Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-03 / 233. szám
2 Somogyi Néplap 1989. október 3., kedd Tárgyalások a nukleáris kísérletek beszüntetéséről Géniben tegnap felújították a szovjet— amerikai tárgyalásokat a nukleáris kísérletek korlátozásáról és beszüntetéséről. A csaknem két éve tartó tárgyalásokon olyan ellenőrzési módszerekben próbálnak megállapodni, amelyeknek elfogadása esetén az amerikai törvényhozás ratifikálná az 1974-es illetve 1976-os szovjet— amerikai szerződést a nukleáris kísérleti robbantások korlátozásáról. Genfben ugyancsak hétfőn tartották az atom- és űrfegyverekről szóló tárgyalások múlt héten if elújított fordulójának első teljes ülését. Mindkét tárgyalással kapcsolatban azt remélik, hogy Mihail Gorbacsov és George Bush jövő nyár elején esedékes első csúcstalálkozójára megszülethetnek a megállapodások. Menekülők áradata Folyamatosan nő a prágai nyugatnémet nagykövetségen tartózkodó NDK- állampolgórok száma. A misszió főbejáratán szabadon léphetnek be az NDK-állam- polgárok, a közelben tartózkodó csehszlovák rendőrök nem avatkoznak be, de a követség kerti részénél a kutyás rendőrök gyakorlatilag megakadályozzák, hogy onnan bejusson bárki is a misszió területére. A legújabb nyugatnémet jelentések szerint a prágai nagykövetségen hétfő délutánig újra 550 keletnémet állampolgár gyűlt össze, míg a varsói képviseleten megint 150-en tartózkodnak. Valentyin Falin, az SZKP KB osztályvezetője, Mihail Gorbacsov főtitkár Né- metország-politikai tanácsadója a Die Welt című lapban hétfőn megjelent interjújában — az újság értelmezése szerint — közvetve a moszkvai vezetés nyugtalanságát fejezte ki az NDK- ban végbemenő fejlemények miatt. * Falin ugyanakkor üdvözölte az NDK kormányának azt a döntését, amellyel lehetővé tette a keletnémet menekültek kiutazását Prágából és Varsóból. A szovjet politikus úgy jellemezte Európát, mint olyan épületet, amelynek nyitott ajtóin friss szél áramlik be. Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja állandó kapcsolatban állt Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, államfővel azóta, hogy NDK-állampolgá- rok az NSZK-ba való kiutazás céljából tömegesen kerestek menedéket az NSZK állandó berlini képviseletén. A győri határőrkerület parancsnokságának hétfői tájékoztatója szerint Hegyeshalomnál szombaton és vasárnap 2007 NDK-s lépte át a határt. így eddig ösz- szesen 19 280-an távoztak Hegyeshalomnál — Ausztrián át — az NSZK-ba. Az első konkrét döntés Már ma sor kerülhet a Magyarország és Lengyelország reformfolyamatáinak támogatására indított nyugati akció első konkrét döntésére: az Európai Közösség országainak külügyminiszterei hoznak határozatot arról a 200 millió ECU (mintegy 215 millió dollár) értékű keretről, amelyet az EK jövő évi költségvetésébe pótlólagosan iktatnak be a két ország részére. A pénzt konkrét akciókban lehet majd felhasználni — további EKdöntések alapján — menedzserképzésre, környezet- védelemre és vegyes vállalatok létesítésének előmozdítására. Ezzel az Európai Közösség (amely a hét vezető tőkés ország júliusi párizsi csúcsértkezletétől a két közép-európai országnak nyújtandó nyugati támogatás összehangolására kapott megbízást) mintegy megadja az első lökést a támogatást kilátásba helyező huszonnégy ország számára. Közlemény marxista, baloldali erők tömörüléséről Tizenöt, a szocializmus mellett elkötelezett szervezet és . MSZP-platform képviselői 1989. október 1-jén az MSZMP Budapesti Bizottságának propaganda- és művelődési központjában tanácskozást tartottak országunk és pártunk helyzetéről. A megbeszélést Szigeti József akadémikus, a Marx Károly Társaság elnöke, a 21-ek csoportjának tagja vezette, bevezető előadást tartott Púja Frigyes nyugalmazott külügyminiszter, országgyűlési képviselő. A résztvevők az alapvető kérdésekben egyetértettek. Élesen bírálták a történelmi múltunkkal foglalkozó kongresszusi dokumentumot és a programtervezet új változatát. Tanácskozásuk eredményeképpen a marxista, baloldali erők tömörülésének létrehozását kezdeményezték. Első lépésként ideiglenesen koordináló bizottságot ihoztak létre. \ |.l|).lll kl'|>\ 1 11111 ,t / cllloki' lh. illői). niHo/ll I,|N>/|| Vl l latot, a IM S/. VB elnökei megbeszéléseik megkezdése elolt, október 2-án. Arafat négynapos látogatáson tartózkodik a japán fővárosban ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS UTÁN Szlovénia viharos ősze Az öt ország régióit átfogó Alpok-Adria Munkaközösséghez kapcsolódó négy magyar megye újságírói történelmi sorsforduló pillanataiban, érkeztek Szlovéniába. A Ljubljanában ülésezett szlovén parlament előző nap fogadta el a köztársaság alkotmánymódosítását, mely u jugoszláv tagköztársaságok alkotmányai közül elsőként mondja ki az önrendelkezéshez valamint az elszakadáshoz való jogot. A hír bombaként robbant, s már aznap több jugoszláv városban zajlottak szlo- vénellenes tüntetések. A szlovén képviselőház ülését követően, összeült a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének központi bizottság, melynek maratoni ülését a tv egész éjjel egyenes adásban közvetítette. Milan Ku- cswn szlovén pártelnök itt jelentette be, hogy bár Szlovéniának nem áll szándékában elszakadni Jugoszláviától, fenntartja az ehhez való jogát, s ezt alkotmányában is hangsúlyozza. Ezek kimondása nem kis bátorságot követelt, hiszen, a jugoszláv össz-szövetségi parlament, valamint központi pártvezetés korábban, főként zárt ajtók mögött, mindent elkövetett, hogy elodázza a szlovén alkotmány ilyen értelmű módosítását. Elsősorban nyugati isajtóér- tesülések szerint, a katonai beavatkozás lehetősége sem látszott kizártnak. A Jugoszlávia rendkívül bonyolult belső viszonyait kevéssé ismerő olvasó okkal kérdezheti, miért olyan fontos a szlovéneknek az elszakadás elvi lehetősége? Valamiféle szeparatista törekvésről van szó, vagy az autonómia új minőségéről ? Miért kell a tagköztársaság alkotmányában szerepeltetni ezt a jogot, s miért kavar ez a lépés most vihart, ha egyszer a jugoszláv szövetségi alkotmány — igaz formálisan — már 1974 óta tartalmazza ugyanezt? A kétmilliós Szlovénia Jugoszlávia lakosságának 8, nemzeti jövedelmének 20, exportjának 30 százalékát adja. Ennyiből is látható, hogy az Olaszországgal, Ausztriával és , Magyarországgal is határos Szlovénia a legfejlettebb 'a hat jugoszláviai tagköztársaság közül. A különféle gazdasági mutatók valmint a gazdasági növekedés dinamizmusa és az ebből kiszámított tendenciák alapján 18 évvel előzik meg fejlettségben Jugoszlávia egészét, ám csaknem ugyanennyivel vannak elmaradva a - fejlett nyugati tőkés országoktól. A szlovén vezetés meggyőződése — ■ s ebben a köztársaság polgtu- rai is osztoznak —-, hogy csak a teljes körű gazdasági autonómia és az ettől elválaszthatatlan demokratikus megújulás adhat esélyt Jugoszlávia egészének is arra, hogy közelebb kerüljön a fejlett Európához. Szlovénia tehát a leggazdagabb rokon a jugoszláv családban, ahol bizony szegények is vannak, akik most attól félnek, hogy az elmaradott területek támogatását szolgáló össz-szövetségi alap fő pénzforrása elapad. Nem véletlen, hogy a „szlovén szeparatistákat” támadó, túlfűtött hangulatú tüntetések épp azokban a köztársaságokban zajlottak, amelyek a legtöbbet kapják — már csaknem 40 éve — ebből az alapból. Több szlovén vezető is kijelentette, hogy továbbra is telejsíteni fogják a szövetségen belüli kötelezettségeiket, hozzátéve azonban, hogy Montenegro vagy Crna Gora helyzetének megoldását hosszabb távon nem a segélyek jelentik. Közszájon forog az ismert hasonlat, hogy a fejletlen, szegény területek lakóinak nem halat kell küldeni, hanem meg kell őket tanítani a halászatra. E véleményével egyébként Jugoszlávián belül Szlovénia nincs egyedül. Egyebek közt Horvátországban hasonló álláspontok fogalmazódnak meg, sőt, a Szlovén' törekvésekkel élesen szembehelyezkedő Szerbia és Macedónia értelmisége is támogatja a szlovén konföderális irányzatot. E körökben is úgy ítélik meg, hogy a jugoszláv ..nagykalaprendszer" nem kínál áttörési pontokat a gazdasági megújuláshoz, annál is inkább, mert az államszövetségnek nincs olyan fejlesztési terve, amely minden köztársaságnak megfelelne. Ezért lesz kénytelen idővel valamennyi megtalálni a saA szabadság éjszakája Az év híre — fogadta ujjongva az egyik nyugati kolléga, amikor szombaton este lélekszakadva megérkeztem a prágai nyugatnémet nagykövetségre. Akkor már ott szorongtak a tudósítók a Lobkovic-palota vaskerítésénél, hogy hallhassák Genscher külügyminiszter beszédét. A követségen tartózkodó több mint négyezer NDK-állampolgár tapsviharban tört ki, amikor a palota erkélyéről Genscher bejelentette, hogy a két német állam megállapodása alapján valamennyien az NSZK-ba utazhatnak. „Szabadság! Szabadság! Köszönjük" — kiáltották az NDK-beliek. Űjabb tapsorkán tört ki, amikor a nyugatnémet külügyminiszter tolmácsolta Kohl kancellár üdvözletét. Genscher végül így búcsúzott a meghatott emberektől: „Jó. utat! Szeretném a Szövetségi Köztársaságban üdvözölni önöket, mint német a németeket.” Nem sokkal ezután az elegáns, szemmel láthatóan elégedett Genscher a nagykövetség kapuja előtt adott villáminterjúban örömét fejezte ki, hogy az emberiesség, Helsinki szelleme érvényesülhetett. Boldogan jegyezte meg, hogy pályafutása csúcspontjának érzi az NSZK diplomáciai győzelmét. Alig fejezte be szavait, az NDK-állampolgárok első csoportjai, kisgyermekes anyák és az öregebbek, máris kezdtek beszállni a csehszlovák rendszámú, de NDK- jelű buszokba, amelyek Prága egyik külvárosi pályaudvarára, Libenbe szállították őket. Onnan mentek a különvonatok — az NDK érintésével — a bajoroszági Hóiba, a nyugatnémet kormány megbízottainak kíséretében. A váróteremben egy „háború” végét ünneplő, felszabadult tömeg fogadta e so- rok íróját. Az NDK vezetőiről csipkelődő viccek röpködtek a levegőben, s mindenki már a megálmodott jövőt tervezgette. Az egyik fiatal édesapa, egy lipcsei komputermérnök bizakodva magyarázta, hogy biztosan talál munkát odaát, hisz minden nagyobb áruháznak számítógép-specialistája van. Feleségével és két kisgyermekével vágott neki az útnak. Szombaton az utolsó buszszállítmányokig az NDK-állampolgárok- százai robogtak a követségre, saját kocsival, taxival, motorkerékpárral vagy ahogyan egy újságíró kolléga tréfásan megjegyezte, talán még kenuval is. Vasárnap reggel, szinte égy időben azzal, hogy a csehszlovák hatóságok rendőr- kordont vontak a nyugatnémet nagykövetség köré, a misszió megkérdezése nélkül, újabb — a vonatokról lemaradt — NDK-állampolgárok kezdtek gyülekezni a kapu előtt. Hiába mondta a nagykövet, hogy az alkalom egyszeri volt, vissza kell térniük a hazájukba, és ott kell kérniük kivándorlásukat, az emberek nem mozdultak. A rendőrök' miatt az épületbe bejutni nem tudtak, így egyfajta ülősztrájkba kezdve ott vesztegeltek a bejárat előtt. Többségük kisgyermekekkel, csecsemőkkel. „Várunk és maradunk. Más választásunk nincs” — mondotta egyikük. Közben mór hallottuk a hírt, hogy u bonni kormány tiltakozott. Talán ennek volt köszönhető, hogy délután öt- órakor a nyugatnémet nagykövet közölte az akkorra már több mint háromszáz fősre duzzadt tömeggel, hogy ideiglenesen befogadják őket. . A csehszlovák rendőrök ekkor már nem gátolták meg az NDK-állampolgárok bejutását az épületbe. A kerti résznél azonban továbbra is kutyás járőrök akadályozták meg, hogy az áttelepülni akarók átmásszanak a kerítésen. Majdnem ötezer embernek ragyogott fel ekkor a szerencsecsillaga. A követségre most érkező NDK-ál- lampolgároknak azonban, úgy látszik, nehezebb dolguk lesz. Kálváriájuk csak most kezdődik. Láng Judit .iát útját. Érthető, hogy ez a felismerés nem azokban a köztársaságokban kap először hangot, melyek a jelenlegi egyenlősdinek haszonélvezői, hanem ott, ahol a gazdasági teljesítménnyel nem arányos jogok a fejlődés fékezőjévé váltak. A magyar újságírókat pénteken fogadta Dusán Sinigoj, a szlovén kormány elnöke. Kérdésünkre, hogy milyen nyomás nehezedik ezekben a napokban a szlovén vezetésre, illetve hogy tart-e a jugoszláv belpolitikai helyzet továbbéleződésétől, egy esetleges katonai beavatkozástól, elmondta: — A nyomást ás a különféle ütközéseket már megszoktuk. Hasonlóképp a más köztársaságokban zajló szlovénellenes „meetingeket" (népgyűléseket). Meggyőződésünk, hogy az érzelmek szítása semmit sem old meg. Crna Gora pártelnöke tegnap fegyverrel fenyegetőzött. Azt is mondta: „Szlovének, menjetek dolgozni...'' Talán érti, hogy ez mennyire visszás, miközben mi szlovének a társadalmi össztermék több mint másfél százalékát épp Crna Gorának adjuk támogatásként. A heves nyilatkozatok ellenére meggyőződésem, hogy fegyveres konflitkusra nem kerülhet sor, hiszen ez katasztrófát jelentene, s nemcsak Szovénia, sőt nem is csak Jugoszlávia számára. Az alkotmányt módosító parlamenti ülés végén a képviselők nem a korábbi szlovén himnuszt énekelték el. hanem spontán módon egy bordalt, France Prsere szlovén költő Köszöntő című megzenésített versét. Ezt a Petőfi-versekkel rokon, egyszerre ünnepélyes, ugyanakkor a nép életörömét is sugárzó dalt sokszor énekelték Szlovéniában a történelem sorsdöntő időszakaiban, így a nemzeti felszabadító harcok idején is. Ez. a dal lett most Szlovénia új himnusza, mely arról szól, hogy a népek úgy éljenek együtt mint jóbarátok, s nem mint acsarkodó ellenségek. Hogy ez az üzenet nyitott fülekre talál-e a tagköztár- saságoban, egyelőre kérdéses. A ljubljanai bank vezérigazgatója, , aki- . egyben képviselő, elmondta, hogy mikor az alkotmánymódosítás napján repülőgéppel Belgródba utazott, a gép a nemzetközi zónában kapott leszállási engedélyt, s nem a belföldi gépeknek fönntartott helyen. S bár ennek nyilván csak az volt az oka, hogy a járat Közel-Kelet felé folytatta útját, a repülőtéren mindenki úgy vélte, hogy a légi irányítók így fejezték ki jelképes rosszallásukat a szlovén gép utasainak. Az ilyenkor Ljubljanában zajló hagyományos rendezvénysorozat címe Szlovén ősz. Az idén találóbb volna a Szlovénia viharos ősze elnevezés. Bíró Ferenc
