Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-27 / 255. szám
2 Somogyi Néplap 1989 »kt°b"27- p*"«* Magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások Pozsgay Imre államminiszter, a „Magyarok: Nagy-Britannia tiszteleg Magyarország előtt” jeligével (rendezett kulturális seregszemle magyar fővédnöke leleplezi Bartók Béla szobrát, október 25-én a Barbican központban Varsóban tanácskoznak a VSZ külügyminiszterei Varsó—Moszkva Egyetértés és hangsúlykülönbségek (Folytatás az 1. oldalról) Eredménytelennek bizonyultak a kormányfői tárgyalások. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Miklós magyar miniszterelnök elmondotta, hogy nem sikerült közös álláspontot kialakítani. A magyar tárgyalófél a környezeti szükséghelyzet kialakulására való tekintettel javasolta egy olyan vízminőség-védelmi, műszaki, ökológiai garanciarendszer kialakítását, amely minimálisra csökkenthetné a beruházással kapcsolatos környezetvédelmi kockázatokat. Erre a magyar kormány egy kormányközi megállapodás megkötését tartotta volna szükségesnek. Ebben a csehszlovák tárgyalófél meg is állapodott volna, ám azt nem fogadta el, hogy ne épüljön meg a nagymarosi vízierőmű, s ne csúcsra járassák a bősi erőműrendszert. így végül is nem tudtak közös nevezőre jutni a kormányfők a pozsonyi tárgyalások során. A szibériai Vorkutából egymásnak ellentmondó jelentések érkeznek a bányászsztrájkokról: a Reuter hírügynökség úgy tudja, hogy a sztrájkolok csütörtökre virradóra a munka újbóli felvétele mellett döntöttek. Más források szerint azonban a sztrájk kiterjedt, s a város körüli 13 bánya közül már 9-ben szünetel a termelés. A Reuter brit hírügynökségnek a sztrájkbizottság szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a bányászok vezetői engedtek a helyi hatóságok nyomásának, akik szerint a jelenlegi munkabeszüntetés megsérti a múlt hónapban (Folytatás az 1. oldalról.) alsó kulcsa viszont 17 százalékról 15 százalékra, a legamagasabb sávban pedig 56 százalékról 50 százalékra csökkenne. A személyi jövedelem- adóval kapcsolatban tájékoztatott arról, hogy a minisztérium javaslata szerint a gyermeknevelés költségeinek állami támogatását az adórendszeren kívül kívánnák megoldani. Ezzel ösz- szefüggésben megjegyezte: jelenleg nem tudják megvalósítani azokat a képviselői fölvetéseket, amelyek azt célozzák: a tényleges jövedelmüktől függetlenül ne Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök arról számolt be a sajtótájékoztatón, hogy három különböző változatot terjesztettek elő a megbeszéléseken, de a magyar partner egyiket sem fogadta el. Véleményük szerint nincs szükség az 1977-es államközi szerződés megváltoztatására, amely a bősi—nagymarosi vízlépcsőrendszer közös felépítését tartalmazza. A csehszlovák kormány igen alaposan vizsgálja az ökológiai problémákat, s ennek rendeli alá döntését is. Ám ennek ellenére úgy látják, hogy nincs ok a szerződés megváltoztatására. Ladislav Adamec hangsúlyozta: sajánlja, hogy nem sikerült közös álláspontot kialakítania magyar partnerével. Hangsúlyozta: ragaszkodnak a bős—nagymarosi erőműrendszer további építéséhez, bár tudják, hogy ha a közös műből az egyik partner kilép, az akció hatékonysága csökken. Ennek ellenére — véleménye szerint — folytatni kell a munkát. elfogadott új sztrájktörvény rendelkezéseit. A szóvivő úgy fogalmazott: „túl nagy a nyomás, főként a pártapparátus részéről” — s ezért döntöttek éjféltől a sztrájk felfüggesztése mellett. Az elégedetlen bányászok több fizetést, jobb életfeltételeket. valamint politikai változásokat követelnek. Szükségesnek tartják az alkotmánynak a kommunista párt vezető szerepére vonatkozó cikkelye eltörlését, valamint az államfő közvetlen megválasztásának lehetőségét, illetve az államfői és a pártfőtitkári tisztség elválasztását. kelljen adót fizetniük azoknak a családoknak, ahol az egy főre jutó jövedelm nem éri el a létminimumot. A miniszterhelyettes azt is elmondta: az adók jelentősebb mértékű csökkentését sokan azért szorgalmazzák, mert szerintük a javasolt változtatások nem ösztönöznek kellőképpen a fejlesztésekre. A szerkezetátalakítást. a műszaki fejlesztés gyorsítását, a lakosság befektetési kedvének élénkítését a kormány az adórendszeren belül más módszerekkel kívánja segíteni. így például azok a gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek, amelyek, illetve akik A Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek felszólalásai, majd a külkereskedelmi és kereskedelmi minisztériumok vezető személyiségeinek beszédei után csütörtökön este a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának résztvevői elfogadták a záródokumentumot, amit pénteken a kétoldalú, illetve szakértői tanácskozások után hoznak nyilvánosságra. A csütörtöki tanácskozást Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter nyitotta meg, aki az új lengyel kormány nevében hitet tett országa érdekeltségében a szocialista országokkal való kölcsönösen előnyös, partneri kapcsolatok fejlesztésében és megerősítette: Lengyelország kész tiszteletben tartani a szövetségi rendszer keretében reá háruló minden kötelezettséget. Reményét fejezte ki, hogy a VSZ tevékenysége fontos hozzájárulást jelent az európai és a világbiztonság, a nemzetközi bizalom erősítéséhez, a helsinki záróokmány szellemében a legszélesebb körű nemzetközi gazdasági együttműködés infrastruktúrájának kiépítését szolgálja. A külügyminiszter —lengyel tájékoztatás szerint — felszólalásaikban mindenekelőtt a nemzetközi helyzetet, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé bukaresti ülése óta történteket elemezték és értékelték, különös tekintettel a szovjet- amerikai és a bécsi leszerelési tárgyalásokra, a szélesen értelmezett összeurópai politikai fejleményekre, a struktúraátalakításban érintett, gazdaságilag elmaradott, foglalkoztatási feszültségekkel küzdő , térségekben kezdenek új vállalkozásba, a tervek szerint beruházási költségeik 30 százalékát vonhatnák le nyereségadójukból a jelenlegi 20 százalékkal szemben, s 3 év helyett 5 évig- élvezhetnének nyereségadó-kedvezményt. A beruházásaikat terhelő forgalmi adót pedig teljes egészében visszaigényelhetnék, csakúgy, mint a világbanki hitelből megvalósított beruházások esetén. Azok a magánszemélyek pedig, akik jövedelmük egy részét nyilvánosan forgaazok gazdasági, katonai, humanitárius vetületére. A külügyminiszteri bizottság tanácskozásának másik fő témája kifejezetten az európai gazdasági együttműködés kérdése volt, aminek külön nyomatékot adott a tagországok kormányai kereskedelmi és külkereskedelmi minisztériumi magas rangú képviselőinek jelenléte és felszólalása. Mindez egyben azt is alá kívánta húzni, hogy a Varsói Szerződés tevékenységében egyre nagyobb szerep jut a katonai kérdések mellett a politikai és a gazdasági témáknak. A harmadik fő téma a szövetségi rendszeren belüli együttműködés, a tagországok közötti kapcsolatok, a Varsói Szerződés működésének demokratizálása, a szervezet operativitásának, a változó kelet—nyugati kapcsolatokhoz való alkalmazkodásának javítása. A Magyar Köztársaság külügyminisztere, Horn Gyula és Apró Piroska, a magyar kereskedelmi miniszter helyettese délután szólalt fel. A külügyminisztereket és a külkereskedelmi, illetve kereskedelmi minisztériumok vezető beosztású munkatársait csütörtökön este fogadta Wojciech Jaruzelski, lengyel köztársasági elnök. Ezt követően Tadeusz Mazowiecki látta díszvacsorán vendégül a tanácskozás résztvevőit. Horn Gyula pénteki programjának keretében találkozni fog Mieczyslaw Ra- kowskival, a LEMP KB első titkárával és Tadeusz Mazowiecki kormányfővel. lomba kerülő részvényekbe fektetik, a javaslat szerint ezt az összeget levonhatnák az adóalapjukból, de legföljebb annak 30 százalékáig. A tervek között szerepel az is, hogy a magánvállalkozók számára is lehetővé teszik állóeszközeik gyorsított leírását. Szó van arról: a munkahelyteremtés érdekében a falusi turizmusból származó jövedelmek évi 300 ezer forintig adómentesek legyenek. Egy kérdés kapcsán a miniszterhelyettes nem erősítette meg azokat a híreszteléseket, miszerint a külföldről behozott autók vámját jövőre fölemelnék, de any- nyit elmondott: tervezik az általános forgalmi adó kiterjesztését a magánimportra is. (MTI) Érdekesnek és felelősség- tudatot igénylőnek nevezte a lengyel—szovjet kapcsolatok jelenlegi szakaszat Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki a héten hivatalos munkalátogatást tett a lengyel fővárosban, s a szovjet vezetők közül elsőként találkozott az új lengyel koalíciós kormány képviselőivel. A szolidaritáspárti, katolikus külügyminiszterrel, Skubiszewskivel és -a szintén katolikus miniszterelnökkel, Mazowieckivel folytatott tárgyalásait röviden így összegezhetjük: egyetértés a kétoldalú viszony politikai és szövetségesi status quo-jának megőrzésében, a gazdasági együttműködés új módszereinek bevezetésében ; hangsúlykülönbségek abban, hogy kinek, mit és milyen ütemben kellene megváltoztatnia Varsó és Moszkva teljes körű együttműködési rendszerében. Míg az új lengyel kormány a szovjet—lengyel viszony peresztrojkájának, e viszony új elemei keresésének szükségességére helyezte a hangsúlyt, addig a szovjet fél a hagyományok őrzésének, a folytonosság fenntartásának jelentőségét húzta alá. Sevardnadze annak a szovjet vezetésnek a nevében beszélt, amely először került szembe egy nem kommunista párt vezette kormánnyal, saját szövetségesi rendszerén belül, de amely már korábban átértékelte, és új alapokra helyezte szövetségesei irányában folytatott politikád ját. A Mazowiecki-kormány ellenben — alig több mint egy hónappal megalakulása után — még csak most alakítja ki külpolitikáját. A lengyel—szovjet viszony — a Szolidaritás vezette kormány fennállása idején is — az egy katonai tömbhöz és gazdasági közösséghez való tartozás, a gazdasági egymásrautaltság szilárd bázisán nyugszik, de a korábbi kapcsolattartási formákhoz képest figyelemre méltóak a hangsúlybeli eltolódások. Az új lengyel kormányfő első külföldi útja — több évtizedes hagyománnyal szakítva — nem Moszkvába, hanem Rómába, pontosabban a Vatikánba, II. János Pál pápához vezetett. Igaz, a moszkvai meghívás sem jött olyan gyorsan, mint azelőtt, Sevardnadze most adta át, és a jövő hónap végére szól. Az is megjegyzendő, hogy eddig nem szokták külügyminiszteri szinten előkészíteni a kormányfői látogatásokat, sőt, a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak a külügyminiszteri látogatások Moszkva és Varsó viszonylatában. Ennél jóval magasabb, kormányfői, pártvezetői szinten folyt a kapcsolattartás. A mostani külügyminiszteri látogatás előkészítő, ismerkedő jellegét húzza alá, hogy konkrét megállapodás nem született azokon az Mintegy húszperces telefonbeszélgetést folytatott csütörtök délelőtt Egon Krenz és Helmut Kohl — jelentette az MTI bonni és berlini tudósítója a bonni kancellári hivatal, illetve nyugat-berlini rádióállomások tájékoztatása alapján. A tárgyszerű és építő szellemű beszélgetés során mindkét politikus kinyilváösszesen több mint 6 órás tárgyalásokon, amelyeket Sevardnadze a lengyel miniszterelnökkel, illetve kollégájával folytatott. A szovjet külügyminiszter szinte valamennyi érdemi kérdés rendezését Mazowiecki novemberi moszkvai látogatásának idejére halasztotta, hangsúlyozva annak nagy jelentőségét, de igyekezett minden kérdésfelvetésre pozitív hangvételű választ adni, bár mértéktartóan és óvatosan. A lengyel belső fejlődés szuverenitását megerősítő álláspontjának kifejtése után Sevardnadze megjegyezte, hogy „nem vagyunk allergiásak” a lengyel változásokra. Ez aligha értelmezhető úgy, hogy Moszkva feltétel nélkül elégedett velük, amit megerősíteni látszik a lengyel gazdaság helyzete fölötti aggodalom hangsúlyozása. Az is igaz, hogy a szovjet külügyminiszter megerősítette — bár eléggé általánosan fogalmazva —, hogy Moszkva érdekelt a szocialista országokban megvalósuló reformok sikerében. Sevarnadze találkozott Jaruzelski köztársasági elnökkel és Rakowskival, a LEMP KB első titkárával, de nem találkozott más pártok vezetőivel, így a Szolidaritás vezetőjével, Lech Walesával sem, ami szintén jelzés értékű. Ráadásul a lehető legkevesebb konkrétumot említve fejezte ki egyetértését azzal, hogy a lengyel fél hosszas és gondos előkészítés után felveti a következő kérdéseket: a két ország kapcsolatait terhelő történelmi „fehér foltok”: a Szovjetunióban élő lengyel nemzeti kisebbség helyzete és kivándorlási lehetőségei; a világpiaci árakra és a konvertibilis valutaelszámolásra való áttérés és a Szovjetunióval szemben fennálló lengyel adósságok. Sevardnadze nem ígérte a szovjet nyersanyagszállítások növelését, csak szinten tartását, helyeselte az elszámolás megváltoztatását, de a fokozatosságot hangsúlyozta, a 6 milliárd rubelt és 1,5 milliárd dollárt kitevő lengyel adósságok ügyében pedig annak taglalására szorítkozott, hogy azok kamatai jóval alacsonyabbak mint a Nyugaton felvett lengyel hitelek kamatai. Sem a Szovjetunió, sem Lengyelország nem ugyanaz, amilyen akár csak egy évvel ezelőtt volt a gazdasági és a geostratégiai helyzet azonban egyelőre nem változott. Abban a kérdésben, hogy a szovjet—lengyel kapcsolatokban a feltétlenül szükséges változásoknak milyen ütemben, és egészen pontosan milyen irányban kell megtörténniük, szemmel láthatóan még nem alakult ki egységes álláspont Varsó és Moszkva között. Az érdekközösség átértékelése azonban megkezdődött. Folytatás novemberben, Moszkvában. Zsebesi Zsolt nította érdekeltségét a két német állam kapcsolatainak fejlesztésében, a gyakorlati együttműködés továbbvitelében. Megállapodtak abban, hogy Rudolf Sei- ters szövetségi miniszter, a bonni kancellári hivatal főnöke a nyugatnémet kormányfő megbízottjaként belátható időn belül Berlinbe utazik az NDK vezetésével való tárgyalások céljából. Mihail Gorbacsov szovjet államfő Helsinkiben Mauno Koivisto (balról) finn államfő, Kalevi Sorsa finn parlamenti elnök és Harri Halkeri kormányfő (jobbról a második) társaságában megtekintette a finn iparosok központi szövetségének kiállítását Bányászsztrájkok a Szovjetunióban Az adórendszer tervezett módosításáról Krenz és Kohl telefonbeszélgetése
