Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-06 / 263. szám
NAPILAP XLV. évfolyam, 263. szám Ára: 4,30 Ft ________________________1989. november 6., hétfő H iteles emberekkel akcióképes pártot Katona Béla az MSZP elnökségének tagja Barcson Erőszakmentes emberi világot Megemlékezés Nagy Imre szülőházánál „Az igazat mondd, ne csak a valódit” — József Attila szavait kölcsönözve kérte fel vitaindítójának megtartására Szabó Gyula, az MSZP barcsi szervezőbizottságának elnöke szombaton este a városi tanács nagytermében tartott politikai nagygyűlés előadóját, • Katona Bélát, az MSZP elnökségének tagját. A fórumon részt vett Sárái Árpád, az MSZP megyei szervezőbizottságának elnöke. A házigazda megnyitójában többek között elmondta: a rendezvény egyik célja a bizonytalanság oldása, a bizalom erősítése. Ez manapság nem könnyű feladat, mert a szónak erősen lecsökkent az emberek előtt a hitele. De nem is reménytelen, mert az őszinte, tiszta beszéd sokat segíthet. A másik, hogy feloldódjon a feszültség, a várakozás azokban, akik még nem döntöttek tagsági viszonyuk megerősítése mellett, s még gondolkodnak. Ehhez várnak segítséget a vendégtől is. Katona Béla sorra véve az időszakban bekövetkezett főbb változásokat, elmondta: sok régi beidegződéssel kell szakítani. Végérvényesen el kell hagyni a proletárdiktatúráról, a monolitikus pártról kialakított kényszerképzetét. Meg kell szabadulni az állami tulajdon és a tervgazdálkodás, a túlhajtott demokratikus centralizmus misztifikálásától, a rosszul értelmezett internacionalizmustól. Nem tartható tovább az sem, hogy a pártnak akkor is igaza van. ha ehhez nem kapta meg a nép hozzájárulását. Az új párt, az MSZP, elfogadja a többpártrendszer létét, s olyan párt akar lenni, amely a programjával nyeri meg az embereket, s a hatalomból a nép által adott szavazatok alapján részesedik. Arról, hogy az MSZP kinek a pártja kíván lenni, a következőket mondta: — Mi, a munkások, parasztok, értelmiségiek és a kisvállalkozók pártja akarunk lenni. Ez a párt nem hagyta el a kommunistákat sem. Mi pontosan az MSZMP volt tagságára számítunk. Minden olyan tisztességes kommunistára szüksége van az MSZP-nek, aki megértette, vagy meg akarja érteni a változások szükségességét. De egyetlen olyan emberre sincs szükség, akik korábban olyan bűnöket követtek el, melyek ahhoz járultak hozzá, hogy az MSZMP-t lejáratták a nép szemében. Olyan viszonyokat kell teremteni, amelyekben ki-ki maga, egyéni meggyőződése alapján dönthet arról, hogy hova kíván tartozni. Bár tagadhatatlanul fontos, hogy ennek az új pártnak jelentős számú tagsága legyen. Választások előtt állunk. Modern politikai társadalmakban a baloldal csak akkor érhet el számottevő eredményeket, ha tagsága, szimpatizánsainak száma jelentős. A nyílt, őszinte légkörű eszmecserében sokan fejtették ki nézetüket, véleményüket. A hozzászólások nern nélkülözték azokat az érzelmeket, amelyek -napjainkban áthatják az ember világát. Sok szó esett a pártnak a fiatalokhoz való viszonyáról, a magyar gazda ság legégetőbb kérdéseiről, a pártszervezés propagandájának hiányosságairól, a helyi tapasztalatok felhasználásának szükségességéről egyaránt. A méltán népszerű, szimpatikus előadó a problémákra válaszolva újfent megerősítette: a párt szervezésének egyedüli hatékony útja a személyes meggyőzés, a közvetlen és kötetlen emberi kapcsolatok kiépítése, megteremtése. Eképpen gondolhatták azok is, akik a nagygyűlés végén aláírásukkal hitelesítették tagsági viszonyukat. L. J. A forró politikai őszt eddig kegyeibe fogadó időjárás szombaton délután csepergő esősre váltott. Ám ez nem akadályozta meg azt a mintegy száz embert — az MSZP kaposvári szervező- bizottságának hívására —, hogy Nagy Imre szülőháza előtt emlékezzen meg a 33 évvel ezelőtti tragikus eseményekről. A megemlékezés szónoka ár. Mészáros Balázs, az MSZP kaposvári szervezőbizottságának tagja köszöntötte az egybegyűlteket, majd a Zengő Együttes muzsikája közvetítette a magyarok számtalan nemzedékének zenébe foglalt üzenetét. Ezt követően Sztarenki Pál színművész elszavalta a Szózatot. — Hazájának rendületlenül híve a magyar, pedig sokszor okkal hihetné, hogy elátkozott földön ól — kezdte beszédét a szónok. Egy évezreden keresztül, roppant erőfeszítéssel épített magának hazát Európában ez a nép, de újra és újra Kőmíves Kelemen tehetetlenségével kellett elviselnie, hogy amit épített, azt nála hatalmasabb erők lerombolták, s barbár emberáldozatot követéltek tőle. Az erőfeszítések gyümölcsét tartósan sohasem élvezhettük. Ahhoz a tatárjárástól a második világháborúig túl sok had taposta a magyar földet. Népünket legutóbb 33 éve pusztította a fegyverek ereje. Útjainkon — ezen a kaposvári főutcán is — tankok dübörögtek végig, de ezek a tankok már nem egy pusztító háború végét hozták magukkal, mint 11 évvel azelőtt. November 4-ről mást írnak a tankönyvek és megint mást őriz az emlékezet. Ameddig ez így van, addig nem végeztük el dolgunkat, és nincs sem esélyünk, sem jogunk emelt fővel tovább indulni. Le kell vonnunk a tanulságokat! Tiltakozunk az erőszak, a fegyverek hatalma, a nemzeti szuverenitás megsértése, az állampolgári és személyi szabadságjogok lábbal tiprása ellen. A tények történelmi igazságtételt követelnek, de ettől távol kell tartanunk a bosszú szellemét. Most, amikor a diktatúra bástyáit ismét leomlani látjuk, ne kívánja senki, hogy azok, a£ik a falakat belülről bontogatták, maguk is a kövek alatt végezzék. Az új, demokratikus Magyarország csak közös erőfeszítéssel teremthető meg. A szónok beszédének végén leleplezte azt a politikai kresztáblát, melynek jelentése: Európa — tankkal behajtani tilos! , A Szovjetunió nagykövetsége a megemlékezés szervezőinek meghívására levélben válaszolt. ^Kiemelve, hogy közös érdekünk a kölcsönösen előnyös, jószomszédi együttműködés, melynek alapelvei: a szuverén egyenjogúság, bármilyen beavatkozás megengedhetet- lensége, a kölcsönös bizalom és szolidaritás. A megjelentek egyperces némasággal adóztak a 33 évvel ezelőtt elesett hősök és áldozatok emlékének, majd elhelyezték az emlékezés virágait Nagy Imre emléktáblájánál. Végezetül elénekelték a Himnuszt. FELIPE GOHZÁIEZ: Ami Magyarországon történik az roppant érdekes „Spanyolország példa lehet a demokratikus átmenet békés végrehajtására abban a tekintetben, hogy országunkban a változás ésszerűen és józanul ment végbe. Nem feledve történelmünk súlyos korszakait, hanem éppenséggel tanulva azokból, nyugodt körülmények között hajtottuk végre az átmenetet” — nyilatkozta Felipe González spanyol miniszterelnök az MTI madridi tudósítójának, Meruk Józsefnek. A többi között ezzel a gondolattal jelezte a kormányfő, hogy igen élénken foglalkoztatja a magyarországi demokratikus kibontakozás, amelynek sikere érdekében készen áll megosztani tapasztalatait a magyar politikusokkal. A sevillai születésű negyvenhét éves jogász a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) élén egy héttel ezelőtt harmadszor szerezte meg a spanyol szavazók voksainak abszolút többségét. 1982. óta megszakítás nélkül a harmadik alkalommal ő alakít kormányt. Miniszterelnöki és pártfőtitkári tisztsége mellett egyik al- elnöke a Szocialista Inter- nacionálénak is. Nyilatkozatát a kormányfői rezidencián adta, néhány nappal azelőtt, hogy hivatalos látogatást tesz Magyarországon. A spanyol kormányfő rendkívüli érdeklődéssel viseltetik Magyarország, általában Közép-Európa reformjai iránt. — Azt hiszem, ami most Magyarországon történik, az roppant érdekes. Általánosságban azt mondanám, hogy ma már nincs is olyan politika, ami csupán egyetlen országra, határain belülre korlátozódna. Valamennyiünk érdekei kölcsönös függőségben állnak. A Magyarországon végbemenő evolúció, az ottani események szerintem (Folytatás a 2. oldalon.) A VÁROSI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM NAPIRENDJÉN v Épüljön új uszoda Kaposváron Meghívó a november 7-i ünnepségre Egy szál virággal Megemlékezés a Forradalmárok terén Egykor szűk körben, zárt ajtók mögött döntötték el, hogy kit javasolnak Kaposvár díszpolgárának. A városi érdekegyeztető fórum ennek a régi * gyakorlatnak búcsút intett a Technika Házában tartott ülésén. Farkas István, a városi tanács általános elnökhelyettese tájékoztatta a pártok, egyesületek jelenlévő képvi - selőit: a tanács ülése dönt majd arról, hogy kik legyenek a díszpolgárok. Ismertette a városi tanács tisztségviselőinek javaslatát: ha lehet, akkor ne a plurális politika alapján válasszak ki a jelölteket, most inkább alkotóművészeket jelöljenek. A városi tanács nevében Juan Gy énéit, a Spanyolországban élő fotóművészt és Fodor András költőt javasolta díszpolgárnak. Hódos Győző, a Magyar Demokrata Fórum kaposvári szervezetének ügyvezető elnöke azzal kezdte, hogy az idén is adományozni kellene díszpolgári címet és Csordás Endrével felolvasták, majd kiosztották az általuk javasoltak életrajzát: Király Béláét, az USA-ban élő történészét, aki az 1956-os nemzetőrség főparancsnoka volt, Zákányi Zsolt karnagyét és Szigetvári György Ybl-díjas építészét. A Fidesz és az SZDSZ képviselői nem voltak jelen az ülésen, de megüzenték, hogy az első két javaslattal egyetértenek. A vitában Szabó Tünde megyei főépítész elmondta: tanácstagként is úgy szavazott, ha eddig volt, ezután is legyen díszpolgári cím. Ez rangot jelent a városnak, s annak is, aki kapja. Azt ajánlotta, hogy mindenképpen nyilvánosságra kellene hozni, mint lehet a díszpolgári címre jelölni. Baracskai Zoltánná városi népfronttitkár szóvá tette, hogy ők nem kapták meg a véleménykérésre felszólító levelet. Elmondta, hogy a személyek neki szimpatikusak, de véleményt kell kérnie a bizottságtól, a körzeti vezetőktől. Mihalics Veronika, az MSZP városi szervezőbizottságának elnöke támogatva a tanács javaslatát, még két személyt ajánlott díszpolgárnak: Babarczy László rendezőt, színház- igazgatót és Nagy Imre mártír miniszterelnököt posztumusz. Gerbovits Jenő a kisgazdapárt nevében sorrendben Király Béla, , Fodor András jelölését támogatta. Dr. Tarján Lászlóné e párt és a városszépítő egyesület nevében azt kérte, hogy a kimaradókat ajánlják a Kaposvár városért kitüntetésre, az elnevzést pedig változtassák meg, s legyen Pro űrbe. A fórum résztvevői megegyeztek abban, hogy az ünnepség mindenképpen január 23-án legyen, a várossá válás napján, ahogy a tanácstagok többsége is javasolta. Megegyeztek, hogy november 15-ig mindenki megküldheti még a javaslatát a díszpolgárra, a Pro űrbe kitüntetésre a városi -tanácsnak. Az érdekegyeztető fórum a hónap végén ismét összeül, s akkor dönt konszenzussal a javaslatokról., Az ülés végén mindenki aggodalmát fejezte ki az uszoda felújításának elhúzódása miatt. Támogatták a népfrontbizottság elképzelését, hogy épüljön közadakozásból, sok társadalmi munkával egy új uszoda. (Lajos) Meghívót küldött az MSZMP kaposvári szervező- bizottsága a kaposváriaknak és a környékbelieknek ^ november 7-e alkalmából. „Holnap lesz 72 éve annak. hogy az OSZDMP vezetésével gyökeres politikai változások következtek be Oroszországban. A forradalom vezetői azzal a meggyőződéssel szerveznék és irányították az eseményeket, hogy küzdelmük eredményeként egy új kor hajnala virrad az emberiségre. Azt már soha nem tudjuk meg, hogy a lenini bolsevi- kok milyen eredményeket értek volna el történelmi útjukon. Az, ami végül is az elmúlt 72 évet döntően jellemezte, messze eltávolodott a lenini gárda földön járó álmaitól. A forradalmárok pártjának eltökéltsége és az új, emberi világba vetett hitük annak ellenére példa lehet azonban a ma embere számára* hogy a forradalmi utókor napjainkban más úton és másképp keresi az emberközpontú társadalom jelenét és jövőjét.” A fentiek jegyében várja az MSZMP kaposvári szervezőbizottsága a párt tagjait és szimpatinzánsait november 7-én délután fél 5 órakor a Forradalmárok terére, és kéri, hogy mindenki he- lyezsen — tisztelete jeleként — egy szál virágot a Lenin- szobor talapzatára.