Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-13 / 269. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 13., hétfő Befejeződött a budapesti négyoldalú találkozó Útrakelt az NDK... OMLANAK A FALAK November 11-én a reggeli incidens után — amikor is a fal nyugati oldalát gépekkel is elkezdték bontani és a keletnémet határőrség vízágyúkkal oszlatta szét a tömeget — a keletnémet határőrség ismét lezárta a Brandenburgi kapu környékét és őröket állítottak a fal tetejére a falakat bontók ellen (Folytatás az 1. oldalról) lítás és a közlekedés, a kommunikáció, illetve a környezetvédelem összehangolt fejlesztését. Hasonlóan fontos a kapcsolatok erősítése az oktatásban cs a tudományos kutatások területén. Az együttműködő felek közös erőfeszítéseinek célja az is, hogy a kis és közepes vállalatok egymásra találását segítő nemzetközi intézményes kereteket hozzanak létre. Ami az együttműködés munkamódszereit illeti, a partnerek egyetértettek abban, hogy a problémák megoldásához illúziók nélkül kell hozzáfogniuk. Fontos a rugalmas megközelítés, s a felek közötti gyors, összehangolt információcsere is. Medgyessy Péter közölte azt is, hogy az együttműködés konkrétumainak kimunkálása a hamarosan összeülő szakértői munka- csoportokra vár. A négyoldalú együttműködés koordinátori szerepét a jövő nyárig Magyarország látja el. Nyáron miniszterelnöki találkozót tartanak, majd Olaszország veszi át a tervek összehangolásának feladatát. A sajtókonferencián — csakúgy, mint a külügyminiszterek előző nap megtartott sajtóértekezletén — ismét felvetődött a német kérdés rendezésének lehetősége. Josef Riegler ezzel kapcsolatban a realista megközelítés fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélte, Európában főként az együttműködés már létező formáinak, kereteinek kihasználására kell törekedni. Az új kezdeményezések ezeket a kereteket egészíthetik ki. Az NDK- ban történteket örömteli eseményként üdvözölte az al- kancellár, hangoztatván, hogy azok nagyobb mozgásteret biztosítanak a szabadságjogok érvényesülésének. Egyben a két német állam közötti kapcsolatok fejlesztéséhez is új, kedvező lehetőségeket teremtenek. Attól azonban óvott, hogy bárki már most egy egységes német piac, gazdaság megteremtésének gondolatával foglalkozzon. Az osztrák törekvésekről szólva elmondta, hogy országa teljes integrációra törekszik az EGK-val, s ennek érdekében a Közös Piac és az EFTA multilaterális kapcsolatainak elmélyítésén munkálkodik. Ezzel együtt Ausztria intenzívebb kapcsolatok kialakítására törekszik a keleteurópai reformországokkal is, mindenekelőtt Magyarországgal, Jugoszláviával és Lengyelországgal. Az osztrák megítélés szerint Kelet- Európa ma a tervgazdálkodás piacgazdasággá való alakításának nehéz feladatával küszködik. így a nyugati demokráciák felelőssége mindenekelőtt abban áll, hogy Kelet-Európa átállását célirányos gazdasági segítséggel támogassa. Ausztria ezt az átalakulást kétoldalú kapcsolataiban konkrét gazdasági kezdeményezésekkel is előmozdítja. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy a kis és középüzemek szintjén alakuljanak ki szorosabb kapcsolatok Magyarországgal. Az NDK-beli események értékelését Medgyessy Péter azzal toldotta meg, hogy véleménye szerint Európa számára is hasznosak a fejlemények. A miniszterelnökhelyettes a maga részéről úgy vélte: az európai integVasárnap tartott soron kívüli ülésén az NSZEP KB Politikai Bizottsága úgy döntött, hogy a hétfőre ösz- szehívott KB-ülésnek rendkívüli pártkongresszus megtartását javasolja ez év decemberében. Mint a PB-ülés után a sajtónak nyilatkozó főtitkár, Egon Krenz kifejtette: a pénteki berlini nagygyűlésen elhangzott követelések, valamint a számos párttagtól és alapszervezettől érkezett levélben megfogalmazott kérés nyomán érlelődött meg benne az a gondolat, hogy a pártértekezletnek rendkívüli kongresszusra való módosítását javasolja a Politikai Bizottságnak. Az időpont (december 15—17.) és a delegálási elv változatlan marad. A lényeges különbség abban áll, hogy a párt szervezeti szabályzata értelmében a kongresszusnak joga van új összetételű Központi Bizottságot választani. „A lényeg: a párttagok úgy látják, hogy a legutóbbi rációs törekvések lényege, hogy „a torta legyen nagyobb”. s ne pusztán annak felszeletelésével foglalkozzanak. Medgyessy Péter számos kérdést kapott a magyar gazdaság gondjainak kormányzati menedzselésével kapcsolatban is. Ezekre válaszolva az egyik legfontosabb feladatnak az adósság kezelését tartotta. Ennek kulcskérdése Magyarország exportképességének növelése. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy közben az importot sem korlátozzák, ellenkezőleg, Magyarország következetesen végrehajtja importliberalizációs programját. Az exportképesség .jórészt attól függ, sikerül-e bevonni a külföldi működőtökét a magyar gazdaság fejlesztésébe. Hangsúlyozta azt is, hogy gazdasági gondjai ellenére Magyarország korrekt fizető maradt, igaz viszont, hogy újabb külföldi hitelekre számít. KB-ülésen elfogadott megújulási program valóban radikális reformokat tartalmaz. Ehhez viszont olyan Központi Bizottságra van szükség, amelyik maradéktalan bizalmat élvez és meg is tud felelni annak. Ezt a bizalmat akarjuk kiérdemelni a rendkívüli kongresszussal” — hangoztatta Egon Krenz. A szombaton lezajlott lipcsei, frankfurti, erfurti és neubrandenburgi pártgyűlések után vasárnap Drezdában került sor nagyszabású NSZEP-demonstrációra. A mintegy 50 ezer párttag egyként biztosította támogatásáról Hans Modrow-t, a megyei pártbizottság első titkárát, az NDK jövendő miniszterelnökét és Wolfgang Berghofer reformpárti főpolgármestert. Személycserék történtek a hétvégén újabb két megyei NSZEP-bizottság élén, ám ezek a KB-ülésen hozott határozatok várható következményének tekinthetők. Csütörtök estétől szombaton déli 13 óráig 2,7 millió vízumot adtak ki az NDK hatóságai az NSZK-ba, illetve a Nyugat-Berlinbe utazni kívánó állampolgároknak. Ebből a mennyiségből 1,1 millió pecsétet szombaton reggel 8-tól 13 óráig ütöttek be a jelentkezők igazolványába, illetve. útlevelébe. A 16,5 milliós NDK-lakosság- nak tehát mintegy 16 százaléka élt 48 órán belül a szabad nyugati utazás lehetőségével. Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere szerint egyedül a városállamba mintegy 400 ezer kelet-berlini, illetve NDK-beli lakos érkezett szombaton. A határátlépőhelyeken több kilométeres sorok képződtek, s jóllehet az NDK hatóságai szombaton három újabb átkelőt nyitottak meg az áradat előtt, a várakozási idő mindenütt meghaladja a két-három órát. Az új berlini átlépőhelyek közül kettő közúti, egy pedig földalatti vasúti átkelést tesz lehetővé Nyugat-Berlinbe. A Wedding és a Prenz- lauerberg kerületet összekötő Eberswalderstrassénál az NDK határőrszervei két- sávnyi széles rést ütöttek a betonfalon. Hasonló beavatkozásra került sor a Puschkinalleen, a nyugat-berlini Kreuzberg és a kelet-berlini Treptow kerületét elválasztó falszakaszon. A harmadik, szombaton megnyitott átkelési lehetőség a Jannowitz- brücke nevű gyorsvasúti megállónál található a föld alatt. Itt ugyanis áthalad egy Nyugat-Berlinből érkező földalatti vonal, ám ezt edgat-berlini fiatalok egy traktor segítségével kidöntöt+ek a helyéből egy széles faldarabot. Az NDK rendőrsége, illetve határőrei vízágyúval szorították vissza a résen átáramló tömeget, majd megkezdték a megrongáló- dot faldarab helyreállítását. Később a nyugat-berlini rendőrség is beavatkozott, visszaszorítva a fal nyugati oldalán egybegyűlt mintegy 1500 főnyi tömeget. A rendőrség a brit katonai rendészet kérésére vonult ki a helyszínre. Az NDK lakossága vidéken is szorgalmasan élt a nyugati utazások lehetőségével. Az NDK államvasút- jai különvonatokat állítottak be a rendkívül megnőtt igények kielégítésére. A nyugati és déli irányban az NSZK-határ felé vezető utakon 40—50 kilométer hosz- szú kocsioszlopok alakultak ki a határállomások előtt. A várakozási idő helyenként elérte a 10—11 órát is. Az utasok többsége csupán látogatóként él az utazási szabadsággal. A szombat reggelig kiadott 1,66 millió turistavízummal szemben alig 8160 személy kért kivándorlási vízumot a hatóságoktól. Nem téglából épült a berlini fal, hanem vasbetonból. Ha téglából épült volna, elraknák egyet, hogy emlékeztessen e mostani időkre, amikor a Német Demokratikus Köztársaság tényleg azzá vált. Emlékeztessen azokra a németekre, akik Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe Magyarországon keresztül „közlekedtek” — némi kerülővel. Elraknék egy téglát, hogy emlékeztessen arra, hogy a német műholdas tévéadók miként közvetítették kiadott műsoruk helyett a szombati berlini eseményeket. Láttam, hogyan simultak ki a ráncok — szinte egyik napról a másikra — a Janus-arcokon. A mostani keletnémet államról már másképp gondolkodom, mint a korábbi — nem szívesen leírt — NDK mozaikszóról. Egy éve még nem gondoltam, hogy megérem ezt a fordulatot. Aztán a nagyszámú menekültek ténye mind világosabbá tette: minden diktatúra véget ér egyszer, hiszen egy országot nem hagyhat ott minden állampolgára. Embereket — főleg, ha egy nemzet gyermekei — nem szétválasztani, hanem összekötni kell. Ha ránéznék a téglára, bizonyára gondolnék arra a berlini szovjet hősi emlékműre is, amit a berliniek egy része eddig nem láthatott a helyszínen. Talán az a fiatal rendőr sem, akire a fal nyugati oldaláról nyelvet öltögettek. Ma már — amikor a határőrök sem szólnak azokra, akik nem a kijelölt átkelőhelyen közlekednek a város keleti feléből a nyugatiba látom: az a fiatal rendőr is csak egy áldozat volt a sok közül. Eszembe jut a nyolcvanas évek elején Nyugat-Berlinben felcsendülő Pink Floyd-taktus és David Gilmore dala a fal túlsó oldaláról. Sorolhatnám, mi minden jutna eszembe, s jutna eszébe másoknak a jelképes tégla-szuvenírről. Egy valami azonban mindenkinek eszébe kell jusson: soha többé ne épüljön ilyen gigantikus torzszülemény, ami nem volt más, mint Európa egyik történelmi tudathasadása. Balázs Andor Rendkívüli NSZEP-kongresszus decemberben Hogyan mentették fel Zsivkovot? A szombati szófiai lapok részletes beszámolókat közölnek a BKP Központi Bizottságának pénteki üléséről, Todor Zsivkov lemondásáról és Petar Mladenovnak a KB főtitkárává történt megválasztásáról. Mindez a „Szervezeti kérdések” megnevezésű második napirendi pont keretében történt, amelyről azonban a pártplénum ösz- szehívásának két hét előtti bejelentésekor még nem volt szó. Most viszont Georgi AtanasZov miniszterelnök azt mondta el, hogy a politikai bizottsághoz intézett levelében Todor Zsivkov már egy évvel ezelőtt kérte felmentését minden párt- és állami funkcióból — egyebek között az általa javasolt, bár még be nem vezetett mandátumrendszerre hivatkozva —, a pb azonban akkor ezt nem találta időszerűnek. Az utóbbi időben Todor Zsivkov — állítólag — újra szorgalmazni kezdte egy év előtti kérésének teljesítései, azzal érvelve, hogy 80. életéve felé közeledik, hogy több mint 30 esztendeje áll a párt és az állam élén, hogy a pártfőtitkári poszt nagy energiát követel, őt pedig már kezdi elhagyni ereje. A politikai bizottságban e kérdésről folytatott vita során „hangsúlyt kapott — olvasható a Rabotnicseszko Delo beszámolójában —, hogy a folyamatban lévő forradalmi átalakítást, a megújulási folyamatokat komoly nehézségek és problémák kísérik. A társadalomnak nyilvánvalóan sokrétű változásra van szüksége, amelyek megvalósítása sok energiát, feszültséget, s a káderekkel kapcsolatban új döntéseket követel.” Mindezek alapján a pb egyhangúlag elfogadta Zsivkov kérését, s ajánlatára a kb szintén egyhangúlag döntött. Egyhangú volt Petar Mladenov főtitkárrá jelölése is .szavazáskor azonban egy ellenszavazatot kapott. A bizalmat megköszönve Mladenov helyesnek minősítette az átalakítás „júliusi koncepcióját”, csakhogy — mint mondotta — „nem gondoltunk vele, hogy ennek megvalósításában az évtizedek óta működő adminisztratív-vezetési szisztéma nemcsak hogy nem segít, de teljességgel alkalmatlan lesz fékező erővé válik. Nem értettük meg idejében, hogy a minőségileg új feladatok minőségileg új megközelítéseket és mechanizmusokat feltételeznek.” Mladenov bejelentette: a központi bizottság a közeljövőben speciális ülést tart, amelyen mélyrehatóan és átfogóan megvizsgálja az ország állapotát és részletes programot dolgoz ki az átalakítás folyamatainak aktivizálására és dinamizálására. Mladenov síkraszállt azért, hogy „Bulgária korszerű, demokratikus jogállammá váljék”, hogy elkülönüljenek egymástól a pártós az állami funkciók, hogy „a glasznoszty a párt- és állami politika elveként szilárduljon meg”, s hogy a BKP ezek — nem a hatalom, hanem a tekintélye — alapján legyen a szocialista Bulgária vezető ereje. Teljes támogatásáról biztosította a Szovjetunióban zajló folyamatokat és szoros kölcsönös együttműködést szorgalmazott a többi szocialista országgal is. Végül azt hangsúlyozta: a bulgáriai átalakítást „egyedül és kizárólag a szocializmus keretében, a szocializmus nevében és a szocializmus útján” képzeli el. GÖLLE KÖZSÉGI KÖZÖS TANÁCS pályázati felhívása — a Göllei Községi Közös Tanács pályázatot hirdet az 1990. január 1-jével megüresedő vb-titkári munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — állam- és jogtumányi karon szerzett egyetemi végzettség vagy államigazgatási főiskolai oklevél. Pályázni részletes, a szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajz és a diplomamásolat benyújtásával lehet. A munkakör betöltéséről a Göllei Községi Közös Tanács dönt, a kinevezés határozatlan időre szól. Bérezés: a 11/1983. (XII. 17.) ÁBMH sz. és az azt módosító 13/1987. (X. 28.) ÁBMH sz. rendelkezés szerint. Szolgálati lakást biztosítani nem tudunk. A pályázat beérkezésének határideje a megjelenést követő 15 nap. A pályázatot a Göllei Községi Közös Tanács tanácselnöke címére (7272 Gölle, Petőfi u. 2/b) kell benyújtani. (107188) dig az NDK-hatóságok zárva tartották. Ezentúl itt is át lehet kelni Nyugat-Berlin felé, természetesen érvényes utazási engedéllyel. Engedély nélküli falbontásra is sor került Berlinben. A hajnali órákban a Brandenburgi kapunál összegyűlt nyuTégla a falból
