Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-10 / 267. szám
1989. november 10., péntek Somogyi Néplap 3 A szociáldemokraták támogatják a földmagántulajdont Két somogyi az országos választmányban GAZDASÁGI ÉRDEKÜNK Együttműködés a fejlődő országokkal A múlt hét végén tartotta XXXVI. kongresszusát Budapesten a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. So- mogyból nyolcán vettek részt e fórumon, s közülük kettőt: a kaposvári Kurdi Ferencet és a nagyatádi Der- gez Lászlót beválasztották a 101 tagú országos választmányba. Kurdi Ferenccel, az SZDP Somogy megyei szervezőtitkárával a benyomásairól és a tapasztalatairól beszélgettünk. — A kongresszus — mini ismert — három napig tartott. Nagyon feszített tempóban sok kérdést foglalt magában. A legfőbb három pontot, amely a leglényegesebb volt, sikerült egy program- tervezetbe foglalni. Ez eljut az alapszervezetekbe, s mindenhol megvitatják. A programtervezet felöleli a gazdaságot, a ' szociálpolitikát, a kultúrát, a mezőgazdaságot, az élet összes területét. Nagyon lényegesnek tekintettük a párt alapszabályának elfogadását. Ezen belül volt egy olyan vita, hogy mi legyen a volt MSZMP-tagok- kal, akik be kívánnak lépni hozzánk. A kongresszus határozott többséggel úgy döntött, hogy a párton belül velük szemben nincs diszkrimináció, a pártalapszerveze- teknek kell dönteniük a fölvételükről, s majd arról is, hogy a későbbiek folyamán milyen tisztségekre javasolják őket. A harmadik legfontosabb a vezetőség megválasztása volt. A 35 éves dr. Petrasovics Anna lett a szociáldemokrata párt elnöke, aki Kéthly Anna örökösének tekinti magát. A nagy többség rászavazott, s ez őt is meglepte. — Milyen célt tűzött maga elé az SZDP? — Mi, szociáldemokraták olyan új Magyarországot kívánunk fölépíteni, amely valóban Európa része, és ezért legfőbb célunk Magyarország felzárkóztatása az európai fejlődés fő vonalához, a magyarság visszavé- zetése az európai szabad nemzetek közösségébe. Mindezt azonban a békés átmenet részeként akarjuk, és nem akarunk olyan politikai kalandorságot és olyan jelszavakat, hogy „oroszok, azonnal vonuljatok ki”, de a függetlenség az természetesen célunk. A szociáldemokrata párt a békés átmenet híve. A folyamat végén egy olyan Magyarországot akarunk, amelyben egy bürokratikus korlátozásoktól mentes, hatékony gazdaság általános jólétet teremt; amelyben kiteljesedik az európai jellegű parlamenti demokrácia, megvalósul az állampolgárok, a munkavállalók közösségének önkormányzata, és korlátozás nélkül érvényesülnek az emberi jogok. Ezen belül azok a példák állnak előttünk, amelyeket a szociáldemokrata eszmék révén közvetlen szomszédságunkban, Ausztriában már megvalósítottak. S nézhetjük a svéd vagy finn modellt is: körülbelül ez az a gazdasági jólét, ame, lyet pártunk az egész ország számára szeretne biztosítani. — A vidékieket nagyon érdekli a párt agrár programja is. — Somogyot az agrárágazat elsődlegessége szempontjából különösen érinti a programtervezetnek ez a része. Szerintünk a tulajdonlás reformja a mezőgazdaságban is elodázhatatlan. A szociál. demokraták helyeslik és támogatják a parasztság földmagántulajdonát. Elő kell segíteni állami támogatással is életképes családi gazdaságok létrejöttét, segíteni kell megerősödésüket. Ugyanakkor támogatjuk a parasztok önkéntes társulásait, szövetkezeteit is. Szabad föld- tulajdon és földreform esetén a szövetkezeti formák gazdag változatosságát fogja az élet kialakítani, a pusztán értékesítésre szövetkezett társulásoktól a gazdálkodási folyamat minden részét közösen végző közösségekig. A parasztságnak minden esetben helyi szinten, magának kell eldöntenie, hogy milyen módon kíván gazdálkodni. A különböző tulajdonreformok együttélése a falvakban a jövő természetes útja. A szociáldemokrácia szerint a mezőgazdasági termékek piacán az átmeneti időszakban aktív piac- és árpolitikára, átfogó piacrendezésre van szükség. A mezőgazda- sági termékek piacát oly módon kell átalakítani, hogy a közvetlen termelők, valamint a fogyasztók, ne pedig a közvetítők érdekeit szolgálja. — Milyen visszhangja volt Ruttner György és társai kivonulásának, akik azután megalakították a Független Szociáldemokrata Pártot. — Sajnáljuk, hogy kivonultak, de talán ezek után jobb is így a párt számára. Ezt tulajdonképpen öntisztulásnak is lehet nevezni, mert egy nagyon szűk értelmiségi kisebbség nem tudta a demokratikus játékszabályokat elfogadni. Ez egy primadonnái kivonulás volt, s a kongresszuson ez a követ- vetkezőképpen fogalmazódott meg: Szakasits Árpád is távozott egyszer, az politikus volt, Ruttner György pedig csak egy operettszínész. A mi véleményünk se más, nem azért mert így mondták, hanem mert politikusként másokat vádolt meg azzal, ami épp őt jellemzi. Az lett volna elvárható Ruttner György részéről, hogy ha azt mondja: lemondok, nem leszek vezető, de maradok, mert szociáldemokrata vagyok. És annak a programnak, amelyet ösz- szeállított, és annak a gondolatnak, amelyet képvisel, a párton belül próbál meg híveket szerezni. Mi Ruttner Györggyel ezután nem kívánunk különösképpen foglalkozni. A szociáldemokrata párt egységes, a küldöttek a helyükön maradtak, konstruktív munkát végeztünk. Mindaz, ami a sajtóban megjelent, ezt bizonyítja. A testvérpártok egyik nyugateurópai képviselője a következőket mondta: hogyha a pártjában kisebbségbe került, ő akkor is mindig a párton belül maradt, mert a párt érdekeit csak így lehet szolgálni. Nem tudom, hogy Ruttner György kinek az érdekeit szolgálja ..., A kormányszervek, p gazdaságpolitika irányítói, a döntéshozók — akik a világgazdasági nyitást, a piacgazdaság kialakítását szorgalmazzák — nem, vagy csak ritkán és csekély mértékben hasznosítják a fejlődővilág-kutatás eredményeit — állapították meg a Fejlődő Országok Kutatását Koordináló Bizottság nemrég tartott ülésén. Miként Farkas Péter, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete fejlődéskutató központjának megbízott" vezetője az MTI munkatársának elmondta: intézetükben, a KOPINT-Datorgnál, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi, illetőleg világgazdasági tanszékén nagy számú hazai és külföldi publikációban, kandidátusi és doktori értekezésben tájékoztatták a főhatóságokat, az ipari és kereskedelmi vállalatokat, a harmadik világban zajló gazdasági folyamatokról. Ismertették egyebek között a gyorsan iparosodott délkelet-ázsiai országok műszaki, oktatás-, kutatásfejlesztési gyakorlatát, azt, hogy miként szervezték a gazdaságot, az együttműködést a külföldi tőkével. Javasolták, hogy Magyarország egyes nyersanyagokat a> fejlődő országokból vásároljon, hosszú távú szerződések alapján, és ne a pillanatnyi igények kielégítésére törekedve, napi áron — vagyis drágábban —, például a londoni tőzsdén. Felhívták a figyelmet arra, hogy országunk gazdasági helyzete sok tekintetben hasonlóvá vált a fejlődő országokéhoz, így gazdálkodásuk tapasztalatait jól hasznosíthatnánk. A szakemberek hangsúlyozták: országunk alapvető érdeke, hogy bővítsük kapcsolatainkat a harmadik világ országaival. Az ipar számos terméke, szolgáltatása nagyobb eséllyel versenyezhet ott, mint a fejlett országokban. Egyre inkább rákényszerültünk arra, hogy az ország nyersanyag-, főleg szénhidrogén-szükségletének egv részét a fejlődő, elsősorban a közel- és közép-keleti. illetőleg az észak-afrikai arab országokból szerezzük be. Ennek ellenére a kormányszervek leértékelik a három kontinens 127 országára kiterjeszthető együttműködés lehetőségét és hasznát. Ezt bizonyítja az is, hogy az ország külgazdasági stratégiájának kidol- kozásakor alig-alig vették figyelembe a tudományos kutatók ajánlásait, nem alakították ki azt a koncepciót, programot, amely szerint fejleszthetnék országunk együttműködését ezekkel az országokkal. Kap^ csolataink jobbára a kereskedelemre korlátozódnak. Az utóbbi években azonban még az áruforgalom egyenlege is csökkent. Országunk és a fejlődő országok műszaki, tudományos, oktatási kapcsolatai esetlegesek, bár a harmadik világ gyorsan iparosodó országaiban jelentős kutatási központok alakultak ki, s az együtt- munkálkodás ezekkel előmozdíthatná a tudományos, műszaki " fejlődést hazánkban. L. G. KŐLISZT TAKARMÁNYNAK A raunolit Kőbányászati Vállalat gánti üzemében különböző dolomit őrleményeket készítenek. A legkisebb szemcsenagyságú termékükből, a kőlisztből, 400 tonnát szállítanak havonta az állami gazdaságoknak az állati takarmányokhoz, ezenkívül vakolóanyagokhoz, csemperagasztókhoz is készítenek őrleményeket. Az Ml-es autópálya építéséhez ötféle zúzalékból mintegy 200 ezer tonnát fognak szállítani. Képünkön: Szállítják a kőlisztet. A szociális piacgazdaság: lehetőség Beszélgetés August Lang bajor gazdasági miniszterrel November elején új nyugatnémet—magyar vegyes vállalat kezdte meg működését Nagykanizsán. A Magyar Gázmérő Technika Kft. negyvenhatmillió forintos induló tőkéjéből 56 százalék a német cég, 37 százalék a Kögáz, 7 százalék a Ramovill részesedése. Németh Géza, a kft. magyar ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az általuk készített gázmérő órák pontosabbak, mint a nálunk jelenleg forgalomban lévők. Nemcsak a precizitás az előny, hanem a hosszabb élettartam is, és az állandó fejlesztés — a német partner ugyanis kutatási eredményeit megosztja a vegyes vállalattal. A betanulási időszakban 10 ezer gázmérő készült el, az év végéig még ötezer a terv, jövőre pedig már 100 ezer darabot kívánnak előállítani. Az órákban jelenleg 90 százalék körüli az import alkatrész, ezt a közeljövőben 15—20 százalék alá kívánják szorítani. Úgy tűnik, nemcsak a hazai piacon lesz keresett a termékük: az eddigi tárgyalások alapján hamarosan a görög és a tunéziai gázfogyasztók is megismerhetik a műszert. A vegyes vállalat avatásán megjelent August Lang bajor gazdasági miniszter is, aki a magyarországi politikai változásokról, a gazdasági együttműködési lehetőségekről nyilatkozott munkatársunknak. — Magyarországon az utóbbi hónapokban olyan politikai változások történtek, melyeket néhány évvel ezelőtt még elképzelni sem tudtunk. Egy demokratikus gondolkodású és elkötelezettségű kormány messzemenő politikai és gazdasági reformokat határozott el, és hozzá is látott ezek energikus megvalósításához. Elha>- tározták, hogy nem működő szocialista gazdasági rendszer helyett a szociális piac- gazdaságot vezetik be. Ügy is mondhatnám, hogy ebben az országban az elmúlt hónapokban eldőlt a társadalmi rendszerek versenye, és ennek a versenynek a győztese a nyugateurópai államok szabad és szabadelvű gazdasági és társadalmi rendszere. Magyarországon már nem érvényesül a kommunista diktatúra, bevezették a többpártrendszert. Ma már nem illúzió, hogy Kelet- és Nyugat-Európa egy egységes Európa-piaccá fejlődhessen a közeli jövőben. Tisztán ’kell azonban azt is látni, hogy ma Magyar- ország rendkívüli gazdasági feladatok előtt áll. Ahhoz, hogy a magyar kísérlet — a demokratikus átalakulás — eredményes legyen, mindenekelőtt gazdasági sikerekre van szükség. Ezek a gazdasági sikerek azonban csak akkor fognak bekövetkezni, ha a már elkezdett és most folyó gazdasági reformokat következetesen piacgazdasági eszközökkel valósítják meg. Ennek persze számos összetevője van. Az állami vállalatokat — amennyire csak lehetséges — magánkézbe kell adni, vállalkozási alapra kell helyezni. Az állami támogatásokat érzelmekre való tekintet nélkül le kell építeni, a lakosság fogyasztási javakkal való ellátását elfogadható áron biztosítani kell. Törekdni kell a forint mielőbbi konvertibilitására. Kérem, ne értse félre, mi nem akarjuk önöket kioktatni, mi csak azt mondjuk el, mit tartanánk helyesnek. Tudom, hogy az elmondottak — például a pénzügyi konvertibilitás — nem valósíthatók meg egyik napról a másikra. Nagyon fontos, hogy a változások során a kormány tekintettel legyen az állampolgárokra is. Bajorország kész arra, hogy hozzájáruljon a magyar politikai és gazdasági programok stabilizálásához. Saját érdekeink is ezt diktálják. Éppen ezért pénzügyi és személyi lehetőségeinken belül különösen intenzíven kívánunk foglalkozni Ma- gyaroszággal. Készek vagyunk a segítségnyújtásra, hogy képes legyen önmagán segíteni. Az országnak először saját teljesítőiképességét kell növelnie — társadalmi, szociális, kulturális, jogi és gazdasági keretfeltételeket kell teremtenie ahhoz, hogy a mi segítségünk egyáltalán hatékonyan igénybe vehető legyen. A fogadókészség mellett nagyon fontos az önálló kezdeményezés, nem elég a segítségre várni. Mi a magyarok részéről érezzük a kezdeményezőkészséget. Segítségünk konkrét: bajor bankok 250 millió márka hitelt kívánnak nyújtani, s ennek 50 százalékáért a bajor kormány vállal garanciát. Ennek az összegnek az a célja, hogy bajor és magyar cégek alaptőkével rendelkezzenek vegyes vállalatok alapítására. Gondoskodtunk arról, hogy ezek a pénzek ne tűnhessenek el többé a feneketlen zsákba. Egyet világosan kell látniuk: a szociális piacgazdaság nem oldja meg automatikusan a problémákat. A szociális piacgazdaság — lehetőség. Lehetőséget teremt, esélyt nyújt a felelősség, a kreativitás, a teljesítőképesség kibontakoztatására. — Miniszter úr, ön visszafordíthatatlannak tartja a magyarországi változásokat? — Csak kívánhatjuk, hogy ez a folyamat visszafordíthatatlan legyen. Tudjuk, hogy a politika mindig egy élő mechanizmus, amelynek megvannak a maga öntörvényei. Ha belegondolunk, hogy önök meddig jutottak el, hogy a gazdaság kibontakozásának mi a feltétele, akkor csak azt kívánhatjuk: ezt a folyamatot vigyék végig. — A Balatonra vonatkozóan tud-e a miniszter úr bajor beruházási tervekről ? — Csak azt tudom, hogy nagy érdeklődés van német cégek részéről idegenforgalmi beruházások iránt. Két nagy terület van, ahol bajorok kívánnak beruházni: Ausztriában Burgenland és a Balaton vidéke. A Balatonnak az idegenforgalomban kitűnő neve van. Kiváló kapcsolat van az idegenforgalmi és az én minisztériumom között, többször nyitottam meg Bajoror. szágban — elsősorban Münchenben —, de például már Düsseldorfban is magyar idegenforgalmi, balatoni kiállítást. Az idegenforgalmi reklámot ""kitűnően csinálják a magyarok. A Balaton márkanév nálunk, tudom, hogy a németek előszeretettel járnak ide. Feltétlenül szükséges azonban az infrastruktúrát javítani a tó környékén. Süli Ferenc
