Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-04 / 262. szám
1989. november 4., szombat Somogyi Néplap 3 NÖVÉNYOLAJBÓL ILLÓOLAJ ? Hetek óta kaptuk a jelzéseket az étolaj és a margarin ellátási zavarairól. A mintegy háromhetes cukorhisztéria után úgy gondoltuk, a napraforgó betakarítását követően ez a helyzet is megoldódik. Tehát ne keltsünk fölösleges indulatokat. Sajnos, megnyugvás helyett újabb és újabb hiányhelyzetekről kaptunk jelzést, így ismételten megkérdeztük a szerintünk illetékeseket. — Somogybán az összes szántóterület mintegy 15 százalékán termesztenek napraforgót a gazdaságok, ösz- szesen 14 587 hektárról takarították be az idén a 27 500 tonnányi termést — mondta Keszthelyi Sándor, a megyei tanács agrárirodájának a vezetője. Az országos számadatokat még nem tudjuk, de a jövedelmezőségi helyzete miatt ez a növény a múlt évihez hasonló szinten szerepelt a vetésszerkezetekben. Vagyis: az országos szükségletet ebből az olajos növényből megtermeltük. A kereskedelmi egységeket járva sajnos csak az üres polcokról adhatunk számot. Bőr Lajosné, a Kaposker igazgatója szerint az olajhiány országos, a környező Fűszért-vállalatok sem tudnak segíteni a somógyi hiányon. — Valahogy úgy fest, hogy a kereskedelmi igény nem egyezik a gyártó vállalt szállítási kapacitásával — mondta az igazgatónő. Személyes tapasztalatok kerültek szóba. Október 18- án a szántódi Oázis bevásárlóközpontban étolaj és Rama margarin korlátlan mennyiségben volt kapható. Október 21-én a Somogy Aruház-beli ABC-ben csak kartonokban tették ki az étolajat, amelyet a vásárlók kosárszám vittek a pénztárakhoz. — Mennyiségi korlátozást a vásárlásoknál nem alkalmazhatunk — tette hozzá Bőr Lajosné. Fonyódon, a Pátria áruházban 28-án is korlátlan mennyiségben volt kapható az étolaj. A kaposvári üzletekben az ellátás alkalom- szerű és néhány percig tart, hiszen ha az áru megjelenik, azonnal tízesével vásárolják. Vajon tudják-e az áruhalmozók, hogy csak kilencven napig őrzi meg minőségét az étolaj? Három hónap után már avasodásra hajlamos, így egészségkárosító. Vörös István, a Balaton Fűszért áruforgalmi főosztályvezetője szerint az jl- múlt dekádban mintegy 60 000 palack étolajat kaptak és szállítottak az üzletekbe. — Margarinból a keresletet csak a beérkezett import segítségével tudjuk kielégíteni. Egyenletesen próbáljuk teríteni az érkező árut, tudunk az esetenkénti felhalmozásokról, de ezt sem tudjuk megakadályozni. A főosztályvezetővel is kicseréltük tapasztalatainkat, a Somogy megyét érintő jugoszláv bevásárlóturizmust sem hallgatva el. Október 31-én már Kaposváron is láthattunk a Zselic Áruház parkolójában olyan külföldit, aki legalább 20 doboz margaréta vajat rakott be gépkocsijába. Természetesen ez sem mentesíti a kialakult helyzetben a kereskedelmet, mert a vásárlót ez nem nagyon érdekli. Vajon az előállító mit tud mondani minderről? Hunyady Kálmán, a Növényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat értékesítési osztályvezetője nyilatkozott. — A növényolajipari termékek fogyasztásában hazánk hirtelen elérte a fejlett európai országok fogyasztási szintjét. Tavaly 29 ezer tonna margarint gyártottunk, az idén 32 ezer tonna a tervünk. Sajnos, ez a mennyiség is kevésnek bizonyul. Az október közepi 400 tonnás Délker-import csak hézagpótlás volt, a feszültségek levezetésére 900 tonna margarint hozunk be Ausztriából. Ez az mennyiség várhatóan minden igényt kielégít majd. Az étolaj esetében már más a helyzet. A korábbi évekhez képest változatlan mennyiséget, azaz 59 ezer tonnát finomítanak. A mostanra kialakult felvásárlási lázat nem lehet zökkenő- mentesen levezetni, a rákospalotai palackozó 6+2 műszakban dolgozik, és képtelen több árut kiadni. Egy új palackozó beállítása százmilliókba kerülne, a vállalat ekkora terhet nem tud vállalni. — 1989 első negyedében kínálati helyzet alakult ki, a Kereskedelmi Minisztérium segítségét kellett kérni a készletek mielőbbi kiárusítására. A jelenleg kialakult hiányhelyzetért a növényolajipart nem lehet felelőssé tenni, máshol kell keresni az okokat — mondta az osztályvezető. — Talán az export korlátlan lehetősége a hiány te- remtődés oka? — Ötször annyi nyersanyag áll rendelkezésünkre, mint amennyi a belföldi fogyasztási igény. Téves információ az, amelyik az export számlájára írja a hiányt. A kereskedelmi igények jelenleg teljesíthetetlenül magasak, hamarosan rendeződik a helyzet. A Balaton Fűszértnek is folyamatosan szállítjuk a korábbi éveknek megfelelő mennyiségben az étolajat és a margarint. Ismétlem: másutt kell keresni a hiányhelyzet okát — fejezte be Hunyady Kálmán. Es megszületett ismét egy „róka fogta csuka”. Mert megtermeltük a napraforgót, bőven van belőle előállított alapnyersanyag, fokozott ütemben dolgozik a töltőüzem, szállít a kereskedelem, és még sincs az üzletekben. Talán illóolajjá változik eközben az étolaj? Sajnos, az illóolaj elillan, azzal nem lehet főzni. Talán abból kellene kiindulni, hogy egy egészséges társadalomban egészséges emberekre van szükség. Az egészségmegőrzéshez pedig több növényi zsiradékra. Ha ezt mindenhol megértik, akkor talán lesz majd elég. Lesz? Mészáros Tamás Úttörővezetők a nyakkendőről (Tudósítónktól.) Csütörtök délután csapat- vezetőkkel kibővített ülést tartott a Magyar Úttörő Szövetség marcali városi elnöksége. A területen levő 18 úttörőcsapatból 17 képviseltette magát, ez évtől Mesztegnyőn szüneteltetik az úttörőmunkát. Szilágyi István városi úttörőelnök elmondta, hogy minden úttörőcsapatnál megvitatták a X, országos úttörőkonferenciára kerülő vitaanyagokat. A két küldött feladata lesz, hogy a konferencián erről beszámoljanak, s ezzel is hozzájáruljanak az úttörőmozgalom alulról való újjászervezéséhez, megújulásához. Az értekezleten részt vett és hozzászólt Szabó Já- nosné Szegedi Ágnes megyei úttörőtitkár, aki elmondta: az úttörőmozgalom akkor újulhat meg, ha a mozgalom középpontjában a jövőben a gyermek áll. Az értekezlet az alapszabályban javasolt vörös vagy kék nyakkendő mellett szavazott, a felkötött nyakkendő bal szárán nemzetiszínű szalag fusson végig. Küldöttnek Csikvári István úttörőelnökségi tagot, Gajer Tamás csapatvezető-helyettest választották meg. Az értekezlet döntött abban is, hogy a marcali városi úttörőelnökség testületé megszűnik és az elkövetkező időben a csapatvezetők értekezlete veszi át az operatív munkát. A X. országos úttörőkonferencia november 24—26-ig tart a zánkai úttörővárosban. Vitázó veteránok Megújulás helyett búcsútaggyűlés A napokban tartotta meg utolsónak értékelhető taggyűlését az MSZMP Vörös Hadsereg úti körzeti alapszervezete Kaposváron. A taggyűlés hangulatára már ( eleve rányomta bélyegét, hogy a 34 tagból mindössze tizenketten jelentek meg (igaz, hogy tizenegyen betegek, s fölmentettek). A taggyűlés nem a búcsúra való jellemzőkkel kezdődött, ugyanis a meghívott előadó, a volt kongresszusi küldött, Mihalics Veronika — aki az MSZP városi szervezőbizottságának tagja — a kongresszuson tapasztaltakról, a platformok vitáiról beszélt, valamint az ott átélt személyes kételyeivel, vajúdásaival foglalkozott. Befejezésként pedig úgy foglalt állást: mivel ő politizáló légkörben nőtt fel, úgy érzi, hogy politizálás nélkül nem lenne teljes az élete. Ezért úgy határozott, hogy a legbaloldalibb pártnak, a Magyar Szocialista Pártnak vállalja a tagságát. Ezt ajánlja minden olyan MSZMP-tagnak, aki egy igazi humánus baloldali pártban akarja folytatni politikai tevékenységét. E tartalmas bevezető után — enyhén szólva — elszabadultak az indulatok. Ehhez azt is tudni kell, hogy a tagok átlagéletkora 67 év, többen vannak nyolcvan fölöttiek, 1945—50-es veterá. nők. A legtöbbet hangoztatott érvek a következők voltak: „Nem azért választottuk a kongresszusi küldötteket, hogy szétverjék az MSZMP-t”; „Az MSZMP névvel is képesek lettünk volna a megújulásra”; „Azzal, hogy a kongresszuson egy új párt alakult, az MSZMP nincsen felszámolva”; „Nem akarunk kapitalizmust, annak az „áldásait” mi már igen jól ismerjük"; „Miért akarjuk néhány száj- tépőnek átadni a hatalmat?”; „Még nincs kimondva az utolsó szó”. Mintegy másfél órás szópárbaj után következett volna a tagság jogfolytonos megerősítése, az átigazolási ív aláírása. Valójában csak következett volna! Abban a hangulatban nem akadt, aki elsőnek adta volna az aláírását. Majd újabb vitákban különféle föltételeket fogalmaztak meg. Ennek egyik szembetűnő sajátossága az volt, hogy a jelenlévők valójában nem az MSZP elveiben, programjában stb. látják a biztosítékot, hanem ezek helyett személyekben keresték a garanciát. így például egyetértés alakult ki abban, ha a volt titkár aláír, vállalja a szervezötitkári tisztségei, akkor mindannyian aláírnak! A volt titkár viszont nem volt hajlandó sem aláírni, sem tisztséget vállalni. Ehelyett kijelentette: ha a volt szervezőtitkár aláír és vállalja az MSZP-alapszer- vezet megszervezését, akkor ő is azonnal aláír .. . Ez a mindenáron való társkeresés, a közösséghez való ragaszkodás azt is bebizonyította: nem elegendő az, hogy az MSZP-nek jó programja, demokratikusan megválasztott vezetősége van. Be még az sem, hogy a városban elkötelezett vezetők foglalkoznak az MSZP szervezésével, a tagtoborzással. Elengedhetetlen, hogy ez a ma még vajúdó MSZMP-tagság alapszervezeti szinten is kötődni tudjon az eddig általuk ismert, megbecsült, tisztességes, becsületes elvtársakhoz, eddigi elismert vezetőihez. Mi tehát azt tapasztaltuk, hogy egy alulról építkező, várhatóan nagy tömegpártnak gondot kellene fordítani a legkisebb közösségek, az alapszervezetek és az abban jól dolgozó, elismert vezetők megnyerésére. Még pontosabban: jelenleg a szervezés elsőrendű feladata, hogy az alapszervezetekben megtalálják és az élre állítsák azokat az embereket, akikben bízik a tagság. Ha ezt nem ismerjük fel, akkor ez a becsületes, a pártért áldozatkész volt MSZMP-tagság zömének elvesztésével jár! A Vörös Hadsereg úti alapszervezetnek ezt a taggyűlését inkább búcsú-, mintsem megújuló taggyűlésként tartjuk majd számon. A vita azonban bizonyára hosszú ideig tovább fog gyűrűzni. Ez a tanácskozás még a tegnap volt és nem a holnap. Dr. Szendi József KERESIK A KÉPVISELŐJELÖLTEKET Világpiacra nyitott gazdaságot A Szabad Demokraták Szövetségének a múlt hét végén a fővárosban rendezett küldöttgyűlésén ott voltak a somogyi küldöttek is. Ficzere Mátyással, Incze Domokossal, az SZDSZ két megyei megbízott ügyvivőjével a független politikai párttá alakult szövetség gyűlésén szerzett benyomásaikról beszélgettünk. — Az SZDSZ-nek régen kész a programja, az új alapszabályt azonban most fogadták el. Mi változott? — Az SZDSZ régi alapszabályát a tagság kinőtte, mivel kimondtuk a szövetségről, hogy párt — kezdte Incze Domokos. — Ezért sokkal kötöttebb és' tágabb alapszabályra van szükség, olyanra, amelyet majdnem egynapos vita után fogadott el a küldöttgyűlés. Ez az alapszabály többek között kimondja, mennyi lesz a tagsági díj, mert ez is módosult, hány taggal alakulDísztárgyak Svájcba A fennállásának nyolcszázadik évfordulójára készülő Svájcból több mint 10 ezer különféle dísztárgyra kapott megrendelést az Alföldi Porcelángyár Hódmezővásárhelyi Majolika Gyára. A Teli Vilmos figurával, illetve népi motívumokkal díszített tálak, tányérok és egyéb dísz- és használati tárgyak mintadarabjait már elfogadták a svájci partnerek, így megkezdődhetett a sorozatgyártás. hatnak csoportod: tízzel a városban, öttel faluhelyen. Ott ugyanis még mindig jobban félnek az emberek, mint városban, és még mindig nem jön össze tíz ember. A tagdíjakból már jóval többet tarthat meg a helyi csoport. Egy közigazgatási területen több csoport szerveződhet, munkájukat azonban össze kell hangolniuk, hogy egy szervezet képviselje őket. Ugyanígy regionális szinten is. A szövetség alulról építkezik, az irányítás azonban a küldöttek döntésétől függ. Az alapszabály azt is kimondja, hogy nem választunk elnököt, az SZDSZ-t ügyvivők irányítják. A választások után kiderül, hogy szükség lesz-e ilyen egyszemélyi irányítóra vagy sem. — Hogyan szerepeltek a somogyi Jcüldöttek a küldöttgyűlésen? —- Somogyból tizennégyen vettünk részt: hárman-hár- man Barcsról, Csurgóról, négyen-négyen Siófokról és Kaposvárról. Somogyból két személyt jelöltek tanácstagnak. Barcsról, Siófokról és Kaposvárról is voltak hozzászólók, elsősorban az alapszabállyal kapcsolatban. Nekünk ugyanis érdekünk, hogy a vidék ne érezze magát kisebbségben az alapszabályon keresztül sem. — A küldöttek a magyar gazdaság talpra állítása mellett álltak ki. Mit határoztak el? — Korszerű piacgazdaságot akarunk — vette át a szót Ficzere Mátyás. — A magyar gazdaság válságát, folyamatos lezüllését ap- ránkénti reformokkal nem lehet megállítani. Az állami tulajdonon alapuló, felülről vezérelt gazdasági rendszer megbukott. Létre kell jönnie a magántulajdon legkülönbözőbb formáinak, az egyéni vállalkozói tulajdontól a szövetkezeti és részvénytársasági tulajdonon át a biztosító társaságok és bankok tulajdonosi szerepvállalásáig. Piaci verseny döntse el, hogy melyik forma lesz az uralkodó. Az állam ne vállaljon több gazdaságszabályozó szerepet, mint bármelyik fejlett piacgazdaságban. Ezenkívül a világpiacra nyitott gazdaságot akarunk. Az elzárkózás csak további leron- gyolódáshoz vezethet. Eladósodásunk oka nem a világgazdasági nyitás, hanem az, hogy a rendszer képtelen volt alkalmazkodni a nemzetközi versenyhez, és hogy a kommunista vezetés felelőtlen hitelfölvételekkel hosszabbította meg a rendszer agóniáját. Nem a külföldi tőkétől kell félni, hanem a hazai államgazdaság megújulásképtelenségétől. — Az SZDSZ tagjainak csaknem a fele vidéki. Milyen feladatokat ró a küldöttgyűlés a vidékre? — Először is tovább keli szervezni az SZDSZ tagságát mondta Incze Domokos. —- Ezért mi Somogybán — úgy érzem — elég sokat teszünk. A megyei szervezetek közösen szerveznek tagtoborzó gyűlést november 9-én Marcaliban, ahol Siposhe- gyi Péter és Mécs Imre lesz a vendégünk. Próbáljuk szervezni az SZDSZ-t a környező falvakban és városokban, ahol még nincs tagság. Készülnünk kell a népszavazásra és az országgyűlési képviselőválasztásokra. Az a fő feladatunk, hogy megtaláljuk a megfelelő embereket, a megfelelő jelölteket. — Van már képviselőjelöltje a szövetségnek a megyében? — Kettő-három már van, a neveket azonban nem mondom, hátha valaki nem vállalja, visszalép ... L. G. Olajláz
