Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-10 / 267. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 10., péntek Elutazott hazánkból Felipe González (Folytatás az 1, oldalról) nyugati országok felfogásában Magyarország átkerüljön az állami irányítású országok kategóriájából a piac- gazdaságú államokéba. A pártközi kapcsolatokra térve egybehangzó volt a vélemény arról, hogy az MSZP és a Spanyol Szocialista Munkáspárt fontos érdeke a jó kapcsolatok fejlesztése. Közösen és más szocialista és szociáldemokrata pártokkal együtt kell a szocialista értékek korszerű felfogását és jövőjét megvitatni. Egyetértett azzal, hogy ezt a pártok programja, szervezeti felépítése és gyakorlati politikája alapján kell megközelíteni. A Szocialista Internacionálé vezetésének nagy része jól érti ennek a kérdésnek a lényegét. A spanyol miniszterelnök — ugyancsak a reggeli órákban — koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékművén a Hősök terén. A sűrű program részeként — a spanyol nagykövetség szervezésében — Felipe González találkozott a magyar ellenzéki pártok képviselőivel. Csütörtökön is folytatódtak a partnertárgyalások. A spanyol kormányfői látogatás egyik érdekessége ugyanis, hogy ezúttal plenáris ülést nem tartottak a tárgyaló delegációk, hanem — elsősorban a hatékonyság, a konst- ruktivitás jegyében — az egyes szakterületek vezető képviselői folytattak megbeszéléseket. A kora reggeli órákban Horn Gyula külügyminiszter Francisco Ordonezzel, a spanyol diplomácia vezetőjével ült tárgyalóasztalhoz a Külügyminisztériumban. Megbeszélésükön áttekintették a nemzetközi élet aktuális kérdéseit, majd a kétoldalú kapcsolatokról és a magyarországi átalakulási folyamatról váltottak szót. A külügyminiszteri tárgyalások befejezését követően a magyar—spanyol kapcsolatok alakulása szempontjából fontos három egyezményt írtak alá a Parlament kupolacsarnokában. A beruházások kölcsönös védelméről és támogatásáról, a középiskolai bizonyítványok és az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást, valamint az ipari együttműködési jegyzőkönyvet a partnertárgyalásokon részt vevő magyar, illetve spanyol szak- miniszterek látták el kézjegyükkel. A kormányfői találkozó tapasztalatait a délutáni órákban megtartott nemzetközi sajtókonferencián összegezte Felipe González és Németh Miklós. Bevezetőként mindketten rövid nyilatkozatot tettek, majd csaknem egy órán át állták az újságírók kérdéseinek ostromát. Az újságírók kérdéseire adott válaszokból egyebek közt kitűnt, hogy szóba került a tárgyalásokon a magyar telekommunikációs infrastruktúra felújításában való spanyol részvétel lehetősége, s napirenden van a gépipar, a szerszámipar területén is az együttműködés kialakulása. Felipe González Németh Miklós társaságában a Ferihegyi repülőtérre hajtatott. A kormányfőt megillető ünnepélyes búcsúztatást követően a spanyol miniszterelnök és kísérete elhelyezkedett a repülőgépen, s a kű- löngép elindult Madrid felé. SZDSZ-TILTAKOZÁS Hámori Csaba beszéde miatt A Szabad Demokraták Szövetségének kaposvári szervezete tiltakozást juttatott el szerkesztőségünkbe Hámori Csabának, az MSZP elnökségi tagjának a lap november 7-i számában megjelent siófoki beszédrészletei miatt. Szerintük „A magyar nemzet szempontjából tragikusnak látom, hogy az Amerikai Egyesült Államok által írt forgatókönyv szerint zajlanak most a politikai folyamatok hazánkban” — megállapítás a legsötétebb Rá- kosi-korszak szóhasználatára emlékeztet. Pontosan ilyen „vádak” alapján indult meg az 1945 utáni demokratikus jpártok elleni hajsza. Az SZDSZ tiltakozása szerint „miközben a vezetés mindent megtesz, hogy a nyugati tőkét az országba csalogatva kihúzza a gazdaság szekerét a kátyúból. Hámori úr újraéleszti a fondorlatos, a politikai történések idegen országokban irányítani akaró imperialista kísértet szellemét. Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a magyar vezetők amerikai, támogatást kérő útjaival?” — kérdezték a tiltakozásban. A kaposvári szervezet véleménye szerint a beszédben megfogalmazott vád személyében sérti meg Bush, amerikai elnököt és Palmer nagykövetet, akik a legtöbbet tették az amerikai gazdasági segítség ügyében. Kifogásolják a beszédben azt is: „A közhangulat ma bizonytalan, félelemmel átitatott. A bizonytalanság jórészt érthető, a félelem viszont manipulált: a jobboldali pártok, mint az SZDSZ, a Fidesz, a Magyar Október Párt gerjesztik.” Az SZDSZ kaposvári szervezete szerint ha van félelem, azokban az emberekben van, akik még mindig sztálinista dogmákban gondolkodnak, képtelenek belátni, hogy idejük lejárt, akik képtelenek a politikai polemizálásra, fékezni szeretnék a fiatal magyar- országi demokráciát, mert nem találják benne a helyüket és attól félnek, hogy maholnap kicsöppennek jólfizetett pártállásaikból. Kifogásolják azt is, hogy a szónok szerint „A belföldi jobboldalt a hatalom hódító illata motiválja.” Szerintük az MDP és utódpártja, az MSZMP negyven éven keresztül élvezte „a hatalom hódító illatát” anélkül, hogy kiérdemelte volna. „Az ellenzéki pártok nem a hódító illatot akarják élvezni, hanem a huszonnegyedik órá- han kényszerültek arra — miután az MSZMP végleg tehetetlennek bizonyult —, hogy megpróbálják a gazdaságot kimozdítani abból a káoszból, ahová nem ők juttatták.” A kaposvári szervezet felszólította Hámori Csabát, hogy nyilvánosan kérjen elnézést az SZDSZ-fől, az MSZP elnöksége pedig nyilvánítsa ki, hogy egyezik-e a véleménye a Hámori Csabáéval. „Ha igen, attól félünk, az egész nemzet szomorú jövő elé néz” — fejeződik be a tiltakozás. JCJJJORÁLYOK MUNDÉRBAN" Megkezdte munkáját az országgyűlési vizsgálóbizottság Csaknem egyórás zárt üléssel kezdődött csütörtökön az Országgyűlés úgynevezett honvédelmi albizottságának első ülése. Miként Gyuricza László, a testület elnöke később elmondta: a magyar parlament gyakorlatában teljesen újszerű feladatot látnak el, ezért elsőnek ki kellett alakítaniuk munkamódszerüket. Céljuk, hogy tisztázzák, milyen hatással van a hadseregre dr. Bokor Imre „Kiskirályok mundérban” című, nagy visszhangot keltett könyve, s megállapítsák, az írás menynyiben segíti a hadsereg megújulását. Jelentésüket az Országgyűlés elé terjesztik. A sajtó korábban beszámolt róla, az Országgyűlés október 18-i ülésén — Márton János felszólalását követően — a miniszterelnök parlamenti bizottság kiküldését kérte, amely megvizsgálja a — ma már nyugállományú — mérnök ezredes könyvében foglaltakat. Az Országgyűlés legutóbbi ülésén dr. Király Ferenc interpellált a könyvvel, illetve a szerző nyugállományba helyezésével kapcsolatban. A „vizsgálóbizottság” kilenctagú, a honvédelmi bizottság tagjain kívül a parlamenti frakciók képviselői vesznek részt munkájában. A csütörtöki ülésen mindössze négy bizottsági tag jelent meg, ám ők úgy döntöttek, hogy — a tervezettnek megfelelően — meghallgatják a szerzőt, valamint a Honvédelmi Minisztérium és a katonai főügyész- képviselőjét. Az Országgyűlés ügyrendje szerint ugyanis a hatóságok, hivatalok, intézmények képviselői, valamint az állampolgárok kötelesek a parlamenti bizottságok által kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani, illetőleg előttük vallomást tenni, felvilágosítással szolgálni, nyilatkozatot tenni. Elsőként Bokor Imrét hallgatta meg a bizottság, a szerző mintegy másfél órán keresztül válaszolt a kérdésekre. Dr. Tóth Antal (Bács- Kiskun megye) kérdésére elmondta: a könyvben leírtakkal kapcsolatos dokumentumok nincsenek birtokában, ám több tanút is meg tud nevezni, akik vállalják a bizottsági meghallgatást. A több órás meghallgatások után a bizottság úgy határozott, a közeljövőben meghallgatja a könyvben név szerint érintetteket — így a jelenlegi honvédelmi minisztert és Czinege Lajost is —, valamint különböző szakértőket. Vastagh Pál Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról.) lőtte zajló politikai átstrukturálódástól és politikai vitáktól. Szerinte egy jelentős politikai párt — így az MSZP is — szükségképpen sokat tesz és kell is, hogy tegyen saját sajtójának megteremtéséért. Ugyanakkor az MSZP és a lapok viszonya alapvetően más lesz, mint az elődpárté volt, bár a régi örökség még nyomasztja az új pártot. A megyei lapoknál nagyon differenciált, a szellemi önállóság és a kritikai műhely valamennyi jegyével rendelkező kollektíváknak kell kialakulniuk, olyanoknál, amelyek nem szolgai függésben, hanem az értékek képviseletében segítik a párt törekvéseit. Ma már úgy látom, és a debreceni vita is erről győzött meg — mondotta —, hogy a kongresszusnak nemcsak a központi lapról, hanem a megyei lapokról is állást kellett volna foglalnia. Ez elmaradt, s ezt kell most az elnökségnek egy iránymutató állásfoglalással pótolnia Vastagh Pál arra a kérdésre válaszolva, hogy a most szerveződő MSZMP esetlegesen igényt tarthat-e a megyei lapokra, sajnálatosnak tartotta, hogy többen figyelmen kívül hagyják a kongresszus teljesen legális és legitim döntését az MSZMP megszüntetéséről, és a jogutód párt, az MSZP megalakulásáról. — Különösen sajnálatos, hogy azok, akik a mostani folyamatok elindításáért is sokat tettek, most az MSZMP jogfolytonosságának hirdetésével ugyanezen törekvések lefékezőivé, akadályozóivá váltak. Ezzel rendkívüli módon megzavarták az emberek gondolkodását, s hátrányosan befolyásolják az MSZP szerveződésének immár kiszélesedő folyamatát. — Mindenkinek alkotmányos joga meggyőződésének megfelelő politikai pártot szervezni, de ahhoz nincs joga, hogy ezzel más párt tevékenységét, munkáját keresztezze és akadályozza — mondotta végül Vastagh Pál. A Hajdú-Bihari Napló újságíró kollektívája a Vastagh Pállal folytatott megbeszélés után is fenntartotta korábban deklarált álláspontját, miszerint a jövőben a szakmai-etikai hitelességen alapuló, pártoktól független, demokratikus napilapot kíván készíteni. Berlin: Egon Krenz, az NSZEP KB főtitkára beszél, november 8-án a kb székháza előtt tartott gyűlésen, amelyen több mint tízezer ember vett irészt. Az NSZEP háromnaposra tervezett ülésén ,a ,párt új politikai bizottságot választott és új gazdasági, politikai program kidolgozását tervezi az ülés második és harmadik napján Népszavazások Franciaországban Az első népszavazás a krónika szerint 1791-ben volt franciái földön, igaz, nem az egész országban, sőt olyan területen, ami akkor még nem is volt a francia állam része: Avignonban, a pápák egykori birodalmában és Venaisson hercegségben. A kérdés az volt, amnektál- hatja-e a területet a frissen forradalmi Franciaország. A 150 ezer választó közül 102 ezren mondtak igent, s csak 17 ezer volt a nem szavazat. Két évvel később már valódi kérdés szerepelt a napirenden: elfogadja-e a nép „az első év alkotmányát” — a forradalmi időszámítás első évében addigra már meghozott alkotmányt. Vagy hatmillió embernek lehetett volna szavaznia, de az ország nagy részében dúltak a harcok. Négymillióan távol maradtak, a szavazók elsöprő többsége a forradalmi alkotmány mellett voksolt. Sajátos volt a következő népszavazás — itt is alkotmányt kellett elfogadni, a köztársaság harmadik évében, de a hatmillió szavazásra jogosult közül ötmillió nem élt jogával. A következő, a „nyolcadik év” alkotmánymódosítása már Napóleon államcsínyét volt hivatva — utólag — igazolni. 1799 tavaszán a hétmillióból csak négymillióan szavaztak, igaz, a nyilvános szavazáson csak 1579-en mondtak nemet Napóleon gyakorlatilag már Brumaire 18-án megvalósított hatalomátvételére. 1802-ben a népszavazás elutasította az élethosszig tartó konzulátus intézményét, nem mintha ez zavarta volna Napóleont. Két évvel később már elsöprő többség hagyta jóvá a császárság létrejöttét — utólagos igazolást adva a hatalom terveire. 1851-ben és 1852- ben Louis Bonaparte, a későbbi III. Napóleon kapott ugyanígy, post festa „felhatalmazást” előbb az elnökségre, majd a császárság visszaállítására. Aligha voltak reálisak az 1870-ben. a párizsi komrnün bukását követő irtóhadjárat idején megtartott népszavazások eredményei is. Több mint háromnegyed évszázados szünet után 1945- ben már valóban demokratikus volt a népszavazás. De Gaulle tábornok úgy vélte a felszabadult országban, hogy nem szabad visszatérni a korábbi alkotmányhoz. Tervét 1945 októberében a népszavazást elsöprő többséggel hagyta jóvá. Igaz, ötmillió választó távolmaradt, s a 96 százalékos „igen” csak de gaulle-i terv iránti bizalmat jelezte, s nem a tábornok irántit. Amikor politikai demonstrációként — 1946 januárjában lemondott államfői tisztéről, nem hívták vissza. Májusban azután az általa kijelölt elvekre épült új alkotmányt is elutasította a népszavazás, s csak harmadszorra, 1946 októberében sikerült a módosított új alkotmányhoz megszerezni a szavazók többségének támogatását. Az algériai háború viharában De Gaulle-t visszahívták az állam élére; az 1958 őszén megtartott népszavazáson több mint kétharmados többség hagyta jóvá az általa hozott új alkotmányt, s ezzel létrejött az ötödik köztársaság. (Igaz, a jogosultaknak csaknem húsz százaléka távolmaradt a szavazástól.) Ez a tendencia azóta is folytatódik: a franciák jórésze eleve lefutottnak vélte minden alkalommal a versenyt. Pedig a kérdések létfontosságúak voltak: 1961 elején Algéria önrendelkezésének megadásáról, egy évvel később, 1962 áprilisában pedig már a nevezetes evia- ni egyezmények elfogadásáról volt szó: a franciák ekkor hatalmas többséggel vették tudomásul, hogy az egykori gyarmat önálló országgá lesz. A további népszavazások a csökkenő érdeklődést tükrözik. 1962-ben a szavazásra jogosultak 23 százaléka nem nyilatkozott arról, hogyan válasszák meg a köztársasági elnököt. 1969-ben vagy húsz százalékukat nem érdekelte a szenátus korszerűsítéséről tartott népszavazás. 1972-ben már csaknem negyven százalékuk maradt otthon, amikor az EGK kibővítéséről, Nagy-Britannia csatlakozásáról kellett volna szavaznia. A negatív csúcs az egy éve, 1988, novemben 6-án megtartott népszavazásé. A 38 millió jogosult több mint 63 százaléka, csaknem 25 millió francia nem tartotta érdemesnek, hogy véleményt nyilvánítson Üj- Kaledónia jövendő statusáról. Igaz, ezt a népszavazást olyan „sorozat” előzte meg, mint a kétfordulós elnökválasztás, az ugyancsak kétfordulós parlamenti választás — úgy látszik, a szavazóknak elegük volt a válasz- tóhelyiségekből. A francia politikusok egyelőre óvakodnak a tanulságok levonásától, de tavaly .szinte egyöntetűen megállapították: a népszavazás csak akkor kelthet érdeklődést, ha valóban érdemi kérdésben kell dönteni. Kiss Csaba (Párizs) VAS-, ÉPÍTŐANYAG-, SZERELVÉNY- KERESKEDÉS Üzletvezető: MESTER LAJOS. Boglárlel le, Rákóczi út 285. Telefon: 84 50*111, 50-112, 50-202, 50-122. Telex: 22-3541 Vásárlóink kérésére minden árura kiterjedő 20%-os árengedményes vásárunkat 1989. noveiríber 18-ig meghosszabbítjuk. Továbbra is várjuk kedves vásárlóink megtisztelő érdeklődését és vásárlását. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7.30—16.30 óráig szombaton 7.30—12.30 óráig Cégtulajdonos és dolgozói (107125)
