Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-07 / 237. szám
4 Somogyi Néplap 1989. október 7., szombat Tanácskozik az MSZMP kongresszusa , Pozsgay Imre: Új, demokratikus, baloldali programot Kovács Jenő, Pozsgay Imre és Németh Miklós Pozsgay Imre, a pártelnökség tagja a Politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, illetve A párt programnyilatkozata című dokumentumtervezetekhez tűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a Központi Bizottság szándéka szerint a történelmi út útikról szóló tudósítás a programnyilatkozat tervezetének társdokumentuma. A KB — e fontos gondolatkört nem kívánva kivenni a kongresszusi vita köréből — azzal a megfontolással terjesztette elő, hogy nagyobb önismerettel, világos beszéddel, a programnyilatkozatot tisztázott történelmi körülmények között fogadhassák el a küldöttek. E tervezet politikai összefoglalást ad arról, miként lehet ebből a negyven esztendőből vállalható, továbbvihető értékek egész tárát elkészíteni, s mi az, amitől egy új pártnak meg kell válnia ahhoz, hogy a társadalomban megingott tekintélye és az elvesztett bizalom után ismét kérhesse nemcsak saját tagságának támogatását és bizalmát, hanem ezzel együtt a magyar nép bizalmát is. A továbbiakban rámutatott: a történelmi igazság elérésére törekedett az a tudós- és kutatógárda, amelyik e dokumentum elvi, elméleti alapjait megteremtette, forrásait feltárta. Remélte, hogy e párt számára a történelmi igazsághoz való szakadatlan törekvés a nép közgondolkodásával való együttműködést segíti elő. A tervezet fontos szándéka volt, hogy a párt önismeretre szert téve, az elmúlt negyven év értékleltárát is elvégezve, kimondjon olyan történelmi tapasztalatokat, amelyek korábban kimondhatatlanok, tabu-ügyek voltak. „■Ha itt hibák, bűnök voltak az elmúlt negyven esztendőben, egy értékleltár elvégzése után is ott marad ez a csomag; kti a felelős, hogyan oszlott meg a felelősség, és miként lehet ennek a pártnak a tagsága — megtisztulva az elmúlt évtizedek bűneitől, terheitől — alkotója egy új politikai gondolatnak, amely a demokratikus jogállam és a demokratikus szocializmus viszonyai között tételez bennünket” — tette hozzá. Alapvető kérdésnek ítélte, hogy a tagságnak bűntudattal és bénult politikai akarattal kell-e belevágni a közeljövő feladataiba vagy felszabadultan, tisztán s világosan, a felelősséget is meghatározva, cselekvőké- szeh, vállalkozásra készen. Ezzel összefüggésben Pozsgay Imre leszögezte: ebben az országban — különösen az utóbbi másfél—két évtized válságának felelősségét elemezve — a párt tagsága nem marasztalható el. A terhet a párt tagsága nem bűnbakokra akarja rakni, ennél sokkal nagyobb műveletet kell elvégeznie. A rendszer működési alapjaiban kell keresnie a hibák okait, a személyi felelősség dolgában pedig azokban az oligarchiákban és szerveződéseikben, amelyek a hibás, rossz politikával azonosulni tudtak, miközben a rendszer működését úgy igyekeztek berendezni, hogy a döntésért ne legyen felelős senki. A párttagság a döntéseknek valódi tényezője, nem is lehetett, hiszen egy- centraliszti'kus, bürokratikus rendszerben erre nem, volt lehetőség. Ezután a programnyilatkozat tervezetéről szólt Pozsgay Imre: — Ez a programnyilatkozat-tervezet egyetlen fbntos feladatra készült: a pártállam és állampárt politikai gyakorlatával való szakítás idején egy, az alkotmányos jogállamra áttérő poLitikai pluralizmus körülményei között működő új párt tartozik saját tagságának elszámolni eddigi helyzetével, és felmutatni azokat az értékeket, amelyek jegyében ez az új párt megszerveződhet. Ebből a szempontból sem nélkülözhető a korábbi korszakok értékeinek számbavétele, de a hangsúly az elhatárolódáson van, mert máskülönben nincs esélyünk, hogy újra az európai baloldalon, s itt, e hazában a baloldali szocialista gondolkodás szervezetében, szerkezetében a nép elismerjen bennünket. — Szakítani kell azzal a monstrummal és konglomerátummal — folytatta —, amely valójában nem pártként, hanem közhatalomként funkcionált ebben az országban, s így ebben a formájában a nép minden bizonnyal a jövőben, nem ismerné el. Ez az az alap- gondolat és alapkoncepció, amelynek jegyében új programot kell készíteni. — Az MSZMP története minden felmutatható érték ellenére a pártállam-állampárti szerkezet története. Tagságának története azonban itt nem zárulhat le, mert ez a párt hordozta az előbb emlegetett történelmi okok miatt is azt a reformgondolatot, gyűjtőpárként azt a sokféle értéket, emberekben megtestesülő akaratot, amely nélkül Magyarország politikai egyensúlya helyre nem állítható, politikai jövője katasztrófa nélkül nem folytatható. Ezért megismétlem: a párt története, mint MSZMP-történet, a pártállam történetével együtt ezen a szakaszon véget ér, s ettől kezdve ez a tagság az alanya és letéteményese egy új szocialista párt megteremtésének, amely elsősorban az európai baloldal értékrendjére, s abból következően a demokratikus szocializmus követelményeire építi fel szervezetét, politikailag pedig szakadatlan jelenlétet kíván a társadalmi mozgásban azért, hogy közhatalmi szerepét hátrahagyva kormányzópárti szerepre pályázhasson szabad választásokon a pluralista politikai berendezkedés körülményei között — hangoztatta a szónok. Ezért is úgy vélekedett, hogy nagy figyelmet kall fordítaniuk azokra a gondolatokra, amelyek megkülönböztetik az MSZMP-t más pártok programajánlataitól. A tervezethez érkezett kiegészítő javaslatok a parlamentáris demokrácia elismerésén túl az önkormányzatokban, s e tekintetben a vidéki Magyarország kezdeményezőkészségében látták azt a politikai kezdeményező erőt, amely a főváros, a városlakók számára is egyfajta új nyitás lehetőségét teremti meg, s a társadalmi kooperációnak, szolidaritásnak az autonóm közösségeken való kiépülését tervezi. Ebből a szempontból a most megteremtendő pártnak előnye van minden más politikai kínálattal szemben ebben aa országban — hangoztatta. Ezt a lehetőséget kell megragadni ahhoz, hogy a politikai győzelem és a kormánypárt megteremtésének esélyeivel léphessen fel a következő korszak politikai küzdelmeiben. — Ebből a szempontból kell mérlegelni azokat az összefüggéseket is, amelyek világossá teszik, meddig terjed ebben az új pártban az áramlatok és platformok saabadsága, s melyik az a határ, amelyen túl már valami más pártról esik szó. Mert amíg ezt nem tisztáztuk, és ha ezt ezen a kongresszuson nem tisztázzuk, akkor az egybemosás, a ködösítés kongresszusaként Az előadói beszédek után a küldöttek a beterjesztett dokumentumokkal s az elmondottakkal kapcsolatos kérdéseiket fogalmazták meg. Grósz Károly a hozzá intézett és a személyére is vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy az elmúlt 16 hónap alatt a Központi Bizottságban a tartalmi és a szervezeti kérdésekről egyaránt sok vita folyt. Ennek alapján jutott áprilisban arra a következtetésre: kezdeményezi, hogy a főtitkár és a Politikai Bizottság tagjai mondjanak le. A KB a párt legfelsőbb vezetőségét bizonyos módosításokkal újjáválasztotta, ám a következő KB-ülésen a főtitkárt többen ismét lemondásra szólították fel. Grósz Károly elmondotta: arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egy hónaprögzíti e tanácskozást a történelem, olyan kongresszusként, amely az ország számára nem oldott meg semmit, saját sorait pedig tovább kusaálta, áttekinthetetlenné tette. — Mint minden, európai politikai kultúrán nevelődött párt, a mi pártunk is tiszteletben fogja tartani a platformok, az áramlatok szabadságát, s a szentségnél is szentebben tisztelni a kisebbség jogainak védőiméi. De egy plurlista politikai berendezkedésben nem lehetnek olyan kényszerek, amelyek közénk kényszerítenek olyanokat, akik nézeteikben, gondolataikban és politikai érvrendszerükben nem tudnak együtt lenni. Az egy másik párt — ezt kell megérteni! Ez nem a politikai szabadság korlátozása, hanem a politikai szabadság viszonyai között létrejött új mozgástér. Ha ebből indulunk ki, akkor az ajánlott szervezeti elvek szerint ez új párt, amelynek nevében is meg kelt különböztetnie magát előd pártjától, s vinnie kell új pártként azt a gondolatot, amit a programtervezet tartalmaz — mondotta Pozsgay Imre, kifejezve azt a meggyőződését, hogy ily módon -több, tartalmas baloldali mozgalom együtthatásából közös kormányerő, akarat jöhet létre, s elsősorban az az új párt, amely Magyar Szocialista Pártként kezdi meg majd e kongresszus után a tevékenységét. r pal azelőtt — bár akkor lemondott — mégis újjáválasztották, akkor nem ajánlja fel ismét lemondását. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a partnerek a nyílt vitát nem vállalták, ám mindent elkövettek, hogy a főtitkár politikai helyzetét megnehezítsék. Megítélése szerint a párt megújulása tekintetében nézetazonosság van közte és Nyers Rezső között, ám Pozsgay Imrével filozófiai és szemléletbeli különbségeik vannak ebben a kérdésben. Grósz Károly több más, így a generációs problémákkal és a többi szocialista országhoz fűződő viszonnyal kapcsolatos kérdésre is válaszolt. Pozsgay Imre szerint a létrejövő új párt az MSZMP jogutódja lesz, működésének anyagi feltételei ennek révén teremthetők meg. Mivel a pártvagyon manapság meglehetősen nagy viták tárgya, ezért a kongresszus döntésének megfelelően az lenne a célszerű, hogy csak az új párt működési feltételeit biztosító vagyontárgyak maradjanak birtokában, de semmiféle olyan kölönc, amely az „abszolutizmus hatalom- ás tulajdongyűjtő törekvéseiből származik”. Vajon az új párt a munkásosztály pártja lesz-e? Erre a kérdésre Pozsgay Imre elmondotta: mindez nem attól függ, hogy a párt nevében viseli-e a jelzőt vagy sem. A korábbi körülmények között a munkásosztály és a párttagság egyaránt nem vett részt a párt felső szervezeteiben meghozott döntések kialakításában. A munkásosztályra való hivatkozás gyakran csak arra volt jó, hogy eltakarja a diktatórikus szocializmus tényét. Nem a munkásosztály és nem a dolgozó társadalom ellen irányul az új párt megalakításának terve. Az öncsalás állapotából ki kell lépni. Csak így jöhet létre olyan párt, amely a munkások érdekeit is szolgálja. A kongresszus menetében a platformok képviselői is szót kaptak. Ágh Attila a Reformszövetség nevében szólt a küldöttekhez, s elöljáróban leszögezte: a jelenlegi kongresszusnak történelmi lehetősége és egyben komoly történelmi felelőssége egy baloldali szocialista párt megalakítása. Mintegy indoklásképpen fűzte hozzá: az MSZMP válságban van, s ezt a válságot az okozta, hogy a gyors társadalmi, gazdasági reformhoz képest megkésett a párt belső reformja. Éppen ezt a késést kell a kongresszuson megszüntetni a párt szervezetének és vezetőségének mélyreható reformjával — állapította meg. Kijelentette: a pártot az a veszély fenyegeti, hogy kiszorul a döntő politikai tényezők közül. Az MSZMP állampártként már működésképtelen, de új pártként sem tud kilépni a politikai színtérre. Mint mondotta: eljött a választás, az utak elválásának ideje, hiszen az MSZMP a májusi pártértekezlet óta egymással csatázó áramlatokra szakadt szét. E csatározások nyomán az MSZMP centruma is kiüresedett, tehát a megújuláshoz egy reformcentrum kell, azaz a'párt centrumába a reformerőknek kell kerülniük. A pártszakadás esélyeit latolgatva Ágh Attila rámutatott: a pártban jelenleg nincs egység, amelyet meg lehetne védeni vagy helyre lehetne állítani. Hozzátette: új egysé gszükséges, mégpedig egy olyan egység, amely a platformok elvi egyensúlyán nyugvó akcióegységet jelent. Ügy vélte: a párton belüli politikai csoportosulások közötti törésvonal a demokratikus szocializmus értelmezésénél, illetve az elmúlt négy évtized értékelésénél érhető tetten. Ágh Attila végezetül azt hangsúlyozta: egy olyan szervezetileg is új pártra van szükség, amely felvállalja a demokratikus szocializmust, s ezzel esélye van arra, hogy a jövőben is fontos politikai tényező legyen. Ehhez — mint aláhúzta — személyi garanciák is szükségesek, azaz: „a pártnak meg kell válnia a hitelüket vesztett vezetőktől, a politikai múmiáktól, s nem szabad lehetőséget adni a rejtőzködő konzervatívok át- menekítésére sem”. A sztálini eredetű struktúrák lebontásában a népi demokratikus platform szerint a hatalom és az állami tulajdon társadalmasítása a járható út — mondta a tömörülés véleményét ismertető Krausz Tamás. Ebben a folyamatban sem a keleti, sem pedig a nyugati modellek nem másolhatók, vissza kell térni a magyar népi demokratikus hagyományok pozitív vonásaihoz. A fejlődés során a platform elképzelései szerint fennmaradna a több szektorú vegyes gazdaság, de abban a kapitalizmus, a profitcentrikus gazdálkodás társadalmilag korlátozott és ellenőrzött formában terjedne ki újra. A kibontakozó privatizációt a dolgozói önkormányzatoknak kellene ellenőrizniük. Ha a dolgozói önkormányzatok rendelkeznek a tulajdonosi funkciókkal, a fejlődés szocialista útja fenntartható lesz. A platform álláspontja szerint a demokratikus fejlődés garanciája Magyarországon csakis egy erős baloldali tömegpárt lehet. Olyan párt, amely megtisztul, és nem siratja meg a köpönyegforgatókat. Az MSZMP nem lehet többé a káderek és a karrieristák elit pártja. A pártszakadást akkor tartják megelőzhetőnek, ha a tagság saját apparátusát képes ellenőrzése alá vonni. A párt helyzetéről szólva Krausz Tamás rámutatott: a vezetés szétesett, s az álviták által megosztott párt befolyása rohamosan csökkent. Ezért egy teljesen megújított pártelnökségre lenne szükség, amely élén számos vidéki fiatallal képes lenne megfelelően felkészülni a választásokra. (Folytatás az 5. oldalon) A somogyi küldöttek egy csoportja a tanácskozáson Platformok, vélemények
