Somogyi Néplap, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-01 / 285. szám
1989. december 1., péntek SOMOGYI NÉPLAP 3 Pozsgay Imre: az MSZP az én pártom LEGKORÁBBAN TÍZ EV MÚLVA Dráva-víz Kaposvárnak A közbeeső települések lehetősége—Három javaslat (Folytatás az 1. oldalról) — Magyarországon — kétségtelenül gondokkal, bajokkal küzdve —, egy új világ alakul. Saját történelmében is példa nélküli ügyet próbál megoldani az ország: egy diktatórikus, sok szempontból az emberek személyes életét is elrontó hatalmi formából egy demokratikus jogállami formába akar átmenni, olyan intézményeket teremteni, amelyekben az állampolgárok akaratából fakad nemcsak a jó szándék, hanem a cselekedet is. Van-e jogom ilyesmiket mondani, amikor az itt levők is azt panaszolják, hogy hosszan tart a válság, a vidék elnéptelenedése, elhanyagolása, nehéz tűrni az elszegényedést, az idős korúak gondjait és sok minden mást. Szakadék van a szükségletek meg a rendelkezésre álló javak között, mégis én azt mondom, ha ezeken "a politikai változásokon átesünk, szilárd és kapaszkodásra alkalmas intézmények lesznek itt, olyan törvény — ahogy valaki az utcán épp a templom előtt mondta nekem —, amelyik emberi módon szabja meg a cselekvés útját a cselekvés, a magaviselet irányát, ahol rend is van, de rend és nem kényszer, nem zsarnokság. Nos, véleményem szerint ez a világ közeledik, s akkor ebből teljesítmény is lesz. Ügy hiszem, ha a politikai intézmények kiépítésén, fölépítésén túljutunk, akkor nagyobb figyelem fordul a gazdaságra, ezáltal a gazdagodás, a gyarapodás lehetőségére is. Megszabadulunk attól a kényszertől, hogy mindig csak az éppen meglevő szétosztást tartjuk szem előtt, mert nincs módunk a gyarapodással foglalkozni. Biztonság és előremozdu- lás, biztonság és haladás együtt járnak. Mostanában ez kifejeződik a nyilvánosság előtt olyan politikai eseményekben is, mint amilyen a múlt vasárnap lezajlott népszavazás volt, és olyan készülődésben is, amilyen az országgyűlési és a helyhatósági választások lesznek. Ez a népszavazás is bizonyította: itt nem az utcán zajlanak az események, hanem az urnáknál, választással, személyes állampolgári dönJavában folyik a jövő önkormányzataira vonatkozó törvényi rendelkezések szakmai vitája. Az eddig publikált elképzeléseket, észrevételeket tanulmányozva alakult ki bennem néhány gondolat, melyet a teljesség igénye nélkül szeretnék megosztani másokkal is. Ügy vagyok az eddigi ön- kormányzati törvénytervezetekkel, mint egy „szépségkirálynő-választással”; — az összbenyomásom nagyon jó, de a „Miss legszebb” kiválasztásához szükséges részletek vizsgálata során kiderül, hogy az egyik önjelöltnek rövid a lába, keskeny a csípője, a másiknak aszimmetrikus az arca, vastag a combja stb. stb. (Vagyis: az egész a részek összessége, de több is annál!) A hasonlatnál maradva: a „Miss önkormányzat” kiválasztásához két részletre hívnám fel mindenki figyelmét. Az egyik: — az érzésem az, hogy nagyon sokan abban az .illúzióban ringatják magukat, hogy az új önkormányzati törvény már megszületésekor maga lesz a tökéletesség, egy csapásra megold minden eddigi gondot, problémát. Az ilyen illúzió nem más, mint „rózsaszín hegedűszó”, merő szép álom, s nélkülöz minden mai realitást. tésekkel, még akkor is, ha rosszul föltett kérdésekre kell válaszolni, amelyekből nem az állampolgár, hanem a kérdezők alkalmatlansága bizonyosodik be. Vallom magam is, hogy minél előbb meg kell csinálni a törvényhozói, tehát az országgyűlési választásokat. Legyünk túl azon á feszültségen, amely amiatt van, hogy ma már a kormány nem érezheti pontosan, mekkora politikai támogatás van tettei mögött, milyen módon meríthet a nép akaratából, milyen módon van kitéve ilyen-olyan pártok kényének-kedvének. Dőljön el végre, ki menynyit ér ebben az országban, mennyien állnak mögötte. Bárki fusson is be a választásokon, az a fontos, hogy Bizonyára sokan láttak már olyan gyönyörű nőt. aki külső megjelenésében lenyűgöző volt. De amikor ez a „látvány” megszólalt, megmozdult. .. Bárcsak ne tette volna, hiszen kiderült, hogy beszédhibás, mozgása esetlen, műveletlen stb... A formához tartalom is Srell(ene)! Az önkormányzati .törvény elfogadásával csak a forma jön létre. A tartalom majd csak ezután alakul ki, méghozzá önkormányzatonként nagyon különbözőképpen. Arra kellene felkészülni és felkészíteni mindenkit, hogy ne csodavárással fogadja az új szabályozást — mert csalódni fog. Legyen természetes, hogy egy egészséges, modern forma születik, melynek szocializálódnia kell (lélektani értelemben!). Meddig tart ez a szocializálódó szakasz? Nagyon eltérő időszakok várhatók, melyet döntően befolyásolnak majd egy-egy közigazgatási egységen belül meglévő civilizációs mutató (utak, járdák, intézményrendszer, gazdasági, gazdálkodási alapok, szélesebb értelmű infrastruktúra szilárd és eltökélt kormányt alakítson. Én persze azt szeretném, ha az én pártom lenne ezek között legalább az egyik. Van esély rá: éppen megújulásával, új programjával és európai stílusával megszerezheti ezt. El kell fogadni, hogy a választási eredmény szerint alakuljon a törvényhozás Magyarországon. Ennek nemcsak a törvényes alapja van most már ímeg, hanem a nép is így akarja. Riadalom is van az emberekben, mert túl nagy a hangoskodás, a fülsértő és riogató szöveg hatása. Én azt mondom, ezt is eldöntheti a választás: lehet, hogy aki ma hangoskodik, annak a választási eredményei sokkal kisebbek lesznek, mint stb.), mint objektív feltételek, s mint szubjektív feltételek az önkormányzat, hivatal személyi állománya. A valóságtóL elrugaszkodott elképzelésnek tartom azt az elvárást, mely szerint az állampolgárok által megválasztott önkormányzatok tagjai szinte éjt-nap- pallá téve a közügyért dolgoznak, ha kell, hetente többször is tanácskoznak. Az ülések között pedig járják a választókörzetüket, hogy véleményük, kézfeltartásuk megalapozott legyen. A mai magyar társadalmi folyamatok ezzel ellentétesek! Általam soha nem tapasztalt méretekben erősödött fel a saját egzisztenciáért, s a család létéért vívott „harc”, mely időben mérve, meghaladja a napi 14 órát, s úgy tűnik, csak tovább növekszik a jövőben is. Ki és mivel kompenzálja az önkormányzati tagok közösségért végzett munkájával önmaguknak, s családjuknak okozott anyagi hátrányokat? Vagy talán azt várjuk, hogy a tudat (ön!) fejlettebb lesz, mint a létfeltételek ? Megkérdeztük a helyi közös tanács tagjait arról, hogy a ciklus vége után amit most előre el akar hitetni velünk. Ezt követően az önkormányzatokról fejtette ki a véleményét. Elmondta: nem hisz az olyan igehirdetőknek, akik azt mondják, hogy az önkormányzat arra lesz jó, hogy ott majd a demokratizmus iskoláját kijárja a nép, és akkor a nagy politikában is beleszólhat. Nem arról van szó, hogy az egyik iskola, a másik műhely, hanem mindkettő a demokrácia műhelye, amelyikben mindkettőhöz ki kell járnunk a demokrácia iskoláját. — Most vidéken élni nehézséget jelent — mondta végül. — Tudom azt is, hogy ebből a községből, Gölléről is sokan kényszerülnek másutt munkát vállalni. Úgy hiszem, ezen fordítani kell a jövendő politikának. Nem úgy, hogy most akkor a városokat kell kifosztani, hanem úgy, hogy gyarapodni engedni a vidéket, a falvakat, a községeket, ehhez megint az előbb említett ön- kormányzaton keresztül vezet az út. Párbeszéd kezdődött ezután s ennek során a népszavazással történő elnökválasztás esélyeiről éppen úgy szó volt, mint az MSZP új agrárpolitikájáról. Ennek kapcsán egyébként megjegyezték, hogy Pozsgay Imre — a hallgatóság nagy tetszésére — ugyanazokat az alapelveket fejtette ki a múlt szombaton a Parasztszövetség kaposvári fórumán —, amelyet az MSZP tegnap nyilvánosságra hozott agrárpolitikai tézisei tartalmaznak. S végül elhangzott egy kérdés is: nem indulna-e nagyobb eséllyel a köz- társasági elnökválasztáson Pozsgay Imre akkor, ha kilépett volna az MSZP-ből? Azt felelte: voltak barátai is, akik hasonlót javasoltak neki. A véleménye azonban az, akkor lenne hiteltelen, ha elhagyná az MSZP-t. A kongresszus előtt elődjét — az MSZMP-t — éppen azért „zsarolta meg”, hogy szakítson sztálinista hagyományaival. A párt megtette ezt. „Az MSZP az én pártom, vállalom: így maradhatok csak kiszámítható, hiteles mindenki számára.” Czene Attila — Kercza Imre Fotó: Gyertyás László vállalnák-e újra megbízatásukat, ha a választóik bizalmat szavaznának nekik. A válaszok 80" «-a kategorikus nem volt. Sajnos, nincs tudomásom arról, hogy egy-egy törvénytervezet megszületésében pszichológusok, szociológusok, pedagógusok is se- gítkeznének. Ügy modellezik a jövőt, hogy alapvető emberi, lelki jelenségeket figyelmen kívül hagynak, s csak az erős szakmai dogmatika uralkodik. Hiszem és vallom, hogy nem a hatáskörök megosztása, nem az önkormányzati testület és a. hivatal jogi viszonya, s nem a polgár- mester és a hivatalvezető jogkörének szabályozása lesz a döntő a működés során. Sokkal inkább meghatározó lesz. a testület összetétele, a felelősségvállalás, a működés képessége, s az a „valami”, mit jobb szó hiányában lakossági bizalomnak tudnék nevezni. Feltételezve, hogy mindezek fokozatosan kialakulnak, még egy — szerintem az eddigi elképzelésekben nem eléggé hangsúlyozott — részletről kell még szólnom. Ez pedig a leendő szakmai szervezet, A HIVATAL!, — A Drávára mindenképpen szükség van a megye vízellátásához. A majdan megépülő regionális vezeték jó néhány településnek ad majd tiszta, jóminőségű ivóvizet, még Kaposvárnak is. Valamivel jobbat, mint amilyen jelenleg is érkezik Fonyód felől. A fonyód—kaposvári regionális rendszert sokan kritizálták már, legutóbb Cserjés Mátyás, a KVM munkatársa érvelt az évekkel ezelőtti döntés ellen. Mindenesetre erre a regionális vezetékre is szükség lesz az ezredforduló után is — hangzott el tegnap délelőtt a kaposvári megyeházán tartott szakmai tájékoztatón • és vitán. Az eszmecserére az érintett szakembereken kívül a majdani vezeték környékén levő nagyobb települések tanácselnökeit is meghívták. Mint később kiderült: csöppet sem fölöslegesen. A Víziterv munkatársai az elkövetkező húsz—huszonöt év várható igényét vették alapul, s a legnagyobb vízbázist, a Drávát. Eredmények helyett azonban csak elgondolásokkal tudnak szolgáim, a kutatásokra, a regiment- nyi vizsgálatra ugyanis egyelőre nincs pénz. A határ menti folyószakaszon három vízkivételi helyet javasoltak. Barcs térsége rétegvíz kitermelésére megfelelő. Az itt nyert víz azonban vasoxidot, mangánt és gázsszennyeződést is tartalmaz. A másik lelőhelynek Vízvár—Bélavár környékét jelölték meg: a Vízitervnél ezt tartják a legalkalmasabbnak. A vezeték Nagyatád érintésével jutna Kaposvárra. A bélavár i víz alig szennyezett, a tervezők parti szűrésű kutakra és rétegvíz-kitermelésre is gondolnak. Az sem mellékes, hogy itt a védterület olcsón kialakítható. Vízvár —Bélavár térségéből napi 27—41 ezer köbméter vízre számítanak. A védterület kialakításával sokkal több nehézségre kell számítani Gyékényes környékén. A tervek szerint, ott ugyanis elsősorban a felszíni vizeket — a bámelynek egyik fő ismérve, hogy dolgozói főállásban látják el mindazokat a feladatokat, melyek a központi jogszabályokból és a helyi önkormányzat döntéseiből erednek. Ennek a szervezetnek mind a tárgyi, mind a személyi vonatkozásában a jelenleginél korszerűbbnek, felkészültebbnek kell lennie. Pontosan azért, hogy az önkormányzat apparátusa gyorsan és maradéktalanul szervezze és végrehajtsa — fő hivatásként — a meghozott határozatokat. Jól szervezett hivatal nélkül az önkormányzatok „félkarú óriások” lesznek. Szervezeti formájukat illetően az egységes szervezeti formára voksolok, egy megjegyzéssel: — az állami feladatok helyi ellátása és a törvényesség dilemmái miatt községi szinten is szerencsés lenne a szakigazgatási szerv vezetésének elválasztása a törvényesség ellátásától, mely a várható feladatok és hatáskörök további helyi „telepítése” miatt jól felkészült, a testületektől egzisztenciálisan nem függő „egész embert” kíván. Egészen pontosan: az nyatavákat használnák a napi 31—45 ezer köbméter víztermelésre. A tó vízminősége jó, egyesek szerint akár tisztítás nélkül is belepumpálható a hálózatba. Többen viszont szükségesnek látják a vízkezelést, kivált a növényi szervezetek jelenléte miatt. Más kérdés, hogy a környék horgásztanyái szennyezhetik a ma még kristálytiszta tó vizét. Gál Endre csurgói tanácselnök szerint, ha túl sok vizet szippantanak ki a tóból, az esetleg a vízminőség romlásához vezethet. Tehát a környékbeliek érdeke szöges ellentétben áll a kaposváriakéval? Ez így nem valószínű. A csurgóiak, a gyé- kényesiek akár néhány hónap múlva is nehéz helyzetbe kerülnének, ha nem termelődik a környékükön újabb vízbázis. Orosz Ottó, a Magyar Hidralógia Társaság tagja szerint képtelenség azt gondolni, hogy egy ekkora, évekre előremutató beruházást a tanácsok magukra vállalhatnak. Abban viszont mindenki biztos, hogy a tanácsok pénze nélkül a vállalkozás nemigen jut előre. Farkas István kaposvári tanácselnök-helyettes szerint a tanácsnak nincs sok pénze. Arra viszont Kaposvár ne számítson, hogy a gyékényeinek, a csurgóiak, a nagyatádiak elkezdik építeni a vezetéket és a megyeszékhely később kapcsolódik a munkálatokba — replikáz- taik a résztvevők. Végtére is, azért egyetértettek abban, hogy fokozatosságra van szükség. Bóta László, a DRV megyei igazgatója elmondta: jövőre négymillió forintért elkészítenek egy korszerű, nagyteljesítményű kutat Gyékényesen, ezzel nemcsak a sürgős vízigényt oldják meg. hanem könnyedén megszondázhatják a vizet, segítve a további kutatást. A Dráva—Kaposvár regionális vízellátó rendszer teljes elkészültére a legoptimálisabb esetben is öt—tíz évet kell várni. Tehát rész- megoldásokra, részkölcsönökre van szükség. Faragó László egységes hivatali szervezet közvetlen vezetését egy „közigazgatási titkárra” (szakigazgatási vezetőre) bíznám, az önkormányzat, a hivatal, az intézmények, tisztségviselők stb. — az egész struktúra — törvényességi felügyeletét pedig egy mindenkitől független — kinevezett — „törvényességi titkárra”, kinek személye — a vele szemben támasztott szakmai követelmények miatt (iskolai végzettség, gyakorlati idő) — jelentene garanciát a törvényes működéshez! A törvényesség ellátása feltételezi a szakmai hozzáértést is, éppen ezért a hivatal összes dolgozójának személyi kiválasztását hatáskörileg hozzá telepíteném — polgár- mesteri vétójoggal! Ahhoz, hogy ez a hivatal profi módon működjön, profi béreket is biztosítanák! Természetesen további fontos részletek is vannak, melyre most nem tértem ki. Hipotézisem szerint az előzőekben leírtak lesznek a döntő tényezők — s csak biztatni tudok minden szakembert, a téma iránt érdeklődőt. hogy a „MISS ÖN- KORMÁNYZAT” kiválasztásához hívja föl további részletekre a jogalkotók figyelmét ! Még nincs későn! Nemes László vb-titkár VI TA „Miss önkormányzat”
