Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-22 / 277. szám

Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 277. szám Ára: 4,30 Ft ___________________________________________1989. november 22., Szerda Ö sszeült az Országgyűlés Vita a kormány hároméves programjáról LEMONDOTT MARÓTHY LÁSZLÓ Most imár el sem képzelhető egy par­lamenti ülésszak kezdete huzavona, az időt fölöslegesen fecsérlő kitérők nélkül. A T. Ház némi jogi bizonytalanság után fogadta el Maróthy László környezetvé­delmi és vízgazdálkodási miniszter le­mondását. Egy képviselői javaslat nyo­mán ezen az Országgyűlésen tárgyalják meg a Parlament feloszlását és a válasz­tások kiírását március 11-re. Németh Miklós, a kormány hároméves gazdasági programját alapozta meg hoz­zászólásával. Egyetértés fogadta, hogy tiszta lappal új történelmi szakasz kez­dődjön. A kormányfő elismerte az utóbbi évek kapkodását, a szükségintézkedések rossz hatását is. Sajnos, az ország adósságcsapdája na­gyon szorító. A nyugati országok több­sége határozott reformpolitikát, követke­zetes gazdaságpolitikát és rendezett, bé­kés átmenetet vár. Kemenes Ernő, az Or­szágos Tervhivatal elnöke a kormány 1990—92. évi gazdaságpolitikai programjá­ról tartott tájékoztatót. Mi atyánk a somogyi megyeházán Megalakult a megyei vallásügyi tanács Kedd délelőtt néhány perccel 10 óra után meg­kezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka. Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke a napi­rend ismertetése előtt beje­lentette: az ülésszak előre­láthatólag négy napig tart. Tájékoztatta a plénum tag­jait arról, hogy dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet kép­viselői mandátumáról lemon­dott, a Nógrád megyei 6. számú választókörzet pót­képviselője azonban a meg­bízatást nem vállalta. Szólt arról is, hogy a nemzetisé­gek és az egyházak képvi­seletére, közjogi szerepük intézményesítésére vonatko­zó tervezet még nem készült el, azt a kormány csak a decemberi ülésszakra tudja benyújtani. Fodor István el­mondta: a mostani ülésszak­ra 13 interpelláció, és 12 kér­dés érkezett a képviselőktől. A törvényhozás elsőiként önálló képviselői indítvá­nyok napirendre tűzéséről döntött. Szirtestté dr. Tom- sits Erika (Budapest, 22 vk.) ' 63 képviselőtársával együtt a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény alapján népszavazás elrendelését kezdeményezte a nemzeti ünnepek, illetve az állami ünnepek meghatározására. A képviselőnő indoklásában rámutatott: e kérdésben a Parlament nem dönthet anélkül, hogy a nép véle­ményét megismerné. Ameny- nyiben a kormányzat úgy határoz — tette hozzá —, hogy a jelenlegi Parlament­nek nem kívánja benyújtani a törvényjavaslatot a nem­zeti ünnepekről, a népsza­vazási kezdeményezéstől el­áll. A kormány nevében — rövid, a padsorok közötti konzultáció után Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt: a Minisztertanács nem ennek a Parlamentnek kívánja benyújtani a javas­latot. Az indítványtól en­nek nyomán a képviselők elálltak. Ezután úgy döntöttek, hogy Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) 18 képviselő támo­gatásával a gazdálkodó szer­vezetek és a gazdasági társa­ságok átalakulásáról szóló törvény módosítására tett önálló indítványát decemberi ülésszakán tűzi napirendre az Országgyűlés. Ugyancsak ekkor döntenek dr. Kará­csonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.) indítványáról az egészségügyi törvény módo­sítása tárgyában. Dr. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m., 12. vk.) visszavonta a vállalkozási törvény mó­dosítására benyújtott indít­ványát, mert garanciát ka­Németh Miklós miniszter­elnök beszél pott arra, hogy a kérdés jog­szabályértelmezéssel meg­nyugtató módon tisztázható, s a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke saját hatáskörben meg­teszi a szükséges intézkedé­seket. Lékai Gusztáv. (Haj- dú-Bihar m., 13. vk.) a szak­képzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló, 1988. évi XXII. törvény mó­dosítását indítványozta. A kulturális bizottság a kér­dés napirendé tűzését nem támogatta, mivel azt az ok­tatási törvény átfogó módo­sításával együttesen célszerű megtárgyalni. A képviselő — miután Glatz Ferenc műve­lődési minszter jelezte, hogy a tervek szerint a jövő év első negyedévének végére az oktatási törvény átfogó módosítása elkészül — visz- szavonta indítványát. Javaslat az Országgyűlés feloszlásáról A tárgysorozat ismerteté­se előtt Bánffy György (Bu­dapest, 4. vk) ügyrendi kér­désben kért szót. A képvi­selő megítélése szerint a gazdasági és a kormányzati téren válságos helyzet ala­kult ki. Ennék további rom­lása veszélyeztetheti a Par­lament által már elfogadott törvények maradéktalan megvalósítását is. A továb­bi ellehetetlenüléstől a nem­zetet szerinte úgy lehetne megmenteni, ha az Ország- gyűlés december 11-i ha­tállyal — megbízatásának lejárta előtt — kimondaná feloszlását. Ezzel tegye le­hetővé, hogy az ideiglenes köztársasági elnök — az al­kotmány előírásának meg­felelően — 1990. március 11-ére kiírhassa az ország- gyűlési választásokat. Az al­kotmány 28. szakasza 40. pa­ragrafusának 6. pontja ér­telmében a jelenlegi Ország- gyűlés tovább folytatja ere­detileg beterjesztett tervei szerint munkáját, az új Par­lament első üléséig. Javasol­ta azt is, hogy a köztársa­sági elnök megválasztását ugyancsak március 11-ére tűzzék ki. Amennyiben a novemberi népszavazás az új Parlamentre bízza az el­nökválasztást, ez a határo­zat érvényét veszítené. A képviselő kérte az Ország- gyűlés megbízott elnökét: tegye lehetővé, hogy javas­latát az illetékes bizottságok és képviselő csoportok meg­tárgyalhassák. A felvetett indítvány megtárgyalására Fodor István ígéretet tett. A plénum ezután elfogad­ta az ülésszak tárgysoroza­tát: 1. Személyi kérdés; 2. Tájékoztató a Minisz­tertanács 1990—1992. é.vi gaz­daságpolitikai programjáról; 3. Tájékoztató a Magyar Köztársaság 1990. évi költ­ségvetésének irányelveiről; 4. A magánszemélyek jö­vedelemadójáról szóló tör­vényjavaslat, az általános forgalmi adóról szóló tör­vényjavaslat, a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni része­sedésről szóló törvényjavas­lat tárgyalása; 5. Az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosí­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. Az alkotmány módosí­tásával összefüggésben a Magyar Népköztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi "V. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat: a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény, a büntető el­járásról szóló törvény, vala­mint a büntetésekről és in­tézkedésekről szóló törvény- erejű rendelet módosításá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. A Munka Törvényköny­ve módosításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása; 8. A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslat tárgyalása; 9. Az 1995-re tervezett Bu- dapest—iBécs világkiállítás előkészületeiről szóló tájé­koztató megvitatása; 10. Tájékoztató a pártok költségvetési támogatásáról az általános választásokig terjedő időszakra; 11. Interpellációk, kérdé­sek; 12. Bejelentések, nyilatko­zatok; 13. Személyi javaslatok tárgyalása az Alkotmánybí­róság tagjairól, valamint az Állami Számvevőszék elnök­helyetteséről. Az első napirendi pont tárgyalásának bevezető­jeként dr. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője felol­vasta Németh Miklós mi­niszterelnök levelét, amely dr. Fodor Istvánnak, a Par- , lament megbízott elnökének tudomására hozza, hogy Ma­róthy László környezetvé­delmi és vízgazdálkodási miniszter X989. november 9-én benyújtotta lemondá­sát. „Erre tekintettel kérem, (Folytatás a 2. oldalon.) Ha egy országban nem jók (félreérthetőek és nem iga­zán a gondok enyhítését szolgálók) a törvények, azt polgárai szenvedik meg. Ez lehetne a mottója a kapos­vári kisiparosok küldött- gyűlésénék, amelyen hat- vanhármam (a várt 93 he­lyett) képviselték a me­gyeszékhelynek és környé­kének 2375 kisiparosát. Ami ugyanis ezen a tanácskozá­son — főként az elmúlt há­romévi munkát illetően — elhangzott, ezt bizonyítja. Már a beszámoló és Csiszár Lászlóné alapszervezeti tit­kár szóbeli kiegészítője is érzékeltette a gondokat. A bajokat jelzi többek között, hogy a főfoglalkozású kis­iparosok száma 104-gyel, a munkaviszony mellett vala­milyen mesterséget űzőké pedig 97-tel csökkent. Ez a nagyarányú visszaesés az 1987—88-ban bevezetett adó­törvény miatt következett be. A kisiparosok véleménye az utóbbi három év tevé­kenységéről nagyon megosz­lott. A felszólalók egy része csupán a sötét színeket fes­tette; bírálták a tanácsot, a kisiparosokhoz fűződő „med­dő viszonya” miatt, az alap­szervezetet a bürokratizmu­sáért és a tagságot is a kö­Tegnap — az országban Somogybán elsőként — a megyei tanácson megalakult a megyei vallásügyi tanács. Dr. Gyenesei István, a megyei és a vallásügyi ta­nács elnöke megnyitójában elmondta, hogy az új szer­vezet célja a helyi önkor­mányzat felekezetekkel meglévő kapcsolatainak új alapokra helyezése, az egy­házak autonómiájának ki­alakítása, a felekezetek kö­zötti egyenjogúság biztosí­tása, az állam és a pártok egyházpolitikájának szét­választása. Szerinte az egy­házaknak ma sok feladata van a településfeljesztésben, a nevelésben és . oktatásban, sőt az egészségügyben és a szociális ellátásban is. A vallásügyi tanács al- elnöke dr. Kerékgyártó Ist­ván, a megyetanács elnöki és önkormányzati hivatalá­nak vezetője, titkára Hor­váth István egyházügyi re­ferens. Tagjai a megyei ta­nács tisztségviselőin kívül a Somogybán lévő katolikus, református, evangélikus, ad­ventista, baptista, methodis- ta, evangéliumi pünkösdi egyház, az izraelita feleke­zet képviselői, valamint a megyei főépítész, a műem­léki albizottság elnöke és dr. Sárközi Eszter ügyvéd. Révai József prépost ja­vasolta, hogy a jelenlevők mondják el közösen a „Mi atyánk”^at. Mivel ez ellen senkinek nem volt kifogása, meg is történt, amire már rég nem volt példa. zönyéért. A Kiosz-tól a ha­tékonyabb érdekképvisele­tet, a tanácstól, a műhely­gondok ígért megoldását, a tagságtól a szervezeti gyű­léseken való megjelenést kérték többek között szá­mon (pl. Ili Gyula, Kele­men István). Sokan úgy lát­ják, hogy a kormány részé­ről csak szólam a kisipar, a vállalkozások támogatá­sa, ezért aztán a mesterem- • berek nagy része úgyszólván tengeti az életét és az ipar abbahagyásának gondolatá­val foglalkozik. Fejlesztésre gondolni sem mer, hiszen ez utóbbihoz több évre ér­vényes rendeletek, szabá. lyok kellenének. Mások vi­szont dicsérték az alapszer­vezeti apparátus tevékeny­ségét (pl. Kocsis Sándorné szabó, Semperger István kőműves). Talán a leghevesebb vita ama gazdasági munkakö­zösség körül dúlt, amelyet az alapszervezet vezetősége azért hozott létre, hogy se­gítse az utóbb túlságos ad­minisztrációval megterhelt kisiparosokat a könyvveze­tésben. Létét azonban töb­ben megkérdőjelezték. Az­tán minden tisztázódott: a gmk-ból a kisiparosoknak van elsősorban haszna, hi­szen könyvelésüket jóval kevesebbért végzi el, mint Dr. Kerékgyártó István a helyi és a megyei önkor­mányzati törvény szabályo­zási koncepcióját ismertette a jelenlevőkkel. Említette, hogy jelenleg 67 önkor­mányzat van a megyében. Az új koncepció szerint várhatóan 159—200 lesz jö­vőre. Ezek működésében szerep vár a papokra is. Bellái Zoltán esperes, a re­formátus egyház képviselő­je az időközben munkaérte­kezletté átalakult alakuló­ülésen szóvá tette, hogy a megyében 20—25 olyan re­formátus templom van, amelyhez nem tartozik gyü­lekezet. Kifejezte abbéli ag­godalmát, hogy a jövőben falu sem fog tartozni ezek­hez a templomokhoz. Révai József megemlítette, hogy a marcali templom félmillió forintot kap az államtól a felújításra, ám ugyanakkor visszafizetnek adó címén 1,5 milliót. Lipkovits Tibor az izraeliták képviselője az olyan rendezvények ellen emelt szót, mint amilyen a KÖSZ-é volt az oktatási igazgatóság épületében. Az egyházak képviselői ezután még órákig sorolták gondjaikat. Dr. Gyenesei István azzal a kéréssel bú­csúzott a tanács tagjaitól, hogy legközelebbi ülésükön legyen mindenkinek egy olyan jegyzete, amiben a felvetett problémák megol­dásáról, vagy meg nem ol­dásáról számol be. a külső szakemberek, akik bizony 15—20 ezer forintot is elkérnek. Nem valószínű ezek után, hogy az új veze­tőség, amelynek feladatává tették a gmk tevékenységé­nek vizsgálatát, megszün­tetné ezt a vállalkozást, leg­följebb bizonyos alaki, for­mai hibákat nyeseget le. felszólalt a gyűlésen Papp János városi tanácselnök is és kérdésekre válaszolt. El­mondta többek között, hogy a megyében kevés a nagy jövedelmű ember, ezért ki­csi a befolyt adó is, amely, mint köztudomású, a költ­ségvetés része, így kevesebb a város pénze is. Szerinte sok üzlethelyiség épült, ezeket azonban a kiskereske­dők vásárolták meg. To­vábbra is csak karácsony és húsvét előtt lehet sátoros kirakodás a Kossuth téren. Az iparosszékház tulajdon­joga, megyei hatáskör, ké­sőbb visszatérnek rá. A küldöttgyűlés megvá­lasztotta az új vezetőséget. Az alapszervezeti elnökség elnöke Márton Ferenc göllei géplakatos. A két helyettes: III Gyula asztalos és Mátés Tibor víz-, gáz-, központi­fűtés-szerelő. Az alapszerve­zet titkára ismét Csiszár Lászlóné lett. (Szegedi) Balázs Andor Valódi vállalkozásbarát intézkedéseket! Kaposvári kisiparosok küldöttgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom