Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-15 / 271. szám

Somogyi XLV. évfolyam, 271. szám NAPILAP Ára: 4,30 Ft 1989. november 15., szerda Nemzetközi hírügynökségi tanácskozás Budapesten Pálos Tamás, az MTI vezérigazgatója megnyitja a tanács­kozást Kaposvárra látogat Pozsgay Imre Kaposvárra látogat hol­nap Pozsgay Imre állam- miniszter, az MSZP el­nökségi tagja. A vendé­get 16 órakor a sétálóut­cában fogadja majd Papp János, a városi és dr. Gyenesei István, a me­gyei tanács elnöke, vala­mint Mihalics Veronika, az MSZP városi szerve­zőbizottságának elnöke. A közös séta során tá­jékoztatják a minisztert a város és lakóinak éle­téről, s ugyanitt arra is mód lesz, hogy bárki be­szélgethessen a vendég­gel. 19 órakor a Kilián György városi művelődé­si központban kezdődik politikai nagygyűlés, me­lyen beszédet mond Pozs­gay Imre. A nagygyűlés­re minden érdeklődőt várnak. A neves politikus pénteken reggel utazik el Somogyból. Közép- és Kelet-Európá­bái, Ázsiából, Afrikából é^ Latin-Amerikából 16 ország 25 hír-, sajtó- és képügy­nökségének vezérigazgatói, elnökei és főszerkesztői kezdték meg tanácskozásu­kat kedden Budapesten. A résztvevők arról tárgyalnak, mit tehetnek az információ- áramlásban kulcsszerepet betöltő hírügynökségek an­nak érdekében, hogy a saj­tó, a rádió és a televízió nyílt, őszinte és hiteles tá­jékoztató munkájával még eredményesebben szolgál­hassa az egyes országokban végbemenő politikai, társa­dalmi és gazdasági refor­mok, a haladás és a béke ügyét. FITTVIZSGA A HELYSZÍNEN Életmód és egészség «!» Megnyílt Siófokon az egészségvédelmi hónap „Egészség legyen, a többit majd valahogy megvesszük" — idézte a régi grúz köz­mondást tegnap a Somogy megyei egészségnevelési, egészségvédelmil hónapok ünnepélyes megnyitóján a házigazda, Siófok város ta­nácselnök-helyettese, Somo­gyi Gyula. Dr. Koncz Gábor megyei főorvoshelyettes megnyitó- beszédében adatokkal bizo­nyította : több figyelmet szükséges fordítanunk az egészség megőrzésére. — Megyénkben évente 1500-zal többen halálozrtak el, mint ahányan születnek — mond­ta. — 19,5 százalék a 60 éven felüliek aránya, a szülések száma pedig 20 év alatt a felére csökkent. A 154 kör­zeti Oirvos 1,5 millió beteget lát el évente — az egészég- ügy a szociális ellátással együtt évi 2 milliárd forint­ba kerül Somogybán. Megyénkben nincs AlDS-es beteg. Elgondolkodtató vi­szont: a 348 ezer lakosból 12 ezren járnak rendszere­sen idegbeteg-gondozói ke­zelésre. 1400 általános, és 480 középiskolásnak van felmentése torna alól.. — Az adatok és az élet- színvonal romlása között nincs direkt összefüggés — mondta előadásában dr. Frenkl Róbert professzor, tanszékvezető főiskolai ta­nár, az Országos Egészség- nevelési Intézet igazgatója. — Igaz, a kérdés is jogos: miképp lehet a növekvő sze­génység és infláció keretei- között vállalni az egészség- védő programot? Az önszer­veződés eddig sportegyesü- letekben valósult meg — a most alakuló pártokat meg kell nyerni: építsék be prog­ramjukba a humán megúju­lást, az egészségvédelmet is! Rossz eset, amikor az ál­dozatot tesszük bűnössé, mondván: vigyázzon ő az egészségére! Mert az élet az egészségmegőrző program ellen dolgozik. A Dél-bala­toni Kulturális Központban a plakát- és gyermekrajz-ki- állítás mellé termékbemuta­tót szerveztek tej- és sütő­ipari termékekből. A köjál és a városi kórház szakem­bereinek segítségével fittsé­gi vizsgálatot is végeztek a helyszínen — a vállalkozók több mint felének magas volt a yérnyomása. (Czene) Ülést tartott a megyei tanács vb „Kis pénzek" hoztak nagy vitát A Kapos Volán kilenc leánya — Visszavont támogatások A hatékonyság és a gaz­daságosság volt a kulcsszó a megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülé­sén. Néhány nagyobb és sok „apró” tétel fölött döntött a testület. Ezt megelőzően azonban egyetértelt azzal, hogy a Kapos Volán vegyes profilú közlekedési leányvállalato­kat alapítson a megyében. Kovács Béla, a tanács fő­osztályvezetője az írásos elő­terjesztést indokolva1 kifej­tette: a vállalat szervezeté­nek teljes átalakítását a működési feltételekben be­következett változások indo­kolják. A mai szervezet ugyanis nem képes a megváltozott piaci körülmények között eredményesen dolgozni. Ezért szükség volt arra, hogy meg­tartva a nagyvállalati elő­nyöket is, a kisvállalatok rugalmasságával alkalmaz­kodjon a piaci változásdk- hoz. A döntést, hogy a Ka­pos Volán Vállalat kilenc leányvállalat keretében kí­vánja ezentúl tevékenységét folytatni, alapos felmérő­munka előzte meg. A közüze­mi feladatokat azonban ezentúl is a vállalati köz­pont látja el. Dr. de Sorgó Tibor, a Ka­pos Volán igazgatója azt a véleményét hangoztatta, hogy a leányvállalati struk­túra viszonylag szűk jogi önállóságot biztosít. Azért választották ezt, mert a vál­lalatnak közüzemi szolgálta­tó tevékenységben ellátási felelőssége van. S ennek tel­jesítését csak ilyen körül­mények között lehet biztosí­tani. Így ugyanis megmarad a központ beleszólási lehető­sége. Ha tisztázódik, hogy a jövőben miként alakul az ellátási felelősség, akkor to­vább lép majd a vállalat: valószínű kft.-ket szervez­nek a mostani leányvállala­tok helyett. A Kapós Volán leányvállalatai a követke­zők: a tabi, a siófoki, a mar­cali, a nagyatádi, a barcsi, valamint a járműfenntartá­si, a helyközi személyforgal­mi, a helyi személyforgalmi és a darabáru. A megyei tanács vb ülé­sén mindig vannak „egyéb” jelzővel illetett előterjeszté­sek. Ezek általában nem vi­tát, hanem döntést igénylő témák. Tegnap azonban élénk vita kerekedett a dön­tés előtt. A tanács központi költségvetési tartalékából különböző szervezetek ré­szére száz-négyszázezer fo­rint összegű támogatást igé­nyeltek. Dr. Bors István és Boda János vb-tag azt tet­te szóvá, hogy ezeknek az összegeknek az odaítéléséről, a jogosultság elbírálásáról miért egy testületnek, és miért nem a szakapparátus­nak kell döntenie? Szerintük a testületnek az volna a fel­adata, hogy elszámoltassa a szakapparátust. Tarthatatlan a pénzek ilyen oodaítélésé- nek rendje azért is, mert a döntés mindig sürgős, a tes­tület viszont havonta csak egyszer ülésezik. Szerintük az önkormányzatisághoz hoz­zátartozik az is, hogy önál­lóan — de a felelőssségiet is vállalva — döntsön a szak­apparátus a tanács által ki­jelölt irányoknak megfele­lően. Hasonló vitát váltott ki az is, amikor a megyei ta­nács foglalkoztatáspolitikai alapjából biztosítható támo­gatások elnyerésére érkezett pályázatok sorsáról döntöt­tek. A vb-tagok egy részé­nek véleménye szerint e pá­lyázatok alapján a pénzek odaítélése tipikusan elosztó funkció, s a tanácsnak az lenne a jó, ha az elosztás helyett vállalkozhatna. Vi­tába szállt ezzel a véle­ménnyel Brandtmüller Ist­ván tanácselnök-helyettes. Szerinte a megyei tanács so­ha nem lesz vállalkozó, hi­szen a felelőssége a terület- fejlesztéssel kapcsolatos, s ebben az esetben állami pénzekből a munkahelyte­remtést támogatja az elma­radott gazdasági térségek­ben. Az viszont elhangzott a testület ülésén, hogy ezeket az egymillió forintnál min­den esetben kisebb támoga­tásokat nem feltételek nél­kül kívánja a vállalkozók­nak juttatni a tanács vb. Szerződésben kell vállalni a vállalkozóknak, hogy a te­vékenységet, amelyhez tá­mogatást igényelnek, öt évig fenntartják. Ha ezt nem te­szik, a tanács banki inkasz- szóval hívja vissza a pénzt. Meg is tette ezt tegnapi ülé­sén egy másik ügy kapcsán a végrehajtó bizottság. Területfejlesztési és szer­vezési alapból korábban tá­mogatta a csurgói Napsugár Ruhaipari Szövetkezetei, a tabi Béke Tsz-t, a zalai Al­katrészfelújító és Bontó Üzemének korszerűsítése ér­dekében,, valamint a Tabi Városi Tanácsot egy tanul­mányterv elkészítésében. A vb megállapítása szerint a Napsugár szövetkezet módo­sította és csökkentette re­konstrukciós programját, és nem tud annyival több em­bert foglalkoztatni, mint amennyit a szerződésben vállalt. A vb ezért felmond­ta1 a támogatási szerződést azzal, hogy a csökkentett programnak megfelelően — a pályázati feltételek alap­ján — legfeljebb 600 ezer forint igénybevételéről új szerződés keretében lehet szó. A tabi tsz pedig lemon­dott piaci okok miatt a ter­vezett beruházásról, s ezért mondták fel a szerződést. A tabi tanács pedig eltekintett a tanulmányterv készítésé­től, és ezért visszavonta a megyei tanács vb a koráb­ban odaítélt összeget. Kishal, amelytől tartanak a nagyok OSZTRÁK-MAGYAR VÁLLALKOZÁS A jó minőségű import barkács- és szerszámgépek drágák. Olcsóbban is hoz­zá .lehet jutni, ezért vi­szont Bécsbe kell utazni. Ez esetben korántsem az út fáradalmai okozzák a legnagyobb gondot... A nemrégiben alakult oszt­rák—magyar közös vállal­kozás a Willi Kft. kezde­ményezése, hogy Kapos­váron nyit ilyen gépeket a hazai áraknál olcsóbban árusító üzletet, korántsem halva született. A cég létrejöttének mód­ja csaknem valószínűtlen. Egy vállalkozó szellemű, műszaki munkakörben dolgozó, s persze németül is beszélő kaposvári fia­talember, Egres József, az egyik Mariahilfer strassei Willi üzletben vásárolt fúrót. Ott jegyezte meg, hogy jó volna egy ilyen üzlet nálunk is ... Néhány nappal később a neves WILLI! — VILI? osztrák nagykereskedő le­vélben arról érdeklődött, hogy komolyan gondolta-e, amit mondott. Az akkor még bizonytalan igent kö­vetően a vállalat alapítási kérvénye hetek alatt meg­járta a két ország keres­kedelmi minisztériumait, és a bécsi kereskedelmi kamarát, s mindenütt se­gítőkész támogatással ta­lálkozott. így jött létre a kft. a minimális egymillió forintos alaptőkével. Azért nem sokkal nagyobbal, mert az 50 százalékban társtulajdonos Egres Jó­zsef családi házának el­adásából csak ennyit tu­dót befektetni. Sejthető, hogy ez ad összeg a már Kaposvár felé tartó több mint 500 szerszámgép ér­tékét sem fedezi... Csak­hogy az osztrák partner nem volt kicsinyes. Egy­szerűen 500 ezer forintra értékeli küldött árukész­letét. Hogy részéről kész ráfizetés, hogy egyes gé­peket kezdetben majd fél­áron ad? Ö tudja, hogy kell egy üzletet beindíta­ni. Nem nehéz megsejteni, hogy jóllehet minivállal- kozásról van szó, olyan kis hal ez — amely a klasszikus tételre cáfolva — akár a nagyokat is föl­falhatja, ha nem vigyáz­nak. Annyi bizonyos, hogy a kaposvári Willi üzlet mozdulásra kényszeríti majd a hasonló profilú ha­zai nagyvállalatokat. Ügy, hogy azon a vásárlók nyernek. Ha az üzlet az elképze­léseknek megfelelően be­indul, az kb. egy százalék­kal növeli majd az egész üzlethálózattal rendelke­ző osztrák partner nyere­ségét. Figyelemre méltó, hogy a bécsi kereskedő ezért az egy százalékért hajlandó az erőfeszítésre és kockázatvállalásra ... Hiába, ő azt is tudja, ho­gyan vetheti meg a lábát az ajtó résében. A jövő hét végén a ka­posvári Ady Endre utcá­ban nyitó üzlettel szem­ben ugyanolyan követel­ményeket támaszt, mint bármelyik ausztriaival szemben. Az, hogy csak készséges lehet a kiszolgá • lás, vagy hogy a meghibá­sodott masináknak a gyár­tó cégnél való javítás után legföljebb egy héten be­lül vissza kell kerülnie a vásárlóhoz, magától érthe­tődé. Ennél is sokatmon­dóbb apróság, hogy a bolt­ban nem lehet poros az áru, a kirakatüvegnek pe­dig ragyognia kell. Hogy ez már reklámsza- gú? Nos, ■ a gyanúnak nincs igazán tétje. Biztos­ra vehető ugyanis, hogy a boltban pusztán az ár és a szolgáltatások alapján is egymásnak adják majd a kilincset a vásárlók. A hazai verseny gyümölcsei még túl éretlenek ahhoz, hogy ne élnének meg bár­minemű reklám nélkül is. Ennek ellenére a reklám- munkában is igazodnak majd az osztrák szokások­hoz. Az első' 500 vásárló például ajándékórát kap. Ügy tartják, a reklámon pénzt megtakarítani any- nyi, mintha valaki az órái állítaná meg azért, hogy időt nyerjen. Végül is a kaposvári Willi üzlet jelentősége nem abban áll, hogy né­hány százan vagy ezren utazás nélkül forintért is kedvező áron vásárolhat­nak Bosch és Black and Decker gépeket. Fontosabb ennél, hogy jozzájárul egy vevőközpontú új kereske­delmi szellem meghonosí­tásához. B. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom