Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-06 / 236. szám
4 Somogyi Néplap 1989. október 6., péntek Bővül-e a választék? Három megye országgyűlési képviselői tanácskoztak Szekszárdon A vidék érdekeiért harcolnak VITATOTT A VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNYTERVEZET A kilónként 100 forintos párizsi, a 150—200 forintos felvágottak láttán ma már nem beszélhetünk úgynevezett „olcsó árfekvésű” hús- készítményekről. Az árak állandó változása miatt az olcsó termékek árának felső határát ma már meg sem szabják, ám a húsipar és a kereskedelem egyaránt úgy véli, hogy a kilónként 120- 130 forintos termékek azok, amelyeket még meg tud fizetni a vevők többsége. Ilyen árukból bonyolították le az idei első félévi forgalom 63 százalékát. Ám ennek ellenére az idén hónapról hónapra tovább csökkent a húskészítmények forgalma, A húsipari vállalatok a termékválaszték bővítésével kívánják visszaszerezni a vevőket. Ügyelnek arra is, hogy újdonságaik megfizethetők legyenek. Az idén eddig mintegy 160 új húskészítmény került forgalomba, 64 százalékkal több, mint a múlt év első felében. Annak, hogy a húsipar újdonságai allig-alig észlelhetők a boltokban, a Kereskedelmi Minisztérium szerint elsősorban az az oka, hogy a gyártók nem fejtenek ki kellő propagandát. Gondot okoz az is, hogy még a nagyforgalmú élelmiszer áruházakban is egyszerre legföljebb 130—150 féle húskészítményt tudnak kínálni. Együttes ülést tartottak Baranya, Somogy és Tolna megye országgyűlési képviselői kedden Szekszárdon. Pásztohy Andrástól, a Somogy megyei képviselőcsoport vezetőjétől kérdeztük: miért tartották fontosnak a dél-dunántúli régió honatyái ezt az ülést. — Közismert, hogy az Országgyűlés a szeptemberben megkezdett ülésszakát október 17-én folytatja, mégpedig a nemzeti kerekasztal által elfogadott és megvitatott sarkalatos törvények tervezetének vitájával. Azért üléseztünk együtt mi, Somogy, Tolna és Baranya képviselői, mert igen kevés az idő, mindössze két hét áll rendelkezésünkre, hogy a képviselők a sarkalatos törvénytervezeteket — a nemzeti kerékasztalnál ülő szakértők bevonásával — mind jobban megismerhessék. Ezt követően a szakbizottságok, az állandó bizottságok feladata, hogy ezeket szintén szakmailag is boncolgathassák, illetve az időközben érkezett módosító javaslatok is beépülhessenek a tervezetbe. Még az is előfordulhat, hogy a nemzeti kerekasztal ülésére is szükség lesz, ha olyan módosítási javaslat érkezik, amely az alapmegállapodásokat esetleg szétfeszíti. — Volt-e ilyen javaslat az együttes ülésen? — Egyetértettünk abban, hogy az alkotmánymódosítás alapvetően egy új társadalmi, politikai és gazdasági szervezet (szerkezet) alapjait rakja le. Hozzáteszem: nem új alkotmányról van most szó, de kiinduló, sarkalatos pontja g jogállamiságnak és a piacgazdaságnak. Ebben tulajdonképpen egyetértettünk. Volt azonban olyan, gmiben a képviselők nem értettek egyet. Közismert, hogy a választó- jogi törvényben 152 mandátum van, amely a választókörzethez, és 152, amely a listához kötődik. Ezen fölül van 70 mandátum, amelyen a töredékszavazatok összeszámlálása után az illetékes pártok osztoznak, illetve ennek alapján juttatnak be majd képviselőket a parlamentbe. A tolnai, a baranyai, a somogyi képviselők szerint fennáll a veszélye annak, hogy mivel összességében csökkentek a vidéki mandátumok — az újraosz- tozkodásnál megint csak a főváros jut túlsúlyba, és a vidék — bár e parciális érdekek egészen másképpen jelennek meg az új parlamentben, mint eddig — jogosan érezheti úgy, hogy kicsit háttérbe szorul. Ez volt az, amivel a képviselők nem értettek egyet, és újragondolásra ajánlották a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának. Nagyon nehéz most tippeket adni a megoldásra, mert nem tudjuk annak a logikáját és technikáját, hogy miként, milyen számítások és alapelvek szerint jött ki az a bizonyos 304+70 képviselői hely. — Miként fogadták a somogyi képviselők az MDF kaposvári szervezete elnökségének hozzájuk intézett levelét ? — Alapjában pozitívan ítélték meg. Érzékelhető belőle, hogy az MDF komoly szerepet kíván vállalni a társadalom újjáépítésében, és ezt jelezték azzal is, hogy aláírták a nemzeti kerékasztal megállapodásait. Ügy is mondhatnám, hogy most ebben a kérdésben a sarkalatos törvényeket illetően egy hajóban ülünk, közös a felelősségünk a törvénytervezetek megvitatásában is, meg a döntésben is. Mivel azonban mi ülünk a parlamentben, az abszolút felelősség a miénk. L. G. Befejezés előtt a silózás Lassan befejeződnek a silózási munkálatok az állattartó telepek közelében. A megfelelő szárazanyagtartalmú tömegtakarmányokból a kedvező időjárási körülmények melleit várhatóan kiváló minőségű szi- lázsokat készítenek a gazdaságok. Fotó: Jakab Judit HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.: 11-005. Kaposvár, Somogy aszaló, Zimámy és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete is. Mernye (rendelő). Tel.: 1. Nagybajom (eü. központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Tab (egészségház), Kossuth u. 60. Tel.: 20-620. Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024 (a többi településinek, beleértve Mosdóst is.) Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonföldvár (rendelő). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rendelő). Tel.: 40-276. Boglarlelle (rendelő), Vikar Béla u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyanott. 'Fonyód (rendelő). Tel.: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászat a kórházban: 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rendelő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rendelő), Bajcsy- Zisilinsziky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8—14-ig. Berzen- ce, Szabadság tér 18. Tel.:l. Andocs (rendelő), Ady u 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.:72-053. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-222, nyitva 8-tól 20 óráig* szombaton 8-tól 14 óráig, vasárnap 8-tól 14 óráig. Kaposvár, szolgáltatóház, tel.: 13-440, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Bog- lárlelle, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—13 óráig. Balatonföldvár, Petőfi u. 2 Tel.: 40-091, nyitva 8—20- ig, szombaton 8—14-ig. Barcs, Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Csurgó, Csokonai u. 4. Tel.: 17., nyitva 7.30—19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig, Fonyód, Szent István u. 24. Tek: 61-322, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig, Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig, Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11-004, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyitva 8—20 óráig, szombaton ,és vasárnap 8—14 óráig. Tab: Kossuth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szombaton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tartási időn túl ügyeleti szolgálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 67-es (szolgáltatóház) gyógyszertárát. Állatorvosi ügyelet Barcsi kerület: dr. Vár- falvy Csaba, Babócsa (tél.: 9), dr. Szujó Ignác, Barcs, Vörösmarty ' u. 14/a. • Kaposvári kerület: dr. Molnár József, Kiskorpád, dr. Szabó Lajos, Ecseny, dr. Matasovszky László, Fonó, (tel.: 76-217), dr. Szekeres Gyula, Kaposvár, Pázmány P. u. 36'a. (tel.: 12-698), dr. Szalay Szabolcs, Hetes, dr. Készéi Tibor, Szabadi-Kisgát pta., dr. Kovács Géza, Ba- té (tel.: 76-385). Marcali kerület: dr. Sa- vanyó József, Böhönye (tel.: 70), dr. Szűcs Gábor, Bu- zsák (tel.: 13), dr. Héner István, Marcali, Petőfi u. 25. (tel: 123), dr. Lukács Csaba, Fonyód. Badacsony u. 36. (tel.: 60-953) Nagyatádi kerület: dr. Janzsó József, Nagyatád (tel.: 12-853), dr. Hollós János, Nagyatád (tel.: Nagyatád, (Posta), dr. Hegyi Flórián, Berzence (tel.: 20). Siófoki kerület: dr. Bogdán Tibor, Törökkoppány, dr. Hollósy Vince, Siófok (tel.: 11-558), dr. WeiszíBéla, Bedegkér (fel.: 2), * dr. Gergye János, Gamás (tel.: ü, Az ügyelet október 7-én reggel 8 órától 9-én reggel 8 óráig tart. DÉL-DUNÁNTÚLI TÜKÖR Korpa a tálban, azaz itt a reformkonyha Nem vagyok híve semmiféle kampányszerű dolognak, mert olyan az mint a léggömb. Petyhüdt és üres eleinte, aztán hirtelen fújni kezdik, nő, dagad, lebeg — ugyanakkor továbbra is könn.vö, hiszen levegő van benne — majd egyszercsak pukk, vagy bumm, vagy kinek hogy tetszik jobban, Ilyen a kampány is: egy hétig, egy napig orrán-szá- ján bemobáüzák az embert, még a vízcsap is azt sziszegi és hörgi, ahelyett hogy vizet adna, aztán amikor már' jól felidegesítettek, kész, vége, el lehet felejteni, jön egy másik. Mai mondanivalóm mégis egyetlen dologról, szól; az egészségről. Hogy kerül a csizma — eléggé el nem ítélhető módon, hiszen sáros a talpa — az asztalra? Hogy kerül egy dél-dunántúli események alapján íródott újságcikkbe az egészség? A dolog rém egyszerű: többedmagammal örömmel konstatáltam, hogy ma egészségesnek érezem magam. Karalábéval a fellegekbe Higgyék el, nincs semmi köze a dolognak ahhoz, hogy egészséges városban élek. Ezt abból gondolom, hogy lakhelyem, Pécs adott otthont az egészséges városok mozgalma szimpóziumának. Ez pedig már jelent valamit. Jönnek a szakemberek a világ minden részéből, aztán mennek és viszik a hírt, igen, itt aztán megadják a módját. Itt tudnak élni, egészségesen. Hiszen láthatták, tapasztalhatták, hogy kitett magáért a város. Csak a Pécs napon 15 különböző programot szerveztek, többek között ételbemutatókat. A számítógépes lakossági szűrés iránt olyan volt az érdeklődés, hogy még; sőt egy csomó ember azért tolongott, hogy megtudja; Vajon a tömegtájékoztatási eszközök miként segítik az egészséges városok mozgalmát. A reformkonyha újdonságai sorakoztak nap mint nap az asztalokon. Most megmutattuk, mit tudunk. Szójás felvágottaktól és korpás kenyerektől csörgött a nyálunk. Mert reform kell a konyhán. Gyors és átütő változások, határozott, a jövőt körvonalazó konyhaprogramok. így kímélhetjük a háziasszonyt, a pénztárcát, a szervezetünket, a szak- szervezetünket. Ráadásul közben megtudtam, hogy a reformkonyha gyógyít. Megelőzhetjük vele a szívinfarktust, a gutaütést, azt, hogy túl magas legyen a vércu- korszintünk. Együk tehát a növényi eredetű dolgokat, és máris. megoldódik minden gondunk. Mert istenem, micsoda megnyutató érzés, ha az embernek egy fél párolt sárgarépa feszít — hirdetve a kicsattanó egészséget — a tányérján, szemben azzal a borzasztó, elképesztően gusztustalan látvánnyal, amit egy óriási szelet bélszín tud nyújtani. Arról nem is szólva — hogy saját példámat mondjam —: amikor a minap egy karalábét vásároltam, mosolyogva, szinte a fellegekben járva távoztam a zöldségestől — no, nem azért, mert, mint nyilván néhánvan megjegyzik, kollegánál voltam ■—, hanem mert mellényzsebből fizettem. Ugyanakkor a húsboltból kijövet a guta majd’ megütött, úgy forrt bennem a düh, mert azért az elhanyagolható menyiségű sertéscombért több mint kétszáz forintot fizettem. A jövő valóban egészséges városa tehát a nvúlemberek lakhelye lesz, akik csak zöldséget esznek, és olvasnak, de két lábon járnak, legalábbis az, aki ebben az autós világban nem felejt el járni. Egyedül, de nem magányosan Hát igen, a reformok korát éljük, vagyis azt a kort, amikor reformokról beszél boldog-boldogtalan, csak a megvalósítás, vagyis a reform nincs sehol. Figyeljék csak — ma még talán megtehetik — az MSZMP vezérkarát, dv gondolom, ezt már meg is tették, és mindent értenek majd. No, de kanyarodjunk vissza az élet egészséges területére, bár amiről most szó lesz, ott a betegség mindennapos „vendég”, hiszen Mágocsra, az idős emberek otthonához ruccanunk. Vagyis házához, egy házhoz, ami valóban otthona lehet a magukra maradt öregeknek. Egy év alatt készült el, és a lakók maguk is hozzájárultak — egyenként 150 ezer forinttal — az építkezéshez. Ennek fejében most együtt élnek, vagyis nem magányosan, de önálló lakrészekben, nem egymás terhére. Továbbra is van magánéletük, életük intim pillanattal rejtve mások elől, de gondoskodnak róluk, óvják, gyógyítják, ápolják őket. Emberhez méltó dolog ez, olyan, aminek örül a lelkünk. Talán egyszer, ebben az óriási reformkony- hában, ahol most még fűszerek nélkül kavargatják a korpát, meg a szójalisztet, csodajó ételek is készülhetnek. Európa felé És még egy dolog reformkonyhánk reformasztalára, igazán európai emberhez méltó történelmi esemény. Az internált, kitelepített né» metajkúak rehabilitálásához vezető úton megtettük az első, és nagy lépést. A Magyarországi Németek Szövetsége, és az NSZK-beli Magyarországról kitelepített németek szervezete első ízben találkozott hivatalosan Pécsett a Lenau-házban. Közös koordináló munkabizottságot alakítottak. Ezzel nemcsak a kultúra, a nyelv ápolása a cél, hanem főleg az, hogy a két nép közelebb kerülhessen egymáshoz, és a meghurcolt, megalázott németség végre politikai és erkölcsi elégtételt kapjon. A Szovjetunióba hurcolt 65 ezer emberből 40 ezer németajkú volt, egyetlen bűnük, hogy németnek születtek. Több mint 200 ezret a mai Németország területére toloncoltak ki, sokukat mindenből kiforgatva a Horto- bágyra vittek. És mindehhez a legfrissebb hír: ezeket az embereket anyagilag is rehabilitál iák. persze igazán jóvátenni megtörtént dolgokat nem nagyon lehet. De bebizonyítani, hogy ez az ország talán már egy kicsit a civilizált Európa része, az már valami. Az már több mint egyszerű reformkonyha. Dán Tibor
