Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-12 / 242. szám
1989. október 12., csütörtök Somogyi Néplap 3 VITA Az önkormányzat az önálló döntés joga Megalakult az első MSZP- alapszerrezet Kaposváron Megalakult a Magyar Szocialista Párt első alapszervezete Kaposváron. Tagjai az MSZMP vasutas-reformalapszer- vezet volt tagjai — azok a vasutasok, akik tavasszal kiváltak az MSZMP vasutas-alap- szervezetéből, és önálló alapszervezetet alakítottak. Titkárnak Szikla Dénesi választották. Az MSZP első kaposvári alapszervezetének tíz tagja van. A Skála átalakulásai Imre István elnök-vezérigazgató a külföldi tőke bevonásáról Az önkormányzatról ma — érthetően — sok szó esik. Sokan sokféle jelzővel illetik. Tartalmi elemeit a sokféleség jellemzi, amely ha gondolati gazdagságot takar, nyilvánvalóan hasznára válik, de tény az is, hogy esetenként nehezíti a tisztánlátást és magában hordja a tévutak veszélyét, a hibás megoldások lehetőségét is. Tudomásom szerint ma sincs még meghatározva, hogy mi az önkormányzat, s ezt pótolni a jogalkotó elsődleges feladata. Enélkül a jelenlegi körülmények között nehezen követhető csak, hogy most kinek az érdekében van szökség önkormányzati szabályozásra. Számomra az önkormányzat mindenekelőtt azt jelenti, hogy az állampolgárok maguk dönthetnek településük sorsáról, életviszonyaik alkotásáról. Az önkormányzat alanya és legfőbb letéteményese az állampolgár. Egyedüli jogosultja minden — az önkormányzatisággal összefüggő — döntés meghozatalának. A jogosultság gyakorlása azonban csak megfelelő gazdasági és társadalmi feltételek közepette biztosítható. Ezért az is egyértelmű, hogy a feltételek megteremtése a mindenkori társadalmi viszonyoktól függ. Az alapkérdés tehát társadalmi fejlődésünk irányának eldöntése, az uralkodó politikai viszonyok megismerése. Enélkül az önkormányzati szabályozás lehetetlen. Egyszerűen azért, mert ha nem tudjuk, hogy mit és hogyan akarunk megvalósítani, akkor nem szabad fölvállalni annak a szabályozását sem. Azzal természetesen egyetértek, hogy szükség van az új ön- kormányzatokra. Megítélésem szerint azonban az alapkérdésben való döntés hiánya nagyobb kárt okozna, mint az idő múlása. A véleményem az, hogy erős, jól funkcionáló helyi önkormányzatokra lesz szükség; egyedül és kizárólag csak így biztosítható élettér az érdemlegesen működő többpárti demokráciának, az állampolgárok legkülönbözőbb formájú önszerveződésének, a jelenleg még depolitizált, passzív tömegek aktivizálásának, s nem utolsósorban alapvetően az állampolgár szolgálatát céljának tekintő igazgatás kialakításának. Az így létrehozott helyi önkormányzatoknak szükségük lesz szilárd gazdasági bázisra és széles körű hatáskörre. Bármelyiknek a hiánya a működésképtelenséget jelentheti. Sem a hatáskörök jelenlegi felparcel- iázása, sem pedig a kifeje-^ zetten kiadásorientált jelenlegi költségvetési rendszer nem alkalmas a kívánt működési feltételek biztosítására. Mondhatom azt is, hogy ez mindenkor a szándéktól független ténykérdés. Nem érzem szükségét a megyei önkormányzatok létrehozásának, és semmilyen formában sem látom indokoltságát. Véleményem szerint bármilyen formában létrehozott megyei önkormányzat gátja lenne a társadalmi igényként jelentkező megújulásnak. Erős helyi önkormányzatot feltételező rendszerben a megyei önkormányzat hatáskörét csak a helyi önkormányzatok hatáskörének megnyirbálásából eredeztethetné, s ez nem kívánatos. Hatáskör hiányában pedig működése egész egyszerűen értelmetlenné válna Az elmaradott térségek ügyének felkarolása, önálló intézményrendszer működtetésének szükségessége azt a kifejezést juttatja eszembe, amelyet ma úgy hívnak, hogy gyámkodás, netán beavatkozás. Ezt a módszert talán el kellene felejteni. Az állampolgárt nem meggyőzni kellene arról, hogy akarjon, hanem hagyni, hogy akarhasson saját elhatározása és érdeke szeint. Véleményem szerint ugyanis még a támogatás vagy az érdekvédelem területén is nehezen viselné el a direktívákat Nem utolsósorban felesleges költségkihatást jelentene a működési feltételek biztosítása, az apparátus fenntartása, s egy megyei önkormányzat működése magában hordaná a függőségi viszonyok kialakulását, a végrehajtás-jellegű körülmények megjelenésének veszélyét. Álláspontom az, hogy az önkormányzati szabályozásnak működőképes helyi ön- kormányzatok kialakítását kell felvállalnia és megoldania. Dr. Barna Lajos vb-titkár Rövid másfél-két évtized alatt egyetlen budapesti áruházból az ország egyik legnagyobb és legszerteágazóbb gazdasági szervezetévé fejlődött a Skála, mai nevén Skála-Coop Kereskedelmi és Ipari Részvénytársaság. Látványos előretörését alighanem annak köszönheti, hogy fiatal, ambiciózus menedzserei — akiknek képzésére saját iskolát tart fenn — rendszerint megtalálták a gazdaságirányítás bürokráciáján azokat a kitörési pontokat, amelyeknek révén versenytársait megelőzve terjeszkedhetett. A tekintélyeknél és a szabályoknál inkább a profitot tisztelve fedezte föl azokat a lehetőségeket is, amelyeket a vegyes vállalati forma kínál a korszerű eljárásokban és tőkében egyaránt szegény hazai vállalatoknak. Erről kérdeztük Imre Istvánt, a 'Ská- la-Coop Rt. elnök-vezérigazgatóját. — Melyek voltak a Skála első vegyes vállalatai? — A Skála—Arab és a Skála—Lüchher. Ezek ma már a legkisebbek közé tartoznak. Az ott szerzett ismereteket cégünk szakemberei most tízszer-százszor nagyobb üzletekben kamatoztatják. Azóta a Skála nagy részét társas vállalkozásokká alakítottuk át, s ma már az anyavállalatban is van külföldi tőke: 1989 első felében egy külföldi banknak adtunk el Skála-részvényeket. — Ügy hírlik, önök a bécsi tőzsdén jelentek meg ezekkel az értékpapírokkal. Milyen eredménnyel? — Ezt a tervünket az úttörők naivitása jellemezte. Ahhoz, hogy a részvényeket valóban el lehessen adni valamelyik külföldi tőzsdén, előbb a hazai értékpapírpiacon kellene megméretniük. — Mégis eladtak részvényeket külföldön, és vettek ilyenek hazai magánszemélyek is. Igaz? — Igen, bár az utóbbihoz is hiányoznak a megfelelő feltételek. Ezért az adórendszer is hibáztatható. A magánrészvényeseknek ugyanis 20 százalék adót kell fizetniük az osztalék után, s ez képtelenség, hiszen az osztalékot a már egyszer adózott nyereségből fizetjük. Ezért részvényeinkkel elsősorban azokat az intézményi befektetőket — külföldi és hazai bankokat, biztosítókat, nyugdíjintézeteket — célozzuk meg, amelyek az adózott osztalékot is tudják értékelni. — Vegyes vállalataik közül a Selectronic a legismertebb, s ennek termékeit újabban más néven forgalmazzák. Mi van ennek a hátterében? — Amikor a közös vállalkozást létrehoztuk, akkor a külföldi társunk az ITT érdekeltségben működő SEL cég volt, amit az amerikai ITT eladott egy francia érdekeltségnek, az Alcatelnek. Később annak az üzletét megvette a finn Nokia. Így ma a Selectronic egyha>-- madrészben a Nokia német leányvállalatának, a Nokia Graetznek a tulajdona; ez a márkanév változásának, az oka. — A Selectronic-kal, tehát a tévégyártással tört be eredetileg csak forgalmazással foglalkozó Skála a termelésbe? — Már jóval korábban is folytattunk feldolgozóipari tevékenységet az áfészok révén, de mai árutermelésünkben a vegyes vállalatoké a döntő szerep. Érdekeltek vagyunk a konfekció- iparban a Levis Kft., az üvegiparban a Salgótarjáni Üveggyár Rt., a fotóiparban a Fotex Kft., a söriparban a HBH-Skála Kft. révén, de említhetem egy másik vegyes vállalatunkat, az Interspan Kft.-t is, amely fa- forgácslapot gyárt. Az utóbbinak a termelésére alapoztunk egy újabb vegyes vállalatot, amely olasz részvétellel és a Szatmár Bútorgyár 7 közreműködésevei konyha- és irodabútorokat készít. Egyik vegyes vállalatunk vámszabadterületen működik. — Ez milyen előnyökkel jár? — örököltünk egy elavult konzervgyárat, s görög partnerekkel korszerűsítettük; a termékeit— savanyúságokat, dzsemeket — pedig az ő piaci kapcsolataik révén értékesítjük. Ezt két okból előnyös vámszabadterületen folytatni. Egyrészt így korlátlanul importálhatunk, másrészt a kalkulációnál figyelmen kívül hagyhatjuk a belföldi irreális cukorárakat. — Folytatják a külföldi tőkebevonást vagy kimerítették már az ilyen lehetőségeket? — Intenzíven folytatjuk. Legközelebb a Tatabánya melletti Sztráda Áruházba vonunk be külföldi partnert. Ez az áruház: most is részvénytársasági formában működik; mintegy 5 millió forint értékű részvényt magánszemélyeknek adtunk el. — Hogyan jönnek létre vegyes vállalataik? — Anyavállalatunknak van egy vegyes vállalati osztálya, huszonéves menedzserekkel; ez az osztály nem a Magyarországon elterjedt porosz hierarchiában szerveződött. A team-et alkotó fiatalemberek egymás egyenrangú társai, és az osztály valamennyi feladatát ismerik. A vegyes vállalatok alapításához szükséges dokumentumokat szövegszel-, kesztő programok lemezein őrzik, s a tudásnak ezt a tárházát úgy hasznosítják, hogy más cégek megrendelésére hoznak össze vegyes vállalati partnereket. — Milyen mértékig kívánnak bevonni külföldi tőkét az anyavállalatba? A magyar vállalati vezetők általában csak egy határig mennek el; a külföldi többségtől féltik saját menedzseri pozíciójukat. — Mi nem féltjük, és készek vagyunk rá, hogy az anyavállalatban többséghez juttassuk a külföldi tőkét. De addig még el kell végezni valamit. Bár már kibocsátottunk 1,6 millió darab részvényt, hazai részvénypiac hiányában nem tudhatjuk pontosan, hogy egy-egy papír mennyit ér. Ezért a Skála-Coop vagyonának értékelésére felkértük a világ egyik legismertebb szakértő cégét; a munkáért 2,5 millió osztrák schillinget fizetünk. Ha a ’szakértők végeznek a munkával, reáli-' sabb árfolyamok alakulhatnak ki. Igazán fontosnak azonban azt tartom, hogy jegyen Magyarországon valós tőzsde és valós részvényforgalom, mert az a részvények értékelésének reális alakítója. Hitem szerint egy ilyen megmérettetés azt igazolná, hogy egy tízezer forintos Skála-részvény legalább tizenháromezer forintot ér. Gál Zsuzsa Úi mezőgazdasági gépek Az utóbbi három évben gyártott hazai és külföldi mezőgazdasági gépekből, berendezésekből rendeztek bemutatót Bábolnán az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat szervezésében. A résztvevő mintegy ezer szakember a győri Rába, illetve a békéscsabai, az orosházi és a szolnoki Mezőgép vállalat újdonságain kívül az új csehszlovák zetorral is megismerkedett. Képünkön: betakarító- és vetőgépek a bemutatón. (MTI-fotó — Jusztin Tibor felv.) Folyamatosan szállítják a répát Kaposvárra a cukorgyár Tátompuszta és Ráksi .közötti átvevőtelepéről. Innen viszik {a gyárba az igali 300 hektár és a magyaratádi 80 hektár termését.
