogy a közös községi tanácsokban társult települések milyen nagyságrendben élnek az önálló képviselőtestület létrehozásával. A változás kapcsán több kérdést is vizsgálni kell. Azt, hogyan alakul a közös jogalkotás? Milyen területeken lesz jövője a térségi jogalkotásnak? Mi legyen a közös tanács által hozott tanácsrendeletek sorsa? Az eddigiekben ismertetett kérdéskörökkel remélem, érzékeltetni tudtam, hogy a helyi önkormányzatok jogalkotásának megteremtése sokirányú helyzetfeltárással, értékeléssel, elméleti és gyakorlati tevékenységgel kell, hogy párosuljon. Az önkormányzati törvény valószínűleg a jövő év végén lép hatályba. Ez ideig is átfogó jogszabály-felülvizsgálati program indul el. A program célja az önkormányzatbarát jogi környezetet kialakítva az, hogy tanácsaink megszabaduljanak azoktól a központi rendelkezésektől, amelyek jelenleg is ellentétesek a hatályos tanácstörvény helyi önállóságra és önkormányzati jellegre vonatkozó előírásaival. Az ön- kormányzati törvény hatálybalépéséig is a jelenlegi törvényi szabályozás keretei között szélesíteni szükséges a tanácstestületek önállóságát. Szükségszerű, hogy az önkormányzatokat a jövőben kevesebb központi jogszabály érintse és befolyásolja. A helyi jogalkotás minőségének biztosítása, tárgyainak kiszélesítése tudatosan irányított és támogatott tevékenység kell, hogy legyen. A helyi joganyagból is ki kell iktatni az állampolgárok cselekvését indokolatlanul korlátozó előírásokat, az állampolgárokkal szembeni bizalmatlanságra épülő rendelkezéseket, továbbá a felesleges munkaterhét és költséget jelentő szabályokat. Az önkormányzatai jogalkotás olyan szabályozást kell, hogy jelentsen, amelyet az állampolgár szükségszerűnek, ennek következtében saját érdekét és közérdeket szolgálónak tart. A jó és demokratikusan alkotott helyi rendelet a köz- megegyezést fejezi ki és biztosítja a településen. Dr. Németh Jenő Tarany önálló akar lenni; ebben nincs semmi kivetnivaló. Belekényszerítették Háromfával' egy házasságba 1975-ben, de őket nem kérdezték meg. Czipóth Dezsővel, Nagyatád tanácselnöki teendőit ellátó társadalmi tanácselnök-helyettessel beszélgettünk először erről. — Tudja, hogy Tarany válni akar, s azt is, hogy az a bizonyos házasság hogyan 'jött létre, hiszen iákkor ön a városi pártbizottság illetékes munkatársa volt. — Ma is azt vallom, amit 'akkor. Elhibázott döntés született. Tarany közelebb van Nagyatádhoz, mint Há- romfához. Jó! Az utóbbi években megépült egy út Tarany és Háromfa között de csak személygépkocsival lehet közlekedni rajta. Ha valakinek hivatalos teendője akad, akkor annak körbe kell buszoznia. 1 — Hallottam egy pletykát, miszerint Tarany Nagyatádhoz kívánkozna, s oda szedetne tartozni. ' A megjegyzés éppúgy meglepte Czipóth Dezsőt, mint Kozma Vilmosnét, a taranyi iskola igazgatónőjét, ’aki tanácstagiként maga is ott volt azon a tanácsülésen, ■amikor kimondták: a vélemények összegyűjtése után döntenek a település sorsáról. — Miért javasolták, hogy Tarany válópert nyújtson be? ' — Most olvastam egy újságban, hogy tavaly har- mincvalahány település kérte, kezdeményezte az önállóságot. Januártól ötvenegyné- ■hány település ugyancsak meg akar szabadulni a '„kényszerházasságtól”. Ez a 'település is önállóan akar élni. — Hadd emlékeztessem. Tarany a „kényszerházasság” kezdetekor elmaradott település volt. Azóta szépen fejlődött, felújították a templomot, megépült a posta, óránként járnak a buszok Nagyatádra és van tisztes kereskedelmi ellátásuk. — Mi nem azt vitatjuk, hogy jogtalan volt a két település egyesítése. Megszavazta a tanács. Tény, hogy az ellátás jó, megmaradt az iskola is. Sőt! Én úgy gondolom, hogy ez a jobbik iskolák közé tartozik; végül is nincsenek szakos ellátási gondjaink, mindössze egyetlen képesítés nélküli nevelőnk van. — Mikor vetődött föl, hogy a két település el akar válni? — Ha jól tudom, januárban. Tulajdonképpen a so- mogyudvarhelyi példa volt a vízválasztó. Ez légvonalban alig néhány kilométerre van tőlünk. — Taranyt nemzetiségi településként tartották nyilván. Azt mondják, hogy itt többnyire vendek laktak, aztán tudni arról is, hogy a századfordulón innen vándoroltak ki a legtöbben Amerikába, s ide tértek vissza a legtöbben. Szóval egy önérzetes-meghurcolta- tott községről van szó. — Én 1975-ben kerültem ide. Akkor még valóban így volt. Ma már nem élnek azok a nemzetiségi kötöttségek. Taranyban ma 1380 körüli lelket tartanak nyilván. Egyre többen építkeznek, új utcák születnek. Láttuk az újabb portákat. Tarany lélegezni akar, önálló kormányzatot. Senki sem törekszik hatalomra jutni — legalábbis ezt nem tudtuk meg. Azt viszont igen, hogy az akkori egyesülésnek ki volt a szószólója: kiállt amellett, amit , neki mondtak. Lehet, hogy Taranyban sokan haragszanak rá. Mindegy. A lényeg, hogv most már a taranviaknak megadatott a döntés joga. A tanácstagok felkeresik majd őket, s ők aláírásukkal voksolhatnak: legyen vagy ne legyen önálló tanácsuk. (Nagy) VEGYESBOLT SZOMBATON ÉS VASÁRNAP A vállalkozónak megéri Kevés dolog bosszant jobban egy háziasszonyt, mint mikor a vasárnapi ebédfőzés kellős közepén derül ki, valami kifogyott a kamrából, ami épp kellene. Ilyenkor vagy segít a szomszédasszony, vagy „hiányos” lesz az ebéd. Talán e gondokat is enyhíti egy új vállalkozás Kaposváron, egy élelmiszer- bolt, amely vasárnap is nyitva tart. A maszek vegyesüzlet a Pázmány Péter és a Keszthely utca sarkán található, tulajdonosa Hartai László régi kereskedő, üzletvezető volt a Kaposker Mártírok terén lévő ' boltjában Kaposváron. — Egy hete szombaton vettem át a boltot, s becslésem szerint duplájára nőtt a forgatom. Persze ennek fő oka, hogy Karácsony előtt állunk, de talán az árubőségnek is köszönhető. Remélem a nyitás napjájnak a kínálatát egész évben tartani tudom. — A hozzáértők szerint az élelmiszer-kereskedés nem tartozik a nagy profitot ho. ’zó vállalkozások \közé. — Tisztességesen meg lehet élni belőle. Igaz sokat 'kell1 dolgozni, mert egyre nehezebb beszerezni az árut, 'nő a hiánycikkek köre. Alacsony árréssel dolgozunk, ugyanakkor az, energia és 'más költségek egyre nagyobbak. 1 — Januártól az élelmiszerek többsége szabadáras lesz. Hogyan kívánja alakítani az árait? — Ez a bolt elég eldugott 'helyen van, és sok a környéken a nyugdíjas. Igyekeznem kell az ő pénztárcá-. 'jukhoz alkalmazkodni: inkább a nagyobb forgalom 'hozza a nyereséget,- mint a 'magasabb ár. — A vasárnapi nyitva tartás jó dolog. Amíg állami 'üzletet vezetett miért nem próbálkozott ezzel a lehetőséggel? , ' — Ott nem ilyen egyszerű. Nagyobb bolt, sok dolgozó 'kell az üzemeléshez, és hát az eladók többségükben maguk is háziasszonyok, családanyák, nem szívesen dolgoznának még hétvégén is. A nyitva tartási időt különben sem változtathatja meg a boltvezető, ez a tanács és a központ hatásköre. Most szombaton is nyitva vagyunk a közelgő ünnepek miatt, de lehet, hogy ha igény lesz rá, jövőre is megmarad a szombati nyitva tartás, és a szünnapot áttesszük hétfőre, Ahogy a vevőnek a legjobb... Varga Ottó
