Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-07 / 237. szám

1989. október 7., szombat Somogyi Néplap 5 Tanácskozik az MSZMP kongresszusa (Folytatás a 4. oldalról) Zentai Gábor, a platform az MSZMP-ért képviseleté­ben hangoztatta: platform­juk úgy véli, hogy a párt tagsága még nem ürült ki Hétszázezren várják, hogy a küldöttek értük, felelősen döntsenek. Ezzel összefüg­gésben kifogásolta, hogy a jórészit értelmiségi küldöt­tekből összeállt kongresszu­si tagság másfél napot idő­zött eljárási módozatok, ügyrendi kérdések megvita­tásával, szerinte ez az egy­más iránti bizalmatlanság­ból fakadt. Ezután arról beszélt: a munkásőrség létét kritizál­va senkinek sem jut eszé­be, hogy emberségesen meg­köszönje több évtizedes munkásságukat, s felhívja a testület tagjainak figyel­mét: a történelem most mást kívánt. 'Figyelmeztetett: a kül­döttek többségének nincs mandátuma arra, hogy az MSZMF-t — bármilyen né­ven működjék Is mint utód­párt — megszüntesse, szét­szakítsa. „A tanácskozási terem hangulata szülte pil­lanat ezt a pártot nem osz­lathatja fel, az ilyen kísér­leteknek az utolsó pillana­tig ellent kell állni.” A kongresszuson a pártnak újjá kell születnie. Abba azonban nem belépni kell, ellenkezőleg: a pártot mind­azok hagyják el, akiknek nem tetszik programja. Végezetül fontosnak ítél­te, hogy a küldöttek olyan személyeket jelöljenek a legfontosabb állami és köz­életi funkciókba, akik mö- , ßött egységesen felsorakoz­hat a párttagság. Udvarhelyi László az ösz- szefogás platform nézeteit összefoglalva hangoztatta: az oly sokszor emlegetett reform egy olyan gyökeres, strukturális fordulatot ered­ményező folyamat, cselek­vési program, amely képes mozgásba hozni az emberek kollektív akaratát. Ebből a felfogásból következik, hogy a kongresszus egyik fontos feladata annak eldöntése, modern baloldali tömegpár­tot kíván-e formálni az MS&MP-ből, vagy valami­lyen ettől eltérő politikai alakulatot. A küldötteknek azt sem szabad szem elől téveszte­niük, hogy a strukturális fordulatot a pártnak olyan körülmények között kell végrehajtania, amikor na­gyon erős egy jobboldali polgári restaurációs folya­mat elmélyülésének veszé­lye, s amikor bizonyos szo­ciális feszültségek esetleg kezelhetetlenné teszik a tár­sadalmi folyamatokat. Eb­ben a helyzetben a pártnak a struktúra megújítása mel­lett számos konkrét feladat­tal is meg kell birkóznia. A legfontosabb napi tennivaló az ország, illetve a párt mű­ködőképességének a megőr­zése. A platform elképzelése szerint e feladatoknak egy széles bázisú politikai tömeg­párt képes megfelelni. A pártnak ezért a már meg­lévő tömegbázisát kell meg­tartania, illetve kiszélesíte­nie, s ezzel a választásokon is a siker reményében in­dulhat. A tömegbázis meg­tartása érdekében a kong­resszusnak nem szabad olyanfajta szélsőségekbe be­lemennie, amelyeket az em­berek nem értetlek meg, amelyeket nem tudnak kö­vetni. Az ifjúsági platform kép­viseletében felszólaló Nagy Imre, a Demisz elnöke hang­súlyozta: azokkal ért egyet,, akik szerint a magyar törté­nelemben lezárult egy kor­szak, s az MSZMP történe­te is végétért. Nem megta­gadni kell, hanem befejezni, értékeit mentve újat, mást kezdeni. A továbbiakban azt ele­mezve, hogy mitől lesz új, más a párt, úgy fogalmazott: új program, új szabályzat, új vezetés szükséges, de ezektől még nem lesz más a párt. Valóban új párt csak akkor lesz, ha az előzőek­hez újjáépített tagság, szer­vezetek, új apparátus és új struktúra párosul. Rámuta­tott: a párt igazi megméret­tetése a választásokon lesz, hosszabb távon pedig ab­ban, hogyan tudja elfogad­tatni magát az új és még újabb generációkkal. Hoz­zátette: az új párt megala­pítása még nem választási siker, csak belépőjegy, nél­küle nem lesz szabad vá­lasztás, csak vértelen leszá­molás. Nap mint nap tapasztalha­tó fájdalmas valóság, hogy a magyar ifjúság többsége leírta az MSZMP-t, amely kétszeresen becsapta az if­júságot: a múlttal — nz igazság eltitkolásával — és a jövővel, azzal, hogy a ma oltárán sorozatosan feláldoz* ta a holnapot, Ezt a helyse* tét meg kell fordítani, A fiatalok kérdéseire adandó megfelelő válaszokra van szükség, s terepet kell adni az ifjúságnak, hogy ebben a pártban akarja formálni gyermekei jövőjét. Hiszen a fiatalok nélkül nincs és nem is lehet progresszió — hang* súlyozta végezetül Nagy Imre. Thirring Ákos, a vidék esélyegyenlőségéért plat* form képviselője azt fejte­gette, hogy a vldékiség fo­galmán azokat az egyenlőt­len élet- és gazdálkodási kö­rülményeket értik, amelyek gazdasági, infrastrukturális, elosztási, kulturális és bel­politikai téren egyaránt hát­rányosan érintik a kisebb településeket. Mind mondta, platformjuk nem fővárosel­lenes, de harcol az indoko­latlan központi megkülön­böztetések ellen, az egyen­lőtlenségek felszámolásáért. Reformer mivoltuk pedig abból fakad, hogy ők is gyö­keres változásokat akarnak. Meggyőződésük, hogy az újjászülető szocialista párt­nak olyan programot kell kidolgoznia és megvalósí­tania, amely vonzó a vidéki, falusi embernek, de érdeke a szocialista népgazdaságnak is. A vidéket az a párt fiye- ri meg magának a választá­sokon, amelynek válságke­zelő programja elnyeri a falu támogatását. Ezért re­mélik, hogy sikerül olyan politikai megoldást találni a kongresszuson — erre sze­rinte vannak biztató jelek —, amely megfelel az ország ér­dekeinek, s hozzásegíti a pártot is a sikerhez. Kiállt amellett, hogy az új párt­struktúrában minden szinten be kell vezetni azi önkor­mányzatot. Bejelentette: lét­re kívánják hozni a párt ag­rárgazdasági tagozatát. Á hozzászólók véleménye: valóban a nép pártja A különböző platformok megbízásából szólók után a megyei, illetve a megyei jo­gú küldöttcsoportok képvi­selői kaptak szót, a párt cél­jairól, jellegéről, programjá­nak alaptételéről és műkö­dési elveiről zajló vitában. Sokan szóltak arról: miért következett be a jelenlegi válsághelyzet. Egy jellem­ző vélemény szerint az MSZMP vezetése nem tu­dott élni a tavaly máju­si pártértekezlet óta ka­pott lehetőséggel. „A párt­vezetés koncepciótlansága, taktikázása, esetenkénti mér­hetetlen arroganciája a tag­ságot teljes bizonytalanság­ba kergette.” Ezért olyan új szocialista pártra van szük­ség, amely szakít az MSZMP eddigi tevékenységével, mintegy befejezettnek nyil­vánítja azt. Ehhez a gyö­kerei szakítáihoz ugyan nem kall szétverni a pártét, ám vissza kell adni a tagok ese- lekvési szabadságát — véle­kedett Keserű Imre Cseng* rád megyei küldött. Mint mondottá: e teremben ül a TUszatáj főszerkesztője, s az is, aki ezt a folyóiratot 1086- ban betiltotta. A küldöttek egy része a Next 2000 Kft,* ről az SZDSZ-től hallott először, de Itt vannak a 'kongresszuson azok is, akik ezt a vállalkozást megalapí­tották, Ha ezek a csoportok a kongresszuson kompro­misszumot kötnek, akkor a társadalom ezt a pártot már nem fogadja el többé hitel­képes erőként. Megújulásra van szükség, de nem szakadásra — fej­tették ki viszont mások, ha­sonló határozottsággal. Am a pártszakadást ellenzők kö­zül is többen hívták fel ar­ra a figyelmet, hogy az MSZMP olyan politikai gyűjtőhellyé vált, amelyben egymással homlokegyenest ellenkező nézeteket vallók is megférnek. Katona Béla budapesti küldött szerint a reformerek és álreformerek keverednek, sztálinisták, karrieristák ugyancsak meg­találhatók a tagság, a veze­tés körében. Ez utóbbiaktól mindenképpen meg kell válni, Többek véleménye: a pártszakadás azzal kerülhe­tő el, ha a kongresszus ki­nyilvánítja a teljes plat* fö rmszabadságot, azt, hogy a párt különböző ptatfor- formok szövetsége. A pártmozgalom megújí­tásában elengedhetetlen sze­repe van az ifjúságnak — mutattak rá. A fiatalok el­veszített bizalmát a pártnak vissza kell szereznie. Ehhez hozzájárulhat egy olyan if­júsági tagozat megalakítása is, amely a későbbiekben csírája lehet egy új. szocia­lista ifjúsági szervezetnek. A társadalomban tapasztalha­tó hitelvesztés, a bizalmi válság persze nemcsak az ifjúságra korlátozódik, Kö- r öt fői László Pest megyei küldött az Időközi választá­son képviselőjelöltként el­szenvedett vereségéről szól­va rámutatott: csupán azért vélt hiteltelenné a választó- polgárok előtt, mert az MSZMP színeiben Indult, E negatív társadalmi közmeg­egyezést a párt csak úgy küzdhet! le, hogy a jövőben tettekkel bizonyítja: való­ban a nép pártja. Általában: a jövő felada­tait számbavevő hozzászó­lók szinte mindegyike fog­lalkozott a választásokkal; azzal, hogy csak egy, prog­ramjában, szervezetében megújult pért indulhat jó eséllyel a küzdelemben. Eh­hez persze az kell, hogy e kongresszuson tegyenek végre pontot a tagságot megosztó belső viták végére, s megkezdődhessék a szer­vezőmunka, a cselekvés. A vidék-Magyarországra Is jobban kell figyelnie az MSZMP-nek — fogalmazták meg többen =*, s e gondo­lathoz kapcsolódva szorgal­mazták, hogy a pártszerveze­tek országszerte alakítsák ki saját helyi programjaikat. Az effajta helyi kötődés nél­kül elképzelhetetlen a tag­ság mozgósítása. A fegyve­res testületek küldöttei ugyancsak reformelkötele­zettségről tettek hitet a vi­tában, s beszámoltak arról, hogy a hadseregből már megkezdődött a pártszerve­zetek kivonulása, folyik la­kóhelyi szerveződésük. Azzal azonban nem értettek egyet, hogy a tervezett alapszabály szerint a fegyveres erők tag­jainak választhatóságát kor­látozni kívánják. A felszólalók többsége egyetértett abban: az új, baloldali, szocialista érték­rend alapján szerveződő pártnak el kell búcsúznia mindazoktól, akik nem mer­nek szembenézni a múlttal, nem vállalják az új szerve­ződési elveket, s a vissza­rendeződés veszélyét hord­ják magukban. Így vélekedett a külügy­minisztérium küldötteként felszólaló Horn Gyula is, aki — sokak véleményével egyezően — kijelentette: a párttagok százezrei nem te­hetnek a pártban, az or­szágban kialakult helyzetről, mert mindig helyettük dön­töttek, Most azonban a kongresszus dönt, s az eddi­gi vita ennek felelősségét érzékeltette, Eddig egy rá- kényszeritett rendszerben élt a nemzet, a párt. Most ma­ga választhatja meg saját rendszerét, az országnak ,a népnek legmegfelelőbbet. A tanácskozásnak dönteni kell arról, hogy olyan új rend­szert válasszon, amely tény­legesen a népet szolgálja, amely a néphatalmat bizto­sítja, amely a baloldali ha­ladás rendszere lehet. A párttagok egy olyan párttal küszködtek mostanáig, ame­lyet nem ők konstruáltak, nem ők alkottak. Most le­hetőség van arra, hogy nem csupán megszabaduljanak a párt romjaitól, hanem új pártot hozzanak létre. Az MSZMP kongresszusa szombaton reggel folytatja a beterjesztett dokumentumok fölötti Vitát. (MTI) Vastagh Pál és Kovács László a küldöttválasztásról, az ügyrendről A nemzetközi sajtóköz­pontban kora délután Vas­tagh Pál, a mandátumvizs­gáló, és Kovács László, az ügyrendi bizottság elnöke tartott rövid tájékoztatót. Vastagh Pál az újszerű mó­don végrehajtott küldöttvá­Szavarnak a küldöttek a kongresszuson (MTI-fotó: Soó? Lajos) lasztás tapasztalatairól szól­va egyebek között megemlí­tette, hogy a küldöttek több mint 80 százalékát a tagság széles tömegeinek közvet­len részvételével, illetve be­vonásával, jelentős részben a jelölőbizottságok mellőzé­sével választották meg. Kovács László elmondta, hogy a csütörtök esti előze­tes ügyrendi viták nem hoz­tak ugyan döntést, de a né­zetek ütköztetésével előké­szítették, hogy péntek dél­re elvégezhessék e bonyolult munkát. Az ügyrendi bizptt- ság elnöke felhívta a figyel­met arra: a péntek délelőtti szavazások során minden vi­tás pontban úgy döntöttek, hogy a demokratikusabb szabályt fogadják el. A kül­döttek a kevesebb kötöttsé­get és a több szabadságot választották. Két új elem figyelhető meg a napirendi vita össze­állításában : egyrészt vitaté­ma lesz a párt jellegének általános tisztázása, más- . részt a vezető testületek megválasztására nem a kongresszus ■ legvégén, ha­nem már a program és a szervezeti szabályzat elfo­gadása után sor kerül. (A tájékoztatón ugyanakkor ar­ról nem esett szó, hogy so­kak a kongresszus elején, il­letve az első napirendi pont vitája után szerettek volna vezetőségválasztást, ám a plénum nem így döntött.) A párt elnökének szemé­lyéről egyéni jelölés és vá­lasztás alapján döntenek, ám az elnökség tagjainak név­sorát zárt listajavaslatok közti választással határoz­zák meg. Így biztosítható, hogy az elnökségi tagok azo­nos listáról kerülnek majd ki, tehát értelemszerűen egymással hajlandók lesznek együtt dolgozni. Kérdésre válaszolva a saj­tótáj ékoztatón elh angzott: egyelőre hét platform ala­kult. Ebből négy általános politikai jellegű: a reform­szövetség, az összefogás az MSZMP megújulásáért, a népi demokratikus; és az MSZMP-ért nevű platform. A másik három platform ré­tegképviseletet jelent: a vi­dékiek, az ifjúság és az ag­rárszektor képviseletét. Ko­vács László ugyancsak kér­désre válaszolva úgy • véle­kedett, hogy a párt vezető testületéinek megválasztása vasárnap délelőttig nem vár­ható. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom