Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP 1989. december 1., péntek Ülésezik a Minisztertanács Nézetek a népszavazás után A népszavazás utáni politikai helyzetet, a választás tanulságait értékelték a Ma­gyar Néppárt kezdeményezésére a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum», a Kereszténydemokrata Néppárt, a Hazafias Népfront, a Magyar Szocialista Párt és a Független Szociáldemokrata Párt képviselői csütörtöki sajtó- értekezletükön, a Fővárosi Tanács épületében. (Folytatás az 1. oldalról.) sekre a későbbiekben még visszatérnek, e két téma ugyanis a szakemberek kö­rében már korábban éles vitákat keltett. A vitáknak csak egy részét sikerült le­zárni, változatlanul jelentős véleménykülönbségek ta­pasztalhatók. Ezért minden­képpen indokolt, szükséges a különböző elgondolások további egyeztetése. Ez az egyik oka a végleges döntés elhalasztásának. A másik, hogy a kormány az emlí­tetteknél jelentősebb szer­vezeti változást tervez. A gazdasági minisztérium lét­rehozása és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság megszüntetése mellett a tervekben szerepel a mun­kaügyi minisztérium és a verseny, és árhivatal létre­hozása is. A kormány ugyancsak megtárgyalta az agrárpoliti­kai programról szóló elő­terjesztést. Az alapkérdések­ben a kormánytagok között egyetértés alakult ki. Nem vitatta senki, hogy a mező- gazdaság igen fontos szere­pet játszik a nemzeti jöve- -delem termelésében, vala­mint az exportban, s ennek megfelelően kell kezelni az ágazatot. Egyetértettek ab­ban is, hogy olyan agrárpo­litikára van szükség, amely biztosítja a különböző szek­torokban gazdálkodók szá­mára az azonos feltételeket és érvényesíti a piaci hatá­sokat. Ennek megfelelően elengedhetetlen a tulajdon­viszonyok továbbfejlesztése. A kormány úgy látja: a me­zőgazdaságban a többszek- torúság fennmarad, tovább­Politikai közös nyilatko­zatot és húsz kormányfői megállapodást írtak alá a Szovjetunió és Olaszország között csütörtökön. A nyolc fejezetre oszló, tartalmas közös nyilatkozatot Mihail Gorbacsov és Giulio And­reotti láta el kézjegyével. Tizenhárom megállapodást, jegyzéket és közös nyilatko­zatot a két külügyminiszter, Eduard Sevardnadze és Gianni de Midhelis írt alá, a többit a két kormány illeté­kes tagjai. A szovjet—olasz politikai közös nyilatkozat a követ­kező részeket tartalmazza: leszerelés, környezetvéde­lem, gazdasági együttműkö­dés, emberi jogok, nemzeti önrendelkezés, európai egy­ség, földközi-tengeri térség és a kétoldalú kapcsolatok. Egy szándéknyilatkozat rögzít egy sor közös kuta­tási programot az úgyneve­zett „világlaboratórium” ke­retében. ra is meghatározó szerepet játszanak a nagyüzemek, ám nő a magángazdaságok és a társaságok szerepe. A ter­melők a jövőben szabadon választhatnak a vállalkozási formák között. A kormány úgy tervezi, hogy a csütörtö­ki ülésen elfogadott koncep­ciót a nemzeti agrárkerek- asztal elé terjeszti. A kon- cepciót a kormány felvállal­ja, ám várja a véleménye­ket, nyitott a különböző kér- désekkel kapcsolatos javas­latok iránt. A kormány megvitatta az igazságügy-miniszter előter­jesztését a családjogi tör­vény módosításáról, s a be­terjesztett javaslatot elfo­gadta. Ennek alapján hama­rosan a parlament elé kerül a törvénymódosító javaslat, mely megkönnyíti, egysze­rűbbé teszi, gyorsítja az örökbefogadási eljárást. A csütörtöki ülésen szemé­lyi kérdésekről is született döntés. Ezekről a pénteki sajtótájékoztatón számol be részletesen a megbízott kor­mányszóvivő. Ma a tervek szerint a kor­mány tárgyal a jövő évi gaz­dasági programról és költ­ségvetésről; megvitatja a la­káspolitikai koncepciót. Bajnok Zsolt az MSZP és a kormány viszonyával kap­csolatban elmondotta: Glatz Ferenc művelődési miniszter — az MSZP szerdai sajtótá­jékoztatóján elhangzott in­formációval ellentétben — továbbra sem tagja a Ma­gyar Szocialista Pártnak. A kormányban egyébként szá­mos más olyan miniszter is van, aki nem tagja az MSZP-nek. A politikai közös nyilat­kozat a helsinki záróok­mány elveire hivatkozik. Elsődlegesnek minősíti a le­szerelést, az atomfegyverek csökkentését, az atomkísér­letek betiltását, a vegyi fegyverek betiltását (genfi leszerelési bizottság) 1990- ben, valamint a NATO ©s a VSZ között Becsben folyó leszerelési tárgyalások mi­előbbi eredményes lezárá­sát. A gazdasági együttműkö­dés fokozására Európa két fele között konkrét eszkö­zöket és módokat sorol fel. Mihail Gorbacsov csütör­tökön délelőtt az olasz kor­mány vendégházában, a Villa Madamában másod­szor is találkozott Giulio Andreotti olasz miniszterel­nökkel. Az újabb megbeszé­lésen a két kormányküldött­ség is részt vett teljes lét­számban. A tárgyalás után fontos kormányközi megál­lapodásokat írtak alá. A hazai és a nemzetközi sajtótudósítók számára vi­lágossá tették, hogy nem a koalícióteremtés szándéka, hanem a „helyzet” ültette őket egy asztalhoz. Nem hagytak kétséget afelől, hogy mielőbbi parlamenti válasz­tásokat akarnak; szeretnék, ha a parlament december­ben kiírná a választásokat március közepére. Ugyan­akkor szükségesnek ítélték, hogy a jelenlegi Országgyű­lés az átmeneti időszakban is maradjon hivatalban, hi­szen szükség van munkájá­ra a későbbi fontos dönté­sek előkészítésében. A Ma­gyar Néppárt országos tit­kára, Varga Csaba sürget­te, hogy a parlamenti bizott­ságok tevékenységében ve­gyenek részt a fontosabb el­lenzéki pártok képviselői is. Szorgalmazta egy olyan tár­sadalmi, nemzeti testület létrehozását is, amely a vá-' lasztások végéig — az új és a régi progresszív pártok képviselőinek bevonásával — állandi? koordinációs fó­rum lehet, az , Országgyűlés és a pártok között. A pártok képviselői rész­letesen megemlékeztek nép- szavazási előkészületeikről, ß szóltak a hogyan tovább kérdéseiről is. A Független Szociáldemokrata Párt ügy­vivője, Fazekas Ágnes szük­ségesnek tartotta azon erők összefogását, amelyek haj­landók tenni azért, hogy Magyarországon valóban békés legyen az átmenet, s vegyes gazdaság alakuljon ki, ne pedig olyan kapitaliz­mus, amelyet Nyugat-Euró- pában is igyekeznek megha­ladni. A Kereszténydemok­rata Néppárt elnöke, Ke­resztes Sándor annak a vé­leményének adott hangot, hogy a kierőszakolt népsza­vazási akció megosztotta azon pártokat, amelyek alá­írták a szeptember 18-i há­romoldalú megállapodást. Mindazonáltal a szavazás vi­lágossá tette: győztek a re­formerők, s az ellenzék sa­játos metamorfózisaként a négy „nem”-mel szavazók váltak ellenzékké. A Bajcsy- Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöke, Vígh Ká­roly a magyarországi válto­zásokat modelljéllegűnek értékelte, hiszen hazánk Ke- let-Európa egyetlen olyan országa, ahol az uralkodó párt reformszárnya hajtot­ta végre — nemcsak az el­lenzéki tömegek nyomásá­ra — azokat a változásokat, amelyek a pártállam lebon­tását eredményezik. A Magyar Szocialista Párt irodavezetője, Tóth András közölte: az MSZP tudomá­sul veszi és tiszteletben tartja a népszavazás ered­ményét. Fontosnak ítélte, hogy a választók törvényes keretek között döntenek ügyeikről, s nem utcai tün­tetéseken nyilvánítják ki akaratukat. Szükségesnek tartotta új politikai menet­rend kialakítását, hozzáté­ve: az MSZP kész tárgyalá­sokat kezdeményezni a po­litikai pártokkal és szerve­zetekkel az előrehozott kép­viselői választások ügyé­ben. A döntés természetesen a parlament jogköre, a pár­tok ezt csupán kezdeményez­hetik. A bonyolult belpoliti­kai helyzetben a legfonto­sabbnak az ország kormá- nyozhatóságának, kormány­zóképességének megőrzését nevezte, amely éppúgy a nemzet alapvető érdeke, mint a demokratikus átmenet, a többpárti parlamenti rend­szer kialakítása. A Hazafias Népfront ügy­vezető titkára, Bogár Lász­ló a „kierőszakolt, hisztéri­kus” népszavazási kampányt elítélte ugyan, de hozzátet­te: a politikai kultúra for­málása érdekében a testület a részvétel mellett foglalt állást. A referendum ered­ménye csak arra volt jó, hogy világossá tette a poli­tikai patthelyzet kialakulá­sát. Szerinte a társadalom a döntő kérdésekben véglete­sen megosztott, a többség a rendszerváltás híve, annak mikéntjében azonban eltérő­ek a vélemények. A Magyar Demokrata Fó­rum elnökségi tagja, Csur- ka István a szervezet véle­ményét tolmácsolva hangoz, tatta; szeretnék, ha a mos­tani népszavazással lezái rulna a jelesleges dolgokkal való foglalkozás korszaka. A jövőt illetően az MDF kész az együttműködésre akár tegnapi ellenfeleivel is, hogy a társadalmat minél előbb eljuttassa a valóban szabad választásokhoz. En­nek érdekében minden ed­digi ellentétet, vádaskodást hajlandó félretenni. Az MDF elvi, erkölcsi politikát folytat, ha a pillanatnyi pártérdekek mást is sugal­maznak. A pártok képviselői kifej­tették véleményüket a Te­levíziót és a Rádiót felügye­lő bizottság létrehozásáról is. Valamennyien egyetér­tettek a 15 fős testület meg­alakításával, s támogatásuk­ról biztosították a grémiu­mot. Nem kell félni attól — utaltak rá többen is —, hogy többpárti diktatúra válta­ná föl az egypárti irányí­tást e nemzeti intézmények élén, ez politikailag lehetet­len elképzelés. A pártok szakértőivel kapcsolatban elhangzott: az a párt, amely nem megfelelő képzettségű szakembert delegált a testü­letbe, nyilvánvalóan meg­sínyli majd hibás jelölését. Vax-ga Csaba közölte: egyet­ért a MUOSZ azon javasla­tával, hogy egy tagot dele­gáljon a bizottságba. Faze­kas Ágnes a Nyilvánosság Klub képviselőit is szívesen látná a testületben. Varga Csaba bejelentette azt is, hogy az Ellenzéki Ke­rékasztal szervezeteinek többsége megszavazta: ké­rik a kormányt, hogy ne engedjen a követeléseknek, erősítse meg a felügyelő bi­zottságot, tegye lehetővé munkájának folytatását. POM US-AKCI Ói Kedvezmény — nyereségből Mintegy 60—70 bútort kínál 30—40 szá­zalékkal olcsóbban a kaposvári Domus Áruház csütörtöktől, amíg a készlet tart. A korábbi leértékelések nem voltak húsz százaléknál magasabbak. — Talán a szo­kottnál több hibás termék van az áru­házban? — kérdeztük Szabó Róbert igaz­gatót. — Szó sincs róla!. A nyár elején a vá­sárlók panasza bekerült a SZOT han­gulatjelentésébe. Az. egyik panasz az volt, hogy drágák a kaposvári Domusban a bútorok. Sajnos, a bútorok egy része az egész országban drága, így nálunk is az volt. Hogy ezek a panaszosok is elfo­gadható áron jussanak a drága bútorok­hoz, megszerveztük az akciót. — Gondolom nemcsak ezért. Hogyan sikerült megteremteni a feltételeket? — Valóban nemcsak ez a leértékelés oka. Közeledik az év vége, a leltár ideje; szeretnénk, ha addigra minél kisebb készletünk maradna. A kedvezmény ösz­szege másfél millió forint. Ezt a nyere­ségünkből minden további nélkül biztosí­tani tudtuk. Szabó ■ Róbert ugyan nem árulhatta el, de a Domus-központban megtudtuk, hogy a vidéki Domus-áruházak közül a ka­posvárinak volt a legnagyobb a félévi nyeresége, 7,5 millió forint. A második helyezett —- a jóval nagyobb — pécsi áruházé is csak 5 millió volt. — Mire számíthatnak a vásárlók a kö­zeljövőben? — Sajnos, erre a kérdésre már nem tudok jó hírekkel felelni — folytatta a beszélgetést Szabó Róbert. — A tapasz­talataim alapján mwBdhatom, hogy az év végén igyekeznek minél több bútort el­adni a gyárak, kapkodnak a termelésben, s ezért decemberben nő a sérült bútorok száma. Ügy döntöttünk, hogy az idén már nem rendelünk többet, s így az év végén, a jövő év elején szőkébb lesz a választék. (X) Gorbacsov tárgyalásai Rómában Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő és Giulio Andreotti olasz miniszterelnök (MTI) A POLITIKAI HELYZETRŐL Húsz megállapodás

Next

/
Oldalképek
Tartalom