Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-29 / 307. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1989. december 29., péntek Konszolidálódik a helyzet (Folytatás az 1. oldalról) Front Tanácsa csütörtökön felhívást tett közzé; ebben az új román vezetés arra szólít fel mindenkit: tar­tózkodjon a bosszútól és az erőszaktól, hogy megvalósul­hasson Románia minden ál­lampolgárának békés egy­más mellett élése. A felhí­vás szerint a forradalom célja a román társadalom megváltoztatása, jobbátéte- le. Az élet új szerveződésé­nek jele, hogy a politikai tevékenység csírái is meg­jelentek. Megalakult a „zöldek” pártja; a Román Demokrata Párt is létrejött, s csütörtökön délelőtt egy magánházban zászlót bon­tott a Nemzeti Keresztyén Parasztpárt. A Securitate egységei az ország több helyén provoka­tív híresztelésekkel is igye­keznek riadalmat, zavart kelteni. Ezek közé tartozott, hogy- Kolozsváron az egye­temi tanárok telefonhíváso­kat kaptak, hogy „kikiáltják a Bolyai Egyetemet”. A hír teljesen alaptalan. Holtan találták a bécsi kereskedelmi kirendeltség pincéjében csütörtökön Ma­rin Ceauseseut, a napokban kivégzett romániai diktátor testvérét — jelentették hír- ügynökségek. Marin Ceu- sescu valószínűleg öngyilkos lett: fölakasztotta magát. Az Agerpres román hír- ügynökség csütörtökön beje­lentette,- hogy letartóztatták a néhai diktátor három kö­zeli családtagját. Az őrizet­be vett személyek között van: Ceausescu lánytestové- re, Elena Barbulescu és an­nak fia, valamint a volt honvédelmi miniszterhelyet­tes, Ilié Ceausescu felesége. Ceausescu nővéréről a ro­mán hírügynökség azt je­gyezte meg, hogy az asz- szony csak négy osztályt végzett az általános iskolá­ban, ennek ellenére meg­kapta „a történelemtudomá­nyok doktora” címet és Olt megye tanügyi felügyelője tett— Az új román kormány kérte az ENSZ közgyűlését, hogy tűzze napirendre a Romániának nyújtandó hu­manitárius segély kérdését. A Magyar Népihadsereg készletéből 13 tonna élelmi­szert adtak ájt a román had­sereg képviselőinek tegnap Debrecenben. Az adományt román katonai repülőgéppel szállították Romániába. Pozsgay—Gorbacsov találkozó (Folytatás az 1. oldalról) hangot, hogy a Szovjetunió­val kialakított korrekt jó­szomszédi viszony és a sokoldalú. együttműködés fenntartása sarkalatos pont­ja a párt politikájának és alapvető nemzeti érdek. Vastagh Pál szovjet új­ságírók kérdésére válaszolva kifejtette: a kelet-európai események azt támasztják alá, hogy a 89-es kongresz- szus jól döntött a változá­sok melletti elkötelezettsé­gével. Mint mondta, a tag­létszám alakulása nem vál­totta be a várakozásokat, hiszen eddig kevesebb mint 60 ezren jelezték MSZP-hez tartozásukat. — Nem a párt taglétszáma dönt ugyan a választásokon, de nem mon­dunk le arról, hogy erős baloldali tömegpárttá vál­jék az MSZP — hangoztatta. Az SZKP és az MSZP kö­zötti nézetazonosságot fir­tató kérdésre válaszolva Me- ruk József, az MSZP kül­ügyi osztályának vezetője hangoztatta: nemzetközi kér­dések tekintetében alapvetően egybeesnek az álláspontok. Vannak azonban olyan kér­dések, például a romániai helyzet megítélése (az MSZP válaszul a temesvári megtorlásra megszakította kapcsolatait a román párt­tal, míg az SZKP nem fog­lalt állást), amelyben elté­rőek a megközelítések. Az SZKP és a különböző magyar pártok viszonyáról úgy nyilatkozott, hogy a szovjet pártvezetés „folya­matosan tájékozódik” a magyar politikai életben je­lentkező új erőkről, ahogy azt a többi szövetséges or­szág esetében is teszi. Kárpátaljai segélyek Az erre az alkalomra megnyitott határon a Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség szerdán hét teherautóból álló se­gélyszállítmányt vitt Szat­márnémetire — gyógy- gyert, kötszert, élelmiszert. Pénteken újabb szállít­mányt visznek. Á berzenceiekkitettek magukért (Folytatás az 1. oldalról) helyet ajánlottak fel a Ro­mániából érkező gyerekek­nek. A főosztály nevében arra kérte az intézmények vezetőit — különös tekintet­tel a téli szünetre — hogy tájékoztassák őket, ha bár­milyen lehetőségiük van a szomszéd országibeli gyer­mekek fogadására. Azt is jelezzék, hogy hány gyere­ket tudnának elhelyezni, milyen területen, s ha in­tézkedni akarnak, akkor ők kit keressenek ebben az ügyben. Kaposváron a Fidesz és az SZDSZ továbbra is foly­tatja az adományok gyűjté­sét. Szerdán öt tonna bur­gonyát szállítottak el a Zöldérttől, tíz tonnával a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombináttól, öt mázsa vajat a Közúti Vállalattól a hon­védség gépjárműveivel. Az MDF mernyei szerve­zete köszönettel vette, hogy a helyi, a somodon és a szenrtgá loskéri lakosok 750 ezer forint értékű adományt juttattak Románia népei­nek. Az MDF a Dél-Dunántúl- ról konvojt indított tegnap Marosvásárhelyre, ez a ko­csisor vitte a somogyi ado­mányokat is. Schmidt Ervin tanácselnök arról tájékoz­tatta szerkesztőségünket, hogy a Nagyberki Közös Ta­nács területén lévő Mosdós községből gépkocsioszlop in­dult tegnap Romániába. Dr. Andrasofszky Barna igaz­gató-főorvos vezetésével két kisteherautóval, egy-egy Ifával és személyautóval gyógyszer- és élemiszer- segélyszállítmányt visznek a mosdósi tüdőgyógyintézetből a romániai Szilágysomlyó kórházába A helyi tsz és ta­nács tíz-tíz mázsa cukrot küld Berettyószéplakra, mi­vel a közeljövőben testvéri kapcsolatot kívánnak föl­venni vele. A tanács meg­bízta dr. Andrasofszky Bar­nát, hogy kérdezzék meg a berettyószéplaki vezetőket, mire lenne szükségük. Ak­kor a gyűjtést aszerint foly­tatják. Az Erdélyi Baráti Kör felajánlotta számlaszámút mindazoknak, akik a romá­niai szenvedőkön pénzado­mánnyal kívánnak segíteni. Kérik, hogy a feladóvevény­re írják rá: „Megbékélés 1989.” A beérkező összeget gyermefctápszerek, élelmi­szer, gyógyszerek vásárlásá­ra fordítják. A számlaszám: OTP 790-4133. Az Erdélyi Baráti Kör fel­hívja Somogy megyei tag­jait, hogy a munka össze­hangolása érdekében jelent­kezzenek Horváth László Árpád ügyvezető titkárnál, vagy Katona József elnök­ségi tagnál. L. G. SZDSZ-ÜZENET A marcali MDF felhívására Egy kamion élelmiszert indítottak Erdélybe Nagyvárad, Arad, Temesvár polgárainak A Szabad Demokraták Szövetségének Kaposvár vá­rosi szervezete üzenetet jut­tatott eí Nagyvárad, Arad és Temesvár magyar és román nyelvű újságaihoz. Először is örömüket fe­jezték ■ ki a három város polgárainak írott üzenetben, hogy a népelnyomó Ceau- sescu-rendszer nincs többé, a nép elemi erejű felhábo­rodása elsöpörte azt a gyil­kos diktatúrát, amely meg­félemlítette és megalázta az egész román népet, egymás ellen uszítva az ország nem­zetiségeit. Közös hazában éltek, egymás mellett. Testvérként, együtt kell fölépítenetek egy új, szabad és félelemmentes hazát, amelyet minden em­ber — nyelvi különbségek­től/ függetlenül — otthoná­nak érez.” Az SZDSZ üzenete őszin­tén feltárja, hogy mi ma­gyarok is nehéz helyzetben vagyunk, gazdaságunk a csőd szélén áll. „Mégis, amikor hírét vettük forra­dalmatoknak, az egész vá­ros megmozdult, hogy éle­lemmel, gyógyszerrel és vér­rel segítsen. Mi, szabad demokraták'— a többi politikai szervezet mellett — megpróbáltuk, hogy csekély erőnkkel se­gítsük szervezni a gyűjtést és részt veszünk ennek a segítségnek az eljuttatásá­ban. Ami a jövőt illeti, bizto­sak vagyunk benne, hogv Románia sokat szenvedett népei — egymást becsülve és segítve — ki tudnak lá­balni az útvesztőből1, amely­be akaratuk ellenére kény­szerítették őket.” Jól sikerült a marcali MDF december 22-én, pén­teken délután 4 órakor meg­hirdetett gyűjtési akciója Románia megsegítésére, amint azt Fehér Ferencné hozzánk küldött leveléből megtudtuk. Már első este húsz mázsa élelmiszert és gyógyszert szállított egy hat személygépkocsiból álló konvoj Kecskemétre. Onnan buszon juttatók ki Romániá­ba. December 23-án már a Vö­röskereszt, az MSZÍJ és a város összes szervezete be­kapcsolódott a gyűjtésbe. A környező falvakból is ér­keztek adományok, így Csömendről, Nikláról, Két- helyről, Balatonkeresztúr- ról, Somogyszentpálról, So- mogysámsonból, Véséről. A nemesvidi MDF egy Ifa-te- herautónyi rakománnyal érkezett Marcaliba. Pálfi József mesztegnyői lakos vállalva minden ve­szélyt, december 24-én Er­délybe szállította a saját kamionjával az élelmiszert, gyógyszert és ruhaneműt. Az élelmiszerboltok cuk­rot, lisztet, zsírt és burgo­nyát, a laktanyák gyógy­szert, kötszert és konzerve- ket ajánlottak fel. A Vö­röskereszt véradást szerve­zett, s mintegy húszán utaz­tak be Kaposvárra. Sok ne­vet felírtak, a városi veze­tőség azonban továbbra is várja a jelentkezéseket a véradásra. A Vöröskereszt­nél tegnapig 10 800 forint felajánlás gyűlt össze. Az MSZP azt- kezdemé­nyezte, hogy a családok vál­lalják beteg, sérült, utógon­dozásra szorult gyermekek gondozását, ápolását. A vá­rosi tanács a csecsemőott­honban hároméves korig ad helyet a rászoruló gyerme­keknek. Marcali és a környék la­kossága köszönetét érdemel az önzetlen segítségért. Megvételre felajánljuk 5 éves, kitűnő állapotban lévő A „Balatongyöngye” Mgtsz szőlőágazata IKARUS 211-ES részes művelésbe adja típusú autóbuszunkat jó kondícióban lévő, termő korú szőlőültetvényét. Érdeklődni tehet: MEGEMELT SZÁZALÉK! PANNON Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar NAGY TERMÉSBIZTONSÁG! Érdeklődni: a 84/51-622-es í( 8_JS ellátási osztályún telefonon, vagy személyesen: a szőlőágazat vezetőjénél. KAPOSVÁR, Dénesmajar 2. BOGLÁRLELLE, Petőfi S. u. 2. (107498) (107515) CEAUSESCU UTOLSÓ NAPJAI Hit csinált, mire készült? Hogyan teltek Ceausescu utolsó napjai? — erre ke­resett választ az MTI bukaresti tudósítója. Kapcsolatot létesitett egy olyan hiteles szemtanúval, aki a pártköz­pont épületében dolgozott az „utolsó napig”. Nevét nem közöljük, hiszen a terroristák bosszújától még tartani lehet. A szemtanú elmondta: de­cember 17-ikén vasárnap délután négy órára teletoe- szélgetésre hívta össze a rendszer országos vezérka­rát. Az ilyen telebeszélge- tés úgy zajlott le, hogy évekkel ezelőtt minden me­gyei pártbizottsággal külön- vonalakat építettek ki. A főközpont az RKP KB szék­háza volt, Ceausescu külön irányító kabinetjében. Eb­be a „körkapcsolásba” be­sorolták a Securitatét, a hadsereget, a belügyminisz­tériumit, a milíciát is, azok szűk vezetőivel. Ceausescu az ilyen telebeszélgetések (telefonon történő oda— vissza rendszerű kiépített lánc) időpontját mindig ön­kényesen, saját elgondolása alapján döntötte el. Decem­ber 17-én azért hívta össze az ország vezérkarát, hogy közölje mindegyikőjükkel: a hadsereg Milea vezetésével habozott és késlekedett, ezért alakult ki a jelenlegi helyzet. A fő téma a Temes­váron kialakult bbnyolult állapot volt, ahol már ka­szabolták a tüntetőket. Ceausescu ekkor — mint a fegyveres erők főparancs­noka — közölte az ország illetékes vezérkarával, hogy tüzet rendel el mindenütt, ahol csak a legcsekélyebb megmozdulás is történik. „Lőni, lőni, lőni kell — mondta, és hozzáfűzte: — Mindenkit, aki rendszerel­lenesen viselkedik, tartóz­tassatok le!” A pártközpontban erről a telebeszélgetésről- még ké­szült jegyzőkönyv — a szemtanú ezeket olvasta —, s másnak, hétfőn a diktátor elrepült Iránba. Hétfőn és kedden, valamint szerda délelőtt Elena Ceausescu irányította az ország és a párt ügyeit, mindenben át­vette a hatalmat. Emil Bo­bu, a „második ember” ek­kor Temesváron tartózko­dott és rejtekhelyről „ve­zérelte” a mészárlásokat, a rettenetes akciókat. Elena és Nicolae Ceausescu kö­zött — Bukarest és Tehe­rán között — „forró drótot” kellett kiépíteni, s a feleség állandóan tájékoztatta fér­jét a fejleményekről. Szer­dán délután három óra táj­ban érkezett vissza a con- ducator az iráni látogatás­ról, s azonnal munkába kez­dett: kiadta az utasítást „íródeákjainak”: Constan­tin Mileának, Eugen Flores- cunak és Gheorghe Sprinte- roiunak, hogy egy órán be­lül írjanak neki beszédet, amelyet 7 órakor elmond a televízióban. Kiadta az irányelveket, és a stáb hoz­zákezdett a szózat elkészí­téséhez az ismert demagóg szólamokkal. Ezt a beszédet . is nagybetűs géppel írták, hogy semüveg nélkül tudja olvasni a diktátor, mert er­re nagyon kényes volt. A tv- és rádióbeszéd el­hangzott, s nyomban utána (még az esti órákban) a tv késői híradójában már jöt­tek is a dolgozók „csatlako­zásai”. Ceausescu utasításá­ra az országban röpgyűlé- seket kellett szervezni, ame­lyeken beszédeit, irányel­veit dicsérték és magasztal­ták. Ezen az estén Elena asszonnyal együtt tóparti villájába hajtatott, onnan adta ki az utasításokat, hogy csütörtökön délelőtt­re szervezzenek a bukares­ti nagyüzemek1 dolgozóinak részvételével nagygyűlést, ahol majd ország-világ előtt demonstrálja: a nép mel­lette áll. A nagygyűlést meg is szervezték, csakhogy ak­kor még senki sem tudta, hogy a felvonulókhoz diá­kok is csatlakoztak. Amikor a gyűlés megkez­dődött, az előszónoklatot tartó üzemi küldöttek rend­ben elmondták a dicsérő és vádaskodó szövegeket, majd következett Ceausescu be­széde. Rövid idő múlva a két petárda -r- amit a szem­tanú a pártközpont egyik emeleti ablakából észlelt — nagy robajjal megszakította a gyűlés „menetrendjét”. Ekkor nők sikolya hangzott, majd a tömeg egy része el­dobta Nicolae Ceausescu és Elena Ceausescu képeit, a transzparenseket. Ezeken átgázolt és elment a tér­ről. Ekkor megszakadt a -te­levíziós közvetítés, de a biztonsági erők három perc alatt helyreállították a ren­det és folytatódott a gyű­lés. Elena odasúgta a dik­tátornak: „Mondj nekik va­lamit, ígérj!” Ceausescu nem habozott — meséli a szemtanú. Azon­nal fizetésjavításokat ígért. Alighogy lepergették a nagygyűlést, az utca népe megbolydult, és megkezdő­dött a tulajdonképpeni for­radalmi megmozdulás. Ceau- sescut állandóan tájékoztat­ták a helyzetről. Este 6 órára ismét összehívta a belső vezetést, utasításokat adott ki és élesen támadta Mileát a hadsereg szabotá- lása miatt. A megyék veze­tőit is „készültségbe” he­lyeztette. Ebbe a „telebe- szélgetésbe” Elena — a szemtanú szerint — mindig beleszólt, noszogatta Ceau- sescut: legyen határozottabb. A vésztjósló hírekre, hogy Bukarest utcáin már nem biztonságos a közlekedés, nem vállalkozott arra, hogy tóparti lakásába térjen. Közben tankok, páncélos járművek vették körül a pártközpontot. Ezen az estén nagyon ké­sőn feküdt le a pártköz­pontban levő lakosztályában. Mikor a szemtanú másnap, pénteken reggel bement az épületbe, az egyik Securi­tate-tiszt a fülébe súgta: „Milea nem él! Lelőtték!” Még nincs véglegesített kép arról, hogy Ceausescu vagy biztonsági emberei végez­tek-e vele, de a szemtanú a pártközpontból szerzett ak­kori információi szerint biztosra vehető: Milea hon­védelmi miniszter nem lett öngyilkos! A menekülés napján, dél­előtt vészterhes volt a hely­zet a pártszékház környékén. A szemtanú úgy tudja: Ceausescunak „vészhely­zetre” volt egy alteregója. Amikor a tömeg betörte a pártház ablakait és behatolt a pártfőtitkár folyosójára, akkor ez az alterego fogadta őket, de mikor kővel kezd­ték dobálni, eliszkolt. Köz­ben Ceauseseut a pártszék­ház és az államtanács épü­lete között kiépített, föld alatti folyosón menekítették. A menekülés alagútrend­szeren át történt, onnan tűnt el Nicolae Ceausescu, s akkor vették üldözőbe, ami­kor Daciájával Arges me­gyében feltűnt. A szemtanú ezeket a menekülési részle­teket már nem ismeri, mert ő sem volt beavatva a föld alatti -rejtekhelyekbe. Az elmondottak viszont tanúsítják, hogyan töltötte utolsó „munkanapjait” a vérengző diktátor, Scorni- cesti „Drakulája”. Oltványi Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom