Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

4 Somogyi Néplap 1989. november'l 1., szombat Kérdéseinkre válaszol: dr. Ferenczi László megyei rendőrfőkapitány DÉL-DUNÁNTÚLI TÜKÖR A rendőrsé a törvényességre figyel Dr. Ferenczi László ezre­des,' a megye új rendőrfő­kapitánya, 39 éves: az ország rendőrfőkapitányai közül a második legfiatalabb. — Mindig is rendőr akar­tam lenni — mondja. — Apám körzeti megbízott volt Somogyszobon, később Göllében. középiskolás ko­romban eldöntöttem már,, hogy rendőr leszek. Ügy ala­kult, hogy nem vettek fel a jogi egyetemre 1969-ben, amikor érettségiztem. Be­vonultam katonának, elvé­geztem a BM tartaléktiszti iskolát és 1971-től hivatásos állományba kerültem. Elő­ször a városi rendőr-főka­pitányságon voltam vizsgáló, nappali tagozaton elvégez­tem a rendőrtiszti főisko­lát, és utána kerültem föl ide, a megyei bűnügyi osz­tályra. Néhány évig titkár­ságvezető voltam a főkapi­tány mellett. Ettől eltekint­ve csaknem 18 évet a bűn­ügyi szakterületen dolgoz­tam, s közben végeztem el az egyetemet. Nekem ez a hobbim. Együttműködés a bűnmegelőzésért — Hogyan lesz ma egy rendőrtisztből főkapitány? Ki javasolja és ki választja ki, hiszen a káderhatásköri lista — szerencsére — meg­szűnt. — A helyi szakmai veze­tés javasolt: a Belügymi­nisztérium az ő véleményük­re támaszkodott. Ez a kér­dés végül is így dőlt el. — Kitől kapott tanácsot? — Szinte minden munka­társam ellátott vele: azt hi­szem, ilyenkor másokat is ellátnak tanáccsal. Taná­csokban tehát nincs hiány: az együttműködés során majd megpróbálom haszno­sítani ezeket. — És melyiket akarja megfogadni? — Az általam meg a ve­zetőtársaim által ésszerű­nem tartott tanácsot elfo­gadjuk még a kisrendőrök- től is. Szóval én arra gon­dolok, hogy a döntés előtt ki kell kérni minden érintett véleményét, beszélni akarok az állománnyal is, megkér­dezni, hogyan látják ők. Nem fönt akarjuk kitalálni azt, hogy miként menjünk tovább. — A főkapitánynak is van hát lehetősége arra, hogy konzultáljon döntés előtt? — Van. Erre minden ve­zetőnek van lehetősége, még az ilyen hierarchikus szer­vezetekben is, mint a rend­őrség. — Az utóbbi időben alap­vetően megváltozott az a társadalmi környezet, amely­ben a rendőrségnek is ki kell fejtenie a tevékenysé­gét. Milyen a hatása ennek a gyakorlati munkára? — Azt jelenti, hogy abszo­lút politikai semlegességet kell tanúsítanunk: a rendőr nem valamilyen politikai párt tagjaként intézkedik, hanem kizárólag a törvé­nyességet tartja szem előtt. A megváltozott helyzetben nekünk mindenkivel együtt kell működnünk, aki vala­mit is hajlandó a bűnmeg­előzés érdekében tenni. Ebbe a körbe beletartoznak az összes létező ellenzéki szer­vezetek, pártok. Ha úgy adó­dik, az egyházak is, hiszen az ifjúságvédelemben nem elképzelhetetlen velük az együttműködés. Minden olyan politikai erővel, ame­lyik az országban létezik, nekünk együtt kell tudni működni. Szeretnénk a sze­mélyes kapcsolatot is felven­ni és szót váltani ezekről a kérdésekről. Azt is szeret­ném tudni, hogy nekik mi a véleményük a rendőrség­ről, a mi munkánkról itt Somogybán. — Ilyen kapcsolata eddig nem volt a rendőrségnek? — Eddig nem, de ezt most nagyon rövid időn belül sze­retnénk megteremteni. Sok a rendőrök munkája — Kinevezése előtt a bűn­ügyi osztályt vezette: milyen ma Somogybán a bűnügyi helyzet? — Aggályos: az ismertté vált bűncselekmények az el­múlt háromnegyed évben 31 százalékkal emelkedtek. A háromnegyed év alatt 5423 bűncselekmény történt. Ta­valy ugyanebben az idő­szakban „csak” 4140 volt. A bűnözésnek ez a növekedé­se nagyobb az országos át­lagnál. Csak négy-öt megye van talán ilyen helyzetben. Nálunk — elsősorban a Ba- laton-parton — azért is ag­gályos, mert hatással van az idegenforgalomra. A külföl­di sem szívesen jön olyan 'helyre, ahol ellopják az autóját, kifosztják a sátrat, a szállodai szobát, vagy megtámadják az utcán. A parton kívül a megyeszék­helyen nőtt még a bűnelkö­vetések száma, bár nem olyan mértékben, mint pél­dául Siófokon. — Mit tehet ilyen körül­mények között a rendőrség? — Meg kell birkózni ve­le. Ennek érdekében először változtatni kell a szervezeti rendszeren. Szerintem a ka­pitányságok a legfontosabb ' rendőri egységek. Ott inté­zik az ügyek döntő többsé­gét. Ezért a kapitányságokat amennyire csak lehet, még a megyei állomány rovásá­ra is meg kell erősíteni. A bűnügyi szakterületen ma minden elképzelést felülmú­ló időnként a leterheltség- előfordultak olyan idősza­kok, amikor Siófokon egy bűnügyi nyomozónál 60—70 ügy volt egyidejűleg. Azt még egy laikus is gondol­hatja, hogy ilyen mennyisé­gű üggyel egyszerűen nem tud mit kezdeni. Az admi­nisztrációja is olyan idő­mennyiséget kíván, hogy to­vább így nem tartható. Min­dent megteszünk, amit a saját erőnkből meg tudunk csinálni, de nem biztos, hogy elég lesz ez: ha a bűnözés tovább fog növekedni, ak­kor intézményesen és köz­pontilag is meg kellene erő­síteni a rendőrséget. Külön­ben lehetetlen állapotok alakulnak ki. Ehhez hozzá­járul még az is, hogy egyál­talán nem vonzó a rendőri pálya: a fizetések alacso­nyak, közel sem állnak arányban a leterheléssel. Ta­lán az egyetlen szerv az or­szágban, ahol a túlmunkát még mindig nem tudják megfelelően megfizetni. Lelkes munkatársak — A bűnüldözők megszál­lott emberek. Sok megszál­lott rendőr van Somogybán? — Szerencsére vannak ilyenek. A miénk tulajdon­képpen egy életforma. Aki bűnügyi nyomozó, annak megváltozik az életritmusa, időbeosztása. Minden prog­ramja bármikor fölborulhat, s a lehető legtöbb munkát várjuk és kérjük tőle. Egy kívülálló — aki csak a fil­mekből ismeri a rendőrsé­get — könnyen csalódhat itt, mert a dolgok nem úgy mennek, ahogy a filmekben Az elképesztő terhelést nem mindenki vállalja. Van­nak lelkes és nagyon lelki- ismeretes munkatársaink, akik az életüket áldozzák er­re, de nem várható tőlük, hogy tartósan emberfeletti teljesítményt nyújtsanak. — A feladatok tükrében milyennek ítéli meg az ál­lományt? — A rendőri állomány jó, a többség igyekszik becsü­letesen teljesíteni a felada­tait, csak hát kevesen va­gyunk: tartós a létszám- hiány. Nem perspektíva ma az, hogy eljön valaki rend­őrnek. Egy kezdő rendőr 7300—7500 forintot keres, és ezért mi nagyon sokat kö­vetelünk. Ezt nem mindenki vállalja: sem a kötöttséget, sem az idegi és fizikai meg­terhelést. — Az állampolgárok dön­tő többsége szerencsére nem a bűnüldözőkkel találkozik, hanem azokkal, akik egyéb rendőrségi, igazgatásrendé­szeti ügyekkel foglalkoznak. Mi a tapasztalatuk: ennek a munkának a minőségével elégedettek az állampolgárok? — Ezen a területen is nagy a megterhelés. Az el­múlt években például a kül­földre utazással kapcsolatos szabályok változását köve­tően nagy számban kellett útleveleket kiadni. Akik ezt a munkát végezték, azok nagy megterhelésnek voltak kitéve, de igyekeztek min­dent megtenni, hogy az ál­lampolgár mielőbb megkap­ja az okmányokat. Bizonyos, hogy voltak problémák és az is, hogy a túlterhelt és ideges emberek között köny- nvebben előfordulnak nézet- eltérések. Azt tapasztalom azonban, hogy jelentős gon­dok Somogybán ezen a té­ren nem voltak. Ehhez még hozzá tartozik, hogy aki sza­bálysértést követ el és az igazgatásrendészet megbír­ságolja, az nem dicsér meg bennünket. Ha hibázik, igyekszünk az ilyen ügyeket is kulturáltan intézni. — A rendőrséget az utób­bi időben elég sok kritika érte országosan. Ebből a vi­harzónából valahogy kima­radt Somogy. Problémák itt is voltak, a nyilvánosság is tud egy-kettőről. Ezek azon­ban korántsem olyan hord­erejűek, mint amilyenek másutt voltak. Ez a kedvező kép azt is jelenti, hogy itt a rendőri állomány törvény­tisztelőbb és sokkal inkább a szabályok szerint dolgozik, mint másutt? — Az a vélemény, hogy a rendőri állomány országosan is törvénytisztelő. Nálunk kevesebb olyan esemény történt, amelyik irritálta az állampolgárokat, azért nem állítom, hogy hibamentesek vagyunk. Például a nagyatá­di kapitány leváltására gon­dolok. Jó az, hogy nagyobb horderejű támadások nem értek bennünket. Megmond­Bányagomba bioborral tűk mindenkinek, hogy ha mi hibázunk, azt meg fogják írni, arról beszélnek. Az, hogy mennyit hibázunk, tő­lünk is függ. A rendőrség nem lehet haragban az em­berekkel, a lakossággal: egy­másért vagyunk, mi szolgál­tatjuk nekik a közbiztonsá­got. Ha ezt jól csináljuk, ak­kor elismernek bennünket, ha nem, akkor támadni fog­nak. — Azt tapasztalom, hogy az állampolgárok türelmetle­nebbek ma, mint néhány éve voltak. Érzékelhető ez a rendőri munka során is? — Igen, és a konfliktusok forrása többnyire ebből szár­mazik. Manapság mindenki ideges és ennek nem a rend­őrség az bka, hanem az ál­talános társadalmi válság, amelyben az ország van. Ilyenkor nagyon könnyű konfliktusokat találni. Konf­liktushelyzet az is, ha egy rendőr intézkedik, mert ezt az egyébként is mindenféle más dologért ideges állam­polgár zokon veszi. A rend­őr is ideges, hiszen neki is vannak személyes és szolgá­lati problémái. Ha két ide­ges ember találkozik, abból könnyen támad szóváltás. Nekünk arra kell inteni az állományt, hogy a lehető legnagyobb toleranciával in­tézkedjenek. Ezt elvárják tőlünk és nekünk ezt meg kell csinálnunk. Nehezebbek a körülmények — Ez a szervezet nagy ahhoz, hogy a főkapitány minden 'munkatársat ismer­jen a megyében. Ha pedig nem így van, hogyan lehet a szükséges megerősítéseket elvégezni? — Az átcsoportosítást nem én egyedül hajtom végre, 'hanem a munkatársaimmal együtt. Azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy 18 évet töltöttem el itt és talán — az újonnan beáll­taktól eltekintve — elég sok embert ismerek jól, meg gondolom, hogy engem is ismernek. Persze egy ilyen átcsoportosítás is feszültsé­gekkel jár. mert senki sem akarja föladni saját pozí­cióit. De hát ahogy változnak a körülmények, nekünk is változtatni kell szervezetün­kön is. Azt sem szabad el­felejteni, hogy a jogállami­ság a rendőrség munkater- heit is növeli. Csak példa­ként: a bűncselekmény bi­zonyítása sokkal idő- és esz- közigénvesebb, nagyobb szak­értelmet követel. Jó bor, jó egészség! — tartja a közmondás. Tehát nem azoknak van igazuk, akik azt vallják, hogy mind­egy, mit iszunk, csak árt­son, hanem azoknak, akik azt, hogy csak jó legyen. Ügy gondolom, az organikus borból nem mostanában fo­gunk kortyolgatni. Hogy mi az az organikus bor? Én is csak nem régóta tudom. Ez egyfajta biotermék, azaz a szőlőt természetes módon, vegyszerek nélkül termesz­tik, kizárólag bizonyos réz- készítmények használhatók, és csak szerves trágyával trágyázzák. Aztán a kéksző­lőt fakádban erjesztik, fa­hordókba töltik és a bort csak természetes anyagokkal — mondjuk tojásfehérjével — lehet kezelni. Mindez a Szekszárdi Állami Gazda­ságban készül, és máris van piaca. Egy holland vevő el is szállított 15 ezer palack­kal. És még ugyanennyi hét- decis üveg indul az idén az NSZK-ba, illetve Angliába. Hogy ott mennyibe kerül, nem tudom. Tény, hogy drá­gább a más módon készült boroknál. így viszont egy 0,75-ös palackért 2 márkát kap az előállító. Ugyanakkor nincs is nagy konkurencia, hiszen a világ egyik bor­nagyhatalma, Franciaország is — hasonlóan a szekszár­dihoz — 55 hektár szőlőt művel ilyen módon. GOMBÁS ZSÁKOK AZ AKNÁBAN Egy becsületes adag gom­bás szelet vagy gombapap­rikás után nyilván jöhetne egy korty biobor. Persze, nem jön, mert belátható időn belül nálunk nem lesz kapható. Kapható viszont a gomba. És ha minden igaz, ebből nőni fog a kínálat. Ezt abból gondolom, hogy a Me­cseki Szénbányák Vállalat­nál, István-aknán néhány kísérletező hajlamú ember gondolt égy nagyot, és az egyik aknaközeli részre gombás zsákokat telepítet­tek. A kísérleti céllal oda­vitt 50 zsák első alkalom­mal máris a közepesnél jobb termést adott. Ugyancsak csodálkoztak a bányászok, amikor korábban bogarasnak tartott társaik több zacs­kó gombával jöttek föl a mélyből. Az, hogy nagyban ^foglalkozzanak a dologgal a bányánál, semmiféle beru­házást nem igényel. Csupán a beoltott gombás zsákok ás némi szaktanács szüksége­sek. Ha minden összejön, aktkor kft. alakul és indul­hat a dolog: bányászás he­lyett gombázás. KORTESHADJÁRAT — Köszönöm a nyilatko­zatát. Kercza Imre Étel, ital együtt lenne te­hát egy jó kis korteshadjá­ratihoz. És tessék, van már — A háziasszonyok megnyugtatására közlöm: rizsa volt. rizsa van, rizsa lesz... Soós Tibotr karikatúrája korteshadjárat is. Mert kö­zelednek a választások, sza­porodik a jelöltek száma. A napokban Für Lajos törté­nész. a Magyar Demokrata Fórum köztársaságielnök-je- löltje járt bemutatkozó láto­gatáson előbb Tolna, majd Baranya megyében. Auto­gramot osztogatott a pécsi utcákon sétálva, majd több kisebb települést is fölkere­sett. Nem tekinti a dolgot korteshadjáratnak, csupán „bemutatkozó látogatásnak". Programot azért hirdetett, mely szerint fel kell szá­molni a teljesen szétzüllöt közerkölcsöket, azt a szem­léletet, amelyben a lopás, csalás, hazudozás a normá­lis emberi magatartás, hi­szen a jövő Magyarországa csak igazi emberi értékekre épülhet. Ám a mai magyar közállapotok ismeretében ez nem egyszerű ... Eladósodá­sa viszont egyet jelent egy nemzet bukásával. Csak így találhatunk utat Európá- ba(n). ,És ez már majdnem pontos címe egy másik, még előttünk levő eseménynek. 14-én, azaz kedden Pécsre látogat a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület, valamint a Pécsi Rádió ke­reskedelmi adásának meghí­vására Otto von Habsburg. az Európa Parlament tagja, a Páneurópai Unió elnöke. Eredetileg az Orvostudomá­nyi Egyetem aulájában tar­tott volna előadást, ám a nagy érdeklődésre' való te­kintettel ennek helyszíne a sportcsarnok lesz. Dálután ötkor kezdődik a rendez­vény, ahol természetesen belépődíj nincs. Sőt, ha a 77 éves politikus elfogadja a meghívást, akkor 15-én a pécsi stúdió hajnaltól reg­gelig című műsorának is ő lesz a vendége, TÖRIK A KIRAKAT Vendégjárás van tehát, méghozzá óriási. És a ven­dégek néha ajtóstul ronta­nak a házba. Többször be­számoltam róla, most •— sajnos — újra szóvá kell tennem, hiszen minden Pé­csett élő szerint ez a város legnagyobb gondja jelenleg. A jugoszláv bevásárlóturiz­musról van szó. Szerdán minden képzele­tet felülmúló rohamot in­téztek a Konzum Áruház ABC-je ellen. 14 ezren for­dultak meg, és pakoltak fel egymást taposva; betörve a kirakatot, összetörve a pénz­tárgépet, lerámolva a polco­kat. A rendőrség segítségét kellett igénybe venni. Végül is délután már rendőri forgalomirányítással lehetett bejutni az üzletbe. És más belvárosi üzletek előtt is az utcán állt a sor. Gyakorlatilag mindent visz­nek,' ami vehető. A Kon- zumba például az említett napon 120 mázsa húsáru, 140 mázsa sajt és vaj érke­zett. Délután ötre pedig, mi­re a honpolgár vásárolna, üresek voltak a hűtők. A parkolókban gépkocsik­ban töltik az éjszakát, haj­nali ötkor már az áruház körül nyüzsögnek, és nyitás után pakolják a buszokat, utánfutókat, aztán irány a határ, majd az eszéki piac, ahol bőven lehet magyar olajat, margarint, cukrot, füstölt árut és mindent vá­sárolni. Csakhogy a valuta nem oda vándorol, ahova 'kellene, hiszen a legtöbbet már az autóparkolóban be­váltják a nepperek — akik egyedüli haszonélvezői e re­mek üzletnek. Azt hiszem, lassan odajutunk, hogy a szükséges élelmiszereket cs5k az eszéki piacon vásá­rolhatja meg a pécsi fo­gyasztó? Dán Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom