Somogyi Néplap, 1989. október (45. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-25 / 253. szám

2 Somogyi Néplap 1989. október 25., szerda Felhívás a munkásokhoz Október 23-a nemzetközi visszhangja (Folytatás az 1. oldalról) Építsük ki saját politikai érdekképviseletünket! Ne engedjük, hogy nevünkben mások cselekedjenek, hogy kisajátítsák szervezeteinket, hogy ránk hivatkozzanak, miközben saját érdekeikért küzdenek. Cselekedjünk! Azokat vá­lasszuk meg szószólóinknak, akik mindig értünk álltak ki. Akik munkájukkal vív­A dél-koreai—magyar kap­csolatok a nemzetek közöt­ti együttműködés modelljé­vé válnak abban az új vi­lágrendben, amelyre a múlt ideológiáját meghaladó meg­békélés a jellemző — jelen­tette ki Ro Te Vu államfő, aki kedden fogadta az elnö­ki palotában a Medgyessy Péter vezette magyar kor­mányküldöttséget. A Mi­nisztertanács elnökhelyette­se átadta Ro Te Vu-nak Szűrös Mátyás ideiglenesen megbízott köztársasági elnök és Nyers Rezső, az MSZP elnöke üzenetét. Medgyessy Péter — a The Korea Times szerint — ki­fejtette, hogy Magyarország nem egy bizonyos politikai erő döntése, hanem az egész nép támogatása alapján lé­tesített diplomáciai kapcso­latokat a Koreai Köztársa­sággal. „A kétoldalú kapcso­latok gyors fejlődése bizo­nyítja, hogy döntésünk he­lyes volt” — idézi a lap. A kormány elnökhelyettese, Medgyessy Péter azt is hang­súlyozta, hogy a jelenlegi demokratikus reformfolya­matban, amely tulajdonkép­pen vértelen forradalom, különleges jelentőséggel bír majd Ro Te Vu látogatása. Arról is biztosította a dél­koreai államfőt, hogy az ösz- szes magyar párt — így az MSZP is — nagy várakozás­sal tekint látogatása elé. ták ki eddig is megbecsülé­sünket, akik érdekeinkért eddig is bárkivel szembe­szálltak. Keressük egymást! Ne­künk azért kell küzdenünk, hogy munkahelyünk legyen, hogy bérünk biztosítsa meg­élhetésünket, hogy mi is emberi életet élhessünk. Nem elvont célokért, nem szólamokért, hanem saját érdekeinkért küzdünk. Ro Te Vu válaszában azon meggyőződésének adott han­got, hogy a kétoldalú kap­csolatok egész Kelet-Európa számára „ragyogó példává válnak majd”. Dicsérte a magyar nép bátorságát, amellyel a nyitás és a re­formok irányába terelik az országot és hangsúlyozta: „Az egész világ számára ösz­tönzően hat, ahogy Magyar- ország tovább halad a sza­badság és a demokrácia út­ján, véget vetve az ellenőr­zés hosszú periódusának”. Fogjunk össze! Erőt és egységet kell mutatnunk. A múltból és a jelenből van vesztenivalónk, s meg kell védenünk a jövőnket is. Várjuk az alakuló mun­kástagozatok jelentkezését az alábbi címen: Szili Sán­dor, az MSZP elnökségének tagja, 1358 Budapest, Szé­chenyi rkp. 19. A Munkástagozat Ideiglenes Koordinációs Tanácsa A Magyar Köztársaság ün­nepélyes kikiáltása, az októ­ber 23-i megemlékezések nemzetközi hullámverése to­vább tart. Moszkvában elsősorban azokat a mozzanatokat emelték ki, amelyek a Szov­jetuniót érintik. Egy terje­delmes összefoglalóban, amely minden részletre, így az MDF elnökj elöl tjének, Für Lajosnak egykori szov­jet letartóztatására is kiter­jed, a Komszomolszkaja Pravda tudósítója a Kossuth téri deklarációról így ejt szót: a Parlament előtt ösz- szegyűlt tömeg füttyel fo­gadta a Szovjetunió említé­sét, míg az Egyesült Álla­mok nevét taps köszöntötte. — Tudom, hogy korántsem minden magyar reagált vol­na hasonlóan — írja. — Országunknak a magyarok körében sok őszinte és hűsé­ges barátja van. Ugyanak­kor a tömeg füttye határo­zott jelzés arról, hogy az országban terjed a szocialis­taellenes és szovjetellenes hangulat. — Az Október Párt rendezvényéről meg­említi a „Ruszkik, haza!” és „Magyarok, újrakezdjük!” jelszavakat, hozzátéve: a szónokok nyíltan kommu­nistaellenes kijelentései nem hagynak kétséget a gyűlés szervezőinek politikai irány­vonala felől. • • * Pekingben most kerítet­tek sort az MSZMP októ­ber elején tartott kongresz- szusának első kommentálá­sára. — Nyilvánvaló, hogy a magyar belpolitikai helyzet az elkövetkező időkben még bonyolultabbá válik — írja a Liaovang (Kilátás) című kínai folyóirat. — Minden jel arra vall, hogy Magyar- országon élesedik a harc az ellentétes áramlatok között, s erre a harcra a különféle nemzetközi erők is hatást gyakorolnak — írja a cikk. • • * Az NSZK-ban a Frank­furter Allgemeine Zeitung kedden úgy értékelte a köz­társaság kikiáltását, hogy az felér a második világhábo­rú utáni államforma-változ­tatással, nemkülönben a magyar—osztrák kiegyezés­sel. — Az állam új neve és az alkotmány megújítása nem kevesebbet jelez, mint az egypárti uralom és a bel­politikai szovjet befolyás vé­gét — vélekedik. A tekintélyes újság „Im­máron a maga ura” című írásában rámutat: a magyar nép döntő lépéssel ért köze­lebb ahhoz a céljához, hogy jogilag, szociális szempont­ból és gazdaságilag is olyan biztos államban éljen, ame­lyet maga kormányoz, nem pedig más hatalmak igaz­gatnak. A történelem soha nem kényeztette el a ma­gyarságot, de a magyarok sem hagyták magukat bár­mikor is legyűrni. Jelszavuk az a közmondásuk, hogy „gyáva népnek nincs hazá­ja”. Hétfőn nagy kockázatot vállaltak, mert népük ha­gyományaihoz azért az is hozzá tartozik, hogy az ide­gen hatalmak gonosz játé­kot űZnek vele — így a konzervatív újság, amely egyben külön politikai port­révázlatot közöl Szűrös Má­tyásról. A sajtókommentárok kö­zül kiemelkedik a Handels­blattnak, a pénzügyi politi­ka köreiben nagy befolyást élvező lapnak a vezércikke. — Ha valaki kételkedett ab- ban, hogy gyorsan átültetik majd a gyakorlatba a Pozs- gay Imre államminiszter által kiadott jelszót, amely szerint a szocializmusnak ez a modellje Magyarországon sem reformálható meg, és égért más kell helyette, azt a tények most jobb belátás­ra bírhatták. Ma már nem csak az örök derűlátók álla­píthatják meg, hogy a de­mokráciává való átalakulás folyamata már nyilvánvaló­an visszafordíthatatlan. A gazdaságpolitikai lap azonban nyomatékosan fi­gyelmezteti Magyarorszá­got, hogy a rendszernek ép­pen most — amilyen gyor­san csak lehet — szilárd alapépítményre van szüksé­ge: ennek szabályait ugyan megtanulták, a gyakorlatba való átültetését mindamel­lett még be kell gyakorol­ni. Ez elsősorban a gazda­ságpolitikai területre érvé­nyes — állapítja meg a Handelsblatt. » * * Spanyolországban az álla­mi televízió budapesti tudó­sítást sugárzott. Ebben hangsúlyozta, hogy Gorba­csov reformpolitikája nél­kül elképzelhetetlen lenne mindaz, ami Magyarországon történik. A Radio Popular éjszakai műsorában azt ele­mezték, hogy valójában visszafordíthatatlan-e a vál­tozások folyamata Magyar- országon. A résztvevők nem zárták ki az erőszakos külső beavatkozás lehetőségét, mindazonáltal utaltak arra, hogy egy sztálinista típusú restauráció számára most nincsenek meg sem a belső, sem a nemzetközi feltéte­lek. A barcelonai La Vanguar- dia kedden Kelet-Európa jövőjének egyelőre imeret- len kimenetelű alakulásáról írt. Geostratégiai okokból és a helyzet cseppfolyósságából kiindulva feltételezi, hogy az új szocialista párt és az el­lenzék a 33 évvel ezelőtti nemzeti összefogás kormá­nyát hozza létre. A Közös Piac Magyaror­szágnak nyújtandó sürgős gazdasági segítségét szorgal­mazza a jobboldali ABC. Megfelelő jogi kiindulópont­nak minősíti a már meglevő egyezményt Magyarország­gal. Kifejti, hogy gyors lépé­sekre van szükség. — Sem a magyarok, sem a lengye­lek nem veszthetnek időt csak azért, mert a nyugat­európai klub mostani tagjai önző megfontolásokból kés­lekednek, tartva gazdasági privilégiumaik esetleges csorbulásától. * * * Kedden valamennyi olasz lap első oldalon, főcímek­kel számol be a budapesti eseményekről. „Űj Magyar- ország született, 33 évvel az 56-os forradalom után” (Corriere della Sera), „Bu­dapest visszatért Európába” (La Repubblica), „Megszü­letett az a köztársaság, ame­lyet Nagy Imre is akart”. „Az egypártrendszer kor­szakát lezárták Magyaror­szágon” (L’Unitá). Az olasz értékelések jel­képesnek tekintik, hogy az új alkotmány és államfor­ma az évfordulós megemlé­kezésekkel esett — tudatos választásként — egybe, s így mintegy az ’56-os népfel­kelés szabadság- és reform- követeléseinek megvalósulá­saként fogható fel. Azzal, hogy Magyarország nem népköztársaság többé — ír­ják —, nem is szocialista már (legalábbis nem az a szónak Nyugaton gyakran használatos értelmében: nem sztálinista kommunista or­szág). A Corriere szerint „az alapvető jogokat szavatolja az új demokratikus alkot­mány és Magyarország mo­dern, többpártrendszeres parlamenti demokrácia, jog­állam, új korszakot nyitva egész Kelet-Európábán”. A kereszténydemokrata II Popolo a „szovjet birodalom felbomlását” látja a Magyar Köztársaság megszületésé­ben, és ez — mutat rá — alapvetően megkérdőjelezi a jaltai befolyási övezeteket, Európa háború utáni egyen­súlyait, új nemzetközi elren­dezés távlatait vetve fel Európában. Ugyanez a véle­ménye a La Repubblicának is: Kelet-Európa mindenütt forrong és visszafordíthatat­lan immár a háború utáni elrendezés felbomlása. „A vasfüggönyt beolvasztotta a történelem ... Valóságos versenyfutás indult” — írja érezhető aggodalommal a kiszámíthatatlanná váló fej­lemények miatt. * * * A keddi belgrádi újságok első oldalon, főcímek alatt, kommentár nélkül számoltak be az Országház előtt meg­tartott ünnepségről. Kiemel­ték, hogy a módosított al­kotmány értelmében Magyar- ország független, demokra­tikus jogállam, amely a pol­gári demokrácia és a de­mokratikus szocializmus ér­tékeit valósítja meg. Idézték Szűrös Mátyásnak azokat a megállapításait, hogy az or­szág egyszerre fejleszti majd kapcsolatait a Kelettel és a Nyugattal, s nem feledkezik meg a határain túl élő ma­gyarokról. • * * A keddi román lapokban nem található híradás ar­ról, hogy hétfőn Budapes­ten kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Ennek megfe­lelően a rádió és a televízió sem ismertette a történelmi aktust. A sajtó továbbra is rendkívül visszafogottan ke­zeli a magyarországi belpoli­tikai fejleményeket. A par­lament eredeti döntéséről a Scinteia és a többi központi lap október 20-án számolt be röviden. * * * Londonban „Egy új és de­mokratikus Magyarország született” főcímmel közölte a keddi The Times budapesti riportját, 1956 és 1989 októ­berének Kossuth téri képei­vel illusztrálva a történelmi fordulatot. A brit tv- és rádióállomá­sok riporterei és a napila­pok tudósítói csaknem egy­behangzóan az 1956. október 23-án kezdődött népi forra­dalom végső győzelmeként értékelték az évforduló első szabad budapesti megemlé­kezéseinek egybeesését az alkotmányosan egyenjögúnak elismert polgári demokrácia és demokratikus szocializ­mus alapjára helyezett köz­társaság kikiáltásával. Ezt a fő mondanivalót tükrözi kedden az emlékező és ünneplő tömeggyűlések­ről beszámoló budapesti lap­jelentések többségének fő­címe is: „Éljenzések és könnyek a szabadság új haj­nalán” (Daily Mail), „Meg­indult magyar tömegek él- jenzik egy új köztársaság hajnalát” (Financial Times), „Magyarország 1956-os for­radalma végre önnön birto­kába került” (The Guar­dian), „Kialszik a fény Ma­gyarország vörös csillagán” (The Daily Telegraph). Valamennyi tudósítás utal az újszülött köztársaság előtt álló göröngyös út zökkenői­re. Ezekre hegyeződik ki a The Independent tudósítása, amelynek főcíme: „Kiújul a harc Magyarország felkelé­sének emléknapján”. A Magyar Szocialista Párt elnöke a Magyar Szocialista Munkáspárt tagjainak Kedves Elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt októ­beri kongresszusán elhatárolta, hogy új pártként kíván részt venni Magyarország politikai életében. E döntéssel létrejött a Magyar Szocialista Párt. Az új párt annyit őriz meg a régiből, amennyi értéket tagjai hordoznak: munkás- mozgalmi gyökereit, szolidaritását a társa­dalom munkából élő tagjaival, vonzódását az igazsághoz, ellenszenvét a születési és vagyoni előjogokkal szemben. Mégis más párt, mint elődje. Alapvető értéknek a mun­kát, a szabadságot, az igazságosságot és a demokráciát tartja. Tudatában van annak, hogy a társadalom különböző gondolkodású és szemléletű emberekből áll, akiknek jo­guk van saját nézeteik nyilvános hirdetésé­hez; elutasítja a hatalom mindenfajta mo­nopóliumát; elfogadhatatlannak tartja, ha bármely csoport politikai ellenfeleit ki akar­ja szorítani a közéletből; semmilyen körül­mények között nem tartja elfogadhatónak erőszak alkalmazását politikai célok érde­kében. Felvilágosult, demokratikus, baloldali szo­cialista pártot akarunk, amely filozófiájá­nak, politikájának meggyőződéssel szerez híveket. A fizikai és szellemi munkások, a munkavállalók politikai érdekeit képviseli. Pártfogolja a vállalkozás szabadságát. De­mokratikus szocializmust akar, amely nem lehet sem sztálinista szocializmus, sem res­taurált kapitalizmus. Az esélyek egyenlősé­géért, a szociális biztonságért száll síkra. Ez a párt soraiba hív mindenkit, aki felfogá­sával, a kongresszus által elfogadott prog­ramnyilatkozattal és a párt alapszabályával egyetért. Hívja a reformokért tenni kész kommunistákat, a szociáldemokrata, balol­dali humanista gondolkodású embereket. Ebben a szellemben soraiba várja a prog­ramját elfogadó, vallásos világnézetűeket is. Csak azokat kívánja távol tartani magá­tól, akik a szélsőséges megoldások, a tár­sadalom életébe való erőszakos beavatko­zás hívei. Az MSZP számára az egység a működőképesjég, az akcióképesség feltétele, s nem jelent kötelezően azonos gondolko­dást. Ebben a pártban az alapszabály teszi lehetővé a különböző eszmeáramlatok léte­zését, s a belső vitákat senki sem rekeszt- heti be diktátumokkal. Mindezeket azért tartom szükségesnek el­mondani, mert szeretném, ha szándékainkat ismerve hozhatná meg döntését: nyilatkoza­tával fenntartja-e, megerősíti-e tagságát az átalakuló pártban. Tudom és átérzem, hogy az átalakulás nehéz órákat és napokat szerez a párt sok meggyöződéses tagjának. Megértem kétsé­geiket is, hiszen az új párt jellegét még csak dokumentumai körvonalazzák. E kör­vonalakat senki más, mint a párt tagjai tölthetik ki valóságos szocialista tartalom­mal. Magam sem könnyű szívvel vállaltam mindazt, ami érzelmileg együtt jár a párt eddigi korszakának lezárásá.val és új kor­szakának megnyitásával. Meg kell azonban tennünk, amit a nemzet érdeke, s a szocia­lista mozgalom megújulása tőlünk elvár. Bízom benne, hogy tagságának fenntartá­sa mellett dönt, s együtt dolgozhatunk a Magyar Szocialista Pártban az emberek jó­létéért, értelmes és szép jövőjéért. Remé­lem, hogy ha másképp dönt is, pártoló tag­jaink vagy párton kívüli támogatóink, szö­vetségeseink között tudhatjuk önt a jövő­ben is. Tudnia kell: pártunk később is, min­denkor nyitva áll a tisztességes szándékú, szocialista gondolkodású emberek előtt. Budapest, 1989. október 19. Üdvözlettel: Nyers Rezső az MSZP elnöke Az együttműködés modelljévé válnak RO TE VU FOGADTA MEDGYESSY PÉTERT Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke október 24-én fo­gadta Szöulban Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettest, aki hivatalos látogatáson — /kereskedelmi küldöttség élén — tartózkodik Dél-Koreában Ssvardnadz* Varsóban Kedden délelőtt Varsóba érkezett Eduard Sevard- nadze, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, aki a lengyel kormány meghívásának tesz most eleget. Ö a legmaga­sabb rangú szovjet politikus, aki Lengyelországba látogat azóta, hogy a Szolidaritás ve­zetésével megalakult az új lengyel koalíciós kormány. A varsói repülőtéren Se- vardnadzét Krzysztof Sku- biszewski, a Mazowiecki- kormány külügyminisztere fogadta. A szovjet külügy­miniszter megérkezésekor hangsúlyozta, hogy a szov­jet vezetés nagy jelentősé­get tulajdonít a mostani varsói megbeszéléseknek. Sevardnadze még a dél­előtt folyamán tárgyal Sku- biszewskivel, majd délután a két külügyminiszter a szakértőket is bevonja a megbeszélésekbe. A szovjet külügyminiszter délután ta­lálkozik Mazowiecki kor­mányfővel is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom