Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-14 / 296. szám

2 Somogyi Néplap 1989. december i14„ csütörtök Londonban tárgyalt a magyar kormányfő Horn Gyula részt vett a 24-ek tanácskozásán Horn Gyula, aki a 24-ek külügyminiszteri értekezletére utazott Brüsszelbe, megbeszélést folytatott az Egmont- palotában James Baker amerikai külügyminiszterrel (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar kormányfő egyetértett a miniszterelnök asszonnyal abban, hogy a Nyugatnak — a kelet—nyu­gati kapcsolatokra gyakorolt hatása miatt — fontos érde­ke a Szovjetunióban zajló változások sikere és ehhez meg kell adnia minden le­hetséges támogatást. A magyar helyzetről adott tájékoztatójában Németh Miklós hangsúlyozta, hogy megkezdődött a békés át­menet második szakasza. A lezáruló első szakasz ismér­vei között kiemelte, hogy az uralkodó párt lemondott ve­zető szerepének alkotmá­nyos deklarálásáról, „lebon­tottuk az állampártot és a pártállamot, működik a többpártrendszer, szembe­nézünk a múltunkkal''. „Mindezt nagyon gyorsan kellett véghezvinni — mon­totta —, mivel az 1968 utá­ni időszakban kiderült, hogy gazdasági reformokat nem lehet változatlan politikai rendszerben kibontakoztat­ni. Eltérően más szocialista országoktól, Magyarorszá­gon a változásokat nem az utca kényszerítette ki, ha­nem a párt reformszárnva tudatosan kezdeményezte” — hongoztatta Németh Miklós. Ezután arról szólt, hogy a békés átmenet második szakaszában ki kell mun­kálni a piacgazdasághoz szükséges törvényeket, élén­kíteni kellí a vállalkozáso­kat és meg kell teremteni az ehhez elengedhetetlen garancia- . és feltételrend­szert. Hangsúlyozta, hogy az egész reformfolyamat kulcs­kérdése a gazdaság. Ha a gazdaság összeomlik, az egész folyamat megáll. Elsősorban a fejlett nyugati országok tudnak segítséget nyújtani. Kifejezte azt a véleményét, hogy a magyarországi refor­mok továbbhaladásának elő­mozdítását szolgáló segítség nem csupán Magyarország érdeke, hanem a fejlett or­szágoké is. „Nem alamizsnát kérünk, hartem olyan együttműkö­dést, ami hozzásegít célja­ink eléréséhez. Mi most bi­zonyos értelemben azt a csatát vívjuk a szerkezet- váltás tekintetében, amit, a' brit gazdaságban küzdöttek meg öt—tíz évvel1 ezelőtt'’ — emelte ki Németh Miklós. Végiül szólt a támogatások leépítéséről, ötven nagyvál­lalat megszüntetésére vo­natkozó döntésről1 és nyo­matékosan hangsúlyozta, hogy a szerkezetváltáshoz feltétlenül tőkére van -szük­ség. Margaret Thatcher hang­súlyozta, hogy a nemzetközi valutaalappal történő meg­állapodás után Magyaror­szág komoly segítségre szá­míthat. a Nyugattól, ezen bélül az Európai Közössé­giektől. a huszonmégyektől. azaz az OECD-töt és Nagy- Britanniától is. „Nagyon fontos, hogy a magyarországi ellenzéki pár­tok felelős magatartást ta­núsítsanak, mert a demok­rácia nem lehet az ígéretek árverése. Nagyjelentőségű, hogy a magyar kormány már most kész megtenni a szükséges nehéz lépéseket” — mutatott rá Thatcher asz- szony. A Mezőgazdaságii, Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó Termelőszövetkezeti Dolgo­zók Tagszervezete november 21-én tartotta második or­szágos tanácskozását. A termelőszövetkezetek dolgozóihoz intézett felhívá­sukban leszögezik: megálla­pították, hogy az előző or­szágos tanácskozás óta el­telt egy év alatt kialakítot­ták önálló joggyakorló, a szakszervezeti tagság érde­keit markánsan képviselni képes saját szakszervezetük létrehozásának föltételeit. A Medosz Termelőszövetke­zeti és Társulási Dolgozók Szakszervezetét megalakítot­ták és önálló elhatározá­sukból — az érdekazonos­ság alapján — csatlakoztak hozzájuk a termelőszövetke­zeti társulások dolgozóit - tö­mörítő szakszervezeti alap­szervezetek képviselői is. Velük együtt e szakszerve­Horn Gyula külügyminisz­ter szerdán részt vett Brüsz- szelben a 24-ek Magyaror­szággal és Lengyelországgal foglalkozó miniszteri találko­zetnek csaknem nyolcvan- ezer tagja van. Az új szak- szervezet elnökévé dr. Ha­jas Andrást, titkárává dr. Bereczky Andrást választot­ták. A társulási tagozat el­nöke, egyben a szakszerve­zet elnökhelyettese Pordán Béla lett. „Mi szövetkezeti tagok és alkalmazottak — így a fel­hívás — valamennyien ugyanabban a munkaszer­vezetben dolgozunk és kö­zösek munkavállalói érde­keink, problémáink. Hatvanezer szövetkezeti dolgozó —- akiknek több mint a fele szövetkezeti tag is egyben — már fölismer­te, hogy érdekeik érvényesí­téséhez össze kelt fogniuk. E jogukat, az országban vég­bemenő demokratizálódási folyamat eredményeként, ma már senki sem vonhatja kétségbe. Ezt tükrözi az is, hogy a Medosz és a Szak- szervezetek Országos Taná­zóján. Reggel James Baker amerikai külügyminiszter­rel folytatott megbeszélést, majd lengyel kollégája után felszólalt az ülésen. csa vállalja a termelőszö­vetkezeti dolgozók teljes körére kiterjedő érdek-kép­viselet biztosítását. össze kell fognunk, hogy munkavállalói érdekeinket országosan is, regionálisan is és munkahelyeinken, a termelőszövetkezetekben is érvényesíteni tudjuk. Ha jövőjét, saját maga és családja biztonságát, megél­hetését a közös gazdaságban végzett munkájával akarja biztosítani, ha úgy érzi, hogy munkája több megbecsülést érdemelne, hogy jövedelme nem arányos erőfeszítései­vel, munkaidejével, hogy a szociálpolitikai juttatásokból sem részesül megfelelően, jöjjön közénk! Erőnk az egységben rej­lik, s minél többen va­gyunk, annál erősebbek le­szünk! A Medosz Termelő­szövetkezeti és Társulási Dolgozók Szakszervezete várja tagjai ^irába!” „Erőnk az egységben rejlik" Tagokat toboroz a Termelőszövetkezeti és Társulási Dolgozók Szakszervezete A XIV. KONGRESSZUS ELŐTT ló ütemű az MSZMP újjászerveződése Somogyot tizenöten képviselik Vasárnap ül össze a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa Budapes­ten. Somogyot tizenöt kül­dött képviseli. A tegnapi el­ső tanácskozásukon, amelyet Kaposváron, a Szondi utcai párthelyiségben tartottak, töbhek között megvitatták a kongresszusi nyilatkozat- tervezetet., Széli István nyugdíjas honvéd alezredest, a kapos­vári nyugdíjas katonák, rendőrök MSZMP-alapszer- vezetének küldöttét megvá­lasztották jelöltnek a Köz­ponti Bizottságba. Öt kér­deztem arról, mit vár a XIV. kongresszustól. — Nagy esemény lesz ez a magyar munkásmozgalom életében, történetében. S gondolom, hogy a szocializ­mus ügyéhez ragaszkodó dolgozó emberek, munká­sok, parasztok, értelmiségiek nagy várakozással tekinte­nek a kongresszus elé. Mi, akik a párt tagjai vagyunk, azt várjuk, hogy sikere ese­tén a kongresszus kovásza lehet a haladó magyar bal­oldali erők szerveződésének. — Mit Visznek a somogyi küldöttek a tarsolyukban? — Az MSZMP újjászer­veződése jó ütemű a me­gyében, a már regisztrált tagok száma több mint négyszáz. Tudunk arról, hogy több kis községben is talpra ál'lta'k, megmaradtak a pártszervezetek. Olyan emberek is érdeklődnek, be­lépnek az újjászerveződő MSZMP-be, akik korábban nem voltak a párt tagjai. A volt MSZMP-tagiság egy ré­sze azonban még várakozik. Többek között sokat várnak ettől a ko'rtgresszustól, vár­ják a párt nyilatkozatát, s természetesen azt is, hogy kik lesznek az újjászervező­dő párt, az MSZMP veze­tői. Az egyszerű párttagok nagy tömegei azt várják, hogy új, fiatal erők jussa­nak vezető szerephez, Min­denképpen el kellene kerül­ni azt, hogy a régi hibák megismétlődjenek. Mi úgy véljük: olyanok legyenek az országos vezetőségben, akik az elmúlt évtizedek során megőrizték emberi és kom­munista becsületüket, hitü­ket, nem éltek vissza az em­berek bizalmával, a rájuk bízott hatalommal, nem . piszkították be kezüket kü­lönböző anyagi visszaélések­kel, manipulációkkal sem. — Szó lesz-e az MSZP- vel való együttműködésről a kongresszuson? — Feltétlenül'. Természetes szövetségese kell legyen az MSZMP-nek a magyar po­litikai élet baloldala, s min­denekelőtt a Magyar Szocia­lista Pártba tömörült egy­szerű emberek, párttagok. A legnagyobb politikai hiba vagy baklövés lenne, ha a két baloldali párt, a két munkáspárt — még ha az MSZP nevében nem szere­pel is a munkás szó — arra fecsérelné el a baloldal ere­jét, hogy egymással hada­kozzon, egymásra acsarkod- jon. Tomcsák P. Józsefnél, a kaposvári Béke—Füredi pártszervezet küldöttét a je­lölőbizottságba javasolták ezen a tanácskozáson. — Elsősorban arra gon­dolok, hogy megfelelő le­gyen a munkásság részvéte­lé a megválasztandó Köz­ponti Bizottságiban. Ne es­sünk abba a hibába, minit az MSZP, hogy a vezető testületek jelentős részé ér­telmiségi. Akkor azonban, amikor kiválasztjuk azokat, akik a munkásságot képvi­selik, fontosnak tartom, hogy azt is nézzük meg: olyan emberek legyenek, akik po­litikai fölkészültségük, hoz­záállásuk, a párthoz való hűségük folytán képviselni tudják a párt, azon túlme­nően pedig az egész nem­zet érdekeit. — Milyenek legyenek az első számú vezetők? — Elsősorban olyanok, akik politikai szempontból feddhetetlenek, ne legyen támadási felületük, ne vá­dolhassák őket különböző korrupciókkal, visszaélések­kel és egyebekkel. — Fiatalok legyenek? — Is... Az a vélemé­nyem, hogy ne kizárólag fiatalok. Olyan gyakorlott párttag is légyen köztük, aki segíteni tud a megfontolt­ságával. S olyan jó tulaj­donsága van, hogy érdem­ben bele tud szólni egy párt irányításába. Lajos Géza Forró politikai tél A szokásosnál hidegebb moszkvai télelő a politikai indulatok korábban soha nem látott felizzását hozta az idén. A legfelsőbb tör­vényhozó szerv, a Népi Kül­döttek kedden kezdődött II. kongresszusán végletekig kiéleződtek a reformpárti törvényhozók és a konzer- ,vatív képviselők ellentétei. Miről is van szó? Az ösz- szeomlással fenyegető gaz­dasági helyzet, a társadalmi robbanás veszélyét hordozó elégedetlenség radikális re­formokat sürget. Az eddigi intézkedések, a peresztrojka négy éve nem hozott ugyan­is kézzelfogható eredmé­nyeket. Az üzletek iáton- ganak az ürességtől. A ka­tasztrofális ellátási helyzetet tovább nehezítik a mind újabb sztrájkok. A nemzeti­ségi összecsapások nyomán emberek százai haltak meg, s menekültek ezrei árasz­tották el az országot. Ehhez járul még a bűnözés, s ezen belül a szervezett bűnözés ijesztő növekedése. A jelenlegi helyzetben az elmúlt négy év féllntézkedé- sei, a rossz kompromisszu­mok után az egyedüli ki­utat a radikális megoldások jelenthetik, amelyekről a tíznaposra tervezett tanács­kozás résztvevői hivatottak dönteni. Drasztikus refor­mokat sürgetett Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-ál- lamfő is rövid megnyitójá­ban. Kérdés, vajon meghoz­zák-e a küldöttek a szüksé­ges döntéseket? A szovjet tévé által közvetített első napi ülés kételyeket ébresz­tett erre vonatkozóan. A képviselők ugyanis a Leg­felsőbb Tanács, a szűkebb parlament napirendjét elfo­gadva máris lesöpörték az asztalról a reformpárti kül­döttek indítványait. A terv szerint a tanácsko­zás résztvevői négy napig vitatkoznak majd ugyan a. gazdasági reform • szaka­szairól, de máris elvetették a földről és tulajdonról szó­ló törvénytervezetek meg­tárgyalására vonatkozó in­dítványokat, amelyek meg­határozóak lehetnek az át­alakítás menetére. Az alkot­mánymódosításra vonatko­zó napirendi pont vitája so­rán leszavazták a baltikumi küldöttek indítványát, amely az SZKP alkotmányban rögzített vezető szerepének eltörlését .irányozza elő. Az erre vonatkozó 6. pont mel­lett sukan—köztük komszo- molisták is — szorgalmazták az ifjúsági szervezet elsőbb­ségét biztosító 7. pont, vala­mint a demokratikus cent­ralizmus eltörlésére vonat­kozó cikkely törlését is, mindhiába. Ezzel szemben napirendre került az alkot­mánybíróság létrehozásának kérdése. Az új törvények alkotmá­nyosságát ellenőrizni hiva­tott, a hasonló nyugati in­tézmények mintájára létre­hozandó testület felállítása lényegében megint csak a konzervatívokat erősítené, ugyanis nyilvánvaló: a re­formtörvények ellentétesek lennének az 1977-es, máig érvényben lévő „brezsnyevi" alkotmánnyal. Ráadásul a baltikumi képviselők nem teljesen alaptalan félelmei szerint a testület névlegessé fokozná le a köztársasági törvényhozó testületek sze­repét. Ezért számos képvi­selő eleve az alkotmány gyökeres megváltoztatása mellett foglalt állást, s csak az alkotmányreform után tartja elképzelhetőnek az alkotmánybíróság felállítá­sát. Mindezek mellett a megfi­gyelőnek a szovjet tévé közvetítése nyomán szerzett első benyomásai szerint a májusi kongresszushoz ha­sonlóan továbbra érezte, i hatását a politikai kultúra hiánya. Sok az üresjárat. Az első időkben még népszerű­ek lehettek a küldöttek, amint teátrális mozdulatok­kal egymás kezéből kikapva a mikrofont, védelmezték igazukat. Mára azonban az utca emberének mindinkább kezd elege lenni a terméket­len szópárbajokból, a sze­mélyeskedésből, amelybe még a személyes sértegetés is belefér. Kijutott ebből Mi­hail Gorbacsovnak is, akit egy litván képviselő egye­nesen hazugsággal vádolt meg egy harmadrendű kér­dés kapcsán. Az indulatoktól fűtött közjáték enyhén szól­va méltatlan volt a hon­atyákhoz. . Várhatóan az elkövetkező napokban sok minden eldől. A nagy kérdés: születnek-e a valóban radikális reformot célzó döntések, amelyek le­hetővé teszik a válságból való kilábalást, vagy ismét sehova sem vezető komp­romisszumokkal zárul a ta­nácskozás. Tény, a reformpárti kép­viselők nagyon határozottak. Kérdés persze, elég lesz e e/. a kedden érvényre jutott kétharmados többséggel szemben? Köti Lóránt —- Hasznos ajándékot a FÉSZEK áruházakból! f ■ ■ ÜNNEPI NYITVA TARTÁSUNK a következő: 12. sz. SIÖFOK: aranyvasárnap 8-tól 13 óráig szombaton 8-tól 13 óráig BOGLÁRLELLE: aranyvasárnap 8-tól 13 óráig szombaton 8-tól 13 óráig VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom