Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-21 / 276. szám
1989. november 21., kedd Somogyi Néplap 3 Balatoni Szövetség alakul Elkészült az alapszabály-tervezet Fontos csomagot szállít ezekben a napokban a Ba- laton-parti települések tanácsaira a posta. A Balatonpart Települési önkormányzatainak Szövetsége alapszabályzatának tervezetét hatfős előkészítő bizottság állította össze — ketten-ketten a tó mellett gazdálkodó három megye: Somogy, Zala és Veszprém parti településeinek képviseletében. A bizottság vezetőjével, dr. Fili- szár Tiborral (aki „civilben" a Siófoki Városi Tanács vb- titkára) arról beszélgettünk: melyek azok a közös érdekek, amelyek mentén szövetségbe tömörül a 37 település, illetve milyen keretet ad a tartalomnak a most postázott alapszabályzat-tervezet? — A Balaton védelme a partján lévő települések ön- kormányzatainak összehangolt intézkedését igényli — mondta. — Fontosnak tartjuk, hogy a Balatont érintő ágazati és kormányzati szintű döntések meghozatala előtt a szövetség tagjai egyeztessék álláspontjukat, alakítsák ki közös véleményüket és ezt hozzák a döntéshozók tudomására. Nem tartható tovább az a gyakorlat, mely szerint a fejünk fölött, a megkérdezésünk nélkül hozzák a döntéseket, a végrehajtásban adódó problémákkal (melyeket a rossz döntések okoznak) pedig mi kínlódunk meg. Az állandó lakosság és az üdülőnépesség zavartalan együttélése csak a kölcsönös előnyök közös feltárásával lehetséges. A jogot akarjuk, hogy beleszólhassunk: mi történjen a parton. — Milyen viszonyt alakítanak ki a Balaton kérdésében érdekelt' más szervezetekkel? — Nem vitatjuk a megyék még hosszú távon indokolt közigazgatási szerepkörét és elismerjük az állami szervek jogszabályokban biztosított jogait is. Tarthatatlan azonban a tanácsok kézfel- emelői szerepkörre kárhoz- tatása. A Balatoni Intéző Bizottság elnökségében egyáltalán nincsenek képviselve az önkormányzatok — egyetlen érintett tanács képvise■ lője sem szerepel a testületben! Mi nem vitatjuk a BIB-nek a Balaton fejlesz^ tésében betöltött szerepét, nem kérdőjelezzük meg mivoltát sem. De abban az értelemben már eljárt felette az idő, hogy pénzosztó szerepet töltsön be. Ezt a funkciót azonban mi sem akarjuk felvállalni, véleményünk szerint a Balatonra szánt kormányzati pénzt normatív módon kell elosztani. A kormány ismerje el ezeknek a településeknek a pluszter- hét, és az önkormányzat maga dönthesse el: hány WC-re van szükség a területén? Az általánosan jelentkező problémák megoldását keressük. Alapkérdés, hogy ezentúl ne lehessen kijátszani egymás ellen a tanácsokat — a Balaton olyan speciális kérdéseket hordoz, melyeket egyeztetni kell. Gondolok itt arra: eddig a minisztérium határozta meg, melyik kategóriába tartozik az adott település, mennyi legyen az üdülőhelyi díj stb. Távlati célként megfogalmaztuk, hogy tanácsadója, aktív segítője kíván lenni a kormánynak, mely a Balaton, mint nemzeti kincs értékei megtartásának első számú felelőse. — A Balatoni Szövetség egy fölöttes önkormányzat szerepét kívánja betölteni? — Nem, erről szó sincs. Feladatunknak a hasznosítható tapasztalatok átadását, s ezzel a Balaton-part köz- igazgatása színvonalának emelését tekintjük. Ajánlásokat teszünk, segítünk a döntésben, a tapasztalatokat intézményesen tudjuk átadni. Képviselhetjük bármely tagunkat kifelé! — Látnak-e arra garanciát, hogy figyelembe veszik a szövetség létezését, munkáját? — Garancia erre nincs. Egyetlen kapaszkodónk a nyilvánosság, mert jogi eszközzel nem rendelkezünk, ha érdekeinkkel mégis ellentétes döntések születnének. Az biztos, .hogy kormányzati szinten nem fogják figyelembe venni Balatonszent- györgy vagy Révfülöp érdekeit, de amennyiben közösen lépünk fel, nem lehet megkerülni a kérdést. Több százezer állandó lakosról és több millió vendégéjszakáról van ugyanis szó. Jogilag elismertetjük, a bíróságon bejegyeztetjük a szervezetet. Segítségünk azonban leginkább a jól felfogott érdek lehet: a keszthelyi öböl szennyezettsége, az autópálya, a kerékpárutak, a regionális víz- és szennyvíz kérdése a tó körül közügy. Egyébként, ha valahol is megfogalmazható, hogy van regionális érdek, akkor ez a Balaton-partra vonatkozik. — Miképpen fog működni a szövetség? — Nem hozunk létre adminisztratív szervezetet. A legfőbb szerv a közgyűlés, melynek tagja egyaránt egy- egy szavazati joggal az ösz- szes település. (A 37-ből kilenc ma még csak elöljárósággal rendelkezik.) Évente legalább kétszer össze kell hívni — illetve akkor, amennyiben ezt öt tag (a cél megjelölésével) az elnökségnél indítványozza. Az elnökség két közgyűlés között a Balatoni Szövetség testületi előkészitő, végrehajtó szerve. Tagja az ötévi időtartamra választott elnök, az ügyvezető titkár, valamint az öt állandó bizottság (mint jogi és igazgatási, közgazdasági, településellátási, környezetvédelmi, idegenforgalmi és propaganda) vezetője. A szövetségen belül ütköztetniük kell a véleményeket, hogy kiderüljön: mi a közös érdek? A határozatok meghozatalához egyszerű többség szükséges, de a határozat csak saját szerveinkre vonatkozik ! — Milyen elképzelésekkel kezdi meg munkáját például az idegenforgalmi és propagandabizottság? — A szakbizotság 3 állandó tagból fog állni, és a témától függően önkormányzaton kívülit, vagy a szak- igazgatásban dolgozókat is bevon a munkába, vagyis szaktanácsadó testületként működik. Nekünk nem az egyes településeket, hanem a Balaton egészét kell eladnunk. Igaz, minden nyáron kitehetnénk a partra a megtelt táblát, de még mindig rengeteg a rejtett tartalék, számos erőforrás van a tóban, ami kihasználatlan. Ne 37 automatizált egységből álljon igazgatása — komplexen kell hasznosítani. Célszerű lenne összehangolni a három megyében működő idegenforgalmi vállalatok és a Mahart munkáját: vegyék jobban figyelembe egymás létezését. A külföldi tőke érvényesülését ma még sok minden gátolja az országban. De a Balaton az a része hazánknak, ahová először fog „bejönni”. A lehetőségeket ismerve a szövetség kiajánlási szándékkal is elő fog állni. Segíteni akarunk egymásnak eligazodni a dzsungelben: a banki ügyletekben, vegyes vállalkozásban járatos szakemberek segítségével csak egyszer kell kitaposnunk az ösvényt, aztán a tapasztalat átadható egymásnak. Szeretnénk föltárni a vállalkozó típusú tanács lehetőségeit — mindenképpen el kell kerülnünk például, hogy a helyi adók bevezetésekor Fonyódon majd többet adózzon a „maszek”, mint Bala- tonfüreden. — Miképp jelenhetnek meg lakossági vélemények a szövetség munkájában? — A helyi tanácsokon keresztül mindenki bekapcsolódhat a munkába. Sőt, nagyon szeretnénk, ha mind többen ezt tennék. A tényleges tevékenység az új évtől várható — december közepén kerül sor az alakuló közgyűlésre. Az alapszabályzaton túl javaslatot teszünk a szervezet székhelyére (Siófok), elnökére (dr. Gáti István, a siófoki városi tanács idén nyugdíjba vonult elnöke) és vagyoni megalapozására (minden lakos után 2 forintot fizet évente ön- kormányzata). A Somogy megyei tanácsok vetették föl áprilisban a javaslatot: az érdekeltek hozzanak létre szövetséget a balatoni régiókban. Október folyamán már 24 tanács jelezte szándéknyilatkozatban: csatlakozni kíván a szervezethez. Most az alap- szabályzat pontosítása, vitája folyik a Balaton-parti településeken. Czene Attila Betakarítási finálé Kedvezett az utóbbi hetek időjárása Megyénk gazdaságaiban is befejezéséhez közeledik a cukorrépa és a kukorica betakarítása. Az elmúlt hetek kedvező időjárása nagyban segítette az őszi munkákat, bár a cukoripari szakemberek szerint a répa legjobb helye a földiben van egészen a feldolgozásig. Természetesen a most következő lehűlés miatt megnehezednének a munkák, jobb tehát a biztonságos prizmákban tudni a további fel- dolgoznivalót. Megyénkben mintegy 75 ezer hektárról kellett a kukoricabetakarításról gondoskodni, a gazdaságok 3000 hektáron termesztettek cukorrépát. — Arukukoricánkat már betakarítottuk, kisebb meny- nyiségben pattogatnivaló kukorica található még a földeken. Gépeink folyamatosan dolgoznak, a szárítóüzem kapacitásához kell igazítani a kombájnmunkákat — mondta Pohner János, a kaposfői termelőszövetkezet elnökhelyettese. Tóth János, a hetesi Vi- kár Béla Termelőszövetkezei elnöke . szintén a szárítókapacitásra hivatkozott, amikor a még hátralevő 300 hektárnyi kukoricát említette. A már betakarított 700 hektárról átlagosan 77 mázsás termést könyvelhettek el az idén Hetesen. Magyaratádon rekordtermést jegyezhettek az idén: a cukorrépa ugyanis 66 tonnát adott hektáronként. — 560 hektáron .termesztettünk idén kukoricát, mintegy 100 hektár van már csak hátra, 8 tonnás termésátlagot érünk el — mondta Änderte István elnök. A csökölyi határban még soha nem végeztek a betakarítási munkákkal november 16-áig. Ez is bekövetkezett. Talajadottságaink ismeretében az 5,5 tonnás termésátlag jónak mondható — tudtuk meg Balogh Imre termelőszövetkezeti elnöktől. Kiragadott példáink jól jellemzik a somogyi állapotokat. Szépen megerősödtek az utóbbi hetekben az őszi vetések is, ahol az anyagi lehetőségek engedték, nagy- adagú műtrágyázással segítik a vegetációt. A közelgő tél beállta előtt még elvégzik a szükséges növényvédelmi munkákat, az áttelelés biztonsága a továbbiakban már az időjáráson múlik. Mészáros A helyi önkormányzat gazdálkodásának lehetőségei Nagyon fontos területe az önkormányzatiság megteremtésének a gazdálkodás szabályozása. Mert alkothatunk mi akármilyen demokratikus, modern önkormányzati törvényt, ha az önkormányzatoknak nem lesz pénzük ahhoz, hogy önmagukat fenntartsák, vagy nem tudnak megfelelően gazdálkodni a vagyonukkal. A gazdálkodás sok területen vár beszabályozásra, illetve az eddigi szabályozás módosítására. Az elmúlt évtizedben a központi költségvetésből a községek egyre kisebb arányban részesedtek. A helyi tanácsok pénzügyi önállóságot akkor kaptak, amikor a források beszűkültek. A költségvetés jelenlegi könyvelési rendszere bonyolult, összetett, a laikus számára áttekinthetetlen. A jövő önkormányzatának választott képviselői hogyan tudnak megalapozott döntést hozni a pénzügyi helyzet ismeretének hiányában? Ezért kérem és kezdeményezem, hogy a várható új költség- vetési reform részeként a tanácsi szervezet jelenlegi könyvelési rendszerét vizsgálják felül, és egyszerűbb számvitelt vezessenek be! Tegyék az egyszerű ember számára is hozzáférhetővé, érthetővé a pénzügyi folyamatokat! Javaslom a könyvelési napló és költséghelyenként egyszerűsített bevételi és kiadási lapok vezetését. Ha arra törekszünk, hogy az önkormányzat tagjai is eligazodjanak a tanács számviteli rendjében, akkor az egyszerűsítésnek ezt az útját kell követni. Az is járható út lenne, hogy maga az önkormányzat döntse el. hogy milyen rendszerben kíván könyvelni. A cél csak egy lehet, a reális és tisztakezű gazdálkodás. Hogyan tudnánk elképzelni saját bevételeink alakulását? A te- lepülésfeljesztés terén az önkéntes felajánlás mellé minimum 50 százalékos központi támogatást kell biztosítani a helyi önkormányzatoknak. Ezzel is érdekeltté tennénk a választópolgárokat a település fejlesztésében. A községekben képződő bevételek maradjanak a településen! Például a kezelésünkben levő szeszfőzdének egy év alatt 1 millió 200 ezer forintos bevétele volt. Ebből 900 ezer forintot fizettünk be az államnak adóként. A megmaradt pénzből a munkabért és az üzemviteli költséget sem tudjuk biztosítani. Ilyen szabályozók mellett nem vagyunk érdekeltté téve a bevétel növelésében, holott erre minden lehetőségünk megvan. Ha. bérbe adnánk az üzemet, akkor a bérlő e szolgáltatáson biztosan meggazdagodna, mert más rendszer szerint adózna. Érdekeltté kell tenni az önkormányzatokat bevételeik növelésében! Az adózásban egységes szabályozókat kell működtetni! Nem számottevő összeget képvisel, de ellentmondásossága miatt mégis említést érdemel a szabálysértési pénzbírság befizetése. Ha az elkövető a kiszabott bírságot egy összegben kívánja kifizetni, akkor illetékbélyeggel teheti ezt, melyből a helyi tanácsnak semmilyen bevétele nem származik. Amennyiben a bírságolt személy munkabérének letiltására kerül sor, úgy a bírság a helyi tanács bevételét képezi. A szabálysértési pénzbírság a jövőben legyen a helyi önkormányzat bevétele! Saját bevételeink növelésének egyik módja lehetne az is, hogy a településen működő mező- gazdasági szervezeteket érdekeltté tesszük abban, hogy a kényszervágásra ítélt állatokat időben szállítsák a vágóhídra. Somogy megye szarvasmarha-állománya az 1988. évi adatok alapján több mint 30 ezer állatból áll. Ebből közel 1500 került kényszervágásra, melynek 66 százaléka (ezer állattetem) — valakiknek a mulasztása, illetve a rossz szabályozás miatt — a dögkút- ba került. A helyi tanácsok kényszervágás esetén 4 százalék kezelési költséget számolhatnak fel. Ma, amikor hús- ellátási zavarok vannak az országban, megengedhetjük-e, hogy kto. 200 tonna húst kiviigyünk a dögkútba? A szabályozókat úgy kell kialakítani, hogy mindenkinek (a gazdálkodó szervnek, a tanácsnak, a biztosítónak) egyaránt érdeke legyen az, hogy ez a húsmennyiség kimérésre kerüljön! Üjabb bevételi lehetőséget jelenthet az úgynevezett úthasználati díj adó formájában történő beszedése is. Minden településen adott egy úthálózat, amely lakossági pénzből, különböző minőségben épült. A mező- és erdőgazdasági üzemek több tonna teherbírású gépeikkel a község kezelésében lévő utakat tönkreteszik. Az önkormányzatoknak legyen joguk arra, hogy a gépjárműpark mennyiségétől, teherbírásától függően úthasználati díjat fizettessenek ezekkel az üzemekkel! A jelenlegi szabályozási rendszer szerint a gyermekintézményeknél jelentkező térítési díj-, illetve lakbérhátralékot bírósági úton lehet behajtani. Ez az eljárás legtöbbször eredménytelen. Teremtsünk lehetőséget ezen összegek egyszerűsített formában, közadók módjára történő beszedésére! Semmiféle pótadó bevezetésével nem értek egyet. Az erre irányuló törekvésekét elvetem. Felesleges és veszélyes az egyszerű ember kilátástalan és amúgy is rossz anyagi helyzetét még tovább súlyosbítani. Az iparosok és a kereskedők adóját ne az APEH állapítsa meg, hanem a helyi önkormányzat hatósági szerve, és az önkormányzati bevétel legyen. A helyi önkormányzat ugyanis — a tevékenységnek a lakosság életében betöltött fontossága alapján — reálisabban tudja azt mérlegelni, hogy kit részesítsen adókedvezményben, mint a távoli APEH. Summázva az elmondottakat, egy biztost lehet itt a legmodernebb elméleti alapokon álló önkormányzat is, ám ha nem épit utat. járdát, szennyvízcsatornát, ha nem foglalkozik környezetvédelemmel, akkor a lakosság elégedetlenségét fogja kivívni. Csik László Nagybajom tanácselnöke VITA
