Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-29 / 307. szám

1989. december 29., péntek SOMOGYI NÉPLAP •+ * 3 Kétmillió forintba kerül a népszámlálás Somogybán 01 MÓDSZER AZ ÖNKITÖLTÉS Egy hónapig tart a nép- számlálás, amely a számlá­lóbiztos látogatásának idő­pontjától függetlenül 1990. január 1-jén 0 órakor kez­dődik. Az állampolgárokat azonban január 2-a és feb­ruár 3-a között keresik föl az összeírás végett. Dr. Ul­rich Károlytól, a megyei ta­nács általános igazgatási irodavezetőjétől először az iránt érdeklődtünk, hogyan szervezték meg a népszám­lálást a megyében. — A népszámlálást előíró 1988. évi 22. számú törvény- erejű rendelet megjelenése után megkezdődtek az elő­készületek megyénkben is, mégpedig már tavaly az utca-, lakás- és házszám- jegyzékek elkészítésével és folyamatos „karbantartásá­val”. így gondoskodtunk arról, hogy a novemberi állapot­nak megfelelően megközelí­tően pontos lakcímjegyzéket, címjegyzéket tudunk a számlálóbiztosok rendelke­zésére bocsátani. Több esetben tartottunk eligazító értekezletet a helyi tanácsi népszámlálási felelősöknek, az e munkában dolgozó ügy­intézőknek, már februárban, júliusban, amikor végérvé­nyessé vált, hogy a sok hu­zavona- ellenére mégiscsak lesz népszámlálás. Ma már olyan helyzetben vagyunk, hogy a számlálóbiztosok ki­válogatása, a területfelelő­sök biztosítása alapján együtt áll az a gárda, amely a sikeres népszámlálást végzi majd Somogybán. 1158 SZÁMLÁLÓBIZTOS — Hányán vesznek részt ebben a munkában? — A megyei tanács nép­számlálási felelősein, a va­lamennyi helyi tanácsnál kinevezett népszámlálási felelősökön kívül 1158 szám­lálóbiztos, illetve területfe­lelős végzi ezt a munkát a városokban és a falvakban. — Az előző népszámlálá­sokkal összehasonlítva bö- vültek-e most az összegyűj- tendö információk? — Végeredményben igen, habár ez csak az úgyneve­zett reprezentatív kérdő­ívekre vonatkozik. Mint az köztudomású, , a mostani népszámláláskor a lakások és a népesség mintegy 80 százalékánál az alapadatokat íi'ják össze — önkitöltéses módszerrel —, ugyanakkor a 20 százalékot kitevő úgyne­vezett reprezentatív körze­tekben bővült a kérdések köre az előző népszámlálás­hoz képest. így például a lakásokkal kapcsolatban kíváncsiak leszünk az utóbbi években végzett fel­újításokra, korszerűsítések­re, vagy a telefonnal való ellátottságra. A személyi kérdőívek alapján a repre­zentatív körzetekben a munkába járás módjára is választ várnak. — Miért van szükség a kétféle adatfölvételre? — A népszámlálásra for­dított összegek folyamatos csökkenése idézte elő azt, hogy a lakosság teljes kö­rére vonatkozóan nem tud­juk a részletes adatokat megkérdezni, viszont szük­séges minden település- szinten olyan adatok föl­vétele, amelyek a statiszti­ka száméra szinte nélkü­lözhetetlenek. Ez a lakás, a személyek legfontosabb ada­taira terjed ki. Természe­tesen ahhoz, hogy bővebb következtetéseket lehessen levonni a népszámlálás anyagából, ezeken kívül to­vábbi kérdések megválaszo­lása is szükséges. A jó do­log az volna, ha valameny- nyi kérdőívet a teljes kér­déskörre vonatkozóan lehe­tett volna kitölteni. Az előbb említett költségtakarékos­ság azonban ezt nem tette lehetővé. FONTOS ALAPELV — Miért alkalmazzák az önkitöltés módszerét? — Magyarországon most első ízben támaszkodunk az alapadatok úgynevezett 80 százalékos fölmérésében az önkitöltéses módszerre. Ez nem egészen ismeretlen a magyar népszámlálások tör­ténetében s más országoké­ban sem. Ez kíméli a költ­ségeket, megmutatja az ál­lampolgárok érettségét, s bizalmat fejez ki irántuk, hogy a tőlük kapott segít­séggel veszik föl a nép­számlálási adatokat. — Mennyire biztosított a személyiségi jogok védelme? — A népszámlálást előké­szítő jogszabályok egyik legfontosabb alapelve a személyiségi jogok biztosí­tása volt. Az összeírás so­rán a lakás- és a személyi kérdőívek kitöltésekor az azonosításra alkalmas sze­mélyi számot nem kérdez­zük, ezek nem kerültek föl a címjegyzékre sem. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a kér­dőíveken szereplő adatok azonosításra nem használ­hatók a jelenlegi népesség­nyilvántartási rendszerben. Ez nem is célja a népszám­lálásnak, a törvényerejű rendelet is úgy fogalmaz, hogy a népszámlálási ada­tokat. kizárólag csak statisz­tikai célra szabad felhasz­nálni, semminemű egyéb, tehát ingatlan-nyilvántartá­si vagy adóellenőrzési kér­désekhez szigorúan tilos. — Mibe kerül ez a mos­tani népszámlálás? — A megelőző népszámlá­láshoz képest most csök­kentett összeg áll a rendel­kezésünkre, ezért az alap­fölvételekben viszonylag szűkebb kérdéskörre vo­natkozik az összeírás. Az egész ország gazdaságát jel­lemző takarékos gazdálkodás a népszámlálásra is vonat­kozik. Végeredményben or­szágosan 700 millió forint áll rendelkezésre. Az előké­szítést 1987-től már ebből az összegbők kellett fedezni, s ez mintegy egyharmadát teszi ki a költségeknek. Az összeírásra a pénznek kö­rülbelül egyharmadát költ­jük, a feldolgozásra pedig a felét. A LAKOSSÁG SEGÍTSÉGE — Somogybán számítása­im szerint, a számlálóbizto­sok, területfelelősök díja­zására nem egészen kétmil­lió forintot tudunk kifizetni. Ez azt jelenti, hogy az alap­összeírásnál személyenként 4, a reprezentatív összeírás­nál pedig személyenként mintegy 6 forintot tudunk fizetni. — Mit kér a megyei ta­nács a lakosságtól? — Először is azt, hogy értsék meg a népszámlálás fontosságát, segítsenek ab­ban, hogy a valóságnak megfelelő legyen az adat­fölvétel. A lakosság az elő­ző népszámláláskor is meg­értőén vett részt e munká­ban. A korábban már em­lített önkitöltéses módszer miatt most még jobban igénybe akarjuk venni a lakosságot. Aki a kérdőívek kitöltését önként vállalja, annak a számlálóbiztos a segítségére lesz. Aki ezt nem vállalja, ahelyett a számlálóbiztos — kérdezés alapján — kitölti az ívet. Azt kérjük mindenkitől, hogy álljon pontosan a számlálóbiztos rendelkezé­sére. Ha valakit nem talál­nak otthon, akkor értesítést hagynak neki, mikor men­nek újra. Nagyon fontos, hogy az érintett személyek a megadott időpontban tar­tózkodjanak otthon az ada­tok fölvétele céljából. Lajos Géza Húszéves a tabi költségvetési üzem A JÖVŐT KUTATJÁK A tabi városi tanács költ­ségvetési üzeme 20 éves. Ar­ról, hogy milyen volt gaz­dálkodásuk az elmúlt két évtizedben, álljon itt né­hány számadat: árbevételük az indulás után 2 évvel 6 millió 600 ezer forint volt, s ez 1988 végén megközelí­tette már az 55 millió forin­tot. Az üzemben 1969-ben negyvenen kezdtek el dol­gozni: ma 140 ember keresi itt a kenyerét. Dinamikusan nőtt az állóeszköz-állomá­nyuk is: a nettó érték meg­haladja a 25 millió forintot. A tabi üzemnek korszerű a telephelye (műhely, raktá­rak, irodaház), van beton­keverő telepe, autói, építő­ipari gépe és számítógépek segítik a munkát. A kere­setnövekedés 1975—85 között évi 12 százalékos volt. Az utóbbi évben csaknem 7 szá­zalékra esett vissza és ál­landósult a munkaerőhiány is ... Az üzem jövőjével kap­csolatban ma még sok a bizonytalanság. Véber Lász­ló igazgató mondta: — Nincs még döntés ar­ról, hogy a meglevő költ­ségvetési üzemi szektort miként alakítják. Üzemünk a továbbfejlesztés szempont­jából speciális helyzetben van, mert tevékenységeink­ben az új beruházás jellegű építésnek kimagasló a rész­aránya. Ebből következik az első kérdés: alkalmas-e a jelenlegi szervezeti-működé­si forma az üzemmel szem­ben támasztott követelmé­nyek teljesítésére? Az üzemigazgató szerint piacgazdasági körülmények között magas szinten építő­ipari munkát végezni csak tiszta profilú, mindent az eredményességnek aláren­delő szervezettel lehet. Ed­dig is szoros határidővel, szigorú feltételekkel szer­ződtek építőipari munkára. A nyereség nagymértékben múlott a szervezettségen és a gyorsaságon. Ám szinte minden esetben fel kellett „borítani” az optimális tech­nológiai sort, átszervezni a működő rendszert azért, mert a költségvetési üzemi feladatokból adódó egyéb — általában előre nem szer­vezhető munkákat — el kel­lett végezni. — Jól érzékelhető az ér­dekütközés a mindennapi munkánkban — folytatja az igazgató. — Az átalakítás tehát mindenképpen szük­ségszerű: különösen, ha a tevékenységeink közötti részarányt vesszük alapul. Üzemünknek nem éri., meg a fejlesztés a kommunális és egyéb nem építőipari ágazatokban, mert a helyi fizetőképes kereslet még a meglevő technikai eszközök, gépek fenntartását sem biz­tosítja. Tehát — a helyi vi­szonyokat is figyelembe vé­ve — az optimális és jó megoldás egy „csaknem” tiszta profilú építőipari és szolgáltató vállalattá törté­nő átalakítás. Természetesen a helyi tanács építőipari vál­lalataként. Tabon a költségvetési üzemnél tudatában vannak annak, hogy a vállalati gaz­dálkodás a jelenlegi viszo- nyok között számos nehéz­séget jelentene. Ezért vol­na szükség a felkészülési időszak feladatainak gyors meghatározására... Krutek József Bőrös malac, juhbeles virsli, friss kenyér Enni- és innivaló a jókedvhez Alig hevertük ki a kará­csony gasztronómiai meg­próbáltatásait, máris nya­kunkon az év vége. A szil­veszteri mulatozáshoz el­engedhetetlen — jó magyar szokás szerint — a gazda­gon terített asztal, az enni- innivalók bősége. Kerényi Ákostól, a Kapos- ker kereskedelmi igazgató- helyettesétől az ellátás hely­zetéről érdeklődtünk. — Bőséges Lesz az ellátás virsliből: 117 mázsányit jut­tatunk el boltjainkba, még az utolsó napon sem lehet hiány. Juhbeles virsliből már csak szerényebb mennyisé­get, mintegy 13 mázsát tud­tak beszerezni, de az élel­mesebbek hozzájuthatnak ehhez a kiváló csemegéhez is. Választékbővítésként még 9 mázsa debrecenit is ki­szállítottak. A szilveszteri malacpe­csenye sokak asztaláról nem hiányozhat. Ennek érdeké­ben. összesen 51 mázsányit terítenek bőrös malacból fo­lyamatosan az üzletekbe. Hogy mindenki kedvére vá­logathasson, idén vannak 8 kilogramm körüliek, 15 kilósak a nagyobb étkűek­A falusi turizmusról Mindenekelőtt köszönöm, hogy a falusi turizmus ki­bontakoztatásában a lap a segítségünkre volt. Várnai Ágnes 1989. december 2-i cikke, amely összességében jól szolgálja a falusi turiz­mus ügyét, sajnálatosan egy olyan állítást tartalmazott, amelynek valóságtartalma csak az alábbi kiegészítéssel érvényes. Az említett mon­datban ugyanis az szere­pel, hogy a falusi turizmus szervezete megyei támogatás nélkül1, csupán a tömeg­kommunikációra támaszkod­va szerveződött. Mint ezt Várnai Ágnes személyes tapasztalatból és a velem folytatott többszöri megbeszélésünkből is tudja, Somogy megye vezetői első­ként karolták fel a falusi turizmus ügyét. Dr. Gyenesei Istvánt — a Somogy Megyei Tanács el­nökét — szövetségünk 1989. december 9-én Törökbálin­ton tartott alakuló közgyű­lése alelnöknek választotta meg, mint olyan személyisé­get, aki a falusi turizmus feltételeinek kialakítása ér­dekében a kormányzati szer­veknél rendszeresen közre­működött, s azonnal felka­rolta a megyében is a fa­lusi turizmus ügyet. Dr. L. Szabó Tünde fő­építész és dr. Ács Tamás nemzetközi és idegenfor­galmi referens munkaköri kötelességüket messze meghaladó módon segítették a falusi turizmus kibonta­koztatását és tapasztalatai­kat országosan is hasznosít- hatóvá tették. A Somogy Megyei Tanács Oktatási Központját (Bala- tonföldvár, Spur 1. u. 18.) az 1989. december 2—3-i ven­dégfogadók és leendő ven­dégfogadók I. országos fó­rumára, előtte 1989. augusz­tus 28-ától szeptember 1-jó­ig megtartott nemzetközi konferenciára is önköltséges módon rendelkezésünkre bocsátották, hogy a részvé­tel a vendégfogadók részére is .elérhető legyen. Terveink szerint a bala- tonföldvári oktatási központ lesz a falusi turizmus kép­zési, felkészítési bázisa. Az augusztusi tanácskozást a Somogy Megyei Tanács és a szennai tsz anyagilag is támogatta, hogy a nyugdí­jasok és diákok is részt tud­janak venni a munkában. Ez alkalommal készült az a javaslat, amelyet a minisz­terelnöknek eljuttattunk és amelyet a kormány és a parlament november 21-i ülésszakán, elfogadott: „Ki­emelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő községekben és külterületi lakott helyen, a saját tulaj­donú lakás üdülési célú hasznosításából (falusi tu­rizmus) származó bevétel adómentes, ha a hasznosítás legfeljebb öt szobára és tíz ágyra terjed ki, az évi be­vétel a 300 000 forintot nem haladja meg és a magán- személy állandó lakhelye is itt van.” Somogy megyében a falu­si turizmussal kapcsolatos közszellemet jól példázza az is; annak hírére, hogy a szövetség rendezi meg 1990- ben a nemzetközi falusi tu­rizmus konferenciát, a szent- balázsi tsz meghívta a kon­ferenciát, hogy az megfele­lő környezetben — Gálosfán — kerüljön megrendezésre. A nemzetközi előkészítő bi­zottság Gálosfán tartott ülé­sén a látottak alapján úgy döntött, hogy elfogadja hely­színül: Gálosfát. Meg szeretném állapítani, hogy a Somogy Megyei Ta­nács vezetői és több szövet­kezet, tsz; olyan aktívan karolta fel a falusi turiz­mus újbóli kibontakoztatá­sát, hogy ezt más megyék elé is példaként lehet állí­tani. Még egyszer megköszönöm a Somogyi Néplapnak a fa­lusi turizmussal kapcsolatos célkitűzések, lehetőségek ismertetését és kérem, hogy a fenti helyreigazításomnak adjon helyt, mivel a decem­ber 2-i cikkben az a mon­dat, hogy „megyei segítség nélkül jött létre”, nem állja meg a helyét. Kérem a további szíves segítséglüket, mert a civil társadalom tájékoztatása a slajtó további támogatása nélkül nem bontakozhat ki. Továbbra is várjuk a leen­dő vendégfogadók és a sza­badságukat tervezők érdek­lődését. Dr. Csáky Csaba elnök nek és 30 kiló körüli bőrös malac azoknak, akik csak daraboltan, kis mennyiség­gel kívánnak részesedni az élvezetből. Tőkehúsból a teljes ter­mékskálából lehet válogatni. Sütőkedvüket kiélni szán­dékozó háziasszonyok meg­nyugtatására : az alapvető termékekből minden kapha­tó, némi utánjárás kell a zsír és étolaj beszerzéséhez. — Hús- és húskészítmény- termékeinket nemcsak a szaküzletekben találhatják meg a vásárlók, a lakótele­pi ABC-áruházakat is kellő mennyiségben elláttuk. A bőségesen terített asztalok­ról az innivaló sem hiá­nyozhat. Boltjainkban 10— II féle pezsgő közül vá­laszthatja ki mindenki a szájízének megfelelőt — mondta a kereskedelmi igazgatóhelyettes. Természetesen üdítőkből is széles körű választékot biztosított az év végére is a Kaposker. Szombaton 13 óráig, tar­tanak nyitva a kereskedel­mi egységek, így bőven jut idő az év „végi bevásárlások­ra. A Sütév állandó célpontja szokott lenni a több napos ünnepeknek. Vagy sokat, vagy keveset sütöttek. Szabó Ferenc technológus szerint becsülettel felkészültek a kereskedelmi rendelések tel­jesítésére. Szombaton a me­gyében mintegy 1200 mázsa kenyeret sütnek, melyet ha nem jön közbe semmi mű­szaki akadály, reggel kilenc óráig az üzletekbe szállíta­nak. (Mészáros) Szilveszteri előzetes VISSZHANG

Next

/
Oldalképek
Tartalom