Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-14 / 296. szám
2 Somogyi Néplap 1989. december i14„ csütörtök Londonban tárgyalt a magyar kormányfő Horn Gyula részt vett a 24-ek tanácskozásán Horn Gyula, aki a 24-ek külügyminiszteri értekezletére utazott Brüsszelbe, megbeszélést folytatott az Egmont- palotában James Baker amerikai külügyminiszterrel (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar kormányfő egyetértett a miniszterelnök asszonnyal abban, hogy a Nyugatnak — a kelet—nyugati kapcsolatokra gyakorolt hatása miatt — fontos érdeke a Szovjetunióban zajló változások sikere és ehhez meg kell adnia minden lehetséges támogatást. A magyar helyzetről adott tájékoztatójában Németh Miklós hangsúlyozta, hogy megkezdődött a békés átmenet második szakasza. A lezáruló első szakasz ismérvei között kiemelte, hogy az uralkodó párt lemondott vezető szerepének alkotmányos deklarálásáról, „lebontottuk az állampártot és a pártállamot, működik a többpártrendszer, szembenézünk a múltunkkal''. „Mindezt nagyon gyorsan kellett véghezvinni — montotta —, mivel az 1968 utáni időszakban kiderült, hogy gazdasági reformokat nem lehet változatlan politikai rendszerben kibontakoztatni. Eltérően más szocialista országoktól, Magyarországon a változásokat nem az utca kényszerítette ki, hanem a párt reformszárnva tudatosan kezdeményezte” — hongoztatta Németh Miklós. Ezután arról szólt, hogy a békés átmenet második szakaszában ki kell munkálni a piacgazdasághoz szükséges törvényeket, élénkíteni kellí a vállalkozásokat és meg kell teremteni az ehhez elengedhetetlen garancia- . és feltételrendszert. Hangsúlyozta, hogy az egész reformfolyamat kulcskérdése a gazdaság. Ha a gazdaság összeomlik, az egész folyamat megáll. Elsősorban a fejlett nyugati országok tudnak segítséget nyújtani. Kifejezte azt a véleményét, hogy a magyarországi reformok továbbhaladásának előmozdítását szolgáló segítség nem csupán Magyarország érdeke, hanem a fejlett országoké is. „Nem alamizsnát kérünk, hartem olyan együttműködést, ami hozzásegít céljaink eléréséhez. Mi most bizonyos értelemben azt a csatát vívjuk a szerkezet- váltás tekintetében, amit, a' brit gazdaságban küzdöttek meg öt—tíz évvel1 ezelőtt'’ — emelte ki Németh Miklós. Végiül szólt a támogatások leépítéséről, ötven nagyvállalat megszüntetésére vonatkozó döntésről1 és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szerkezetváltáshoz feltétlenül tőkére van -szükség. Margaret Thatcher hangsúlyozta, hogy a nemzetközi valutaalappal történő megállapodás után Magyarország komoly segítségre számíthat. a Nyugattól, ezen bélül az Európai Közösségiektől. a huszonmégyektől. azaz az OECD-töt és Nagy- Britanniától is. „Nagyon fontos, hogy a magyarországi ellenzéki pártok felelős magatartást tanúsítsanak, mert a demokrácia nem lehet az ígéretek árverése. Nagyjelentőségű, hogy a magyar kormány már most kész megtenni a szükséges nehéz lépéseket” — mutatott rá Thatcher asz- szony. A Mezőgazdaságii, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó Termelőszövetkezeti Dolgozók Tagszervezete november 21-én tartotta második országos tanácskozását. A termelőszövetkezetek dolgozóihoz intézett felhívásukban leszögezik: megállapították, hogy az előző országos tanácskozás óta eltelt egy év alatt kialakították önálló joggyakorló, a szakszervezeti tagság érdekeit markánsan képviselni képes saját szakszervezetük létrehozásának föltételeit. A Medosz Termelőszövetkezeti és Társulási Dolgozók Szakszervezetét megalakították és önálló elhatározásukból — az érdekazonosság alapján — csatlakoztak hozzájuk a termelőszövetkezeti társulások dolgozóit - tömörítő szakszervezeti alapszervezetek képviselői is. Velük együtt e szakszerveHorn Gyula külügyminiszter szerdán részt vett Brüsz- szelben a 24-ek Magyarországgal és Lengyelországgal foglalkozó miniszteri találkozetnek csaknem nyolcvan- ezer tagja van. Az új szak- szervezet elnökévé dr. Hajas Andrást, titkárává dr. Bereczky Andrást választották. A társulási tagozat elnöke, egyben a szakszervezet elnökhelyettese Pordán Béla lett. „Mi szövetkezeti tagok és alkalmazottak — így a felhívás — valamennyien ugyanabban a munkaszervezetben dolgozunk és közösek munkavállalói érdekeink, problémáink. Hatvanezer szövetkezeti dolgozó —- akiknek több mint a fele szövetkezeti tag is egyben — már fölismerte, hogy érdekeik érvényesítéséhez össze kelt fogniuk. E jogukat, az országban végbemenő demokratizálódási folyamat eredményeként, ma már senki sem vonhatja kétségbe. Ezt tükrözi az is, hogy a Medosz és a Szak- szervezetek Országos Tanázóján. Reggel James Baker amerikai külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd lengyel kollégája után felszólalt az ülésen. csa vállalja a termelőszövetkezeti dolgozók teljes körére kiterjedő érdek-képviselet biztosítását. össze kell fognunk, hogy munkavállalói érdekeinket országosan is, regionálisan is és munkahelyeinken, a termelőszövetkezetekben is érvényesíteni tudjuk. Ha jövőjét, saját maga és családja biztonságát, megélhetését a közös gazdaságban végzett munkájával akarja biztosítani, ha úgy érzi, hogy munkája több megbecsülést érdemelne, hogy jövedelme nem arányos erőfeszítéseivel, munkaidejével, hogy a szociálpolitikai juttatásokból sem részesül megfelelően, jöjjön közénk! Erőnk az egységben rejlik, s minél többen vagyunk, annál erősebbek leszünk! A Medosz Termelőszövetkezeti és Társulási Dolgozók Szakszervezete várja tagjai ^irába!” „Erőnk az egységben rejlik" Tagokat toboroz a Termelőszövetkezeti és Társulási Dolgozók Szakszervezete A XIV. KONGRESSZUS ELŐTT ló ütemű az MSZMP újjászerveződése Somogyot tizenöten képviselik Vasárnap ül össze a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa Budapesten. Somogyot tizenöt küldött képviseli. A tegnapi első tanácskozásukon, amelyet Kaposváron, a Szondi utcai párthelyiségben tartottak, töbhek között megvitatták a kongresszusi nyilatkozat- tervezetet., Széli István nyugdíjas honvéd alezredest, a kaposvári nyugdíjas katonák, rendőrök MSZMP-alapszer- vezetének küldöttét megválasztották jelöltnek a Központi Bizottságba. Öt kérdeztem arról, mit vár a XIV. kongresszustól. — Nagy esemény lesz ez a magyar munkásmozgalom életében, történetében. S gondolom, hogy a szocializmus ügyéhez ragaszkodó dolgozó emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek nagy várakozással tekintenek a kongresszus elé. Mi, akik a párt tagjai vagyunk, azt várjuk, hogy sikere esetén a kongresszus kovásza lehet a haladó magyar baloldali erők szerveződésének. — Mit Visznek a somogyi küldöttek a tarsolyukban? — Az MSZMP újjászerveződése jó ütemű a megyében, a már regisztrált tagok száma több mint négyszáz. Tudunk arról, hogy több kis községben is talpra ál'lta'k, megmaradtak a pártszervezetek. Olyan emberek is érdeklődnek, belépnek az újjászerveződő MSZMP-be, akik korábban nem voltak a párt tagjai. A volt MSZMP-tagiság egy része azonban még várakozik. Többek között sokat várnak ettől a ko'rtgresszustól, várják a párt nyilatkozatát, s természetesen azt is, hogy kik lesznek az újjászerveződő párt, az MSZMP vezetői. Az egyszerű párttagok nagy tömegei azt várják, hogy új, fiatal erők jussanak vezető szerephez, Mindenképpen el kellene kerülni azt, hogy a régi hibák megismétlődjenek. Mi úgy véljük: olyanok legyenek az országos vezetőségben, akik az elmúlt évtizedek során megőrizték emberi és kommunista becsületüket, hitüket, nem éltek vissza az emberek bizalmával, a rájuk bízott hatalommal, nem . piszkították be kezüket különböző anyagi visszaélésekkel, manipulációkkal sem. — Szó lesz-e az MSZP- vel való együttműködésről a kongresszuson? — Feltétlenül'. Természetes szövetségese kell legyen az MSZMP-nek a magyar politikai élet baloldala, s mindenekelőtt a Magyar Szocialista Pártba tömörült egyszerű emberek, párttagok. A legnagyobb politikai hiba vagy baklövés lenne, ha a két baloldali párt, a két munkáspárt — még ha az MSZP nevében nem szerepel is a munkás szó — arra fecsérelné el a baloldal erejét, hogy egymással hadakozzon, egymásra acsarkod- jon. Tomcsák P. Józsefnél, a kaposvári Béke—Füredi pártszervezet küldöttét a jelölőbizottságba javasolták ezen a tanácskozáson. — Elsősorban arra gondolok, hogy megfelelő legyen a munkásság részvételé a megválasztandó Központi Bizottságiban. Ne essünk abba a hibába, minit az MSZP, hogy a vezető testületek jelentős részé értelmiségi. Akkor azonban, amikor kiválasztjuk azokat, akik a munkásságot képviselik, fontosnak tartom, hogy azt is nézzük meg: olyan emberek legyenek, akik politikai fölkészültségük, hozzáállásuk, a párthoz való hűségük folytán képviselni tudják a párt, azon túlmenően pedig az egész nemzet érdekeit. — Milyenek legyenek az első számú vezetők? — Elsősorban olyanok, akik politikai szempontból feddhetetlenek, ne legyen támadási felületük, ne vádolhassák őket különböző korrupciókkal, visszaélésekkel és egyebekkel. — Fiatalok legyenek? — Is... Az a véleményem, hogy ne kizárólag fiatalok. Olyan gyakorlott párttag is légyen köztük, aki segíteni tud a megfontoltságával. S olyan jó tulajdonsága van, hogy érdemben bele tud szólni egy párt irányításába. Lajos Géza Forró politikai tél A szokásosnál hidegebb moszkvai télelő a politikai indulatok korábban soha nem látott felizzását hozta az idén. A legfelsőbb törvényhozó szerv, a Népi Küldöttek kedden kezdődött II. kongresszusán végletekig kiéleződtek a reformpárti törvényhozók és a konzer- ,vatív képviselők ellentétei. Miről is van szó? Az ösz- szeomlással fenyegető gazdasági helyzet, a társadalmi robbanás veszélyét hordozó elégedetlenség radikális reformokat sürget. Az eddigi intézkedések, a peresztrojka négy éve nem hozott ugyanis kézzelfogható eredményeket. Az üzletek iáton- ganak az ürességtől. A katasztrofális ellátási helyzetet tovább nehezítik a mind újabb sztrájkok. A nemzetiségi összecsapások nyomán emberek százai haltak meg, s menekültek ezrei árasztották el az országot. Ehhez járul még a bűnözés, s ezen belül a szervezett bűnözés ijesztő növekedése. A jelenlegi helyzetben az elmúlt négy év féllntézkedé- sei, a rossz kompromisszumok után az egyedüli kiutat a radikális megoldások jelenthetik, amelyekről a tíznaposra tervezett tanácskozás résztvevői hivatottak dönteni. Drasztikus reformokat sürgetett Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-ál- lamfő is rövid megnyitójában. Kérdés, vajon meghozzák-e a küldöttek a szükséges döntéseket? A szovjet tévé által közvetített első napi ülés kételyeket ébresztett erre vonatkozóan. A képviselők ugyanis a Legfelsőbb Tanács, a szűkebb parlament napirendjét elfogadva máris lesöpörték az asztalról a reformpárti küldöttek indítványait. A terv szerint a tanácskozás résztvevői négy napig vitatkoznak majd ugyan a. gazdasági reform • szakaszairól, de máris elvetették a földről és tulajdonról szóló törvénytervezetek megtárgyalására vonatkozó indítványokat, amelyek meghatározóak lehetnek az átalakítás menetére. Az alkotmánymódosításra vonatkozó napirendi pont vitája során leszavazták a baltikumi küldöttek indítványát, amely az SZKP alkotmányban rögzített vezető szerepének eltörlését .irányozza elő. Az erre vonatkozó 6. pont mellett sukan—köztük komszo- molisták is — szorgalmazták az ifjúsági szervezet elsőbbségét biztosító 7. pont, valamint a demokratikus centralizmus eltörlésére vonatkozó cikkely törlését is, mindhiába. Ezzel szemben napirendre került az alkotmánybíróság létrehozásának kérdése. Az új törvények alkotmányosságát ellenőrizni hivatott, a hasonló nyugati intézmények mintájára létrehozandó testület felállítása lényegében megint csak a konzervatívokat erősítené, ugyanis nyilvánvaló: a reformtörvények ellentétesek lennének az 1977-es, máig érvényben lévő „brezsnyevi" alkotmánnyal. Ráadásul a baltikumi képviselők nem teljesen alaptalan félelmei szerint a testület névlegessé fokozná le a köztársasági törvényhozó testületek szerepét. Ezért számos képviselő eleve az alkotmány gyökeres megváltoztatása mellett foglalt állást, s csak az alkotmányreform után tartja elképzelhetőnek az alkotmánybíróság felállítását. Mindezek mellett a megfigyelőnek a szovjet tévé közvetítése nyomán szerzett első benyomásai szerint a májusi kongresszushoz hasonlóan továbbra érezte, i hatását a politikai kultúra hiánya. Sok az üresjárat. Az első időkben még népszerűek lehettek a küldöttek, amint teátrális mozdulatokkal egymás kezéből kikapva a mikrofont, védelmezték igazukat. Mára azonban az utca emberének mindinkább kezd elege lenni a terméketlen szópárbajokból, a személyeskedésből, amelybe még a személyes sértegetés is belefér. Kijutott ebből Mihail Gorbacsovnak is, akit egy litván képviselő egyenesen hazugsággal vádolt meg egy harmadrendű kérdés kapcsán. Az indulatoktól fűtött közjáték enyhén szólva méltatlan volt a honatyákhoz. . Várhatóan az elkövetkező napokban sok minden eldől. A nagy kérdés: születnek-e a valóban radikális reformot célzó döntések, amelyek lehetővé teszik a válságból való kilábalást, vagy ismét sehova sem vezető kompromisszumokkal zárul a tanácskozás. Tény, a reformpárti képviselők nagyon határozottak. Kérdés persze, elég lesz e e/. a kedden érvényre jutott kétharmados többséggel szemben? Köti Lóránt —- Hasznos ajándékot a FÉSZEK áruházakból! f ■ ■ ÜNNEPI NYITVA TARTÁSUNK a következő: 12. sz. SIÖFOK: aranyvasárnap 8-tól 13 óráig szombaton 8-tól 13 óráig BOGLÁRLELLE: aranyvasárnap 8-tól 13 óráig szombaton 8-tól 13 óráig VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT!
