Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-25 / 280. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 25., szombat (Folytatás az 1. oldalról.) ország gazdasági kibontakozását segítő tervre és nem az adótörvényre adta igenlő szavazatát. Ám a stabilizáció nem következett be, megalapozatlan, körültekintést nélkülöző rendeletek születtek a későbbiekben. A képviselő javasolta: az ólommentes benzinnel működő személygépkocsikat vámmentesen hozhassák be az állampolgárok, illetve maradjon meg a háromévesnél nem idősebb személyautókra érvényes tízszáza: lékos vám. Mivel- az általános forgalmi adó részletes vitájában többen nem kívántak felszólalná, a törvényhozás megkezdte a vállalkozási nyereségadóról szóló, 1989. évi IX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ne fojtsák el a vállalkozókedvet Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke a vállalkozói képviselőcsoport véleményét összegezte a törvényjavaslatról. Rámutatott: a gazdaság normális működtetéséhez alapvető változásokra van szükség. A belső adórendszert úgy kell alakítani, hogy mihamarabb lehetővé váljon a vállalkozási nyereségadó kulcsának egységes csökkentése 30 százalékra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdálkodó szervezetek számára a társadalombiztosítási járulék a mai rendszerben adójellegű befizetésként jelenik meg, s rontja a gazdálkodás feltételeit. A vállalkozói csoport foh- tosnaik tartja a társadalom- biztosítás mielőbbi leválasztását a költségvetésről, s a járulék mai, 43 százalékos mértékének mintegy 30 százalékra való mérséklését. Javasolják egyben a nyugdíjjárulék csökkentését 6 százalékra. Szorgalmazzák egy olyan új nyugdíjrendszer bevezetését, amely a nyugdíjak reálértékét automatikusan az inflációs rátához igazítja. A vállalkozásbarát környezet megteremtése érdekében azt indítványozzák. hogy állami eszközökből hozzanak létre egy állami garanciavállaló társaságot. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) pártalkalmazott elfogadhatatlannak tartotta, hogy a kormány az állami vagyon utáni részesedés mértékét 18 százalék helyett 20 százalékban kívánja megállapítani. A vállalkozási nyereségadó javasolt kulA vállalkozási nyereségadóról szóló törvénytervezetet a közelmúltban sok vállalat, szövetkezet, valamint vállalkozó tanulmányozta, elsősorban arra keresve a választ, hogy a módosítás milyen mértékben teszi lehetővé az ésszerűbb, jövedelmezőbb gazdálkodást. Tény, mely az előttünk levő tervezetből is látszik, hogy a kormányzat a piaci modell kiteljesedése felé igyekszik a szabályozást továbbfejleszteni. E törvény is a piaci logikájú újraelosztás szándékát jelzi, azzal is, hogy a jövedelmek centralizációját ha szerény mértékben is, de megkísérli. Ismeretes, hogy Somogy fogyó népességű, aprófalvas, iparszegény, mezőgazdasági jellegű megye. Legfontosabb termelőeszközünk a termőföld, amellyel elég mostohán látott el bennünket a természet. A megye 76 tsz-e közül 45 kedvezőtlen termőhelyi adottságú, amelyek a 147 település (a megye községeinek mintegy kétharmada) területén gazdálkodnak. A települések többsége ezernél kisebb lélekszámú, elöregedő, s hiányos infrastruktúrával rendelkezik. A megélhetés fő forrása a sok munkával is szerény és bizonytalan jövedelmet biztosító mezőgazdaság. A térség foglalkoztatási gondjai megoldásának terhét döntően az ott gazdálkodó tárcsáiról szólva megállapította: az 50 százalék körüli, vagy az azt meghaladó adóteher nem ösztönöz a teljesítményfokozásra, s a gazdaság szelektív fejlesztését sem teszi lehetővé. Hangsúlyozta, hogy a vállalkozói kedv elfojtása előbb-utóbb az állami adóbevételek csökkenésében is érezteti hatását. Végezetül megfontolásra ajánlotta a pénzügyi tárcának az állóeszközök beszerzésére fordított kiadások azonnali költségelszámolásának bevezetését. melőszövetkezetek viselik. Ez a teher nem csekély, ha figyelembe vesszük a megye kedvezőtlen adottságú gazdaságainak főbb mutatóit. — Az 1988. évi eszköz- és bérarányos nyereség 1,8 százalékos volt (megyei átlagban 2,5 százalék); — Az 1988. évi 169 millió forint nyereséggel 296 millió forint árkiegészítés áll szemben, amely nélkül gazdálkodásunk veszteséges lenne; — E szövetkezetekben dolgozik a termelőszövetkezeti foglalkoztatottak mintegy 60 százaléka (kb. 13 700 személy), amelynek csak egyharmada (kb. 3900) tevékenykedik az ipari termelésben ; — A hozzájuk tartozó települések egyötödében (32 településen) van tsz által létesített kisebb-nagyobb ipari tevékenység, de ezek közül csak 5—6 tevékenységi kör említésre méltó nagyságrendű és jövedelmezőségű. Somogybán a gazdaságilag elmaradott térségek nagyjából egybeesnek a kedvezőtlen adottságú agrártérségekkel, de azon belül egy szűkebb szövetkezeti kört érintenek. A megye gazdaságilag elmaradott térségeibe 53 települést soroltak be, melyek közül csak 17 helyen van tsz által létrehozott ipari tevékenység, mintegy 1200 foglalkoztatotti létszámmal. Ezen belül a száz feletti foglalkoztatott csak 5 településen van. A törvényjavaslatban szereplő nyereségadó-visszatartásra a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelő- szövetkezetek ipari tevékenységére vonatkozóan az a véleményem, hogy a kedvezmény csökkentett mértékű megtartása mindenképpen szükséges, s nem is csak 1990-re. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a megye kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetei 1988. évben az ipari tevékenységből származó árbevétel mellett szerény mértékű, 3,4 százalékos nyereséget értek el. így a visszatartó nyereségadó nagyságrendje csekély (1988-ban 6,1 millió forint). A mezőgazdasági tevékenység alacsony nyereségtartalma miatt az erre vonatkozó nyereségadó-visszatartás is inkább elvi lehetőségnek tetszik, mintsem érzékelhető nagyságrendű realitásnak. A törvényjavaslatban szereplő adóvisszatartás mértéke több évre vonatkoztatva (a piaci viszonyok kiteljesedése révén) az árcentrum a legrosszabb földeken gazdálkodók költségeit elismeri) kompromisz- szumként tudom elfogadni. Egyértelműen tisztázni és rögzíteni kell, hogy az így megtakarított adóból a kedvezőtlen adottságú agrártérségek milyen módon részesednek. Szükségesnek tartanám a gazdaságilag elmaradott térségek felülvizsgálatát, és a kritériumoknak megfelelő térségekkel való bővítését. Somogybán ez 8—10 tsz-t és 35—40 települést érintene. Tapasztalataim alapján az a meggyőződésem, hogy addig a kedvezőtlen adottságú üzemek kedvezményeinek 1991-es csökkentéséről nem szabad döntenünk, míg az e körbe tartozó szövetkezetek, üzemek támogatási rendszerét a kormány nem oldja meg. Ezért javaslom a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 11. paragrafusa h. pontjából törölni az 1990. évi időpontot. (Folytatás a 3. oldaton.) Tartsák meg a kedvezményeket Pásztohy András felszólalása Az Országos Választási Bizottság közleménye „Tisztelt Választópolgárok! 1989. november 26-án, vasárnap népszavazás lesz, amely 6 órától 18 óráig tart. A választójog gyakorlása a választópolgárok szabad elhatározásán alapul. Mindazok a választópolgárok, akik a választói nyilvántartásba történő felvételről nem ^kaptak értesítést, személyi igazolványuk bemutatásával a lakóhelyük szerinti szavazóhelyiségben szavazhatnak. E joguk gyakorlásának segítése valamennyi érintett helyi választási szerv kötelessége. Kérünk minden választópolgárt, a választási szerveket, a pártokat és a társadalmi szervezeteket, hogy maradéktalanul tartsák be a törvényi előírásokat. Valamennyiünk közös érdeke, hogy a népszavazás méltóság- teljesen, kiemelkedő jelentőségének megfelelő körülmények között történjék.” A MEGYEI TANÁCS KÖZLEMÉNYE Az Országgyűlés a választójogi törvény alapján az Országos Választási Bizottságot az SZDSZ, a Fidesz, valamint az MSZDP-n kívül a Független Kisgazda- és Földmunkás Párt, valamint a Magyar Szocialista Párt delegáltjaival is kiegészítette. Ennek megfelelően a Somogy Megyei (területi) Választási Bizottságba a Független Kisgazda- és Földmunkás Párt Balatoni Károly nyugdíjas pincemestert, Kaposvár, Május 1. u. 33/fo, a Magyar Szocialista Párt dr. Tóth Miklós MSZP párt- alkalmazottat, Kaposvár, Hegyi u. 10 D, IV/4. szám alatti lakost tagként delegálta. A Megyei Választási Bizottság így nyolc főre egészült ki. A tegnap delegált személyek letették az esküt. Népszavazási útmutató November 26-án, vasárnap országszerte közel 12 000 szavazókörzetben reggel 6 órától 18, illetve 20 óráig lehet a szavazatokat leadni a következő négy kérdésre. 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására ? 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonáról ? 4. Feloszlassák-e a munkásőrséget? Az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott és az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott. Tehát mind a négy kérdésre külön-külön kell válaszolni igennel vagy nemmel, mégpedig úgy, hogy a megfelelő szócska fölött levő négyzetbe egy X vagy plusz jelet kell elhelyezni. Abban* az esetben, ha az állami népességnyilvántartás pontatlansága miatt valaki kimaradt a nyilvántár- tásból és ez csak a szavazás napján derül ki, a szavazat- számláló bizottságtól kérheti a választók nyilvántartásába való felvételét. Ilyen esetben az állampolgárnak állandó lakóhelyét a személyi igazolványával kell bizonyítania, s ha állandó lakóhelye a szavazókör területén van, fölveszik őt a választók nyilvántartásába, amennyiben nem szerepel a választójoggal nem rendelkezők névjegyzékén. Aki nem kapott kopogtatócédulát vagy esetleg elvesztette, az állandó lakóhelye szerinti szavazókörben személyi igazolványával is szavazhat, ameny- nyiben szerepel a választók névjegyzékén. Azok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak állandó lakóhelyükön, az állandó lakóhely szerinti illetékes tanácstól kapott igazolással másutt is leadhatják szavazatukat. Fontos tudnivaló, hogy a szavazást megelőző nap 0 órájától választási kampányt folytatni tilos, valamint az is, hogy a szavazás napján 20 óra előtt választási részeredményt nyilvánosságra hozni ugyancsak tilos. A szavazatok összesítése számítógépes rendszerrel történik, az urnák lezárása után a megyeszékhelyeken gyűjtik össze a szavazatokat, illetve a választási bizottságok jegyzőkönyveit, s továbbítják az összesített adatokat az Országos Választási Bizottság parlamenti központjába. A szavazás eredményéről előzetes adatokat várhatóan november 26-án, az éjszakai órákban hoznak nyilvánosságra. (Magyar Távirati Iroda) Lemondott Milos Jakes, és a CSKP KB elnöksége, titkársága Lemondott Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, a Központi'Bizottság elnöksége és titkársága — jelentette be a CTK-hírügynökség. „Az új nemzedék ismét életre keltette az emberarcú szocializmus eszméjét” — hangoztatta péntek délután a prágai Vencel téren Alexander Dubcek. Ezen a napon minden eddiginél többen, legkevesebb három- százezren gyűltek össze a csehszlovák főváros nevezetes terén, a múlt héten létrejött polgári fórum szervezőinek hívására. A tömeg üdvrivalgásban tört ki, amikor Dubcek, az 1968-as prágai tavasz legendás vezetője megkezdte beszédét. A CSKP egykori főtitkára támogatásáról biztosította a polgári fórumot. Ismét Ceausescu „Teljes egységben és egyöntetűen” választották meg Nocolae Ceausescut a Román Kommunista Párt főtitkárának a XIV. párt- kongresszus pénteki zárónapján. Ceausescu ezúttal hatodjára lett az RKP főtitkára, 1965 óta megszakítás nélkül tölti be a legmagasabb párttisztséget. Friss zsömle, régi forma Tegnap délután beindították a kaposvári kenyérgyár felújított zsömlegyártó vonalát. A rekonstrukció 5 millió forintba került, s eredményeként ma reggeltől a vásárlók a régi, megszokott és kedvelt pékárut vásárolhatják. Küldöttértekezlet Balatonföldváron ÖNÁLLÓSÁGRA TÖREKVŐ KISKERESKEDŐK A kiskereskedők országos küldöttértekezletét tartották tegnap Balatonföldváron. A 42 ezer tag képviseletében mintegy 120-an vettek részt a tanácskozáson, amelynek legfőbb napirendi pontja volt: döntsön a választmány arról, hogy a lehetőségek közül melyik az, amely a Kisosz helyi szervezeteinek önállóvá válását a leghatásosabban segítheti. Mert azzal mindenki egyetértett, hogy a központi irányításról át kell térni a helyi szervezetek önkormányzatára. — A testület kellő körültekintéssel dönthet az ügyben — mondta dr. Baradlai György, a kiskereskedők országos szervezetének elnöke —, hiszen külön munkabizottság csaknem 15 oldalas írásos jelentésben tájékoztatta e témáról a tanácskozás résztvevőit. A jövőben a magánkereskedők, az egyéni és társas vállalkozók érdekképviseletét szövetségi rendszerben látnák el. Az országos szervezetünk alapvető hármas funkciója az (érdekvédelem, az érdekképviselet és az_ érdekközvetítés) ebben a 'formában is megmarad. — A kiskereskedelmi munka adminisztrációját, szerintünk egyszerűsíteni kell. Statisztikáink alapján — ha csak a taglétszámot tekintjük — a vállalkozói kedv emelkedik. Figyelemre méltó adat viszont az. hogy öt év alatt a 40 ezer fő szinte kicserélődött; ez jelzi, hogy igen komoly problémák vannak. A bizonytalanság nem használ a vállalkozásnak, s nem használ a magyar gazdaságnak sem. A somogyi kiskereskedőket a tanácskozáson hat küldött képviseli. Közülük Hajdinák József hozzászólásával is támogatja a jogi és gazdasági önállósodást. Élelmiszer-kiviteli tilalom A kormány sajtóirodája közli: lakossági, képviselői kezdeményezésre, a Minisztertanács utasítására tárcaközi bizottság megvizsgálta a határ menti megyékben a bevásárlóturizmus miatt kialakult ellátási helyzetet, a vásárlások technikai körülményeit. Az árukínálat bővítésére megtett ellátásszervezési, a bolti kapacitások bővítését szolgáló intézkedések ellenére a feszültség nem enyhült, néhány helyen a helyzet kritikussá vált. A hazai lakosság ellátási érdekeit, a vásárlási körülmények romlásának megakadályozását szem előtt tartva, a kormány a bizottság javaslata alapján arra a döntésre kényszerült, hogy az élelmiszerekre vonatkozó kiviteli tilalmat — értékhatárra való tekintet nélkül — átmenetileg kiterjeszti tőkehús- és húskészítményekre, étolajra, margarinra, vajra, sajtokra, cukorra, hántolt rizsre, fűszerpaprikára, pa- radicsompüre-konzervre, továbbá karácsonyi fenyőfára. Az intézkedés 1989. november 25-én 0 órától lép életbe. Az élelmiszer-kiviteli korlátozás nem vonatkozik a külföldiek valutáért árusító üzletekben történő vásárlásaira, valamint a belföldiek által kivihető útiélelmiszerekre. (MTI) Befejeződött az Országgyűlés
