Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-11 / 268. szám
4 Somogyi Néplap 1989. november'l 1., szombat Kérdéseinkre válaszol: dr. Ferenczi László megyei rendőrfőkapitány DÉL-DUNÁNTÚLI TÜKÖR A rendőrsé a törvényességre figyel Dr. Ferenczi László ezredes,' a megye új rendőrfőkapitánya, 39 éves: az ország rendőrfőkapitányai közül a második legfiatalabb. — Mindig is rendőr akartam lenni — mondja. — Apám körzeti megbízott volt Somogyszobon, később Göllében. középiskolás koromban eldöntöttem már,, hogy rendőr leszek. Ügy alakult, hogy nem vettek fel a jogi egyetemre 1969-ben, amikor érettségiztem. Bevonultam katonának, elvégeztem a BM tartaléktiszti iskolát és 1971-től hivatásos állományba kerültem. Először a városi rendőr-főkapitányságon voltam vizsgáló, nappali tagozaton elvégeztem a rendőrtiszti főiskolát, és utána kerültem föl ide, a megyei bűnügyi osztályra. Néhány évig titkárságvezető voltam a főkapitány mellett. Ettől eltekintve csaknem 18 évet a bűnügyi szakterületen dolgoztam, s közben végeztem el az egyetemet. Nekem ez a hobbim. Együttműködés a bűnmegelőzésért — Hogyan lesz ma egy rendőrtisztből főkapitány? Ki javasolja és ki választja ki, hiszen a káderhatásköri lista — szerencsére — megszűnt. — A helyi szakmai vezetés javasolt: a Belügyminisztérium az ő véleményükre támaszkodott. Ez a kérdés végül is így dőlt el. — Kitől kapott tanácsot? — Szinte minden munkatársam ellátott vele: azt hiszem, ilyenkor másokat is ellátnak tanáccsal. Tanácsokban tehát nincs hiány: az együttműködés során majd megpróbálom hasznosítani ezeket. — És melyiket akarja megfogadni? — Az általam meg a vezetőtársaim által ésszerűnem tartott tanácsot elfogadjuk még a kisrendőrök- től is. Szóval én arra gondolok, hogy a döntés előtt ki kell kérni minden érintett véleményét, beszélni akarok az állománnyal is, megkérdezni, hogyan látják ők. Nem fönt akarjuk kitalálni azt, hogy miként menjünk tovább. — A főkapitánynak is van hát lehetősége arra, hogy konzultáljon döntés előtt? — Van. Erre minden vezetőnek van lehetősége, még az ilyen hierarchikus szervezetekben is, mint a rendőrség. — Az utóbbi időben alapvetően megváltozott az a társadalmi környezet, amelyben a rendőrségnek is ki kell fejtenie a tevékenységét. Milyen a hatása ennek a gyakorlati munkára? — Azt jelenti, hogy abszolút politikai semlegességet kell tanúsítanunk: a rendőr nem valamilyen politikai párt tagjaként intézkedik, hanem kizárólag a törvényességet tartja szem előtt. A megváltozott helyzetben nekünk mindenkivel együtt kell működnünk, aki valamit is hajlandó a bűnmegelőzés érdekében tenni. Ebbe a körbe beletartoznak az összes létező ellenzéki szervezetek, pártok. Ha úgy adódik, az egyházak is, hiszen az ifjúságvédelemben nem elképzelhetetlen velük az együttműködés. Minden olyan politikai erővel, amelyik az országban létezik, nekünk együtt kell tudni működni. Szeretnénk a személyes kapcsolatot is felvenni és szót váltani ezekről a kérdésekről. Azt is szeretném tudni, hogy nekik mi a véleményük a rendőrségről, a mi munkánkról itt Somogybán. — Ilyen kapcsolata eddig nem volt a rendőrségnek? — Eddig nem, de ezt most nagyon rövid időn belül szeretnénk megteremteni. Sok a rendőrök munkája — Kinevezése előtt a bűnügyi osztályt vezette: milyen ma Somogybán a bűnügyi helyzet? — Aggályos: az ismertté vált bűncselekmények az elmúlt háromnegyed évben 31 százalékkal emelkedtek. A háromnegyed év alatt 5423 bűncselekmény történt. Tavaly ugyanebben az időszakban „csak” 4140 volt. A bűnözésnek ez a növekedése nagyobb az országos átlagnál. Csak négy-öt megye van talán ilyen helyzetben. Nálunk — elsősorban a Ba- laton-parton — azért is aggályos, mert hatással van az idegenforgalomra. A külföldi sem szívesen jön olyan 'helyre, ahol ellopják az autóját, kifosztják a sátrat, a szállodai szobát, vagy megtámadják az utcán. A parton kívül a megyeszékhelyen nőtt még a bűnelkövetések száma, bár nem olyan mértékben, mint például Siófokon. — Mit tehet ilyen körülmények között a rendőrség? — Meg kell birkózni vele. Ennek érdekében először változtatni kell a szervezeti rendszeren. Szerintem a kapitányságok a legfontosabb ' rendőri egységek. Ott intézik az ügyek döntő többségét. Ezért a kapitányságokat amennyire csak lehet, még a megyei állomány rovására is meg kell erősíteni. A bűnügyi szakterületen ma minden elképzelést felülmúló időnként a leterheltség- előfordultak olyan időszakok, amikor Siófokon egy bűnügyi nyomozónál 60—70 ügy volt egyidejűleg. Azt még egy laikus is gondolhatja, hogy ilyen mennyiségű üggyel egyszerűen nem tud mit kezdeni. Az adminisztrációja is olyan időmennyiséget kíván, hogy tovább így nem tartható. Mindent megteszünk, amit a saját erőnkből meg tudunk csinálni, de nem biztos, hogy elég lesz ez: ha a bűnözés tovább fog növekedni, akkor intézményesen és központilag is meg kellene erősíteni a rendőrséget. Különben lehetetlen állapotok alakulnak ki. Ehhez hozzájárul még az is, hogy egyáltalán nem vonzó a rendőri pálya: a fizetések alacsonyak, közel sem állnak arányban a leterheléssel. Talán az egyetlen szerv az országban, ahol a túlmunkát még mindig nem tudják megfelelően megfizetni. Lelkes munkatársak — A bűnüldözők megszállott emberek. Sok megszállott rendőr van Somogybán? — Szerencsére vannak ilyenek. A miénk tulajdonképpen egy életforma. Aki bűnügyi nyomozó, annak megváltozik az életritmusa, időbeosztása. Minden programja bármikor fölborulhat, s a lehető legtöbb munkát várjuk és kérjük tőle. Egy kívülálló — aki csak a filmekből ismeri a rendőrséget — könnyen csalódhat itt, mert a dolgok nem úgy mennek, ahogy a filmekben Az elképesztő terhelést nem mindenki vállalja. Vannak lelkes és nagyon lelki- ismeretes munkatársaink, akik az életüket áldozzák erre, de nem várható tőlük, hogy tartósan emberfeletti teljesítményt nyújtsanak. — A feladatok tükrében milyennek ítéli meg az állományt? — A rendőri állomány jó, a többség igyekszik becsületesen teljesíteni a feladatait, csak hát kevesen vagyunk: tartós a létszám- hiány. Nem perspektíva ma az, hogy eljön valaki rendőrnek. Egy kezdő rendőr 7300—7500 forintot keres, és ezért mi nagyon sokat követelünk. Ezt nem mindenki vállalja: sem a kötöttséget, sem az idegi és fizikai megterhelést. — Az állampolgárok döntő többsége szerencsére nem a bűnüldözőkkel találkozik, hanem azokkal, akik egyéb rendőrségi, igazgatásrendészeti ügyekkel foglalkoznak. Mi a tapasztalatuk: ennek a munkának a minőségével elégedettek az állampolgárok? — Ezen a területen is nagy a megterhelés. Az elmúlt években például a külföldre utazással kapcsolatos szabályok változását követően nagy számban kellett útleveleket kiadni. Akik ezt a munkát végezték, azok nagy megterhelésnek voltak kitéve, de igyekeztek mindent megtenni, hogy az állampolgár mielőbb megkapja az okmányokat. Bizonyos, hogy voltak problémák és az is, hogy a túlterhelt és ideges emberek között köny- nvebben előfordulnak nézet- eltérések. Azt tapasztalom azonban, hogy jelentős gondok Somogybán ezen a téren nem voltak. Ehhez még hozzá tartozik, hogy aki szabálysértést követ el és az igazgatásrendészet megbírságolja, az nem dicsér meg bennünket. Ha hibázik, igyekszünk az ilyen ügyeket is kulturáltan intézni. — A rendőrséget az utóbbi időben elég sok kritika érte országosan. Ebből a viharzónából valahogy kimaradt Somogy. Problémák itt is voltak, a nyilvánosság is tud egy-kettőről. Ezek azonban korántsem olyan horderejűek, mint amilyenek másutt voltak. Ez a kedvező kép azt is jelenti, hogy itt a rendőri állomány törvénytisztelőbb és sokkal inkább a szabályok szerint dolgozik, mint másutt? — Az a vélemény, hogy a rendőri állomány országosan is törvénytisztelő. Nálunk kevesebb olyan esemény történt, amelyik irritálta az állampolgárokat, azért nem állítom, hogy hibamentesek vagyunk. Például a nagyatádi kapitány leváltására gondolok. Jó az, hogy nagyobb horderejű támadások nem értek bennünket. MegmondBányagomba bioborral tűk mindenkinek, hogy ha mi hibázunk, azt meg fogják írni, arról beszélnek. Az, hogy mennyit hibázunk, tőlünk is függ. A rendőrség nem lehet haragban az emberekkel, a lakossággal: egymásért vagyunk, mi szolgáltatjuk nekik a közbiztonságot. Ha ezt jól csináljuk, akkor elismernek bennünket, ha nem, akkor támadni fognak. — Azt tapasztalom, hogy az állampolgárok türelmetlenebbek ma, mint néhány éve voltak. Érzékelhető ez a rendőri munka során is? — Igen, és a konfliktusok forrása többnyire ebből származik. Manapság mindenki ideges és ennek nem a rendőrség az bka, hanem az általános társadalmi válság, amelyben az ország van. Ilyenkor nagyon könnyű konfliktusokat találni. Konfliktushelyzet az is, ha egy rendőr intézkedik, mert ezt az egyébként is mindenféle más dologért ideges állampolgár zokon veszi. A rendőr is ideges, hiszen neki is vannak személyes és szolgálati problémái. Ha két ideges ember találkozik, abból könnyen támad szóváltás. Nekünk arra kell inteni az állományt, hogy a lehető legnagyobb toleranciával intézkedjenek. Ezt elvárják tőlünk és nekünk ezt meg kell csinálnunk. Nehezebbek a körülmények — Ez a szervezet nagy ahhoz, hogy a főkapitány minden 'munkatársat ismerjen a megyében. Ha pedig nem így van, hogyan lehet a szükséges megerősítéseket elvégezni? — Az átcsoportosítást nem én egyedül hajtom végre, 'hanem a munkatársaimmal együtt. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 18 évet töltöttem el itt és talán — az újonnan beálltaktól eltekintve — elég sok embert ismerek jól, meg gondolom, hogy engem is ismernek. Persze egy ilyen átcsoportosítás is feszültségekkel jár. mert senki sem akarja föladni saját pozícióit. De hát ahogy változnak a körülmények, nekünk is változtatni kell szervezetünkön is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a jogállamiság a rendőrség munkater- heit is növeli. Csak példaként: a bűncselekmény bizonyítása sokkal idő- és esz- közigénvesebb, nagyobb szakértelmet követel. Jó bor, jó egészség! — tartja a közmondás. Tehát nem azoknak van igazuk, akik azt vallják, hogy mindegy, mit iszunk, csak ártson, hanem azoknak, akik azt, hogy csak jó legyen. Ügy gondolom, az organikus borból nem mostanában fogunk kortyolgatni. Hogy mi az az organikus bor? Én is csak nem régóta tudom. Ez egyfajta biotermék, azaz a szőlőt természetes módon, vegyszerek nélkül termesztik, kizárólag bizonyos réz- készítmények használhatók, és csak szerves trágyával trágyázzák. Aztán a kékszőlőt fakádban erjesztik, fahordókba töltik és a bort csak természetes anyagokkal — mondjuk tojásfehérjével — lehet kezelni. Mindez a Szekszárdi Állami Gazdaságban készül, és máris van piaca. Egy holland vevő el is szállított 15 ezer palackkal. És még ugyanennyi hét- decis üveg indul az idén az NSZK-ba, illetve Angliába. Hogy ott mennyibe kerül, nem tudom. Tény, hogy drágább a más módon készült boroknál. így viszont egy 0,75-ös palackért 2 márkát kap az előállító. Ugyanakkor nincs is nagy konkurencia, hiszen a világ egyik bornagyhatalma, Franciaország is — hasonlóan a szekszárdihoz — 55 hektár szőlőt művel ilyen módon. GOMBÁS ZSÁKOK AZ AKNÁBAN Egy becsületes adag gombás szelet vagy gombapaprikás után nyilván jöhetne egy korty biobor. Persze, nem jön, mert belátható időn belül nálunk nem lesz kapható. Kapható viszont a gomba. És ha minden igaz, ebből nőni fog a kínálat. Ezt abból gondolom, hogy a Mecseki Szénbányák Vállalatnál, István-aknán néhány kísérletező hajlamú ember gondolt égy nagyot, és az egyik aknaközeli részre gombás zsákokat telepítettek. A kísérleti céllal odavitt 50 zsák első alkalommal máris a közepesnél jobb termést adott. Ugyancsak csodálkoztak a bányászok, amikor korábban bogarasnak tartott társaik több zacskó gombával jöttek föl a mélyből. Az, hogy nagyban ^foglalkozzanak a dologgal a bányánál, semmiféle beruházást nem igényel. Csupán a beoltott gombás zsákok ás némi szaktanács szükségesek. Ha minden összejön, aktkor kft. alakul és indulhat a dolog: bányászás helyett gombázás. KORTESHADJÁRAT — Köszönöm a nyilatkozatát. Kercza Imre Étel, ital együtt lenne tehát egy jó kis korteshadjáratihoz. És tessék, van már — A háziasszonyok megnyugtatására közlöm: rizsa volt. rizsa van, rizsa lesz... Soós Tibotr karikatúrája korteshadjárat is. Mert közelednek a választások, szaporodik a jelöltek száma. A napokban Für Lajos történész. a Magyar Demokrata Fórum köztársaságielnök-je- löltje járt bemutatkozó látogatáson előbb Tolna, majd Baranya megyében. Autogramot osztogatott a pécsi utcákon sétálva, majd több kisebb települést is fölkeresett. Nem tekinti a dolgot korteshadjáratnak, csupán „bemutatkozó látogatásnak". Programot azért hirdetett, mely szerint fel kell számolni a teljesen szétzüllöt közerkölcsöket, azt a szemléletet, amelyben a lopás, csalás, hazudozás a normális emberi magatartás, hiszen a jövő Magyarországa csak igazi emberi értékekre épülhet. Ám a mai magyar közállapotok ismeretében ez nem egyszerű ... Eladósodása viszont egyet jelent egy nemzet bukásával. Csak így találhatunk utat Európá- ba(n). ,És ez már majdnem pontos címe egy másik, még előttünk levő eseménynek. 14-én, azaz kedden Pécsre látogat a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület, valamint a Pécsi Rádió kereskedelmi adásának meghívására Otto von Habsburg. az Európa Parlament tagja, a Páneurópai Unió elnöke. Eredetileg az Orvostudományi Egyetem aulájában tartott volna előadást, ám a nagy érdeklődésre' való tekintettel ennek helyszíne a sportcsarnok lesz. Dálután ötkor kezdődik a rendezvény, ahol természetesen belépődíj nincs. Sőt, ha a 77 éves politikus elfogadja a meghívást, akkor 15-én a pécsi stúdió hajnaltól reggelig című műsorának is ő lesz a vendége, TÖRIK A KIRAKAT Vendégjárás van tehát, méghozzá óriási. És a vendégek néha ajtóstul rontanak a házba. Többször beszámoltam róla, most •— sajnos — újra szóvá kell tennem, hiszen minden Pécsett élő szerint ez a város legnagyobb gondja jelenleg. A jugoszláv bevásárlóturizmusról van szó. Szerdán minden képzeletet felülmúló rohamot intéztek a Konzum Áruház ABC-je ellen. 14 ezren fordultak meg, és pakoltak fel egymást taposva; betörve a kirakatot, összetörve a pénztárgépet, lerámolva a polcokat. A rendőrség segítségét kellett igénybe venni. Végül is délután már rendőri forgalomirányítással lehetett bejutni az üzletbe. És más belvárosi üzletek előtt is az utcán állt a sor. Gyakorlatilag mindent visznek,' ami vehető. A Kon- zumba például az említett napon 120 mázsa húsáru, 140 mázsa sajt és vaj érkezett. Délután ötre pedig, mire a honpolgár vásárolna, üresek voltak a hűtők. A parkolókban gépkocsikban töltik az éjszakát, hajnali ötkor már az áruház körül nyüzsögnek, és nyitás után pakolják a buszokat, utánfutókat, aztán irány a határ, majd az eszéki piac, ahol bőven lehet magyar olajat, margarint, cukrot, füstölt árut és mindent vásárolni. Csakhogy a valuta nem oda vándorol, ahova 'kellene, hiszen a legtöbbet már az autóparkolóban beváltják a nepperek — akik egyedüli haszonélvezői e remek üzletnek. Azt hiszem, lassan odajutunk, hogy a szükséges élelmiszereket cs5k az eszéki piacon vásárolhatja meg a pécsi fogyasztó? Dán Tibor
