Somogyi Néplap, 1989. november (45. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-15 / 271. szám
2 Somogyi Néplap 1989. november 15., szerda Helmut Kohl Auschwitzban Az Országgyűlés kulturális bizottságának ülése LESZ-E MISKOLCON BÖLCSÉSZEGYETEM ? Horn Péter végezetül javasolta, hogy elveiben értsenek egyet a kezdeményezéssel. Más alternatívát nem látnak, mint hogy a kar a miskolci egyetem kebelén belül működjék. Az elképzeléseket a világbanki elvárásoknak megfelelően, hozzáértő szakemberek bevonásával részleteiben is meg kell tervezni — mondta, enél- kül ugyanis sem kormányzati, sem pedig világbanki támogatást, illetve áldást nem kaphat a miskolci bölcsészkar. Alapítványok könnyít- hetnének a döntés meghozatalában; a 80 ezer aláírás lehet népmozgalmi alapítvány kezdete. Qswiecimben (Auschwitzban) meglátogatta az egykori auschwitz—birkenaui haláltábort. Megtekintette a helyi múzeumot. A Német- országi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Heinz Galinski, valamint a lengyel főrabbi, Menahem Joskovic társaságában megkoszorúzta a haláltábor áldozatainak emlékművét. Kohl és Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő a kora délutáni órákban Varsóban írta1 alá a tárgyalások eredményeit, a két ország együttműködési terveit rögzítő terjedelmes dokumentumot, majd közös sajtóértekezletet tartottak. Kohl látogatása befejeztével elutazott Varsóból. ahelyett, hogy mentőövet dobnának” Igazi támogatásra van szükség George Bush .amerikai elnök .november 13-án a Fehér Házban a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, .a Szabadság-érmet adományozta Lech Walesa-na k Milyen lehetőségek vannak egy miskolci bölcsészegyetem, illetve bölcsészettudományi kar létrehozásának — ezt mérte föl az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden Miskolcon tartott ülésén, amelyen az előző nap Sárospatakon kezdett vitát folytatták. Horn Péter, a bizottság elnöke elsőként Kovács Lászlónak, a városi tanács elnökének adta meg a szót. A polgármester áttekintést adott Miskolc történelmi múltjáról, s szólt arról, hogy a 210 ezer lakosú városban 60 ezren tanulnak. Borsodot úgy emlegetik — mondta —, hogy itt az értelmiségiek körében túlsúlyban vannak a műszakiak. Ez az állítás nem igaz, mert valójában nem a műszaki értelmiség számaránya magas, hanem a humán értelmiség igen alacsony. Éppen ezért a megye a humán területek, tudomány, kultúra, művészet, zene, irodalom, általában társadalomtudományok területén nem vívhatott ki magának olyan rangot, mint amilyet hagyományai alapján megérdemelne, hiszen például itt működött az ország első kőszínháza, és másfél száz évvel ezelőtt már jogi akadémiája is volt a városnak. Egy évvel ezelőtt kezdett szerveződni a miskolci bölcsészegyetemet előkészítő társaság Gyárfás Ágnes színháztörténésznek, a megyei kórház könyvtárosának irányításával. Eddig összesen 80 ezer támogató aláírást gyűjtöttek. November 5-én az előkészítő társaság bölcsészegyesületté alakult; feladatuknak tekintik a egyetem megszervezését, a konkrét feltételek biztosítását. A magánszemélyeken kívül se szeri, se száma azoknak az intézményeknek, vállalatoknak, gazdálkodó szerveknek, amelyek nem csupán szellemi támogatói az ügynek, hanem készek anyagi áldozatokat is hozni. A több mint egy éve tartó munka során felkeresték a Művelődési Minisztériumot, hogy a tárca segítse a miskolci bölcsészegyetem mi-, előbbi létrejöttét. A tanácselnök arról is szólt, hogy a város a tárgyi feltételekről is képes gondoskodni. 1. „A politikai folyamatok ma Magyarországon az Egyesült Államokban megkonstruált forgatókönyv szerint zajlanak” — állítja Hánicri Csaba. Nem értem ezeket az általam eddig csak Ribánsz- kytól hallott dohos zamatű pufogtatásokat. Vajon mit konstruáltak meg az USA- ban előre? Azt, hogy a nép nevében fölvett kölcsönöket az uralkodó párt és a KISZ vezetői elherdálják? Vagy talán Nyugaton azért engednek ma egyre nagyobb teret a magyar termékek beáramlásának, hogy a baloldali mozgalmaink számára ezzel adják meg a kegyelemdöfést? 2. Azt mondta: „A közhangulat ma bizonytalan, félelemtől átitatott. A bizonytalanság jórészt érthető, a félelem viszont manipulált: a jobboldali pártok, mint az SZDSZ, a Fidesz, a Magyar Október Párt gerjesztik.” Az emberek valóban gyakran félnek, hogy az Önök Kormánya tovább nöA vitában elsőként Man- herz Károly, a felsőoktatást felügyelő művelődési minisi- terhelyettes 'kért szót. Utalt arra, hogy a tárca már a korábbi tárgyalások során sem zárkózott el és a jövőben sem fog elzárkózni a kezdeményezéstől. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy az előterjesztett anyag szellemével igen, részleteivel azonban nem tud egyetérteni, mert azokat nem tartja kimunkáltnak. Egy valódi egyetemhez valódi professzorok, valódi egyetemi feltételek mellett, valódi kutatói háttér kell, Miskolcon azonban minderre csupán remény van. Kétségtelen, hogy a nehézipari műszaki egyetem olyan bázis lehet, amelyre egy bölcsészeti kar létrehozásánál alapozni lehet. A felsőoktatás tervezett reformja éppen az oktatás minőségének igen' szigorú fejlesztését irányozza elő. A Világbank „megröntgenezte” a magyar felsőoktatást — mondta el a miniszterhelyettes —, s egyik legnagyobb hibájának azt tartják, hogy agyonstrukturált. A Világbank — ha a magyar felsőoktatás reformját támogatja — öt-hat regionális egyetemi centrum preferálásán gondolkodik. Jelen esetben ide tartozik Miskolcon kívül Nyíregyháza, Debrecen, Sárospatak, valamint Eger. Mindazonáltal javasolta, hogy a tervezett kar alapja a Nehézipari Műszaki Egyetem legyen, de csak abban az esetben, ha az egyetemi autonómia tiszteletben tartásával azt a miskolci egyetem is felvállalja. Ehhez kapcsolódva Kovács Ferenc, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora arról szólt, hogy az intézményben már jelenleg is 1600 hallgató humán oktatása folyik, s ez az összlétszám 60 százaléka. Az egyetem 1990. szeptember 1-jétől — várhatóan már új névvel — tovább akar nyitni a humán tárgyak felé, az európaiság szellemében. A vita további részében felszólalók támogatásukról biztosították a kezdeményezést. véli a pénzromlást, hogy nem lesz se munka, se kenyér. A fiataloknak lakás építésre nincs lehetőségük, családot alapítani nincs hova, a munkanélküliség is minket sújt. Az öregek is felnek — alacsony a nyugdíj, a hús és a gyógyszer egyre drágul. Ez gerjeszti a bizonytalanságot, és nem a Fidesz által kimondott igazságok. Az rosszul esett, hogy jobboldalinak mondott bennünket! Az Üj Magyar Lexikon szerint jobboldali = a reakciós, haladásellenes. Az a párt tehát az, amelyik a jelen helyzetben a társadalmi haladással szemben álil! Amelynek vezetői az elmúlt időkben jelentős előnyöket élveztek — az nevezhető jobboldalinak! Ugye, nem nehéz rájönni, hogy melyik az?! Nem tudom, hogy Hámori Csaba szokott-e vadászni, most azonban' úgy látom, igazán bakot lőtt! Kristóf Csaba a Fkfesz-vátesztmá»r/ tagja „Kelet-Európábán mindenből kevés van, mindenekelőtt időből”, hangoztatta kedden Lech Walesa, milliárdos lengyelországi beruházásokra szólítva fel Amerikát, mielőtt keserű kiábrándulásba torkollik a lengyel szabadság és demokrácia. „Ügy érezzük, hogy összekötött kezekkel-lábakkal úszunk, miközben a parton a nézők lelkesen éltetnek, ahelyett, hogy mentőövet dobnának”, fogalmazott a Szolidaritás szókimondó vezetője az AFL—CIO szak- szervezeti szövetség kongresszusán. Walesa szólt arról, hogy a Nyugat nem kérdezte meg a lengyeleket, amikor óriási hiteleket adott korábbi államuknak a nagyzási mániából született beruházásokra — most pedig azt mondják az új kormánynak, hogy óvatosnak Íveli lenniük, hiszen rossz tapasztalataik vannak a lengyeleknek nyújtott hitelekkel. A Nyugat kivárási álláspontja rendkívül veszélyes a kelet-európai reformokra — hangoztatta keddi előadásában Bronislaw Geremek, Walesa tanácsadója. A súlyos helyzetben lévő lengyel gazdaság összemolása kompromittálná a térség egész reformfolyamatát. GeHelmut Kohl, az NSZK kancellárja lengyelországi látogatásának utolsó napján remek véleménye szerint egyébként a folyamat elvileg ugyan visszafordítható — de ennek rendkívül magas árát senki nem lenne hajlandó megfizetni. Arneny- nyiben a Szovjetunióban vezetőváltás következne be, ez időlegesen megállíthatná a reformokat, de azoknak véget nem vethetne — mondotta. » « * Az AFL/CIO kongresszusán kedden felszólalt Forgács Pál, akit a Magyar Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselőjeként hívtak meg a tanácskozásra. Emlékeztetett a demokratikus ellenzék, ezen belül a független szakszervezeti mozgalom meghatározó szerepére a magyarországi átalakulásban és szólt a gazdaság súlyos válságáról, a lakosság többségének nehéz helyzetéről. „Magyarországnak nem jótékony adományokra, hanem igazi támogatásra van szüksége, ami elősegíti az ország korszerűsítését és a gazdaság újjáalakítását” — hangoztatta. Forgács Pál végül felhívta az amerikai szakszervezeték figyelmét a zsarnoka hatalma alatt szenvedő román répre, köztük a kétmillió magyarra, valamint a csehek és a szlovákok elnyomására „elmeszesedett, esztelen rendszerükben”. Össztűz az ellenzékre? Reflexiók Hámori Csaba siófoki beszédére Áz Európai Közösség Phare-terve A hét vezető tőkés ország (az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, az NSZK, Olaszország és Anglia) 1989. július 14—16. között Párizsban tartott csúcsértekezlete megbízta az Európai Közösségek Bizottságát, hogy hangolja össze a lengyel és a magyar reform- folyamat támogatására vállalkozó 24 fejlett tőkés ország ebbéli tevékenységét. 1989. augusztus 1-jére a Bizottság Brüsszelbe összehívta a 24-ek első koordinációs értekezletét. Ezen a hét vezető tőkés ország, az Európai Közösség (EK) többi állama (Belgium, Dánia, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Portugália, Spanyolország) és a hat EFTA- ország (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország), továbbá Ausztrália, Törökország és Űj- Zéland vett részt. Az EK Miniszteri Tanácsa által július 27-én hozott határozat végrehajtásának konkrét módozatait kidolgozva megszervezték a Lengyelországnak szóló élelmiszer-gyorssegélyt (130 millió ECU értékben). 1989. szeptember 17—19-én Frans Andriessen, az Európai Közösségek Bizottságának alelnöke, a külkapcso- latok és a kereskedelempolitika felelőse látogatást tett Budapesten és Varsóban. Ilyen előkészítés után terjesztette elő a bizottság a 24-ek második koordinációs értekezletén — 1989. szeptember 26-án — a Bhare-ter- vet, amely egyrészt pénzügyi támogatást irányoz elő a reformokhoz, másrészt a két ország termékeinek közösségi piacrajutását kívánja elősegíteni. A terv elnevezése betűszó, a Lengyelországnak és Magyarországnak gazdaságuk átalakítására nyújtott segély rövidítése, de „fényszóró"-'! is jelent. A Phare-terv keretében nyújt az EK Lengyelországnak ingyenes élelmiszersegélyt; ezt zlotyért forgalmazzák, s az így képződő pénzalapot a két fél által létrehozott paritásos szerv a lengyel mezőgazdaság fejlesztésére fordítja. A bizottság az első 130 müllió ECU-s segélycsomag után újabbat dolgoz ki. A lengyel mező- gazdaságot gépekkel és műtrágyával is segítik. Ezen felül a közösség pénzügyi támogatást irányzott elő a reformokhoz, olyan területeken, mint közös beruházások elősegítése, a szakmai, elsősorban a menedzser képzés támogatása és a környezetvédelem. Ezt szolgálta egyrészt a közösségi költségvetésben egy 200 millió ECU-s (220 millió dollár, napi árfolyamon) külön lengyel—magyar költségvetési keret létrehozása. A bizottság ehhez még 100 millió ECU-t kért, arányosan, az egyes közösségi tagállamoktól, s a reformok támogatására kész másik 12 országot, köztük az Egyesült Államokat és Japánt a közös akció koordinátoraként további 300 millió ECU folyósítására szólította fel. Ebből tehát összesen 300 millió ECU lenne a közösség saját megajánlása. A közösség miniszteri tanácsa jóváhagyta a 200 millió ECU-s keretet, amelyet a jövő évi költségvetésből e célokra fordíthatják, s az egyes tagállamok megajánlották a rájuk háruló, összesen 100 rbilliió ECU-s további, kétoldalú (bár a közösséggel ösz- szehangoltan folyósítandó) keretet. Az Európai Parlament, amelytől a közösség költségvetésének jóváhagyása függ, a költségvetésben létesített 200 millió ECU-s hitelkeretet 300 millióra emelte. Ez 400 millió ECU-re növelné a közösségi hozzájárulást, de a bizottság és a miniszteri tanács még nem fogadta el ezt a változtatást. A bizottság javasolta azt is, hogy az EK pénzügyi intézményei a közösségen belül alkalmazott feltételeknek megfelelő kölcsönöket nyújtsanak a két reform-országnak. A miniszteri tanács ennek megfelelően 1990—1992- re összesen 1 milliárd ECU (1,1 milliárd dollár) értékben garantálta a közösségi költségvetésből az Európai Beruházási Bank (EBB) által a két országnak nyújtandó kölcsönöket, amelyeknek előnyös feltételeit konkrét beruházási tervben pályázhatják meg. Séma 300 ivagy a 400 millió ECU-s közösségi keret, sem az EBB-nek nyújtott 1 milliárd ECU-s garancia nem tartalmazza, hogy ebből az összegből mennyi jut majd Lengyelország és mennyi Magyarország támogatására, amint a konkrétan támogatásban részesítendő programok kijelölése sem történt még meg. A szeptember 26-i akciótervben a piacrajutás elősegítését határidő nélkül említették. A bizottság október 12-én konkretizált javaslata alapján a miniszteri tanács november 6-án — január 1- jei hatállyal — megszüntette a. közösség és Magyarország, illetve Lengyelország szerződésében egyes cikkek közösségi behozatalának specifikus diszkriminatív — az „állami kereskedelmű- nek minősitett országokat” sújtó — mennyiségi korlátozásait. Magyarország vonatkozásában ezek 1995-ig lettek volna még érvényben, s a közösségi országokb, irányuló magyar export mintegy 5 százalékát érintették. Az „állami kereske- delmű ország” minősítést azonban a közösség nem szüntette meg. Ugyancsak január 1-jétöl a két reform- országra is kiterjesztette a közösség a fejlődő országokra vonatkozó általános kedvezmények rendszerét (GSP), amely vámmentességet, illetve vámkedvezményeket biztosít az áruk széles köre számára — bár a mezőgazdasági cikkekre és a textilipari termékekre vonatkozó GSP-kedvezmé- nyekről csak november 27- én hoznak döntést a miniszterek. A bizottság támogatja „nem specifikus” — tehát nemcsak erre az országkörre vonatkozó — mennyiségi korlátozások feloldását is, mivel azonban itt országok szélesebb körét érintő intézkedésről lenne szó, ez hosz- szabb tárgyalást igényel. A „fényszóró-akció” keretein belül tehát az Európai Közösség gyors ütemben kidolgozta a segítségnyújtás kereteit, s kapcsolatban áll a Nemzetközi Valutaalappal, amely Lengyelországgal és Magyarországgal jelenleg tárgyalásokat folytat á gazdasági szanálásra irányuló intézkedésekről. A Valutaalap és Magyarország megegyezése esetén a közösség megtárgyalhatja egy áthidaló kölcsön nyújtását a magyar fizetési mérleg egyensúlyának biztositására. Delors és Dumas budapesti, illetve varsói látogatása után novemberben a 24-ek újabb összehangoló értekezletet tartanak. December közepén pedig — előreláthatólag 13-án, vagyis már a közösség strassbourgi csúcsértekezlete után, amelynek egyik fő témája éppen a kelet-európai reformok támogatása lesz — miniszteri, tehát politikai szintű értekezletet tart a Phare-terv- ben összefogó 24 ország. A 24-ek közül többen a Phare- terv, és általában a nyugati segítség nagyarányú növelését tartják szükségesnek. Bar ács Dénes
