Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-27 / 281. szám
4 Somogyi Néplap 1989. november 27., hétfő 99 Csak a lelkiismeret dönthet Egy honvéd százados az alternatív szolgálatról 99 Lebó József százados, a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság munkatársa, a megyei tanácson működő — fegyver nélküli — katonai és polgári szolgálatra való jelentkezést véleményező társadalmi bizottság titkára. — Hányán jelentkeztek Somogybán polgári szolgálatra? — Tizenegyen. Közben négyen elálltak eredeti szándékuktól, s végül öt sorkötelest javasoltunk erre a nem katonai szolgálatra. Egy fiatalemberről kiderült, hogy egészségügyileg alkalmatlan, tehát értelemszerűen polgári szolgálatot sem kell teljesítenie, egy sorköteles kérését még nem bíráltuk el, mert ő családi okokra hivatkozott. — A családi ok nem indok? — Nem bizony. A honvédelmi törvényben azért van szó a polgári szolgálat intézményéről, hogy akik a lelkiismeretükre hivatkozva nem akarnak katonák lenni, azok ne a börtönben kössenek ki. — Hogyan dönti el a bizottság, hogy a kérelmezőnek valóban lelkiismereti-e az indoka? — A bizottság tagjai között van az egyház képviselője és a kérelmező tanácstagja. Ök ismerik a fiatalember életvitelét, beállítottságát. Tagja még a bizottságnak egy pedagógus és« egy orvos is. — Ez a bizottság miért csak véleményező? — A társadalmi bizottság a sorkötelesről csak a véleményét mondja el. A döntést a megyei kiegészítő parancsnok hozza meg a vélemény alapján, — Hol teljesítenek polgári szolgálatot a somogyiak? FGY VETÉLKEDŐ NYERTESEI A Somogy megyei kommunális szolgáltatók dolgozói vetélkedőn mérték össze tudásukat. Tíz csaipat küzdött a pontokért, melyeket közlekedési, egészségvédelmi, tűzrendészeti ismereteket firtató kérdések helyes megMiért fizetett a KVGY a TIT-nek ? Fordítás helyett sikkasztás Forintmilldókat fizetett ki a Kaposvári Villamossági Gyár a TIT-nek 1985 óta. Hogy mindezt miért? Mert úgy tudták a gyárban, hogy ezért saját dolgozóik szak- fordítást végeznek. A Kaposvári Villamossági Gyár tehát azért fizetett a TIT-nek, hogy a villamos- sági gyár dolgozód az idegennyelvű gépkönyveket, reklámszövegeket magyar nyelvre fordítsák a villamossági gyár részére. Ezt a bürokráciát használta ki Ilvás Ferencné, aki 1967 óta dolgozik a villamossági gyárban mint műszaki rajzoló. Az ő feladata volt a fordításmegrendeléseket elvinni a TIT-hez. Itvásné 1985 óta mintegy 250 fiktív megrendelést írt, pecsételt le és hamisított alá. Ezen a címen összesen 2 millió 400 ezer forintot vett föl. A megrendeléseket Itvásné ,-á TIT szervezőtitkárának, Zsolnai Lajosnénak adta le. Zsolnainé munkaköri leírásában szerepel, hogy a fordítások meglétét ellenőrizze. , ö ezt elmulasztotta. — Minden valószínűség szerint Itvásné a sikkasztást még ma is folytatná, ha egy apró hibát nem követett volna el. Az egyik megrendelésre a 172-es iktatószámot írta, holott aznap a villamossági gyár azon osztályától feladott utolsó levélnek — ahol Itvásné dolgozott — még 120 volt az iktatószáma. Az ügyben a megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya folytatja a nyomozást. (Balázs) válaszolásával - szerezhettek meg. A munkavédelmi tudnivalókat keresztrejtvényben rejtették el a szervezők. A totó kitöltése, a villámkérdések alkalmat adtak arra: ki-ki bizonyíthassa, hogy megfelelő szinten ismeri szakterületének apróbb fogásait. A négytagú csapatok jó hangulatban dolgozták és szórakozták végig a kaposvári vetélkedőt, amelyet a kaposvári Városgazdálkodási Vállalat és a vendégként részt vevő paksi költségvetési üzem csapata előtt a siófoki költségvetési üzem dolgozói nyertek. S ez nem véletlen. Mint a vállalat igazgatója, Okváth Miklós elmondta, az üzemen belül rendszeresen szerveznek hasonló vetélkedőket (a megyei rendezvény is az ő ötletük volt). — Játékosan, szórakozva tanulhatunk így egymástól — mondta — s ez teljesen egyenértékű egy szakmai továbbképzéssel. A csapatok értékes jutalomban részesültek: a győztes az oklevél mellé 20 000 forintot kapott. De a legtöbbet a lakosság nyerte. C. A. — Ezt majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal jelöli ki. A somogyiak a 28 hónapos szolgálatot minden bizonnyal valamelyik egészségügyi intézményben teljesítik. Nem célunk az, hogy a lakhelyüktől távol kerüljenek. Azért sem, ment a munkájukra itt a megyében is bőven van igény. Hangsúlyozom: a polgári szolgálat intézményének az sem lehet célja, hogy az egészségügyben fölmerült munkaerőhiányt megoldja vagy mérsékelje. — Miben különbözik a polgári szolgálat a fegyver nélküli katonai szolgálattól? — Fegyver nélküli katonai szolgálat már korábban is létezett A fegyverviselést elutasító fiatalok a Magyar Néphadsereg kijelölt — általában építő — alakulatainál teljesítettek szolgálatot. De például a Jehova tanúi ezt is elfogadhatatlannak tartották. Ezért a polgári szolgálat nem katonaság. A sorkötelesek polgári ruhában teljesítik a szolgálatot. Munkájukért ugyanannyi illetményt kapnak, mint katonai szolgálatot teljesítő társaik. A polgári szolgálat se vonzóbb, mint a katonai! (Balázs) Ngylmmtlmnség, Vése külterületén Szép László 26 éves segédmunkás nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel vezette autóját, és elütötte az úttest jobb oldalán gyalogló Adorján Norbert 19 éves katonát. A fiatalember a kórházba szállítás közben meghalt. Kálmáncsa belterületén Lénárt Zsigmond 47 éves nyugdíjas figyelmetlenül autózott, és elütötte az előtte szabálytalanul — kivilágításán kerékpárral — közlekedő Keinzer János 43 éves kálmáncsai halászt. Keinzer súlyos sérülést szenvedett. Barcson Széles Károly 35 éves barcsi lakos elaludt a volánnál, és a jobb oldali árokba hajtott. 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést szenvedett. Szerette a lovakat, de a Topolinót is Siófoki szerkesztőségünk — az egykori banképület — tőszomszédságában lakik, az egyik ablakunkból éppen a háza tetejére, a cserepekre látni. Dr. Rajcsányi László feleségének szépapja emeltette a vaskos falakat, ásat- ta, építtette a bolthajtásos pincét, amelynek homályos zugaiban a hajdani boros- hordók emléke illatozik. A ház valaha beszálló vendéglő volt, telke há'tranyúlt egészen a gimnáziumig, s a jelenlegi parkolóban egykor könnyű homokfutók, brics- kák, határok vesztegeltek, míg gazdái jó bort ittak a söntésben vagy frissen vágott gyenge borjú húsából készült paprikást ebédeltek •a „nagyteremben”. Amikor Rajcsányi László körállatorvosi működését megkezdte, már lakás volt az egykori vendéglő (a felesége e falak között született), és vásáros napokon a gazdát cserélt jószágot hajtották be a tágas udvarra, hogy a doktor úr elvégezhesse a szükséges vizsgálatokat. — 1937-ben pályáztam meg a siófoki állást, előtte a járási székhelyen, Enyíngen praktizáltam — mondja. — Az állatorvosi működés szempontjából nem volt jelentős hely ez a Balaton- parti, alig háromezer lakosú község: gazdaember kevés volt itt, következésképpen az állatállomány is meglehetősen csekély .Siófok határa 1400 hold (a többi 5 ezer a Balatonban), lehetett vagy háromszáz ló a portákon (főleg fuvaroslovak), s a szarvasmarha sem adott sok munkát. Sertéssel legtöbben májustól kezdtek foglalkozni, tekintettel az üdülőkből megszerezhető moslékra, s az állatorvost legkevésbé foglalkoztató baromfiból volt a legtöbb az udvarokban. (A baromfioltást rendszerint laikus felcserek végezték.) Tulajdonképpen jó igéig a legjelentősebb feladatomnak a hentesek ellenőrzését tarthattam, ugyanis abban az időben több mint tíz hentesüzlet volt Siófokon. (Ma mindössze kettő van!) El kellett végeznem a húsvizsgálatot egészségügyi szempontból, a a fekete vágások felderítésére is szólt a „jogosítványom”, noha ettől a tevékenységtől őszintén szólva ódzkodtam. A . hentesek ugyanis akkor kerestek egy kicsit jobban«, ha néha feA sikereket nem adják ingyen Október közepén Kaposváron, a Zaranyi-lakótele- pen a kis ABC vezetését Horváth József vette át. Sovány György, a Kaposvári Afész kereskedelmi főosztályvezetője és Szeskér István, a személyzeti osztály vezetője mondta el: a házaspár a legjobb kereskedők közé tartozik, eddig több veszteséges boltot húzott ki a kátyúból. Horváth József középkorú, megnyerő modorú ember: a sikerekről azt tartja, hogy nem adják ingyen! Példaként a kaposfüredi 7. számú vegyesboltot említi, amelyet hat évig vezetett. Leltárhiány és havonta 450 000 forint forgalom volt, amikor oda került. 1987-ben már több mint egymillió forint havi forgalmat és évi egymillió forint tiszta nyereséget ért el g bolt. 1988- ban a topomért élelmiszerháztartási bolt vezetését bízták rá. A forgalma az eddigi havi 400—450 ezer forintról fél év után már 600 ezer forint fölé emelkedett. — Miért változtat gyakran munkahelyet? — Nem önként. Minden esetben — mint jelenleg is — az áfész vezetőinek kérésére. — Mi egy kereskedő család sikereinek a titka? — Kereskedni kell. Ebbe beletartozik a beszerzés, a kulturált eladás. Állítom, hogy nem eladni nehéz, hanem jó minőségű árut szerezni. Ehhez igen jó kapcsolat kell a szállítókkal. — Nem is kereskedő családból származik. — Szabásl születésű vagyok. Az érettségi után kétéves kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képzőt végeztem, és Kutason, az akkori földművesszövetkezetnél helyezkedtem el: 16 évet dolgoztam ott. Kereskedő lettem, és ezt ma már semmivel sem cserélném föl. A feleségem 1972 óta hűséges társam minden ihunkámban. 1973-ban született a fiunk: most harmadéves kereskedelmi szakmunkástanuló, és amikor csak egy kis ideje engedi, a pult mögé álL Egyet minden eladónak tudnia kell: az eladó van a vevőkért és nem fordítva. Az anyagiak ma már elfogadhatók, azt viszont állítom, hogy jobban érdekeltté kellene tenni a dolgozókat a forgalom növelésében. Kit ösztönöz ma 0,6 százalék prémium lehetőségle? — Mit tervez itt a zara- nyi ABC-ben? — Konkrét tervekkel jöttünk. Az áfész vezetőségétől tudjuk: ezt az üzletet előbb vagy utóbb bérbe vagy szerződésije adják. Ezért arra törekszünk, hogy mielőbb megkétszerezzük az ABC havi forgalmát, a vevőkört visszacsalogassuk. Ez a lakótelep és ez a korszerű ABC megérdemli, hogy jó gazdái legyünk! 0>r. Szendl) ketén vágtak egy-egy borjút, s így megtakarították a forgalmi adót és a vágóhídi illetéket. Mert 1938-ban már vágóhídunk is volt, ünnepélyesen avatták. Később Kiüti is hozzám tartozott. Ez már egy igazi paraszti község, szép állatállománnyal. (Szarvasmarha például' 900 állt a kiüti gazdák istállóiban«.) A dél-somogyi Babócsán született vasutascsaládban. Az alsó négy gimnáziumot a nagykanizsai piaristáknál végezte, ötödiktől pedig a kaposvári Somssichba járt a vasutasinternátus lakójaként. Érettségi után« Budapesten szerzett állatorvosi diplomát. Mint mondta: a praxis szempontjából Siófok másod- vagy harmadosztályú helynek számított, ennek ellenére elég sokan pályáztak ide a Balaton miatt. — Tulajdonképpen engem is a Balaton« vonzott, nem bántam meg, hogy ide jöttem. Nem gazdagodtam meg, de szükséget sem szenvedtem soha. Négy gyereket neveltem föl, (8 szép unokám van), az élet, miként a korosztályomat általában, nem kényeztetett el. A háborúból is kivettem a részemet, 39-től 45-ig. Amikor az 1908-, 1910-, 1911-ben született tartalékosokat rádión keresztül behívták, nekem is mennem kellett. Ott voltam a felvidéki, az erdélyi, a délvidéki bevonulók között, csak a Don-kanyart úsztam meg. Akkor nősültem ugyanis, és kaptam egy év felmentést, de utána már nem volt pardon, irány az orosz, front. A futás akkor már megkezdődött. Volt részem izgalmakban, noha én tűzvonalban sohasem vontam, a pisztolyomat is csak akkor sütöttem el, ha egy takonykóros lovat kellett '„likvidálnom”. Pákánál a legényemmel együtt leléptem, mert tudtam, ha Pestre megyünk, bekerítenek bennünket. Egy dunántúli alakulattal vonultam nyugat felá, így megmenekültem a fogságtól; 45 decemberében már itthon voltam. Egyy körorvosnak valamiféle járműre szüksége van, hát vettem egy siralmas állapotban levő biciklit. Megjegyzem: régebben már volt egy kis Topolinóm (nagyon kedveltem), de a harcok idején valaki előhúzta a szalmakazalból, ahová elrejtettem. Hat kiló szalqnnát és 10 kiló zsírt adtam a bicikliért, aminek különböző méretű kerekei voltak. Mire sikerült használhatóvá tennem, kiderült, hogy lopott portékát sóztak rám. Az eredeti tulajdonos ráismert, hozta a papírokat, s valóban: a vázon levő szám bizonyította tulajdonjogát. Aztán jött a sertéspestis. Oltani kellett volna, de a Fi- laxia nem adott pengőért szérumot. Csak kukoricáért. Mit tehettünk? Mint egy gabonakereskedő, begyűjtöttem a terményt, egy vagonra valót fölküldtem Budapestre, kísérővel; ennek ellenére eltűnt, belőle öt mázsa, mire a rendeltetési helyére érkezett. Ezután kezdhettem hozzá az oltáshoz. 78 éves. A brucellózistól maga is életre szóló betegséget kapott, emiatt sokszor volt kórházban. Az állatok közül légjobban a lovakat szerette (a lovakhoz éjszaka, betegen is kiment), és a legkedvesebb szórakozása ma is a tarokkjáték. Valaha a siófoki téli kaszinóban 3-4 parti is alakult, ugyanis a község „«nadrágos emberei” általában tudtak („vagy szerettek”, teszi hozzá Laci bácsi) tarokkozni. Manapság viszont egyetlen partit is néhéz már összehozni. Dr. Rajcsányi László köz- tiszteletben álló személyiség Siófokon. Az utcán megsü- vegeük s szinte naponta bekopog hozzá valaki (a régiek közül) jótanácsért, biztató szóért. Jó kedélyű, szellemileg friss, lázas korunk egyetlen eseménye sem kerüli el a figyelmét. Munkássága elismeréseként nemrég a Siófokért emlékéremmel tüntette ki a városi tanács. (Szapudi) A NÍVÖKER KFT. szövetvásárt tart Kaposváron, a Dorottya szálló éttermében! NSZK-import kabátszövet, pamutszövet, bélésanyag több színben, minőségben november 27-től december 2-ig, t amíg a készlet tart. Ugyanitt, ugyanekkor bálás ruházati vásár 150 Ft/kg-os egységáron. Ne feledje, szombaton is nyitva tartunk! NIVÓKER Nyitva tartás: 9—18 óráig Szombaton: 9—12 óráig. KFT (107242)
