Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-15 / 271. szám

2 Somogyi Néplap 1989. november 15., szerda Helmut Kohl Auschwitzban Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése LESZ-E MISKOLCON BÖLCSÉSZEGYETEM ? Horn Péter végezetül ja­vasolta, hogy elveiben ért­senek egyet a kezdeménye­zéssel. Más alternatívát nem látnak, mint hogy a kar a miskolci egyetem kebelén belül működjék. Az elképze­léseket a világbanki elvárá­soknak megfelelően, hozzá­értő szakemberek bevonásá­val részleteiben is meg kell tervezni — mondta, enél- kül ugyanis sem kormányza­ti, sem pedig világbanki tá­mogatást, illetve áldást nem kaphat a miskolci bölcsész­kar. Alapítványok könnyít- hetnének a döntés megho­zatalában; a 80 ezer aláírás lehet népmozgalmi alapít­vány kezdete. Qswiecimben (Auschwitz­ban) meglátogatta az egyko­ri auschwitz—birkenaui ha­láltábort. Megtekintette a helyi múzeumot. A Német- országi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Heinz Galinski, valamint a lengyel főrabbi, Menahem Joskovic társaságában megkoszorúz­ta a haláltábor áldozatainak emlékművét. Kohl és Tadeusz Mazo­wiecki lengyel kormányfő a kora délutáni órákban Var­sóban írta1 alá a tárgyalások eredményeit, a két ország együttműködési terveit rög­zítő terjedelmes dokumen­tumot, majd közös sajtóér­tekezletet tartottak. Kohl látogatása befejeztével el­utazott Varsóból. ahelyett, hogy mentőövet dobnának” Igazi támogatásra van szükség George Bush .amerikai elnök .november 13-án a Fehér Ház­ban a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, .a Szabad­ság-érmet adományozta Lech Walesa-na k Milyen lehetőségek van­nak egy miskolci bölcsész­egyetem, illetve bölcsészet­tudományi kar létrehozásá­nak — ezt mérte föl az Or­szággyűlés kulturális bizott­sága kedden Miskolcon tar­tott ülésén, amelyen az elő­ző nap Sárospatakon kezdett vitát folytatták. Horn Péter, a bizottság elnöke elsőként Kovács Lászlónak, a városi tanács elnökének adta meg a szót. A polgármester áttekintést adott Miskolc történelmi múltjáról, s szólt arról, hogy a 210 ezer lakosú városban 60 ezren tanulnak. Borsodot úgy emlegetik — mondta —, hogy itt az értelmiségiek kö­rében túlsúlyban vannak a műszakiak. Ez az állítás nem igaz, mert valójában nem a műszaki értelmiség számaránya magas, hanem a humán értelmiség igen alacsony. Éppen ezért a me­gye a humán területek, tu­domány, kultúra, művészet, zene, irodalom, általában társadalomtudományok te­rületén nem vívhatott ki magának olyan rangot, mint amilyet hagyományai alap­ján megérdemelne, hiszen például itt működött az or­szág első kőszínháza, és más­fél száz évvel ezelőtt már jo­gi akadémiája is volt a vá­rosnak. Egy évvel ezelőtt kezdett szerveződni a mis­kolci bölcsészegyetemet elő­készítő társaság Gyárfás Ág­nes színháztörténésznek, a megyei kórház könyvtáro­sának irányításával. Eddig összesen 80 ezer támogató aláírást gyűjtöttek. Novem­ber 5-én az előkészítő társa­ság bölcsészegyesületté ala­kult; feladatuknak tekintik a egyetem megszervezését, a konkrét feltételek biztosítá­sát. A magánszemélyeken kívül se szeri, se száma azoknak az intézményeknek, vállalatoknak, gazdálkodó szerveknek, amelyek nem csupán szellemi támogatói az ügynek, hanem készek anya­gi áldozatokat is hozni. A több mint egy éve tartó munka során felkeresték a Művelődési Minisztériumot, hogy a tárca segítse a mis­kolci bölcsészegyetem mi-, előbbi létrejöttét. A tanács­elnök arról is szólt, hogy a város a tárgyi feltételekről is képes gondoskodni. 1. „A politikai folyamatok ma Magyarországon az Egye­sült Államokban megkonst­ruált forgatókönyv szerint zajlanak” — állítja Hánicri Csaba. Nem értem ezeket az ál­talam eddig csak Ribánsz- kytól hallott dohos zamatű pufogtatásokat. Vajon mit konstruáltak meg az USA- ban előre? Azt, hogy a nép nevében fölvett kölcsönöket az uralkodó párt és a KISZ vezetői elherdálják? Vagy talán Nyugaton azért en­gednek ma egyre nagyobb teret a magyar termékek be­áramlásának, hogy a balol­dali mozgalmaink számára ezzel adják meg a kegye­lemdöfést? 2. Azt mondta: „A köz­hangulat ma bizonytalan, félelemtől átitatott. A bi­zonytalanság jórészt érthető, a félelem viszont manipu­lált: a jobboldali pártok, mint az SZDSZ, a Fidesz, a Magyar Október Párt ger­jesztik.” Az emberek való­ban gyakran félnek, hogy az Önök Kormánya tovább nö­A vitában elsőként Man- herz Károly, a felsőoktatást felügyelő művelődési minisi- terhelyettes 'kért szót. Utalt arra, hogy a tárca már a korábbi tárgyalások során sem zárkózott el és a jövő­ben sem fog elzárkózni a kezdeményezéstől. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az előterjesztett anyag szellemével igen, részleteivel azonban nem tud egyetérte­ni, mert azokat nem tartja kimunkáltnak. Egy valódi egyetemhez valódi professzorok, valódi egyetemi feltételek mellett, valódi kutatói háttér kell, Miskolcon azonban minder­re csupán remény van. Két­ségtelen, hogy a nehézipari műszaki egyetem olyan bá­zis lehet, amelyre egy böl­csészeti kar létrehozásánál alapozni lehet. A felsőokta­tás tervezett reformja éppen az oktatás minőségének igen' szigorú fejlesztését irányoz­za elő. A Világbank „meg­röntgenezte” a magyar fel­sőoktatást — mondta el a miniszterhelyettes —, s egyik legnagyobb hibájának azt tartják, hogy agyon­strukturált. A Világbank — ha a magyar felsőoktatás re­formját támogatja — öt-hat regionális egyetemi centrum preferálásán gondolkodik. Jelen esetben ide tartozik Miskolcon kívül Nyíregyhá­za, Debrecen, Sárospatak, valamint Eger. Mindazonál­tal javasolta, hogy a terve­zett kar alapja a Nehézipa­ri Műszaki Egyetem legyen, de csak abban az esetben, ha az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával azt a miskolci egyetem is felvál­lalja. Ehhez kapcsolódva Kovács Ferenc, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem rektora arról szólt, hogy az intézményben már jelenleg is 1600 hallga­tó humán oktatása folyik, s ez az összlétszám 60 száza­léka. Az egyetem 1990. szep­tember 1-jétől — várhatóan már új névvel — tovább akar nyitni a humán tárgyak felé, az európaiság szelle­mében. A vita további részében felszólalók támogatásukról biztosították a kezdeménye­zést. véli a pénzromlást, hogy nem lesz se munka, se ke­nyér. A fiataloknak lakás építésre nincs lehetőségük, családot alapítani nincs ho­va, a munkanélküliség is minket sújt. Az öregek is felnek — alacsony a nyug­díj, a hús és a gyógyszer egyre drágul. Ez gerjeszti a bizonytalanságot, és nem a Fidesz által kimondott igaz­ságok. Az rosszul esett, hogy jobboldalinak mondott ben­nünket! Az Üj Magyar Le­xikon szerint jobboldali = a reakciós, haladásellenes. Az a párt tehát az, amelyik a jelen helyzetben a társadal­mi haladással szemben álil! Amelynek vezetői az elmúlt időkben jelentős előnyöket élveztek — az nevezhető jobboldalinak! Ugye, nem nehéz rájönni, hogy melyik az?! Nem tudom, hogy Hámori Csaba szokott-e vadászni, most azonban' úgy látom, igazán bakot lőtt! Kristóf Csaba a Fkfesz-vátesztmá»r/ tagja „Kelet-Európábán minden­ből kevés van, mindenek­előtt időből”, hangoztatta kedden Lech Walesa, mil­liárdos lengyelországi beru­házásokra szólítva fel Ame­rikát, mielőtt keserű kiáb­rándulásba torkollik a len­gyel szabadság és demokrá­cia. „Ügy érezzük, hogy össze­kötött kezekkel-lábakkal úszunk, miközben a parton a nézők lelkesen éltetnek, ahelyett, hogy mentőövet dobnának”, fogalmazott a Szolidaritás szókimondó ve­zetője az AFL—CIO szak- szervezeti szövetség kong­resszusán. Walesa szólt arról, hogy a Nyugat nem kérdezte meg a lengyeleket, amikor óriási hiteleket adott korábbi ál­lamuknak a nagyzási má­niából született beruházá­sokra — most pedig azt mondják az új kormánynak, hogy óvatosnak Íveli lenniük, hiszen rossz tapasztalataik vannak a lengyeleknek nyújtott hitelekkel. A Nyugat kivárási állás­pontja rendkívül veszélyes a kelet-európai reformokra — hangoztatta keddi elő­adásában Bronislaw Gere­mek, Walesa tanácsadója. A súlyos helyzetben lévő len­gyel gazdaság összemolása kompromittálná a térség egész reformfolyamatát. Ge­Helmut Kohl, az NSZK kancellárja lengyelországi látogatásának utolsó napján remek véleménye szerint egyébként a folyamat elvi­leg ugyan visszafordítható — de ennek rendkívül ma­gas árát senki nem lenne hajlandó megfizetni. Arneny- nyiben a Szovjetunióban ve­zetőváltás következne be, ez időlegesen megállíthatná a reformokat, de azoknak véget nem vethetne — mon­dotta. » « * Az AFL/CIO kongresszu­sán kedden felszólalt For­gács Pál, akit a Magyar Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselőjeként hívtak meg a tanácskozásra. Emlékezte­tett a demokratikus ellen­zék, ezen belül a független szakszervezeti mozgalom meghatározó szerepére a magyarországi átalakulásban és szólt a gazdaság súlyos válságáról, a lakosság több­ségének nehéz helyzetéről. „Magyarországnak nem jó­tékony adományokra, hanem igazi támogatásra van szük­sége, ami elősegíti az ország korszerűsítését és a gazdaság újjáalakítását” — hangoztat­ta. Forgács Pál végül fel­hívta az amerikai szakszer­vezeték figyelmét a zsarnoka hatalma alatt szenvedő ro­mán répre, köztük a két­millió magyarra, valamint a csehek és a szlovákok el­nyomására „elmeszesedett, esztelen rendszerükben”. Össztűz az ellenzékre? Reflexiók Hámori Csaba siófoki beszédére Áz Európai Közösség Phare-terve A hét vezető tőkés ország (az Egyesült Államok, Ka­nada, Japán, Franciaország, az NSZK, Olaszország és Anglia) 1989. július 14—16. között Párizsban tartott csúcsértekezlete megbízta az Európai Közösségek Bizottsá­gát, hogy hangolja össze a lengyel és a magyar reform- folyamat támogatására vál­lalkozó 24 fejlett tőkés or­szág ebbéli tevékenységét. 1989. augusztus 1-jére a Bi­zottság Brüsszelbe összehív­ta a 24-ek első koordinációs értekezletét. Ezen a hét ve­zető tőkés ország, az Európai Közösség (EK) többi állama (Belgium, Dánia, Görögor­szág, Hollandia, Írország, Luxemburg, Portugália, Spa­nyolország) és a hat EFTA- ország (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország), továbbá Auszt­rália, Törökország és Űj- Zéland vett részt. Az EK Miniszteri Tanácsa által jú­lius 27-én hozott határozat végrehajtásának konkrét módozatait kidolgozva meg­szervezték a Lengyelország­nak szóló élelmiszer-gyors­segélyt (130 millió ECU ér­tékben). 1989. szeptember 17—19-én Frans Andriessen, az Euró­pai Közösségek Bizottságá­nak alelnöke, a külkapcso- latok és a kereskedelempoli­tika felelőse látogatást tett Budapesten és Varsóban. Ilyen előkészítés után ter­jesztette elő a bizottság a 24-ek második koordinációs értekezletén — 1989. szep­tember 26-án — a Bhare-ter- vet, amely egyrészt pénzügyi támogatást irányoz elő a re­formokhoz, másrészt a két ország termékeinek közössé­gi piacrajutását kívánja elő­segíteni. A terv elnevezése betűszó, a Lengyelországnak és Magyarországnak gazda­ságuk átalakítására nyújtott segély rövidítése, de „fény­szóró"-'! is jelent. A Phare-terv keretében nyújt az EK Lengyelország­nak ingyenes élelmiszerse­gélyt; ezt zlotyért forgal­mazzák, s az így képződő pénzalapot a két fél által létrehozott paritásos szerv a lengyel mezőgazdaság fej­lesztésére fordítja. A bizott­ság az első 130 müllió ECU-s segélycsomag után újabbat dolgoz ki. A lengyel mező- gazdaságot gépekkel és mű­trágyával is segítik. Ezen felül a közösség pénzügyi támogatást irány­zott elő a reformokhoz, olyan területeken, mint közös be­ruházások elősegítése, a szakmai, elsősorban a me­nedzser képzés támogatása és a környezetvédelem. Ezt szolgálta egyrészt a közös­ségi költségvetésben egy 200 millió ECU-s (220 millió dol­lár, napi árfolyamon) külön lengyel—magyar költségve­tési keret létrehozása. A bi­zottság ehhez még 100 mil­lió ECU-t kért, arányosan, az egyes közösségi tagálla­moktól, s a reformok támo­gatására kész másik 12 or­szágot, köztük az Egyesült Államokat és Japánt a kö­zös akció koordinátoraként további 300 millió ECU fo­lyósítására szólította fel. Ebből tehát összesen 300 millió ECU lenne a közösség saját megajánlása. A közös­ség miniszteri tanácsa jóvá­hagyta a 200 millió ECU-s keretet, amelyet a jövő évi költségvetésből e célokra fordíthatják, s az egyes tag­államok megajánlották a rájuk háruló, összesen 100 rbilliió ECU-s további, kétol­dalú (bár a közösséggel ösz- szehangoltan folyósítandó) keretet. Az Európai Parla­ment, amelytől a közösség költségvetésének jóváhagyá­sa függ, a költségvetésben létesített 200 millió ECU-s hi­telkeretet 300 millióra emel­te. Ez 400 millió ECU-re nö­velné a közösségi hozzájá­rulást, de a bizottság és a miniszteri tanács még nem fogadta el ezt a változtatást. A bizottság javasolta azt is, hogy az EK pénzügyi in­tézményei a közösségen be­lül alkalmazott feltételeknek megfelelő kölcsönöket nyújt­sanak a két reform-ország­nak. A miniszteri tanács en­nek megfelelően 1990—1992- re összesen 1 milliárd ECU (1,1 milliárd dollár) értékben garantálta a közösségi költ­ségvetésből az Európai Be­ruházási Bank (EBB) által a két országnak nyújtandó kölcsönöket, amelyeknek előnyös feltételeit konkrét beruházási tervben pályáz­hatják meg. Séma 300 ivagy a 400 millió ECU-s közösségi keret, sem az EBB-nek nyújtott 1 mil­liárd ECU-s garancia nem tartalmazza, hogy ebből az összegből mennyi jut majd Lengyelország és mennyi Magyarország támogatására, amint a konkrétan támoga­tásban részesítendő progra­mok kijelölése sem történt még meg. A szeptember 26-i akció­tervben a piacrajutás előse­gítését határidő nélkül em­lítették. A bizottság október 12-én konkretizált javaslata alapján a miniszteri tanács november 6-án — január 1- jei hatállyal — megszüntette a. közösség és Magyarország, illetve Lengyelország szer­ződésében egyes cikkek kö­zösségi behozatalának spe­cifikus diszkriminatív — az „állami kereskedelmű- nek minősitett országokat” sújtó — mennyiségi korláto­zásait. Magyarország vo­natkozásában ezek 1995-ig lettek volna még érvényben, s a közösségi országokb, irányuló magyar export mintegy 5 százalékát érin­tették. Az „állami kereske- delmű ország” minősítést azonban a közösség nem szüntette meg. Ugyancsak január 1-jétöl a két reform- országra is kiterjesztette a közösség a fejlődő országok­ra vonatkozó általános ked­vezmények rendszerét (GSP), amely vámmentessé­get, illetve vámkedvezmé­nyeket biztosít az áruk szé­les köre számára — bár a mezőgazdasági cikkekre és a textilipari termékekre vo­natkozó GSP-kedvezmé- nyekről csak november 27- én hoznak döntést a minisz­terek. A bizottság támogatja „nem specifikus” — tehát nemcsak erre az országkör­re vonatkozó — mennyiségi korlátozások feloldását is, mivel azonban itt országok szélesebb körét érintő intéz­kedésről lenne szó, ez hosz- szabb tárgyalást igényel. A „fényszóró-akció” kere­tein belül tehát az Európai Közösség gyors ütemben ki­dolgozta a segítségnyújtás kereteit, s kapcsolatban áll a Nemzetközi Valutaalappal, amely Lengyelországgal és Magyarországgal jelenleg tárgyalásokat folytat á gaz­dasági szanálásra irányuló intézkedésekről. A Valuta­alap és Magyarország meg­egyezése esetén a közösség megtárgyalhatja egy áthida­ló kölcsön nyújtását a ma­gyar fizetési mérleg egyen­súlyának biztositására. Delors és Dumas budapes­ti, illetve varsói látogatása után novemberben a 24-ek újabb összehangoló érte­kezletet tartanak. Decem­ber közepén pedig — elő­reláthatólag 13-án, vagyis már a közösség strassbourgi csúcsértekezlete után, amely­nek egyik fő témája éppen a kelet-európai reformok tá­mogatása lesz — miniszteri, tehát politikai szintű érte­kezletet tart a Phare-terv- ben összefogó 24 ország. A 24-ek közül többen a Phare- terv, és általában a nyugati segítség nagyarányú növe­lését tartják szükségesnek. Bar ács Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom