Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-27 / 305. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP 1989. december 27., szerda Üdülés — nevelőotthonbar Szeretet, gondoskodás A cégbejegyzés és a vele kapcsolatos eljárás A fonyódi II. Rákóczi Fe­renc nevelőotthon szeptem­ber 1-jétől hivatalosan üdü­lőiskola és nevelőotthon. — Mi a változás a koráb­biakhoz képest? — kérdez­tem Tóth László igazgatót. — Intézményünk eddig is foglalkozott üdültetéssel, a nyári időszakban. A SZOT- üdülési lehetőségek csökke­nése tette szükségessé, hogy más pihenési formát vá­lasszunk. Ez a létesítmény közvetlenül a Balaton-par- ton van, nagy parkkal; iga­zán kiváló környezetet te­remt a gyerekeknek, neve­lőknek. 16 tagú csoportok­ban érkeznek az iskolások és 18 napig maradnak ná­lunk. Vonzó — a koruknak meg­felelő — programot biztosí­tanak itt számukra. A helyi Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal megyei igazgatóságán egy nap át­lag 180—200 ügyfelet fogad­nak áfa<-ügyben és egymil­lió forint forgalmi adót té­rítenek vissza. Ez évente 260—280 millió forintot tesz ki. Különösen az év vége közeledtével nő az ügyfél- forgalom, többnyire azért, mert az emberek félnek a jogszabály-változások tói. Ilyenkor aztán lábra kapnak különféle mendemondák. Így volt ez az idén is. El­terjedt ugyanis, hogy meg­szűnik az áfa-visszatérítés jelenlegi rendszere. — Igaz-e ez? — kérdez­tük Biczó Saroltától, az APEH megyei igazgatóságá­nak osztályvezetőjétől. • . / — Az 1988-tól érvényes régi fargalmiadó-visszatérí- tési rendszerben az a sza­bály, hogy a magánerős, há­zilagos lakásépítésnél a ki­vitelezőknek a forgalmi adót az utolsó felhasználó köte­les megfizetni. Ezt aztán az adóhatóság neki később visszatéríti. Ugyanilyen jo­gon a mezőgazdasági kis­termelők is bizonyos felté­telek mellett visszaigényel­hetik az áfát — mondta Biczó Sarolta — 1990. janu­ár 1-jével azonban a koráb­binál egyszerűbb visszatérí­tési rendszer is életbe lép. Azok a házilagos lakásépí­téssel kapcsolatos terméke­ket forgalmazó kiskereske­delmi bolttuiajdonosok, egyéni vállalkozók, akik ezt az Apeh elnökétől kérik, olyan jogot kaphatnak, hogy magánszemély részére az áfát a helyszínen visszaté­ríthetik, és ezt a korábbi 20 ezer forint helyett már 10 ezer forint forgalmi adóér­téknél megtehetik. Lényeges azonban — húzta alá Biczó Sarolta —, hogy az új mel­lett a régi visszatérítési rend­szer is érvényben marad. Ez okozhatta a félreértést. kirándulásokon kívül ellá­togatnak Keszthelyre, Pécs­re, Kaposvárra, megismer­kednek a Balaton és Dél- Dunántúl nevezetességeivel. A nevelőotthonban élnek olyanok is, akiknek ez az intézmény jelenti a családi fészket. Intézeti neveltek, hátrányos helyzetűek, állami gondozottak, akiknek épülé­sét a szülők helyett az ál­lam biztosítja. Nem kérde­zem, milyen tragédiák, em­beri gyarlóságok juttatják ide a 6—14 éves gyermeke­ket. Könnyelmű percek, el­vetélt egzisztenciák, nyo­masztó anyagi gondok szen­vedő tanúi ők, akik csak rövid időre ismerhették meg eddig az otthon védő, bárso­nyos melegét. Fonyódon 128 gyermek ré­szére van hely: 85 százalék­— Miért előnyös az - új visszatérítési rendszer? — Egyszerűbb és emellett vevőcsalogatóbb. A külföl­dön szerzett tapasztalatok­ból tudjuk, hogy a vásárlóik elsősorban, azokat az üzle­teket keresik föl, amelyek a forgalmi adót nyomban visszatérítik, hiszen ebben az esetben mentesülnek a későbbi adminisztráoiótól. Érdeke tehát az építőanyag- stb. kereskedőknek, hogy rugalmasan éljenek e lehe­tőséggel. — Kik kaphatják meg az azonnali visszatérítési lehe­tőséget ? — Az engedélyt az APEH elnökétől kérhetik. Az APEH megyei igzagatósá­A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának szervezé­sében pénteken délután megalakult a somogyi falu­szövetség. Az előzetes felhí­vásra .tizennégy somogyi község jelentkezett, s akik ott voltak az alakuló ülésen, megerősítették a részvételi szándékukat. Az alapsza­bály szerint tíz tagnak kell lennie, így nem volt akadá­lya a faluszövetség megala­kításának. Az alapszabályt előzetesen mindenki áttanulmányozta, hiszen kíváncsi volt arra, hogy mit akar a magyar fa­luszövetség. A községek ösz- szefogásának egyik kezde­ményezője, Nagy Sándor, a balatonberényi tanács vb- titkára irányította az alaku­ló ülést. Sok hasznos taná­csot adott Sólymos Endre, ban telített az intézmény. Néhány helyet mindig fenn kell tartanunk a frissen ér­kezőknek — mondja az igaz­gató. — 10—12—16 tagú cso­portokban folyik az oktatás s a továbbtanulási arányt figyelembe véve jó alapokat ad az iskola. — A nagy hátrányuk nem a tanulás miatt van. Az élet írott és íratlan szabályaiban tudnak nehezen eligazodni, s én tudom, emiatt mennyit szenvednek. Furcsa lesz ne­kik a középiskolai kollégiu­mi légkör: erre mi sem tud­juk kellőképpen felkészíteni őket. Társadalmi összefogás kell, hogy könnyebben beil­leszkedjenek. A munkahe­lyek, iskolák ne a múltjukat firtassák, hanem a gyerekek és a társadalom érdekeit gátol pedig olyan igazolást kell beszerezni, amely tanú­sítja, hogy az „adóalany” eleget tett állampolgári kö­telezettségeinek (pl. öt évre visszamenőleg nincs adóhát­raléka, hiánya, betartotta a számla- és bizonylati fe­gyelmet, és így tovább). Az engedély megadása tehát nagy felelősséget jelent mind a lakosság, a lakás­építők, az építőanyag-keres­kedők, mind pedig az adó­hatóságok részéről. Nagy szerepet játszik benne a bizalom is. A híresztelésekkel ellen­tétben tehát áfa-ügyben a helyzet nem romlott, inkább kedvezőbbé vált. Ez az eset is bizonyítja: igen nagy szükség van a rendszeres és megbízható információra. a HNF megyei bizottságának munkatársa is. A Somogy Megyei Falu­szövetség azt tűzte célul, hogy liöveli a falvak meg­tartó képességét. Különösen fontosnak tartja a gazdasá­gi, a szellemi önállóságot. A somogyi sajátosságokat figyelembe véve középpont­ba állítják a községek gaz­dasági életerejének erősíté­sét, elsősorban az autonómi­án keresztül. Úgy ítéli meg a faluszövetség, hogy csak így fejlődhetnek ezek a te­lepülések. Azt is kimondták, hogy a városokkal egyenlő elbírálásra van szükség. A faluszövetség mindig képvi­selteti magát a megyei ta­nács ülésein, ha a somogyi falvak egészét érintő témá­kat tárgyalnak. A faluszövetség jogi taná­nézzék. Sokat botladoznak még, de ne elutasító, ke­mény kritika fogadaja őket, hanem megfelelő tolerancia. Azt hallottuk, hogy az APEH e téren igyekszik minden tőle telhetőt meg­tenni. Ezt a célt szolgálja egyebek mellett a megyei igazgatóság által minden ügyfél számára hozzáférhe­tő (zsebre rákható) tájékoz­tató is, amelyen rajta van az áfával kapcsolatos min­den szükséges tudnivaló. Érdeke az adózóknak, hogy ezt maguknál tartsák, hi­szen egész sor olyan határ­eset van az adózásban, ahol a rossz döntés következmé­nye lehet jelentős többlet­adó befizetése. Hogy sok ilyen — ismerethiányból adódó — téves döntés van napjainkban, azt az AFEH- hoz befutott rossz számlák tömege is bizonyítja. csókát ad majd, véleménye­zi a rendezési terveket, s a környezetvédelemmel is fog­lalkozik. Támogatja a kü­lönböző öhszerveződéseket, így például a különféle kul­turális egyesületeket. Nagy gondot fordít arra, hogy a falvak tulajdonosai, felelős gazdái legyenek a települé­seknek és az intézményeik nek. Éppen ezért adatban­kot, információs bázist hoz­nak majd létre. Elhatároz­ták, hogy együttműködnek minden párttal, szövetség­gel, szervezettel. A Somogy Megyei Falu­szövetség január 15-ig meg­tartja közgyűlését, Az elő­zetesen megválasztott jelölő- bizottság ajánlásai alapján ezen töltik be a különféle tisztségeket. L. G. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. sz. tör­vény felsorolja azokat a gazdasági társaságokat, ame­lyek cégibejegyzése kötelező. A székhely szerint illetékes megyei bíróságinál, mint cégibíróságnál a közkereseti társaságok (ezen belül' a ki­zárólag természetes szemé­lyekből álló társaságok: gazdasági munkaközösségek; — a kizárólag jogi személy­nek a dolgozóiból és nyug­díjasaiból álló és társasá­gok; jogi személy felelős­ségvállalásával működő gaz­dasági mukaközösségek — korábbi elnevezése szerint vállalati gazdásági munka- közösségek), a betéti társa­ságok, egyesülések, közös vállalatok korlátolt felelős­ségű társaságok és a rész­vénytársaságok bejegyzése kötelező. Az állami vállalatokról szóló, legutóbb az 1989. évi XIV. sz. törvénnyel módosí­tott 1977. évi VI. sz. törvény ugyancsak kötelezővé teszi a vállalatok bejegyzését a cégjegyzéket vezető bíróság­nál. 1990. január 1-jétől kezdődő hatállyal. Hasonló­képpen rendelkezik az 1989. XV. sz. törvénnyel módosí­tott 1971. évi III. törvény, amely a szövetkezetről szól. A szövetkezetek alapszabá­lyukat 1990. március 31-ig kötelesek felülvizsgálni, és a törvény rendelkezései sze­rint módosítani. Legkésőbb április 30-ig kötelesek cég- bejegyzésüket kérni az ille­tékes cégbíróságnál. Az igazságügyi miniszter 13/1989. sz. rendelete 1990. január 1-jén lép hatályba. Ez a rendelet a cégjegyzés­ről és a cégbejegyzésről szól. A cégbejegyzéshez a beje­gyezni kért cég formájának megfelelő nyomtatványt egy példányban kell elkészíteni írógéppel vagy számítógép­pel. Mégpedig átütés, vagy javítás nélkül. Az eredeti példányról1 további 5 máso­lati példányt is kell készíte­ni. A cég formája szerint történő bejegyzés iránt kü­lön elkészített bejegyzési kérelmet kel-1 előterjeszteni a megyei bíróságnál, mint cégibíróságnál’. A bejegyzési kérelemhez csatolni kell a cég létesítésére vonatkozó Okirat egy eredeti és két Hiteles másolati — minden esetben összefűzött — pél­dányát, ha a fióktelep be­jegyzése is szükséges, és az a megyei bíróság illetékes­ségi területén kívül van, úgy egy további hiteles má­solati példányt is. Eredeti­ben mellékelni kell az ugyancsák hiteles cégaláírá­si nyilatkozatokat, ha pedig a cég létrejöttéhez vagy te­vékenységéhez hatósági en­gedély szükséges akkor azt is. Ha a társaságban jogi személy is részt vesz, abban az esetben a tag cégkivona­tát, illetve törzskönyvi ki­vonatát is csatolni kell. Ha a gazdasági társaságnak külföldi cég tagja is van, a külföldi cég cégkivonatát, vagy annak hitelesített má­solatát, és mindezek magyar nyelvű hitelesített fordítását is be kell csatolni. Ameny- nyiben a társaság valamely tagja nem pénzbeli hozzá­járulással vesz részt a tár­saságiban, úgy a társaság tu­lajdonába adott, vagy egyéb jogcímen rendelkezésre bo­csátott ingatlan esetében a tulajdoni lap másolatát is csatolni kell. A hitelesítése­ket az Állami Közjegyző, a fordítást a hitelesített Or­szágos Fordító és Fordítást Hitelesítő Iroda, Budapest végzi. Ha a gazdasági társaság az 1989. évi XIII. törvény szerint átalakulással jött létre a fentieken kívül az átalakulási tervet (egyesülé­si vagy szétválási okiratot), a vagyonmérleget, illetve arról a köny vvizsgáló és fel­ügyelő bizottság jelentését, az átalakulási terv és a va­gyonmérleg elfogadásáról szóló és felügyelő bizottság jelentését, az átalakulási terv és vagyonmérleg elfo­gadásáról szóló határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet, végül' az átalakulásra vo­natkozó döntés közzétételé­ről szóló igazolásokat (a Cégközlöny lappéldányait) is csatolni kell Minden egyes kötelező közzététel esetében másolat­ban kell benyújtani a köz­zétételi díj befizetéséről a feladóvevényt is. Az igazságügyi miniszter rendelete 9—10. paragrafu­sai részletes további előírást is tartalmaznak az állami váltálat, tröszt, tröszti vál­lalat, szövetkezet országos képviseleti szervének, tár­sadalmi szervezetnek és egyesületnek a vállalata, leányvállalat, közös vállalat, egyesülés és részvénytársa­ság, szövetkezet, valamint a korlátolt felelősségű társa­ság esetében a kötelezően csatolandó egyéb okiratok­ról. Amennyiben a bejegyzett cég adataiban olyan válto­zás történik, amelynek cég­nyilvántartása kötelező, úgy a változás bejelentése a cég­jegyzék számának feltünte­tésével a változást bejelen­tő nyomtatvány 4 példányá­nak benyújtásával történik. A változás bejelentése 60- rán arra a rovatozámra uta­lással kell azt kérni, amely rovatszám alatt feltüntetett adatot, jogot vagy tényt a változás érint. Ennek során pontosan meg kell jelölni ezen nyomtatványon a meg­változott adatot és az új adatot. A kötelező közzétételi dí­jat a kérelmek benyújtása előtt kell1 befizetni. Azok a cégjegyzékbe 1989. december 31-ig már bejegy­zett cégeik, amelyek adatai változása történik 1990. ja­nuár 1-jét követően, ez első alkalommal lesznek kötele­sek az igazságügyi minisz­ter rendelete szerinti nyom­tatvány kitöltésére és be­nyújtására. A cégjegyzék nyomtatvány csomagok a megyei bíróság­nál, mint cégbíróságinál igé­nyelhetők, ahol a cégiroda a kötelező közzétételi díj befizetéséhez postai csekk­lapokat is ad a társaság képviselőjének. Miután a bejegyzésekhez csupán any- nyi nyomtatvány áll rendel­kezésre, amely a folyamatos ügyintézést biztosítja, ezért szükséges, hogy akkor, ami­kor a társaságok a nyomtat­ványokat igénylik, már pon­tosan elhatározott és a tár­saságiban résztvevők által végleges megállapodás le­gyen arról, hogy a társa­ságnak hány tagja van és kik azok, mi lesz a társa­ság tevékenységi köre, kik lesznek a társaság ügyveze­tői, illetőleg egyes társasági formáknál kik lesznek a könyvvizsgálók és a fel­ügyelő bizottsági tagok. A bíróság a cégjegyzék nyom­tatvány csomaghoz a nyom­tatványok kitöltéséhez rész­letes tájékoztatót is ad írás­ban az igénylőik részére. A, Somogy Megyei Bíró­ságnál mint cégbíróságnál az ügyfélfogadási idő válto­zatlanul minden nap 9—11 óra között van, keddi napon 8—16 óra között. A bíróság kéri az érdeklődőket és jo­gi képviselőiket is, hogy csak ebiben az időben jelent­kezzenek nyomtatvány igé­nyükkel, cégügyekben egyéb érdeklődéssel vagy az ira­tok előterjesztésével. Dr. Torma Ákos c.. megyei bírósági 'tanácsvezető bíró A HBLYZET KEDVEZŐBB LETT Január 1-jétől egyszerűbb a forgalmi adó visszatérítése Sz. N. Nagyobb gazdasági önállóságot Megalakult a somogyi faluszövetség

Next

/
Oldalképek
Tartalom