Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-29 / 307. szám
1989. december 29., péntek SOMOGYI NÉPLAP 5 TIPP, TÁJOLÓ, OLVASÓSZOLGÁLAT Nem is olyan utolsó asszony FRANCESCÁBÓL ORNELLA Ornella Muti pályája csúcsán meghódította a magyar moziközönség szívét is. Legutóbb „Az utolsó asz- szony” című olasz—francia filmben láttuk — anyaszült meztelenül. — Arca olyan, mint a Madonnáé, teste viszont olyan édes, akár a bűn — nyilatkozta róla Dino de Laurentis, olasz származású neves amerikai producer. Csak irigykedem, hogy ez a Dino mit nem tud. Féltékeny vagyok Alain Delonra is, aki elérte a nyugatnémet rendezőnél, Volker Schlön- dorffnál, hogy „Az eltűnt idők nyomóban” című Proust-regény egyik epizódjának szerepére Ornellát kérje föl. Ornella azonban nem Ornella — ez nem szép tőle, eredeti neve: Francesca Ri- velli. Megtudtam róla továbbá azt is, hogy 1955-ben születtt, apja olasz, édesanyja észt. A kedves és bájos Ornella vMuti ''tizennégy évesen indult el a göröngyös színészi pályán, ki tudja, milyen pempőknek köszönhetően azonban sikerült megőrizni varázslatos szépségét harmincnégy éves korára is. Muti tehát még nem mutti. Sőt, azt sem kedveli, ha szexszimbólumként emlegetik, igazi olasz mamának tartja magát, aki — nyilatkozta nemrégen — még szeretne egy kisbabát, vállalja a negyedik gyermeket is. Rovatszerkesztő: Horányi Barna, Vörös Márta Nézem „Az utolsó asszony” című film egyik fotókópiáját, tessék csak figyelni; középen a kisgyerek pont rám mutat... Sajnos, még nem tud beszélni. Az újév hagyományai Ókori jóslás, régi magyar szokások — Mulatság és vigasság napjainkban Az aprószentek napja után könnyedebb szórakozást ígér az óévbúcsúztató, Szilveszter napja. A Római Birodalomban időszámításunk előtt a harmadik évszázadiban márciusban kezdődött az év. Időszámításunk előftt 153-tól azonban a tisztviselők nem március elején, hanem január 1-gén foglalták él hivatalukat. A Julius Ceasar- féle reform után véglegesen január 1. lett az évkezdő nap. A Caleanriae Janua- riae, azaz január 1. később nagy jelentőségű nappá vált, már nem is csak az újév napját jelentette, hanem az egész télközépi ünnepkört és a hozzá' fűződő szokásokat is felölelte. A konzulok hivatalba lépésükkor fehér birkát áldoztak, rabszolgákat szabadítottak föl, a szenátus megtartotta első ülését. Ovidius is említ műveiben néhány szokást: jókívánságok hangzottakéi ezen a napon, a házakat zöld ágakkal díszítették, ajándékokat küldtek egymásnak, jósoltak a következő esztendőre. A pszichológus válaszol Miért nehéz fogyókúrát tartani? Mélyen igaz az egyik legszellemesebb Murphy-tör- vény megállapítása: „Ami jó csak akad az életben, az vagy törvényellenes, vagy erkölcstelen, vagy hizlal." Enni jó, koplalni rossz, az akarat pedig gyenge. Ez így színigaz, de ha ilyen egyszerű lenne a dolog, akkor csak-csak könnyebben legyőzné a kellemest a hasznos : az egészség érdeke, meg a szép külső utáni vágy. Az evés jóval több, mint a létfontosságú táplálék felvétele a szervezetbe. Az evés élvezet: a fantáziával kigondolt, műgonddal elkészített, ízlésesen tálalt, jó társaságban elköltött ebéd valóságos gyönyörűség. Az evés sok más hiányzó örömöt pótol, csalódást palástol, ír a keserűségre, vigasz a veszteségre. Akinek nincs elég gazdagsága, hogy ösz- szegyűjtsön sok drága tárgyat, akinek nincs hatalma, melyet birtokoljon, esetleg szerettei, akiket magához öleljen, annak ősi birtoklásvágya így kielégítetlen marad. Ezt egy ici-picit helyettesíti az étel bekebelezése. A csecsemőnél a száj a tapasztalás, megismerés eszköze (hiszen mindent először a szájába vesz), a táplálkozás így kicsit a felderítés és birtokbavétel előképévé, jelképévé válik. Az evés sok szálon összefügg a ragaszkodással, szeretettel. A kisgyermek az etetésen keresztül tapasztalja anyja szeretetét, melyet az anya valóban sokszor az etetéssel tud leginkább kifejezni. Csecsemőkorban a szopás összekapcsolódik a vigasznyújtással és a biztonságérzettel. Az evés, etetés felnőttkorban is vigasztalást, elfogadást, biztonságot jelent. A szomorkodó KIÁLLÍTÁS a faluházban Aranyásó járt embert, vagy pedig a kedves vendéget étellel-itallal kínálják: ha valakit így fogadnak, az biztonságban érezheti magát, biztos lehet környezete jó szándéka felől. Az étvágy és a lelkiállapot is igen szorosan összefügg. Vidám embernek jó az étvágya, és a kellemes f evés javítja a hangulatot. Megfordítva: a kedvetlen, ideges embernek összeszorul a gyomra, nem kívánja az ételt. Ha valaki étvágytalan vagy nincs alkalma enni — rosszkedvűvé, nyűgössé, idegessé válik. Ha a korlátozott táplálékfelvétel elég is lenne a szervezet számára, az ember lelkivilága nehezen tudja nélkülözni azt az örömforrást, vigaszt, kárpótlást, azt a jelképes birtoklást, szeretetef, biztonságot, melyet — legtöbbször nem tudatosan — az evés jelent számára. Az ivással ugyanez a helyzet. Milyen jó lenne, ha az evés öröme mentes lehetne a nélkülözés szorításától, a pótcselekvés szomorkássá- gától, meg az elhízás veszélyétől is! Ehhez hozzásegíthetnének az anyák, ha igazi törődéssel, elfogadással, játékkal, simogatással mutatnák ki szeretetüket gyermeküknek az agyonetetés helyett, így nem nevelnék őket evéskényszeressé és szeretetéhessé. Fontos lenne aztán az is, hogy a világ nyújtson egyéb örömöket: pihenést, különféle sikerélményeket, önmegvalósítási lehetőségeket, társas kapcsolatokat, hogy ne az evés legyen az egyik legkönnyebben elérhető (bár egyre drágább és veszélyesebb) örömforrásunk. Dr. Ignácz Piroska A batéi faluházban december 31-ig, majd Szennában január közepéig látható az a magángyűjtemény, amelyet a Barcson élő Nagy László Endre magyar-történelem szakos tanár közikinccsé szeretne tenni. 1956 fázós őszétől állt be N. László Endre — a hazai — aranymosók sorába. A Felvidéken speciális tanfolyamokat szervezett. Magyarországon nemrég nyári tábort. Tárgyi emléke az egyik már leállt gép. Az aranyásók köreiben nem regényes aranyrögkeresés folyik, hanem az aranyszemcséket gyűjtik össze, személyenként akár két kilogramm is elérhető évente. A kiállítás Batéban vasárnap kivételével délután kettőtől hatig látogatható, kívánság szerint videofilm is megtekinthető. A pótolhatatlan, ősi munkaeszközök gyűjtőjének könyve a helyszínen megvásárolható. Az ókorból a középkorba való átmenet századaiban aiz ünnepkörre vonatkozó följegyzések legtöbbet az ál- lataiakoskodókat emlegetik. Házitól házhoz jártak az ala- koskodók és ajándékokat kértek. Az ünnepkörnek ez a jellegzetessége a mai napig! fönnmaradt, elsősorban a kelet-európai népeknél bizonyult tartásnak. Január elseje régóta az ajándékozás napja. Galeot- to írja Mátyás király udvaráról:— Január 1-jén Krisztus körülmetélésének napján a magyarok szirénát, vagyis ajándékokat szoktak adni, hogy jól kezdődjön az év. Zsigimond lengyel herceg számadáskönyve is igazolja, hogy a budai Várban a XVI. század elején is volt ajándékosztás. Egy hét múlva, folytatta a téli ünnepkörök leírását, vízikere6zt történetét ismertetjük. Somogybán az elmúlt évtizedekben is még hallhatták a falusiak, hogy a legények szilveszter éjszakáján kulccsal — gyufafejjel dur- rogtattak. (Ma mér a petárda járja.) A kanász ezen az éjszakán kongózott. Űj esztendőt köszöntő énekesek járták a falusi utcákat. Szilveszter a szórakozás éjjele, bálok, mulatságok, vígasságok ideje. Rerzencén 31-én a helyi általános iskola szülői munkaközössége veszi birtokba a művelődési házat, ahol óévbúcsúztató bált rendeznek. Az új évet 'köszöntik Csurgón, a Csokonai művelődési központban, este 8 órától1 hajnali 4-ig vagy ki tudja, meddig. Kaposvári előzetesünk 1990 januárjának első napjaira: a Kaposvári Galériában a Riippl-Rónai Stúdió tagjainak kiállítása nyílik meg 5-én 16 órakor. Bátai Sándor, Harangozó Ferenc, Györgydeák György, Tóth József és Vörös András mutatja be alkotásait. Ugyancsak ezen a napon tartja rendezvényét a Somogy Megyei Múzeumi Baráti Kör. 13.30-kor Bertényi Iván tart előadást A magyar szent korona története címmel, 16 órakor a Szent Korona Társaság kaposvári tagozata tartja alakuló ülését, 17 órakor Kállay István előadását hallgathatjuk meg, a magyar korona közjogi szerepéről. Szilveszteri házibuli (Két) filmajánlatunk Pénzmánia és Mamba Négymilió elrejtett dollár föllikeresésére indul' el a Pénzmánia című amerikai film néhány szereplője, velük együtt izgalmas perceket élhetnek át a kaposvári filmbarátok a Mozimúzeumban, ahol a filmet december 30—31-én előját- szásiként vetítik. Nem árulünk el titkot, ha egy ismert regény címével helyettesítjük be a Monev MaKár erre a szép asszonyra kígyót, békát kiabálni Pénzmánia — mosoly niáí, a szerencsevadászok akár így is mondhatták volna : Elfújta a szél... A kaposvári Latinca moziban vetítik 29-én és 30-án a Mamba című, szintén amerikai fillmet Trudie Styler, Gregg Henry és Bill Mosley főszereplésével. Az egymástól ellhidegülten élő házastársak figyelmébe ajánljuk a történetet, hogy okuljanak. Évák — így hívják a feleséget — figyelem, óvakodjanak a mérges mamha- kígyótól, amit bosszúálló férfiak helyezhetnek el a lakásban úgy, hogy maguknak véletlenül se essen' bán- tódásuk! Néhány, házilag gyorsan megvalósítható ötlet segít az óévet búcsúztató, szilveszteri vidámság hangulatának fokozásához. A tarka, sőt, harsány színek sokasága itt most megengedett és helyénvaló. Tehát szükség van sok színes papírra, jó, ha akad csillogó, színes fólia vagy sztaniol, de megfelel a mintás, színes csomagolópapír, és legyen okvetlenül kéznél rajzlap vagy kartonpapír. Színes kartonból (kifesthető, kiszínezhető), vagy sztaniollal bevont rajzlapból lámpára, ajtókeretre felfüggeszthető, libegő kis színes madarat készíthetünk. A megadot mérettől — kockát kisebbre véve — eltérhetünk. A madár testét körülvágjuk, középen 1,5 centi széles, keskeny rést vágunk. Az eredeti mérethez, a szárnyához 17 centi széles, 20 centi hosszú papírlapot hajtunk össze 1,5 centi széles sávokban legyezőnek. Ezt összehajtva, bedugjuk a nyílásba, fönt középen ösz- szefogjuk, és cérnaszállal összekötve felfüggesztjük. Egy-két centiméter széles színes papírszalagokból egymásba fűzött karikákkal vidám füzéreket készíthetünk, melyek a szobát ke- resztül-kasul behálózzák. Ilyen papírcsíkokból hosz- szan csüngő, felfüggeszthető díszeket -is variálhatunk.