Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-22 / 277. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 22., szerda TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) hogy az Országgyűlés mentse fel tisztsége alól!” — írja a kormányfő, egyszersmind tájékoztatta az Országgyűlést, hogy az új környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter megválasztására később tesz javaslatot. Ezután az elnök Maróthy Lászlónak adta meg a szót. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter bevezetőül elmondta: nem új keletű elhatározásának alapvetően politikai oka van. A kormánynak az ország érdekében stabilizáló tényezőnek kell maradnia, ezt azonban nehezíti, hogy nincs mögötte meghatározó erejű politikai párt. Az egymással vetélkedő, s győzni akaró politikai erők nincsenek tekintettel arra, hogy győzelmüknek milyen ára lehet. E rendkívüli helyzetben a számításba jöhető politikai erőknek támogatniuk kell a kormányt — hangoztatta Maróthy László —, s ezt kívánja tenni elhatározott lépésével ő maga is. A továbbiakban kifejtette, hogy lemondását nem akarta addig benyújtani, amíg az Országgyűlés ismételten meg nem tárgyalja a dunai vízlépcső ügyét. Két éve, amióta e témával foglalkozik, meggyőződéssel vallja, hogy az építkezést és annak üzemeltetését a környezetvédelmi követelményeknek kell alárendelni, de azt is fontos szempontnak tartja, hogy hozzon hasznot is az országnak. Mint megjegyezte, időközben módja lett volna álláspontját „elegánsan” megváltoztatni, amint ezt sokan megtették. A felelős magatartáshoz azonban véleménye szerint figyelembe kell venni az ország előre látható energetikai problémáit, a hazánkat Európával összekötő hajózható vízi út szükségességét; az árvíz- védelmi követelményeket — amelyek a vízlépcső nélkül újabb költségeket jelentenek —, s végül a „szemérmes hallgatással övezett” kártérítési ügyeket, amelyek további súlyos anyagi terheket rónak az elszegényedő lakosságra. Maróthy László végül a vízlépcső kapcsán közállapotaink rendezetlenségéről szólt. Kijelentette: sem az országnak, sem önmagának nem kíván olyan demokráciát, amelyben nincs helye felelősségteljes ellenvéleménynek, ahol folyamatos támadásnak teszik ki magukat azok, akik határozottan vállalják ellentétes álláspontjukat. Ezután került sor a miniszter fölmentéséről szóló szavazásra. Az indítvány mellett 135, ellene 124 képviselő voksolt. Tekintetbe véve a 66 tartózkodást is, a javaslat nem kapta meg a többséget. A döntés értelmezése körül tanácstalanság támadt, majd dr. Horváth Jenő képviselő indítványára az elnök szünetet rendelt el, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság foglaljon állást ez ügyben. Kétórás huzavona A Maróthy László fölmentése körüli értelmezési vita csaknem két órán át húzódott. A jogi bizottság ülése elé utalt kérdés abban foglalható össze, hogy a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter maga jelen tette-e be lemondását posztjáról, vagy a kormányfő kérte-e minisztere felmentését. Hogy a problémát az Országgyűlés tisztábban lássa, Németh Miklós a szünet után felolvasta azt a levelet,, amelyet Maróthy László intézett hozzá, bejelentve lemondását. A levélben Maróthy László hangoztatja: „A kormány korábbi ülésén már jeleztem, most írásban megerősítem, hogy miniszteri megbízatásomat visszaadom.” Németh Miklós elnézést kért az értelmezési zűrzavar miatt a parlamenttől, mert a kormány levele, amely Maróthy László lemondásáról értesítette az Országgyűlést, pontatlanul fogalmazódott. A kormányfő nem a miniszter felmentését kéri az Országgyűléstől, hanem lemondásának tudomásul vételét. Lényegében ezt erősítette meg Horváth Jenő a jogi bizottság részéről is. Emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács tagjainak jogállásáról intézkedő 198Ö. évi IX. törvény előírásai irányadóak a szóban forgó problémára is. Abban az esetben. amikor a miniszter maga mond le posztjáról, a parlament egyszerűen tudomásul veszi döntését. Az értelmezési vita után röviden szót kért az érintett fél, Maróthy László is. Hangoztatta : korábbi szavai és a levél is egyértelműen biSágváron a Szabad Demokraták Szövetsége Siófok és környékének szervezete választási propagáló szórólapja mellé rövid felhívást tűzött: „Nincs még vezetékes ivóvíz. Ne fizessen a vízműtársulatnak.’’ — Az egész falu fel van háborodva — mondta Szigeti József tanácselnök. — Keresett már háromgyerekes családanya is, aki Siófokról hordja haza a főzni való vizet. Sírva kérdezte: mégsem lesz vizünk, a lakosság 78 százaléka belépett a vízmű- társulatba és vállalta: portánként 40 ezer forinttal hozzájárul a költségekhez (ezt tíz év alatt kell kifizetni). Enélkül szóba sem jöhetett volna az építkezés — a 80 millió forintos összköltségből 37 milliót a lazonyítja, hogy saját elhatározásáról van szó, amikor megválik posztjától. A félreértések elkerülése végett a leköszönő miniszter leszögezte: mindeddig a legjobb kollegiális viszonyban dolgozott a miniszterelnökkel; a kormányfő részéről nem merült fel kezdeményezés a lemondásra. Maróthy László végezetül köszönetét mondott a parlamentnek a vele szemben tanúsított megértésért. A parlament tudomásul vette Maróthy László lemondását. Németh Miklós beveietője Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke a hároméves kormányprogram beterjesztése előtt kért szót. Elmondotta: a Magyar Köztársaság kikiáltásával az átmenet egy fontos szakasza lezárult, és minőségileg új szakasz kezdődött. Amíg a demokratikus jogállam alapintézményeinek megalkotásában könnyű volt a közös nevezőt. megtalálni, addig a gazdasági válság megoldását célzó kormányzati törekvéseket sokan szívesen megtorpedóznák. Azért, mert politikai érdekeik a parlament és a kormány konstruktív viszonyának megbontását kívánják, vagy mert nem látják be a lehetséges cselekvés korlátáit, a szükséges cselekvés elkerülhetetlen voltát. — Vitathatatlan — folytatta —, hogy amiről hamarosan dönteni kell, azt kosság vállalt magára. Ság- váron, Somban és Nyimben a kivitelező Dunántúli Regionális Vízművek mintegy 30 kilométer csővezetéket már le is fektetett. A falu 25 éve vár a vízre. Az idén telkenként négyezer forintot kell befizetni a lakosságnak. .Eddig közel félmilliót adtak össze — több mint 3 millióval még tartoznak. Ha a bojkottfelhívást az emberek megfogadják, akkor nem tudjuk kifizetni a kivitelezőket és a munka leáll. A falusiak kinyomozták, hogy Németh Péter a felhívás értelmi szerzője. Természetesen őt is megkerestük. Elmondta, hogy az SZDSZ nem a vízvezeték létesítését bojkottálja. — 1985 óta fizeti a lakosnem fogják tízezrek ujjongva üdvözölni a Kossuth téren, mint tették a köztársaság kikiáltásakor. De a kormány és a parlament munkáját ne az motiválja, hogy a döntéseket e helyzetben ünnepeljék, a népet, az ország jövőjét kell szolgálni. Most jött el az idő, amikor a politikai reformok nagyobb lendületet adhatnak a gazdaság rendbetételéhez. Az előttünk álló feladatok megoldásához még szorosabb együttműködésre van szükség a kormány és a parlament között. Nem egymással kell konfrontálódnunk, hanem a valósággal. Ezután Németh Miklós tájékoztatást adott a képviselőknek az ország valós adósság- helyzetéről. — Mindenki előtt világos, hogy az ország külső adóssága óriási mértékű, és hatalmas terhet jelent. A kérdést az emberek egyszerűen úgy teszik fel: mondjuk már meg végre, mennyi is az adósságunk, és számoljunk el azzal, hova tettük azt a -rengeteg pénzt. A probléma gyökere a sztálinizmus gazdaságpolitikai gyakorlatához nyúlik vissza. A sztálinizmus szocialista politikai gazdaságtana szerint a szocializmus abban is magasabb rendű a kapitalizmusnál, hogy a mindenről gondoskodó központi költségvetés legalábbis egyensúlyban van, a hiány pedig a rosszul működő kapitalista gazdaságok sajátja. így a szocialista országok költségvetésében sohasem volt hiány, legalábbis nyilvánosan nem. Amikor ság a tehót — mondta —, és most mégis a lakosság nyakába akarják varrni az építés költségét. A víznek állami pénzből kell megvalósulnia, s akkor az érvényben levő jogszabályok szerint a lakosságtól mindösz- sze 8300 forintot követelhetne a tanács. Javasoljuk a helyi önkormányzatnak, hogy kezdjen tárgyalásokat az SZDSZ-szel — nekünk vannak gyakorlati elképzeléseink. A falvak elnéptelenedése ellen nemcsak szólnunk, de tennünk is kell — folytatta. — Ne fizessenek az emberek, ameddig nincs készen a munka, nem folyik csapjukból a víz. A tanácselnök minden indulat nélkül beszél Németh Péterről. Mint mondja, a PARDON AZ MDF SIÓFOKI SZERVEZETE A NYILVÁNOSSÁGRÓL ÉS A POFONRÓL Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter és Glatz -Ferenc művelődésügyi miniszter Egyéni, avagy közérdek az 1970-es évek elején kialakult óriási világpiaci árváltozásokról a politikai vezetés azt állította, hogy ezek ránk nem lehetnek hatással, akkor ezt a felfogást tükröztetni kellett a pénzügyi mérlegekben is. Ez meg is történt. Miközben a költségvetés hatalmas kiadásokkal védte meg a vállalatokat és a' lakosságot a külső hatásoktól, a gazdaság nem termelte meg az ehhez szükséges jövedelmet. Eltitkolt pénzügyi adatok A költségvetés egyensúlya ennek következtében nyilvánosan nem tükrözte ezt az ellentmondást, vagyis a valóságosnál sokszorosan kisebb hiányt publikáltak. A rendszer, a dogma, az MSZMP gazdaságpolitikájának és döntési rendszerének logikája diktálta ezt, s az ország, úgy is . élt, mintha minden rendben ment volna. Nőtt az életszínvonal, szinte stabilak voltak az árak, senki munkahelye nem került veszélybe. De az élet igazi törvényeit áthágni nem lehetett, valamiből fizetni kellett a látszólag nyugodt fejlődést. Ezt külföldi hitelekből tették, s így néhány évig valóban többet fogyasztott és költött beruházásra az ország, mint saját jövedelme megengedte volna. Az 1971—1979 közötti időszakban emiatt fel is halmozódott mintegy 9 milliárd dollár adósság. És ak(Folytatás a 3. oldalon) fiatalember volt az, aki még a munka kezdetén felállt Nyimben egy gyűlésen és aggódva kérdezte: mi lesz velük, ha nem írja alá a falu lakóinak legalább 51 százaléka a víztársulathoz való csatlakozást? Az utóbbi hetekben mindhárom településen lezajlottak a falugyűlések, melyen sem a szervezet, sem Németh Péter nem vett részt, nem Szólt problémájáról. Németh Péter arról tájékoztatott: a választási kampányuk szerves részének tekintik a felhívást. — Azt' pedig, ha a lakosság nem fizet, akkor leáll a munka: fenyegetésnek, zsarolásnak tekintem — mondta. Tény: a lakosság többsége elemi erővel felháborodott. Kinek jó ez a bojkott? — kérdezik, mert tudják: ha nem fizetnek, sosem lesz vizük. Az állam pénztárcája üres. Sajnos. (Czene) Veszélyes csapda a kierőszakolt népszavazás Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata Sajnálatunkat fejezzük ki, hogy a Somogyi Néplap tudósítója nem kapott kellő tájékoztatást az MDF Megyei Egyeztető Tanácsa (MET) péntek esti üléséről. Ezzel kapcsolatban némi pontosítást és magyarázatot tartunk szükségesnek kp- zölni. Szeretnénk mindenkivel tudatni, hogy a Siófoki Fórum (MDF Siófok) közgyűlései ellenkező határozat hiányában (amire egyébként még nem volt példa) nyilvánosak. Ezt működési szabályzatunk 2. 6. 1. pontja világosan kimondja. A MET soros ülésén jelenlévő 12 másik szervezet képviselői azonban nyílt szavazást kértek arról, hogy a tudósító jelen legyen-e vagy sem. Nekünk, mint házigazdáknak, tiszteletben kellett tartanunk a velünk ellentétesen szavazó többség akaratát. Itt jegyezzük meg, hogy — ellentétben a cikkben foglaltakkal — ezt a megbeszélést nem a népszavazás megvitatása céljából hívtuk össze, hanem — mint már említettük — a MET soros üléséről volt szó. Az események azonban úgy hozták, hogy az MDF Országos Elnökségének bojkottfelhívása került a vita középpontjába. Az általunk igen értékesnek tekintett vita 9 óra utánig elhúzódott, és a vita hevében — sajnos — megfeledkeztünk arról, hogy a tudósítót, Czene Attilát ígéretünkhöz híven 18.30-ig tájékoztassuk a fejleményekről. Ezt most pótoljuk, és tájékoztatjuk a tisztelt olvasót, hogy a fent említett vitát követően már csak egy napirendi pontban döntöttünk : megválasztottuk Somogy megye második küldöttjét az M!DF Országos Választmányába Szecsődi László boglárlellei lakos személyében, Levelünket pedig hadd zárjuk az ismert angol szállóige szabad fordításával : Nincs sértés, ha nincs sértő szándék! A Siófoki Fórum Elnöksége (Köszönjük a gyors és korrekt választ. A szerk.) A november 26-i népszavazás négy igenje mellett agitáló szervezetek félrevezető propagandája következtében nagyfokú bizonytalanság, tájékozatlanság és zavar mutatkozik a széles közvéleményben. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége emiatt szükségesnek .tartja tisztázni a következőket. 1. Nem igaz az az állítás, hogy a parlamenti választás előtt a nép által megválasztott köztársasági elnök hatalma ellenőrizhetetlen és korlátozhatatlan lenne; nem igaz, hogy visszaállíthatná a diktatúrát! Jogkörét az új alkotmány pontosan körülhatárolja, szilárd jogbiztosítékok akadályozzák meg esetleges egyeduralmi törekvéseit (vétójoga nincs, rendelkezései csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek, szükségállapotot önállóan nem hirdethet ki stb.). 2. Nem igaz az állítás, hogy aki távol marad, a múltra szavaz! Ha a népszavazás 50 százalékos részvétel híján eredménytelen, nincs második forduló, a parlament döntései érvényesek maradnak: a munkásőrséget feloszlatták, a pártok munkahelyi működését betiltották, vagyonukkal el kell számolniuk, s januárban köztársasági elnököt választhat a nép. 3. Ha az első kérdésre nemmel, a többire igennel válaszolnak a szavazók, ugyanez lesz az eredmény. 4. Négy igen esetén a munkásőrségre, a munkahelyi pártműködésre és a pártvagyonra vonatkozó parlamenti döntések érvényben maradnak, de a nép nem választhat köztársasági elnököt! • Ez a mostani kierőszakolt népszavazás veszélyes csap-, da a tájékozatlan nemzet számára. A négy közül három kérdésben már döntött a parlament. Az ezekről való újbóli szavazás teljesen fölösleges, csak arra szolgál, hogy az ezekre a kérdésekre adandó nyilvánvaló igenek mellé odalophassanak egy olyan igent is, amellyel a nép lemond az elnökválasztás jogáról. Mindezt világos, becsületes politikai érvek helyett fizetett rádió- és tv-reklá- mokkal akarják elérni. Arra számítanak, hogy a munkásőrség elleni indulatok hevében a becsapott tömegek az első kérdésre is igent mondanak. Ez az „igen” azonban valójában „nem”-et jelent. Nemet az elnökválasztásra, nemet a gyors és rendezett átmenetre. Ez az üzlet ráadásul 530 millióba kerül. (Az Országos Választási Elnökség adata a népszavazás költségeiről!) Mindezek alapján azt javasoljuk az MDF tagjainak, a velünk rokonszenvezőknek és mindazoknak, akik felelősséget éreznek a mielőbbi békés átmenet megvalósulásáért és a nemzet sorsáért, hogy távolmaradásukkal foglaljanak állást november 26-án. Ez nem jelenti a népszavazás bojkottját, a szavazatszedő bizottságokba jelentkezett tagjainkat ezért arra kérjük, feltétlenül vegyenek részt az ellenőrző munkában, s akadályozzák meg, hogy szabálytalanságok és visszaélések történhessenek. (OS)
