Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-06 / 263. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 6., hétfő FELIPE GONZALEZ: Ami Magyarországon történik az roppant érdekes Brzezinski prognózisa Nyers Rezső Svédországba utazik (Folytatás az 1. oldalról.) igen nagy jelentőségűek Európa egészének fejlődése szempontjából. Spanyolország az Európai Közösségekhez tartozó állam, és tudjuk, hogy az egymásra utaltság kulcsfontosságú elem valamennyi itt élő nép politikai fejlődése számára. A második világháború óta napjainkig eltelt időszakban valószínűleg a magyarországihoz hasonló nagyságrendű események voltak azok, amelyek az európai történelem alakulását leginkább meghatározták” — nyilatkozta Felipe González. A kormányfő megfontoltságra intett mindenkit, aki más népek sorsáról nyilatkozik, mondván: „minden népnek magának kell arról döntenie”. Utalt arra, hogy személy szerit sohasem volt híve a tömbpolitikának, ugyanakkor meghatározó politikai tényezőnek nevezte a tömbök szembenállását, a Kelet- és Nyugat közötti megosztottságot. — Ha képesek volnánk egy újfajta értékrend felállítására a NATO és a Varsói Szerződés viszonyában, és ha abban többet nyomnának a latban a politikai együttműködés, a gazdasági és műszaki kooperáció érdekei, mint a védelem és a biztonság puszta sémái, akkor érdemi kiindulópontot találnánk. Innen már békében törhetne magának utat egy újfajta politikai gyakorlat, például a magyar politikai kísérlet — mondta. 1 Amikor a beszélgetés során a politikai átmenet törékeny volta került szóba, a kormányfő hangsúlyozta: nem igaz az, hogy léteznek receptek az átmenetre, amelyeket papírra vetnek, és azután lépésről lépésre végrehajtanak. A rögtönzés A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 36. kongresszusa vasárnap délelőtt a párt vezető testületéibe jelölt személyek ismertetésével folytatta munkáját Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc székházában. (A szombaton késő estig tartó zárt ülésről Szilágyi Gábor, az MSZDP szóvivője az MTI munkatársának elmondta. hogy azon — kisebb módosításokkal — elfogadták a párt szervezeti szabályzatát. A szóvivő szerint vasárnap reggel 630 küldött volt jelen a kongresszuson.) A. jelölőlistákról kialakult vita közben kapott szót és üdvözölte a tanácskozást a Lengyel Szocialista Párt al- elnöke, a finn parlament egy tagja és a Dalai Láma európai képviselője. Az osztrák parlament szocialista frakciójának helyettes vezetője — aki egyúttal az Európa Tanács parlamentjének helyettes elnöke — Franz Vranitzky üdvözletét tolmácsolta. A titkos szavazást követően előadások a párt múltját és jelenét rajzolták fel. Bácskai Sándor leszögezte: az újjászervezett MSZDP — igazolva történelmi hagyományait — az elmúlt hónapokban az ország legerősebb pártja lett. Rámutatott: egyes ellenzéki szervezetek és személyek, valamint a sajtó úgy lillította be a pártot, hogy azt a civakodás, a meg nem értés jellemzi. Ezzel az MSZDP gyengítése volt a céljuk, annak lejáratására törekedtek. Mint mondotta, a párt soraiban minden tisztességes, becsüóhatatlanul velejárója az átalakításnak, ám a rögtönzésből eredő veszélyeket, a kockázatot ellensúlyozni kell. Ez csak megegyezési készséggel lehetséges, ez jelenti végső soron a békés átmenet garanciáját”. A miniszterelnök szerint a spanyol példa, vagy bármilyen más példa nem tekinthető lemásolható receptnek. Elmondta, hogy Spanyolországban a diktatúra eltűnése után először a politikai prioritások alapján cselekedtek, majd a gazdasági válság leküzdésére helyezték a hangsúlyt. Felipe González nyilatkozatában visszautasította azt, hogy a „pártja által harmadszor is megszerzett abszolút többséget egyesek sajátos diktatúrának tekintik”. Utalt arra, hogy a választási kampány idején maga is kifejtette: bármely párt kormányoz is, a megbízható és stabil országirányítás rendkívül fontos. „Különösen fontos a többségi támogatás akkor, amikor egy kormánynak jelentős kérdésekben kell döntéseket hoznia. Egy kormány nem létezhet az állandó törékenység állapotában” — szögezte le. Célzott azokra az országokra, amelyekben az évtizedek óta megállapodott demokrácia intézményrendszerében nincs különösebb jelentősége az abszolút parlamenti többségnek, de ha a gazdasági válsággal kell birkózni, akkor az abszolút többségnek megkülönböztető szerepe van. Emlékeztetett a diktatúra és a demokrácia közötti alapvető különbségre: az utóbbiban az állampolgárok a maguk akaratából döntik el, hogy milyen kormányt akarnak. „És ha ezt többséggel döntik el, annál jobb” — mondta Felipe González. letes embernek helye van, aki a szociáldemokrácia megvalósításáért munkálkodik. Az MSZDP azonban nem jelenthet menedéket azoknak, akik felelősek az ország jelenlegi helyzetéért, akik előidézték a politikai, gazdasági és erkölcsi csődöt. Kiemelte: ha valaki az MSZMP tagja volt, még nem jelentette azt, hogy kommunista, sokan félelemből, egzisztenciális okokból léptek be. „Nincs jogunk ezeket az embereket eltaszítani. Fel kell világosítani őket tévedésükről, s át kell őket nevelni” — mondotta. Utalt arra, hogy az MSZDP-szer- vezetek többsége még mindig középkori állapotok szerint szerveződik, a „hatalom urai” még sok helyen akadályozzák az alapszervezetek létrejöttét. Javasolta, hogy a kongresszus követelje a szociáldemokrata párttól annak idején elvett vagyon jogi úton való rendezését. A kongresszus után a párt legfőbb feladata a szervezetek politikai irányítása, felkészítése az országgyűlési és a helyhatósági választásokra — szögezte le Bácskai Sándor. — Meg kell találni azokat az embereket, akik eséllyel indulhatnak a választási küzdelemben. Valamennyi alapszervezetnél, kerületi és megyei szervezetnél mielőbb tisztségviselő-választásokat kell tartani, szervezni, erősíteni az MSZDP-t. helyre kell állítani tekintélyét. A párton belüli irányzatok között a jövőben is lehetnek különbségek. Ezek összefogása, integrálása nagyon fontos, hiszen ez az eredményes működés feltéA Szovjetunió kész tudomásul venni a messzemenő változásokat Középkelet- Európában, amennyiben a változások fokozatosak, és nem öltenek nyíltan szovjetellenes jelleget — jelentette ki Zbigniew Brzezinski. Jimmy Carter elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnapi tv-nyi- latkozatában azt mondta: véleménye szerint 1990. a teljes átalakulás éve lesz Közép-Európában. Az NDK- ban és Csehszlovákiában is kibontakozik a folyamat. „Ha ezek az országok nem fordulnak szembe a Szovjetunióval, az tudomásul fogja venni a változásokat” — nyilatkozta, hozzáfűzve: de ha a stabilitás megbomlik, az NDK vonatkozásában nem zárja ki a szovjet katonai beavatkozás lehetőségét sem. Fokozatos fejlődés esetén egyébként a berlini fal lerombolására is számít, hiszen „Nincs ok annak fenntartására, ha az NDK ketele. Végezetül arról szólt, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt komoly szerepet játszhat Kelet-Kö- zép-Európa fokozatos demokratizálásában. „Biztosak vagyunk abban, hogy a Szocialista Internacionálé tagságunkat mielőbb érvényesíti.” — fejezte be előadását Bácskai Sándor. Ez utóbbi gondolatsor folytatásaként az MSZDP 36. kongresszusa — két tartózkodás mellett — határozatot fogadott el, miszerint a párt a szociáldemokrata értékek egyetlen magyarországi képviselőjeként kíván a Szocialista Internacionálé tagja lenni. Ezért tiltakozik az ellen, hogy a szociáldemokrata értékeket szavakban kisajátító bármely más magyarországi párt a Szocialista Internacionáléba felvételt nyerjen. A küldöttek a kongresszus végéhez közeledve a kora délutáni órákban a párt és a szakszervezetek kapcsolatát vitatták meg. Tóth Al- pár történeti áttekintésében hangoztatta: az 1948-as erőszakos pártegyesítés után a szakszervezetek képviselték a szociáldemokrata párt u'tódvéd állásait, amely a dolgozók politikai érdekvédelmében is megnyilvánult. Leszögezte: az MSZDP a jövőben is a szoros szövetségre, az együttműködésre kívánja alapozni a szakszervezetekkel való kapcsolatát, mert' enélkül nincs és nem is lehet erős a párt. Hozzátette azt is, hogy az MSZDP csak akkor lesz igazán baloldali párt, ha a szakszervezetbe tömörült tagság a szociáldemokratákat is érrülő úton engedi kivándorolni polgárait”. Zbigniew Brzezinski rendkívül intelligens, céltudatos politikusnak minősítette Mihail Gorbacsovot, akit támogat a politikai vezetés nagy része, már csak azért is, mert a követelmények diktálta gorbacsovi politikának nincs alternatívája. Az amerikai szakértő, aki most tért vissza moszkvai tanulmányútjáról, nem kételkedik abban; hogy Mihail Gorbacsov helyzete hosszú távon is szilárd marad. Más kérdés, hogyan alakul majd politikájának sorsa a Szovjetunió rendkívüli politikai és gazdasági nehézségei közepette. Azok arra utalnak, hogy míg a közép-európai országok közeledni fognak Nyugat-Európához, a Szovjetunióra hosszú ideig a politikai erjedés, a belső harc lesz a jellemző — mondta. Véleménye szerint egyébként az SZKP — magyar mintára — a következő években meg fogja változtatni nevét. dekképviseleti szervként ismeri el. Az e témakörhöz hozzászóló küldöttek egyebek között annak a véleményüknek adtak hangot: sorskérdés, miként alakul a kapcsolat a jövőben a munkássággal. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az MSZDP elsődlegesen a munkások pártja legyen. A küldöttek több nyilatkozatot is elfogadtak. Állást foglaltak amellett, hogy a párt emelje fel szavát Nicolae Ceausescu politikája ellen.. Leszögezték azt is, hogy a magyarországi szociáldemokrácia megdöbbenéssel kíséri figyelemmel a Csehszlovákiában zajló eseményeket. A párt erkölcsi kötelessége, hogy erejéhez mérten segítse az emberi szabadságjogokért, a demokráciáért küzdő csehszlovákiai erőket. Elvárja, hogy a csehszlovák kormány tartsa be az általa is aláírt nemzetközi emberi jogi szerződéseket, tartsa tiszteletben az ország alkotmányát. A kongresszus nagy szótöbbséggel határozatot fogadott el a november 26-i népszavazással kapcsolatban. Miként Baranyai E. Tibor mondotta, az MSZDP aktívan részt vesz a népszavazási kampányban. Tagjait és az egész magyar népet arra kéri, menjenek el szavazni, és szavazzanak igennel mind a négy kérdésre. A munkásőrség és a munkahelyi párt- szervezetek ügyében erősítsék meg, tegyék visszavonhatatlanná az Országgyűlés döntését. Ügy vélik, hogy az uralkodó párt utódszervezeteinek is el kell számolniuk vagyonukkal. Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Párt elnöke a svéd Szociáldemokrata MunAz Országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint terv- és költségvetési bizottságának együttes javaslatát elfogadva a képviselők — az Országgyűlés október 31-i ülésén — egyetértettek azzal, hogy a nyugdíjban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban, családi pótlékban, gyermek- gondozási segélyben részesülők egyszeri kiegészítést kapjanak. A végrehajtást úgy kell megszervezni, hogy az egyszeri kiegészítés december közepéig, még karácsony előtt eljusson az érintettekhez. Az egyszeri kiegészítés folyósítása hivatalból történik, azt igényelni, kérni nem kell. A lakosság pontos és hiteles tájékoztatása érdekében az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság az intézkedésről a következő tájékoztatást adja: o Kétezer forint egyszeri nyugdíjkiegészítést kap, aki 1989. november 1-jén a következőkben felsorolt ellátások valamelyikében részesül, és ez az ellátás havi 6 ezer forintnál nem magasabb: — öregségi nyugdíj (szolgálati nyugdíj), — III. csoportbeli rokkantság alapján járó rokkantsági nyugdíj, — III. csoportbeli rokkantság alapján járó baleseti rokkantsági nyugdíj, — öregségi járadék, — munkaképtelenségi járadék, — növelt összegű öregségi járadék,- — növelt összegű munkaképtelenségi járadék, — özvegyi nyugdíj, — özvegyi járadék, — növelt összegű özvegyi járadék, — árvaellátás, — szülői nyugdíj, — átmeneti járadék, — rendszeres szociális járadék, — hadi gondozási pénzellátás, — vakok személyi járadéka, — vakok rendszeres szociális segélye, — a nyugdíjfolyósító szerv által segély címén folyósított egyéb nyugdíjszerű ellátás, — sorkatona hozzátartozóinak családi segélye. G Ezer forint egyszeri nyugdíjkiegészítést kapnak az 1. pontban felsorolt ellátások valamelyikében 1989. november 1-jén részesülők, ha ez az ellátás havi hétezer forintnál nem magasabb. e Kétezer forint egyszeri nyugdíjkiegészítést kap az I—II. csoportbeli rokkantság alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, illetőleg rokkantsági járadékban 1989. november 1-jén már részesülő, függetlenül az ellátása összegétől. káspárt meghívására ma hivatalos munkalátogatásra Svédországba utazik. o Az előzőekben felsorolt összegeken túlmenően további kétezer forint egyszeri kiegészítést kap, aki — 1989. november 1-jén házastársi pótlékban részesül, — 1989. november 1-jén házastársa után jövedelem- jótlékban részesül és nyugdíja 7 ezer forintnál nem magasabb. 0 Egyszeri nyugdíjkiegeszí- tés nem jár annak, aki kizárólag baleseti járadékban vagy kártérítési járadékban részesül. A hatezer, illetőleg a hétezer forint határösszegbe nem számít be a házastársi pótlék, a családi pótlék, a házastárs és a gyermek után járó jövedelem- pótlék, a rendszeres szociális járadékban részesülő eltartott hozzátartozójának folyósított növelés és a nyugdíj mellett folyósított nem társadalombiztosítási ellátás. Az egyszeri kiegészítés az említett nyugdíjakhoz, nyug- % díjszerű egyéb ellátásokhoz jár, és nem segélyként kerül kiutalásra. o Gyermekenként ezer forint egyszeri kiegészítést kap az, aki 1989. november hónapra családi pótlékban vagy gyermek után járó jövedelempótlékban részesül. G A gyermekek számától függetlenül kétezer forint egyszeri kiegészítést kap az, aki 1989. november I-jén gyermekgondozási segélyben részesül. o A nyugdíjfolyósító szervek az 1—4. pontban felsorolt ellátások alapján járó egyszeri nyugdíjkiegészítést, továbbá az egyébként általuk folyósított családi pótlék gyermek utáni jövedelem- pótlék alapján járó egyszeri kiegészítést decemberben — még karácsony előtt — a nyugdíj stb. egyébkénti folyósításától függetlenül külön utalják ki. Ha az ellátást OTP-átutalási betétszámlára folyósítják, az egyszeri kiegészítést is oda utalja a nyugdíjfolyósító szerv. o Ha a családi pótlékot, gyermek utáni jövedelem- pótlékot, gyermekgondozási segélyt társadalombiztosítási kifizetőhely folyósítja, az érintettek az egyszeri kiegészítést a decemberi bérkifizetéskor kapják meg. Azok részére pedig, akiknek az említett ellátást társadalombiztosítási igazgatóság, kirendeltség állapította meg, az egyszeri kiegészítés kifizetése — még karácsony előtt — megtörténik. MTI »*»>«*: 'S*»» Berlin: több mint egymillióra nőtt november 4-én az ellenzékiek által szervezett tüntetésen a résztvevők száma, akik az Alexanderplatzon követelték az NDK alkotmánya 27. és 28. paragrafusainak végrehajtását. Folytatódott az MSZDP 36. kongresszusa A Társadalombiztosítási Főigazgatóság Az egyszeri nyugdíjkiegészítésről
