Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-26 / 254. szám

Somogyi XLV. évfolyam, 254. szám NAPILAP Ára: 4,30 Ft 1989. október 26., csütörtök Németh Miklós Pozsonyba látogat Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke október 26-án munkalátogatást tesz Pozsonyban, ahol újabb megbeszélést folytat Ladis- lav Adamec csehszlovák kormányfővel. A találkozó napirendjén a bős—nagyma­rosi beruházás kérdései sze­repelnek. A munkásőrség vagyonának hasznosítása A munkásőrség jogutód nélküli megszüntetéséről hozott országgyűlési döntés nyomán a Pénzügyminiszté­rium zárolta a munkásőrség vagyonát. A könyvelési ada­tok szerint több mint 11 milliárd forintot érő ingat­lan és ingó vagyontárgyak — forgalmi értékük nem azonos a könyvelésivel — hasznosítására a pénzügy- miniszter Gruber Nándor PM-főosztályvezetőt nevez­te ki miniszteri biztosnak. Gruber Nándor az MTI munkatársának kérdésére elmondta: társadalmi és ál­lamigazgatási szervek bevo­násával bizottság alakult a felszámolási teendők vég­rehajtására. A bizottság a zárolt vagyon hasznosításá­ra pályázati felhívást ír ki. A miniszteri biztos hangsú­lyozta: a felszámolási eljá­rás során elsődlegesnek te­kintik, hogy a lehető leg­magasabb árbevétellel érté­kesítsék a vagyontárgyakat. Térítés nélküli átadásra csak rendkívül indokolt esetben, más hasznosítási mód hiá­nyában lesz lehetőség. Az eljárás során figyelembe kí­vánják venni, hogy a helyi önkormányzatok milyen el­képzeléseket alakítottak ki a területükön lévő épületek, székházak, üdülők stb. sor­sáról. A dán külügyminiszter tárgyalásai hazánkban A dán külügyminiszter magyarországi látogatásáról közleményt juttatott el az MTI-hez a Külügyminiszté­rium. Horn Gyula külügyminisz­ter meghívására Uffe Elle- mann-Jensen külügyminisz­ter október 24—25-én mun­kalátogatást tett Magyaror­szágon. A dán diplomácia vezetője budapesti látogatá­sa során ünnepélyesen fel­avatta hazája nagykövetsé­gének új épületét. Németh Miklós miniszter- elnök hivatalában fogadta Uffe Ellemann-Jensent. Tá­jékoztatta az ország belpo­litikai helyzetéről, a kor­mányzat gazdasági átalakí­tási terveiről, valamint ha­zánknak a nyugat-európai országokhoz fűződő kapcso­latáról. A dán külügyminiszter ta­lálkozott Pozsgay Imre ál- lammdmiszterrel, valamint a kétoldalú gazdasági kapcso­latokról megbeszélést foly­tatott Dunai Imre kereske­delmi minisztériumi állam­titkárral. Uffe Ellemann-Jensen a Külügyminisztériumban ven­déglátójával beható eszme­cserét folytatott a két or­szág kapcsolatairól, vala­mint a nemzetközi politika, ezen belül főként az európai helyzet és együttműködés legfontosabb kérdéseiről. Horn Gyula tájékoztatta dán kollégáját a magyaror­szági átalakulás legújabb, korszakos jelentőségű fejle­ményeiről, rámutatva arra, hogy az Országgyűlés által elfogadott sarkalatos törvé­nyek jogi értelemben is visszafordíthatatlanná teszik a demokratikus jogállam ki­alakításának, hazánk Euró­pához való felzárkózásának folyamatát. Elismerően szólt arról a szerepről és azokról a konkrét tervekről, ame­lyekkel Dánia a fejlett or­szágokkal közösen és a két­oldalú együttműködés kere­tében is hozzá kíván járul­ni a magyar gazdaság sú­TANFOLYAM A VÁSÁRLÓKÉRT lyos gondjainak enyhítésé­hez. Hangsúlyozta, hogy radikális gazdasági átalakí­tási programunk megvaló­sításához elengedhetetlenül szükséges a fejlett országok támogatása. Uffe Ellemann-Jensen tá­jékoztatást adott arról, hogy kormánya mintegy 40 millió dolláros beruházási alapot hoz létre, amelyből minde­nekelőtt a magyar ipari szerkezetváltást elősegítő közös vállalkozásokat, va­lamint a dán vállalati ma­nagement, termelési tapasz­talatok és technológiák meghonosítását fedeznék. Egyetértett azzal, hogy az alap erősíti a dán magántő­ke bizalmát és befektetési készségét a magyarországi vállalkozások iránt. A magyar külügyminisz­ter hangsúlyozta a két or­szág közötti gazdasági kap­csolatok teljes liberalizálásá­nak, a preferenciális vám- kedvezmények megadásának fontosságát. Kérte, dán rész­ről is vizsgálják meg an­nak lehetőségét, hogy az Észak Beruházási Bank és az Északi Tanács Környezetvé­delmi Alapja kiterjessze te­vékenységét hazánkra. Je­lezte a magyar vállalatok részvételi készségét a fejlő­dő országokban megvalósí­tott dán segélyprogramok­ban. Uffe Bllemann-Jensen egy korábban tett magyar javas­latra visszatérve közölte, hogy országa kész haladék­talanul szakértői tárgyalá­sokat kezdeni a vízumkény­szer e törléséről a diplomata- és szolgálati útlevelek tulaj­donosait illetően. Dán rész­ről ezt a vízumkényszer tel­jes megszüntetéséhez veze­tő út első lépésének tekintik. Uffe Ellemann-Jensen hi. vatalos dániai látogatásra hívta meg Horn Gyulát, aki azt köszönettel elfogadta. Uffe Ellemann-Jensen ta­lálkozott Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével is. A dán vendég budapesti tartózkodásának befejezé­seként koszorút helyezett el Nagy Imre sírján. (MTI) Űjszerű tanfolyamot szer­veznek Siófokon. Ha vala­mi, hát ez igazi alulról jövő kezdeményezés — értünk, vásárlókért. Juhász János műszaki kereskedő ötlete alapján a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző és Szakközépisko­la, valamint a Dél-balatoni Kulturális Központ közösen szervezi — Korszerű keres­kedelmi munka címmel — a továbbképzést. Siófok kiemelt üdülőhelyi szerepe miatt különösen fon­tos, hogy milyen a városban a kereskedelem színvonala. Ezt ismerték föl a szerve­zők. s azt az örök igazsá­got, hogy a kereskedő szá­mára az hozza a legnagyobb hasznot, ha a vevő elége­dett a kínálattal, a kiszol­gálással ; ha rendszeresen visszatér az üzletbe, s an­nak jó hírét messze elvi­szi. Az önköltséges, hathe­tes tanfolyamot a kereske­delmi iskolában tartják — hetente két alkalommal, 3— 3 órában. Előadói az isko­la tanárai, valamiiít nyu­gat-európai kereskedelmi gyakorlattal is rendelkező szakemberek. Az általános kereskedelmi ismeretek mel­lett többek között a raktá­rozással, a szállítással, az áruismerettel, jogi és ga­ranciális ismeretekkel, ke­reskedelmi etikával és rek­lámmal is foglalkoznak. A tanfolyam hivatalos végzett­séget nem ad, csak olyan fontos ismereteket, amelye­ket a résztvevők mindenna­pi munkájukban kamatoz­tathatnak. A továbbképzés január­ban kezdődik, s december közepéig jelentkezhetnek az érdeklődők, a Dél-balatoni Kulturális Központban. Fellobbant a fáklyaláng Szerdától Szentgyörgyön is működik a gázvezeték Pontosan 11 óra volt, ami­kor Farkas László tanácsel­nök Balatonszentgyörgyön a kultúrház mellett felállított kandelábernél köszöntötte a helybelieket és a meghí­vott vendégeket. — Nagy nap a mai köz­ségünk életében: igazi for­dulópont. Bizonyítja, hogy Saentgyörgy fejlődik és hogy a lakosság mindig hajlamos az új befogadására, még ak­kor is, ha az anyagi áldoza­tot követel tőle. A tanács 1988 márciusában kapott en­gedélyt az Ipari Minisztéri­umtól a földgáz bevezetésé­re, s a közvélemény-kutatás igazolta az előzetes várako­zást: a családok 90 százalé­ka igényt tartott a gáz bekö­tésére. Pedig az egy-egy háztartásra jutó költség nem kevés; még akkor sem, ha a 40 ezer forintot 3 év alatt kamatmentesen kel] vissza­fizetni. A gerincvezeték ki­építésében a ma már önálló tanácsú Berénnyel műkö­dünk együtt, s a koordiná­cióban nagy szerepet vállalt a nagykanizsai Kögáz is. Még tíz hónap sem telt el a tervek elkészítésétől, s tegnap délelőtt már üzem­be helyezték a gázvezeték el­ső szakaszát. A beruházás értéke 29 millió forint. Ezt a lakosság képtelen lett vol­na kifizetni; szükség volt a helyi üzemek, intézmények összefogására is: a MÁV, az Aranyhíd ÁFÉSZ, az Ér­dért az átlagosnál nagyobb összeggel támogatta a kivi- telezést, a helyi tanács pe­dig 4 millió forinttal járult hozzá a vezeték kiépítéséhez. Mint az ünnepélyes per­cekben illik, mögt sem fe­ledkeztek el a helybeliek azokról, akik segítettek a beruházás gyors megvalósí­tásában. Öröm volt végre hallani olyan kivitelezőről — ez esetben a kéthelyi té- esz —, amely nem hivatko­zott áremelésekre, különbö­ző gátló tényezőkre, hanem gyorsan és rögzített áron dolgozott. Öröm volt halla­ni azt is, hogy a megyei ta­nács szakapparátusa meny­nyi segítséget nyújtott a helyi tanácsnak, s a Kögáz- kirendeltségek is precízen közreműködtek. A szikrázó napsütésben szinte alig lehetett látni a gázlángot, amelyet a megyei tanács elnöke, dr. Gyenesei István gyújtott meg. A kultúrház falán emlék­táblát helyeztek el, s a minisztérium képviselője megjegyezte: Szentgyörgy a 400. település, amely veze­tékes gázt kapott, a Ma­gyar Köztársaságban pedig az első. (SUli) Az első terménytőzsde-nap Több mint 200 résztvevő jelent meg az első budapes­ti terménytőzsde napon, amelyet a MOM Művelődési Házban szerdán tartottak meg. ' Vermes András, az Agr- impex Rt. elnök-vezérigaz­gatója méltatva az esemény gazdasági jelentőségét, azt mondta, hogy valódi áru­tőzsde hazánkban csak há­rom-négy év múlva alakul­hat ki. Az első üzleti talál­kozó mégis igen fontos, mert megkezdődött egy olyan ter­ménypiac kialakítása, amely a tisztességes versenyhez ve­zet. Tankönyvek készülnek Csurgón Korszerű technikát kap a Faktor nyomdája Most fokhagyma, bab is lesz Ismét megszervezi a Demisz a kedvezményes piacot Húsz éve alakult a csurgói szociális foglal­koztató, a Faktor. Az akkori nagyközség kivé­teles engedélyt kapott az alapításra, hiszen ilyen intézményeket csak a vá­rosokban lehetett létre­hozni. A megváltozott munkaképességű embe­reknek azonban keresetre voit szükségük. Kezdet­ben sok mindennel fog­lalkoztak: ládát szögei­tek, konfekcióruhát varr­tak, s létrehoztak egy kötőrészleget is. A vállalkozó szellemű vezetésnek köszönhető, hogy ma már nyomdájuk is van. Itt készül a csur­gói újság, az MDF helyi közleménye, s nyomtatnak névjegykártyákat és kü • lönböző kiadványokat is. Legutóbb megegyeztek a gyógypedagógiai főiskola vezetőivel. A főiskola egy lézerprintert vásárol a számukra, s ennek fejé­ben ők készítik a tan­könyveiket, jegyzeteiket. Itt nyomtatják majd a Gyógypedagógiai Szemle legújabb számait is. N. J. Megismétli a Dolgozó Fia­talok Kaposvári Szervezete és a Vöröskereszt városi ve­zetősége a kedvezményes piacot, amelynek akkora si­kere volt október 14-én. A nyugdíjasok és a nagycsalá­dosok helyzetének könnyíté­sére szervezett akció szom­baton reggel 8 órakor kez­dődik a kaposvári sport- csarnok előtti téren. Dakos István, a Demisz kaposvári elnöke elmondta: most nagyobb lesz a kínálat, mint a múltkor. A hetesi tsz kilónként 5 forint 50 fillér­ért káposztát hoz, a jákói tsz 25 kilós csomagolásban burgonyát, kilónkénti 6 fo­rintos áron. A Balaton Fű­szért a minőségtől függően 10, illetve 14 forintért adja az alma kilóját. A hagymát 20 kilós — hálós — csoma­golásban pakolják ki, s 8 forint lesz kilója. Ezenkívül 5, illetve 7 forintért is kí­nálnak hagymát. Most először a fonyódi tsz is segíti az akciót. Kilón­ként 60—60 forintért árulják fokhagymájukat, illetve a fehér és tarka szárazbabot. Az ötkilós csomagolású sár­garépát pedig kilónként 6 forintért. A szervezők felhívják a figyelmet arra, hogy a ked­vezményes piacot elsősor- bati a lakosság részére szer­vezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom