Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-08 / 238. szám
2 Somogyi Néplap 1989. október 8., vasárnap * Megalakult a Magyar Szocialista Párt Vitányi Iván: Ne párt-, hanem partszakadást — A kongresszus fordulópontjához érkezett, a küldöttek között érezhetően kirajzolódó egyetértés van abban, hogy új pártot kell alakítani a régiből, Magyar Szocialista Párt néven — jelentette ki a délelőtti vitában a Reformszövetség képviseletében felszólaló Vitányi Iván. Hozzátette: ez az egyetértés azonban egyelőre sok szempontból ingatag. Kijelentette: a küldötteknek nincs gyakorlatuk abban, miként tudják saját magukat szervezni: gyermekcipőben jár a párton belül kialakítandó demokrácia. Felhívta a figyelmet arra, hogy a reform erői között is létrejöhet pártszakadás, mert az elvi egység nem feltétlenül biztos. A Reformszövetség úgy gondolja, hogy a pártnak azok az eddigi vezetői, akik leginkább elkötelezettjei a reformoknak — Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Horn Gyula és mások —, együttesen jelképezhetik a párt irányvonalát. Lehetnek közöttük nézetkülönbségek — mutatott rá —, óvta viszont őket a torzsalkodástól, a rivalizálásától, mert ily módon bekövetkezhet a legrosszabb: olyan hangulat teremtődik a kongresszuson, amely megakadályozza a párt tisztességes előrehaladását, az összhang megteremtését. „A legjobb az lenne. ha nem párt-, hanem partszakadás következne be” — vélekedett, hozzátéve, hogy a kongresszus légkörében ez a lehetőség benne van. A felszólaló megosztotta gondolatait a küldöttekkel abban is: számára nem az az igazi kérdés, hogy mint egykori illegális párttag, mit keres a Reformszövetségben, hanem az: mit keresett az elmúlt negyven esztendő pártjában. Véleménye szerint a pártnak „az elnyo- mottság illegalitásából sikerült az elnyomás illegalitásába átjátszania magát”. Most egyetlen fontos feladat van: megteremteni egy legális szocialista pártot, amely nem a pártállam keretében, hanem a maga törvényei, a demokratikus szocializmus törvényei szerint szerveződik. A Reformszövetség határozati javaslatot készül a kongresszus asztalára tenni arról, hogy a párt alakuljon újjá, változtassa meg a nevét, hangsúlyozva, hogy minden új csak a régiből születhet meg. Radikálisan új, platformok szövetségéből álló új típusú baloldali pártra van szükség — hangsúlyozta A Reformszövetség egyeztetője Péntek éjjel — a párt- kongresszus első napi munkájának befejezését követően — egyeztető megbeszélést folytatott a Reformszövetség az MSZMP választási centrumában. A tárgyalásra meghívták más platformok képviselőit is, hogy tisztázzák a platformok lehetséges együttműködésének kereteit, tartalmát. Ott volt és felszólalt a Népi Demokratikus, az Ifjúságért és a Vidék Esélyegyenlőségéért platform küldötte. Az egyeztetés eredményéről az egyik résztvevő, Barabás János, a PIB tagja, a Központi Bizottság titkára az MTI-nek elmondta: a Reformszövetséghez tartozó küldöttek értékelték az egész napos tanácskozáson történteket. Elmondták, hogy miként vélekednek arról: taktikailag mikor helyes, célszerű javaslatot tenni egy új szocialista párt létrehozására. Mi kínál jobb eredményt, ha egyelőre csak felerősítik vagy továbbviszik, a plénum elé terjesztik a hozzászóló küldöttek többségének véleményét kifejező kezdeményezést a kongresszuson? A megbeszélésen kifejeződött az az igény, hogy az új szocialista párt legyen az MSZMP jogutódja. Barabás János szólt arról is, hogy az elképzelések szerint az új szocialista párt tagsága és szervezeti rendje nem automatikusan alakul ki, hanem új szervezéssel jön létre. Hozzátette: számára a kongresszus első napi munkája azt üzeni, hogy a küldöttek többsége ezt a gondolatot képviseli. Az MTI értesülései szerint az új párt elnökének Nyers Rezsőt kérték fel. Berecz Dános: Nincs döntés a párt sorsáról Berecz János az összefogás az MSZMP-ért platform képviseletében rövid soron kívüli hozzászólási lehetőséget kapott. Elmondotta, hogy ő mindenképpen meg akarja őrizni kommunista voltát. Ezért egy olyan pártnak akar tagja lenni, amely erre lehetőséget kínál. Véleménye szerint Nyers Rezső, aki — úgy tűnik — a jelenlegi kongresz- szuson ábszolút és teljes támogatást kap, egyáltalán nincs könnyű helyzetben. El kell ugyanis döntenie, hogy az új pártba magával viszi-e a reformkommumistá- kat, vállalja-e ez az irányzatot vagy sem. Ezután figyelmeztetett arra, hogy Vitányi Iván „korán vette birtokba a párt- vagyont”. Ugyanis még nem született döntés szavazással a párt sorsáról, jövőjéről. Egyáltalán nem biztos, hogy azok, akik meg akarják őrizni újjászületve a Magyar Szocalista Munkáspárt nevet, nem tartják-e magukat szintén jogutódnak. Végül pedig Húsz Jánost idézte: „Sohase félj megváltoztatni a véleményedet, ha meggyőződtél az új helyességéről”. Öt ezért máglyára Vastagh Pál: Sürget az idő Vastagh Pál, a Politikai Intéző Bizottság tagja, Csong- rád megye küldötte leszögezte: a megkezdett úton nem lehet visszafordulni, visszakanyarodni a régi intézményekhez, módszerekhez. Ellen kell állni minden politikai nyomásnak, amely a nép valóságos érdekeivel ellentétes, történelmileg túlhaladott módszereket és formákat ajánl. A kongresszus munkája a demokratikus szocializmus értékeire és céljaira épül, nincs más elfogadható út, mint a társadalom baloldali, demokratikus és szocialista fejlődésének alternatívája. Nem lehet szó semmiféle kapitalista restaurációról, de vissza kell nyúlni az 1944—45 utáni népi demokratikus fejlődés értékeihez és tanulságaihoz. Olyan demokratikus társadalomra van szükség — folytatta —, amelyben ösz- szefognak a társadalom haladó erői, amely képes megteremteni az egyének és a közösségek fejlődésének szellemi és anyagi feltételeit, amelyben eszmény és gyakorlat a szolidaritás, s ahol a munka és a tőke hatékonyságán működő, a piaci viszonyokon alapuló gazdaság képes mindezek anyagi alapjainak megteremtésére. Ezt megvalósítani csak egy_erős, szocialista értékeket képviselő tömegpárttal A vita középpontjában a felelősség A szünetben: Baranyó Károly szentbalázsi küldött és Pásztohy András, az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportjának vezetője, aki meghívottként vesz részt a kongresszuson A párt jellegéről folyó vitában sokan még az érdemi mondandójuk előtt deklarálták valamelyik platformhoz való tartozásukat, illetve „függetlenségüket”. Igen eltérőek voltak a vélemények abban a kérdésben, hogy új pártra, esetleg pártokra vagy megújult MSZMP-re van-e szükség. A hozzászólók egy része azt hangsúlyozta: a változásokat, az előrehaladást úgy kell ütemezni, hogy az a tagság számára is követhető legyen. Többen azt is megfogalmazták: mindenképpen el kell kerülni a szakadásit, mert ebben az esetben atomjaira hullhat a párt, s ez ma a legnagyobb veszély. A többség álláspontja azonban Káküldték — mondta Berecz János. „Engem is lehet máglyára küldeni, de azt a 720 ezer párttagot, akiket a küldöttek képviselnek, nem lehet” — jelentette ki. lehetséges. Sürget az idő, de minden párttag kapjon lehetőséget az új felismerésének átgondolására, a döntésre — hívta fel a figyelmet a küldött, majd arról szólt, hogy a következő napokban a tagságnak kell szavaznia: elfogadja-e a programot. Reményét fejezte ki, hogy mindenki felismeri: a párt jelenlegi programja egyszersmind Magyarország társadalmi fel- emelkedésének is programja. A továbbiakban kifejtette: a párt szövetsége a szak- szervezeti, a szövetkezeti mozgalom, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, s szövetségessé kell tenni a fiatalokat is. A pártnak szüksége van a színes egyéniségekre, az önállóan gondolkodókra. Legyen jelen a személyi ambíció, de a demokratikus működési rend állítson korlátot és jelentsen kontrollt minden vezetője számára. Leszögezte: nagy jelentősége van a politikai szakszerűség elvének, s az apparátus tagjainak el kell sajátítani a modern politikai technológiát. Végezetül felhívta a figyelmet: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a párt jelöltje győzzön a köztársasági elnökválasztáson. Az új párt tagjai érezzék kötelességüknek a párt jelöltjének támogatását. rászné Rácz Lídia Zala megyei küldött szavaival összegezhető. Eszerint olyan pártot kívánnak, „amely az, aminek nevezi magát. Szocialista pártot, amely nemcsak deklaráltan szocialista. Olyan új pártot, amely nem hord nevében látszatként egyetlen társadalmi csoportot sem, s amelynek minden becsületes ember tagja lehet”. Akikkel a stratégiai kérdésekben nem sikerült egyetértésre jutni, azoktól el kell válni. Üj pártra, új vezetésre van szükség, csak így szerezhető vissza a tagság elveszett bizalma. A délelőtti vita egyik leggyakrabban visszatérő gondolata a felelősségvállalás kérdése volt. Csaknem valamennyi felszólaló szólt arról a nyomasztó teherről, amely az elmúlt évtizedek hibái, bűnei miatt nehezedik a párt tagjaira. Ugyanakkor egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a cselekvést bénító, önmarcangoló bűntudattól mielőbb meg kell szabadulnia. Ehhez azonban elengedhetetlen a múlt tényei- nek őszinte feltárása, helyes értékelése. A felszólalók ezzel kapcsolatban hangoztatták azt is, hogy a felelősségvállalás határvonalait nem lehét többé összemosni a párt több százezres tagsága és legfelsőbb vezető rétege között. A tagság nero tehető felelőssé azokért a hibákért, amelyeket nevében követtek ugyan el, de amelyekhez a valóságban vajmi kevés köze volt. E kérdést Horváth Csaba Baranya megyei küldött vetette fel a legélesebb formában; azt ajánlotta a kongresszusnak, hogy személyekre lebontva, dokumentumban határozza meg a politikai felelősség mértékét. Ezzel összefüggésben többek között Lázár György, Havasi Ferenc, Németh Károly, Czinege Lajos, Gáspár Sándor nevét említette. A felelősség ily módon való konkretizálása kifogná a szelet az ellenzék vitorlájából is, amely — úgymond — a párt kollektív bűntudatának táplálására, fenntartására törekszik — tette hozzá. Sokan szorgalmazták a párt életének „humanizálását", vagyis azt, hogy működésének, tevékenységének középpontjába a humanizmust, az emberről való gondoskodást állítsák. A munkásság képviseletében felszólalók ezzel kapcsolatban óvtak attól, hogy a megújuló vagy újjá alakuló párt egy szűk elit érdekeinek képviseletét tűzze zászlajára. A felszólalásokból kitűnt. hogy e csoportosulások főként a népi demokratikus platform céljaival, elképzeléseivel rokonszenveznek. A munkástagozat képviseletében szót kért küldött — a vezetőválasztás vitáját mintegy megelőlegezve — nyíltan közölte, hogy a legszívesebben Nyers Rezsőt látnák a párt elnöki tisztében. A munkások nevében szólók álláspontja azonban meglehetősen eltérő volt, az alapkérdéseket illetően is. Az is elhangzott: a munkások nem veszik tudomásul, hogy most már a pártjuktól is megfosztják őket. A jelenlegi forradalmi helyzetben nagy szükség van arra, hogy a munkástömegek ne váljanak a különböző ellenzéki pártok prédájává. Mások viszont azt hangsúlyozták: olyan pártra van szükség, amely vállalkozásbarát, de esélyegyelőséget és tisztességes megélhetést biztosít a bérből és fizetésből élők számára. Erőteljesen hallatták hangjukat a vitában a „vidéki Magyarország” küldöttei is. Többen közülük egy tisztességes, átfogó agrárprogram kidolgozását sürgették. Ügy ítélték meg, hogy a kemény választási harcok elébe tekintő párt számára e program mielőbbi meghirdetése stratégiai kérdéssé vált. A vidék fejlődését megalapozó sürgős tennivalók közé sorolták a helyi önkormányzatok szerepének erősítését, egy hatékony, vegyes tulajdonú mezőgazdaság kiépítését, s új föld-, illetve szövetkezeti törvény megalkotását. Kovács László, a kongresszus ügyrendi bizottságának vezetője — a különböző platformokkal tartott konzultációira hivatkozva — a vita lezárásának legcélszerűbb módjaként javasolta: a küldöttek fogadjanak el egy rövid írásos állásfoglalást, amely — a vita alapján is — a kongresszus állásfoglalása lesz a párt jellegével összefüggő kérdésekről és a párt nevéről. Az írásos tervezetet a három legnagyobb platform — a Reformszövetség, a Népi Demokratikus Platform és az Ifjúsági Platform — részvételével és az ügyrendi bizottság elnökének közreműködésével alakítják ki — ajánlotta Kovács László. A párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételeiről és működési elveiről folytatott vitát délután 2 órakor zárta le az elnöklő Horn Gyula. Bejelentette: a különböző platformokhoz csatlakozott küldöttek a háromórás ebédszünetben egyeztetik álláspontjukat, s kialakítják véleményüket az új párt létrehozását kimondó dokumentumtervezetről.
