Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-08 / 238. szám
Somogyi Néplap NAPILAP XLV. évfolyam, 238. szám Ára: 5,30 Ft 1989. október 8., vasárnap — - 9 Megalakult a Magyar Szocialista Párt Az MSZMP jogutódjának működési elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem/ az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége 1989. Október 7-én, szombaton este 8 óra 20 perckor a kongresszus elsöprő többséggel, 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta a párt jellegéről szóló állásfoglalás-tervezetet. Ezzel megalakult la Magyar Szocialista Párt. Hazánk történetében lezárult az MSZMP nevével fémjelzett korszak, az MSZMP mint állampárt története véget ért. Szombaton 8.30 órakor folytatta munkáját a Magyar Szocalista Munkáspárt kongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A délelőtti tanácskozáson elnöklő Horn Gyula bejelentette, hogy három platform — a Népi Demokratikus Platform, a Reformszövetség és az Ifjúsági Platform — húsz perc szünet elrendelését kérte. A küldöttek egyhangú szavazással jóváhagyták a kérést. A második napra már mintegy 600 küldöttet tömörítő Reformszövetség arra használta fel a szünetet, hogy ismertesse tagjaival a Magyar Szocialista Párt megalakítására vonatkozó tézistervezetét. E tézisek szerint e párt az MSZMP programjával és szervezetével szakító, alapjaiban programjában új típusú baloldali párt lenne, amely a közös elvi alapon, szerveződő, ak- oióegységet vállaló platformok szövetségéből állna. Az új párt az MSZMP jogutódjaként tevékenykedne tovább. A téziseket ismertető Ágh Attila elengedhetetlennek tartotta hangsúlyozni, hogy ez nem politikai, hanem jogi folytonosságot jelentene. Akik elfogadják a téziseket, azok egy új párt megalakításának folyamatában vesznek részt. Az új típusú párt a magyar baloldali mozgalom szocialista és demokratikus hagyományainak folytatója. Szövetséget keres a hazai baloldal más pártjaival, és hiteles partnerként az összes demokratikus párttal kapcsolatot kíván kiépíteni a nemzeti megújulás érdekében. Ágh Attila hangsúlyozta: az új párt megalakítása nyilvánvalóan személyi garanciák rendszerét is feltételezi, tehát egy „pluralista, de relatíve egységes” elnökség kialakítását. A rövid tanácskozáson megállapodtak abban, hogy a téziseket a küldöttek a nap során tovább vitatják. Ágh Attila bejelentette: amint a kongresszus határoz az új párt megalakításáról, a szervező munkát azonnal meg tudják kezdeni. A Népi Demokratikus Platform szünetben tartott összejövetelén az átmenet, a párt jogfolytonosságának mikéntje s ezzel kapcsolatban a névváltoztatás kérdése vetődött fel legmarkánsabban. Többen kifejtették azt is: míg a Reformszövetség jól szervezett és hangulatilag uralja a tanácskozást, addig a többi platform — így a Népi Demokratikus Tömörülés is — mintha háttérbe szorulna. A szünetet követően — már a küldöttek előtt — Gönczi János foglalta össze a Népi Demokratikus Platform megbeszélésén elhangzottakat. Hangsúlyozta: a platformban tömörültek véleménye szerint szükséges lenne, hogy a plenáris ülésen a törvésvonalak tisztázása érdekében a kérdéseket kiélezetten vessék fel. Négy pontban foglalta ösz- sze, mi az, amiben a kongresszusnak feltétlenül döntenie kell. Ezek: a párt működési jellege, a platformok által elfogadott közös programminimum, a személyi kérdések, valamint az átmenet mikéntje. Hozzátette: ez utóbbi kapcsán vetődik fel a párt jogfolytonosságának kérdése is. Erről a Népi Demokratikus Platformnak az a véleménye, hogy e folytonosságot biztosítani kell, mégpedig személyileg is. Ezért — mint Gönczi János hangsúlyozta — a platform azt kívánja, hogy továbbra is Nyers Rezső legyen a párt elnöke. Továbbra is az átmenet kérdéseit taglalva a Népi Demokratikus Platform képviselője kijelentette: cezúrát kel vonni az MSZMP és utódpártja között, a névváltoztatás azonban nem lehet szakítópróba a kongresszusi küldöttek között. A párttagság jogfolytonosságát pedig oly módon kell biztosítani, hogy ne kerüljön sor új belépési procedúrára. Gönczi János kijelentette: aki elfogadja a párt megújulási programját, annak — mindenfajta tagrevízió nélkül — legyen helye a párt tagjainak sorában. Mint mondotta, a párttagok a decemberi tagdíjfizetésig eldönthetnék, továbbra is fenntartják-e tagságukat. E megújulási program — mint mondotta — egy olyan baloldali program lehet, amely lebontja a pártállamot és nem fogadja el a proletárdiktatúrát. Németh Miklós: Hiteles pártra, emberekre van szükség A délelőtti vitában felszólalt Németh Miklós kormányfő, az MSZMP elnökségének tagja. Elöljáróban kiemelte: amit a párt állapotáról, a társadalomban elfoglalt helyéről, eszmei, morális és vezetési válságáról, s mindemiatt gyökeres megújításának szükségességéről, tehát egy új párt létrehozásának elementáris igényéről el lehet mondani, az e teremben már mind elhangzott. Mégpedig nem ugyanazoktól az emberektől, akik hagyományosan meg szokták újítani a pártmozgalmat és minden megújulás élére áltak, hanem elsősorban azoktól, akik ebben az or- „ szágban oly sokáig a „vidéki” jelzővel illetett engedelmes követők vagy csendes útitársak szerepére voltak kárhoztatva. Mint mondta: nagy reménnyel tölti el, hogy az új pártot a tagság és — meggyőződése — a társadalom progresszív erői hívják életre, és nem a kamarilla- politika, vagy a sokak által máig is annyira kedvelt ösz- szeesküvő taktika játékszabályai szerint formálódik. — Végre nemcsak arról van szó, hogy miként kell kiegyezni a helyzettel, miként lehet elkerülni a még rosszabbat. Végre arra lehet és kell gondolni, hogy a nép sorsáért nyitott szívvel, tiszta szándékokkal a lehető legjobbat tegyük — hangoztatta. — Létrejött egy olyan pártprogram, amely a vita tapasztalatainak felhasználásával véglegesíthető és meghirdethető, s amely ké- , pes vonzani a magyar progressziót. A miniszterelnök szükségesnek ítélte egy olyan demokratikus alapszabály létrehozását is, amely a tagság pártjává teszi a magyar szocialisták pártját, s nem engedi tovább uralkodni a tekintélyelvűséget. Ehelyett a tudás és a tettek adják meg a párt tagjainak valódi rangját. Olyan alapszabály kell tehát, amely a legdemokrati- kusabbá teszi a pártot az összes magyar párt között. — A hiteles párt mellett hiteles emberekre is szükség van — folytatta. — Akármilyen névvel és programmal indul is az új párt az ország felemelkedését célzó küzdelemben, nem lehet hiteles, ha vezetésében vagy akár tagságában olyanok lesznek, akiknek kezéhez akár közvetetten is, de vér tapad, akik részt vettek emberek megtöretésében, meghurco- lásában, vagy legalábbis asz- szisztáltak ehhez. A továbbiakban arról beszélt: a kormány már most úgy végzi munkáját, hogy tudja, a közelgő választásokon eredményei szavazatokat jelentenek a párt számára, kudarcai pedig tehertételek lesznek. Azoikra a kijelentésekre emlékeztetve, miszerint a kormány eltávolodott pártjától, kijelentette: ennek éppen az ellenkezője igaz. A kormány valóban elmozdult, de nem távolodott, hanem ahhoz a párthoz közeledett, ami most, ezen a kongresszuson formálódik. Tette ezt azért, mert ahhoz, amit a kormány a nemzet érdekében tesz és tenni akar, szüksége van egy ilyen új pártra. Egy ilyen új párt pedig a szó legjobb értelmében kormánypárt, illetve kormányzópárt lesz. Ebben az esetben a kormány tagjai nem fogják kettős tehertételnek érezni a pártban és a kormányban betöltött tisztüket. Ugyanis nem a párt delegálja őket a kormányba, hanem azért választja őket a párt saját vezetésébe, mert olyan kormánynak a tagjai, amelyet a pártjának támogatnia elemi érdeke. A kormány tehát a párt, a nemzet érdekeit érvényesítette munkájában — mondta, majd köszönetét fejezte ki azért, hogy a Minisztertanács ebben élvezte a párttagok, a reformerők támogatását. Németh Miklós leszögezte: a kormány a reformerők kormánya is, akikhez a korhiteles mány kifejezetten közeledett, sőt együttműködés és szövetség alakult ki közöttük. Sajnos a pártvezetés csak késedelmesen alkalmazkodott a változásokhoz, erről — szerinte — a pártvezetés és a kormány egyaránt tehet. Ezt követően Németh Miklós azokról a kormányzati kezdeményezésekről, intézkedésekről szólt, amelyek a politikai és jogi viszonyok gyökeres átalakítását, az emberi jogok kiszélesítését, az ország gazdasági helyzetének javítását, a külpolitikában pedig — konfliktusokat is vállalva — a nemzet érdekeinek érvényre juttatását szolgálták. Ezek közül külön is kiemelte a gazdaság és a társadalom működőképességének megőrzését, valamint azt, hogy hídfőállásokat építettek ki a békés átmenet dinamikájához. S nem utolsó sorban: ez a kormány bizonyította, hogy más, mint az előző kormányok. Most a pártnak is bizonyítania kell, hogy más lesz, mint eddig volt. Németh Miklós a kormány nevében is kérte, hogy a párt állampártból alakuljon át kormánypárttá. Vagyis: új párt kell új programmal, új szervezettel, új vezetőkkel és új névvel. A kormányfő ezzel kapcsolatban kifejezte azt a meggyőződését, hogy az új pártból akcióképes szövetséget lehet és kell teremteni, olyat, amely helytáll a versenyhelyzetben. Mint mondta, azokkal ért egyet, akik a kongresszuson kijelentették: ennek a munkának a megkezdéséhez teljes mandátummal rendelkeznek. Ez azonban csak a kezdet, ezután újjáépített tagság, szerveretek, új apparátus és új infrastruktúra kell. Ugyanakkor figyelmeztetett: „a tagság nem birkanyáj, nem követni akarja a főkolomposokat, hanem aktív cselekvési . teret kér az önálló politizáláshoz”. Németh Miklós végezetül kiemelte: — Itt többségében a nemzetért dolgozó, a nemzetet becsülettel szolgáló emberek gyűltek össze, vessük hát le végre magunkról a tőlünk idegen sztálinista szervezet burkát; nem illik ránk, nem illett akkor sem, amikor ránk erőltették, és még kevésbé illik ma vagy a jövőben. Olyan pártunk legyen, amelyben mi vagyunk otthon, amely igazán a miénk. • Aki pedig nem érzi itt jól magát, az alakíthat más pártof. Számunkra nem a tagok száma, hanem a választási voksok száma a fontos. Egy dolog fontos: új párt legyünk, befelé működőképesen, kifelé pedig, a világnak, hitelképesen. Ügy végezzük dolgunkat, hogy mi felemelkedni, és a demokratikus szabad választásokon győzni akarunk. (Folytatás a 2. oldalon.)